Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
Éjszaka a lövés messzebbre hallatszik... Négyszemközt Hars Mihállyal A „Vízben éa szárason” című film főszereplője: a vidra. (Foto; Borbély János) Neves filmrendező, tehetséges alkotóművész. Természetfilmjeit, amelyben harmonikusan ötvöződik a tudományos szakszerűség, az ismeretterjesztő szándék és a művészi kifejezési forma, ismerik világszerte. Számos nemzetközi nagydíj jelzi sikerét, de mindennél beszédesebben bizonyítja munkássága elismerését az a tény, hogy ő volt az 1971-ben Budapesten megrendezett L nemzetközi természetfilmfesztivál igazgatója. A magyar tájak, hegyek, Völgyek, erdők nagy szerelmese, s kiváltképpen szerelmese a Bükknek, ahová igazi nagy sikerei fűzik. Legutóbb azért is jött szívesen Egerbe, hogy részt vegyen két. filmje, a budapesti vadászati világkiállítás és annak rendezvényeiről, valamint a „Vízben és szárazon” című, a vidra rejtett életéről szóló alkotásainak bemutatóján. A filmek felirata szerint — „író, rendező, vágó: Hárs Mihály” — egy személyben három ember. Ezzel a három emberrel beszélgetek. _, Sok-sok filmjét ismerjük, szeretjük, de a filmek alkotójáról, személyéről igen keveset tudunk.,. K is hallgatás. Féloldalas mosoly. — Tehát az első kérdés; Ki ön?... Negyvenegy éves vagyok. Van két nagy lányom. A feleségem divattervező... 1953-ban kerültem a filmszakmába, s mindjárt vezetőnek. A Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár művészeti igazgatója voltam. Igen rövid ideig. Percek alatt rájöttem ugyanis, hogy ebben a szakmában nekem nem vezetni kell, hanem ezt a szakmát csinálni kell. Igazgatóból nyomban asszisztens lettem. A ma ismert valamennyi rendezőnél dolgoztam asszisztensként, — Első filmje? —; Évek teltek el,' amíg önálió munkába foghattam. 1956 tavaszán, szinte jelentéktelen filmmel kezdtem a bemutatkozást. Hatperces film volt: „Préselő szerszámok hidegsüllyesztéssel.” Rögtön nemzetközi 'díjat nyertem vele. — Elsősorban természetfilmjei tették ismertté a nevét. Mikor kezdett természetfilmeket rendezni, s melyik alkotása jelzi az első állomást? Arca derűs. A hangja is •jókedvű. — Ez kedves kérdés. Felidézi bennem első igazi nagy sikerem élményét, ami ideköt Heves megyéhez, a Bükkhöz. 1961-ben ' mutatkoztam be első munkámmal a locarnói filmfesztiválon, az „Amíg a tavasz újra eljön” című filmmel, amely nagydíjas lett. Á film több jelenetét itt forgattuk, Szilvásváradon. Itt kezdődött nagy barátságom a megyével, ami a mai napig tart. Mindig szívesen jövök ide. nemcsak azért, mert itt megtalálom filmjeim szép természeti tájait, hanem mert itt él sok barátom, akik készséges segítőim mindenmm. március 5., vasárnap ben. Rengeteg segítséget kaptam az erdőgazdaságtól, ezt nem tudom eleget megköszönni. Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben forgattam 1966-ban „Pisztrángok” című filmemet is, a hegyi patak természetes és a piszt- rángos telep ember irányította életéről. A „Pisztrángok” nagy sikert és elismerést hoztak számomra. Legyen elég csak annyit mondani, hogy a filmet eddig 28 ország vásárolta meg, közöttük is olyanok, paint Kuba, Kanada, Spanyolország, Észak-Afrika stb. A rókák életmódjáról, ösztönös tulajdonságairól szóló rövidfilmem, a „Furfangos-e a róka?”, 32 országba került eL A vadászati világkiállításról készített filmet pedig mindjárt a bemutató után 7 ország vásárolta meg. Ez rekordnak számít — Eddigi munkássága során, ezt ijntől tudjuk, 170 filmet készített, s ebből a termésből 60 tv-, 110 pedig mozifilm. Olyan munkák vannak ezek között, mint „A magyar vizsla”, „A negyvenedik tél”, „Magyarország mézország”, „Az évszázad riportja”, „Orvvadászok”, Kapásból se lehet felsorolni mind, ami tetszett Vajon tud-e választani közülük az alkotó, hogy melyik a legkedvesebb? Gondolkodás nélkül válaszol. — Legkedvesebb filmem, amit az egri bemutatón is láthattak, a vidrák rejtett életéről készített film, a „Vízbén és szárazon”. Büszke vagyok erre a filmre. Teljesen a saját költségemen csináltam, s ebben a 26 perces filmben benne van egész életfelfogásom, művészi hitvallásom. Gödöllői hétvégi birodalmam és nyolc erdei tó volt a forgatások színhelye. Tizenegy vidrával dolgoztam, mérhetetlen munkát kerek négy esztendőt fordí tottam érre a ritka és érdekes vadfajunkra. Mindent meglestem, s mondhatom, a megismerés a legfényesebb dolog. A vidra megismerése érdekelte. Munkájának „mellékterméke” a kitűnő film. — Filmkészítő módszerem komplex. Készülhet a természetfilm megfigyelés alapján. Ez hosszadalmas, költséges és bizonytalan. Van, aki az idomításra esküszik. Ez a módszer leszűkített és mesterkélt/» Én azt vallom, hogy a természetben, való megfigyelés és az idomítás keverékéből szülessen • a film. Hogyan filmezhetünk például ívó pisztrángokat? Egyik módszer: tükrös kamerákat rakunk le a hegyi patak medrébe, s ha odajön a pisztráng, lefényképezzük. Ez lehe’t, hogy hatezer évig eltart. Másik módszer: hálóval kiemeljük a pisztrángot a halastóból, megcsiklandozzuk a hasát és kifejjük be lőle az ikrát és a tejet. Ez olcsóbb, gyorsabb, de nem igazi. Ügy csinálhatunk természetes természetfilmet, ha vesszük a természetet a maga valósa gában, a szituációt előteremtjük és e kettőnek az arányos, harmonikus szintézisét adjuk. • —- Engedjen meg végül égy óbligát kérdést: milyen filmtervek foglalkoztatják most? — Tárgyalásokat folytatunk Irán, India, Tanzánia, Kenya, Etiópia hatóságaival egy színes sorozat készítéséről. Közelebbi dolog és sokkal konkrétabb egy orvvadászokról szóló játékfilmdráma készítése. A film alapgondolata az, hogy ezek az orvvadászok ősi jogon, igazságosan vadásznak, s ez milyen konfliktusokhoz vezet a mai helyzetben. Kiindulópont a Zemplénben megtörtént mogyoróskai eset, amiről egy 50 perces dokumentumfilmet már készítettem, s azt a tv is sugározta. Mogyoróskának, ennek a kicsi, hégyek közé zárt falunak, az tette ismertté a nevét, hogy a lakosság egyharma- dát állították bíróság elé vadorzás, orvvadászat miatt. A film forgatókönyvét Szu- hay István, a „Piga-piga” írója írta, s csak a címe tőlem való: „Éjszaka a lövés messzebbre hallatszik”, ösz- szel kezdjük a forgatást. Eddigi elképzelés szerint Zemplénben forgatunk, de én magam nagyon hajlok arra, hogy idejöjjünk a Bükkbe. A korábbi sikerek forrásaihoz^, Pataky Dezső Mfitercmsaroli Látogatóban Kastaly Istvánnál Nyolcvanéves, de az én hátam izzad meg, mire felérünk a Marx utcai ház második emeletére, ahol az egri festők kis műtermed sorakoznak. Memóriája is friss* sziinte dátumszerűen emlék- szili hatvan, esztendővel ezelőtti eseményekre, mondatokra. Alkotó kedvét pedig az a másfél tucatnyi kép igazolja.- amelyekkel a Képzőművészeti Alap zsűrijét várja a képcsarnoka, közös tárlat előtt. Művészpályája egyébként Kisvárdán indult, zenét és festészetet kedvelő tisztviselő szülők köréből. S a fővároson ál Münchenig, Párizsig ívelt, ahol különböző iskolákban mesterségbeli tudását igyekezett tökéLetesítem. — Nem szédített meg a kezdeti siker. Önálló kiállítás alig húszévesen Kisvár- dán, s- szereplés a Nemzeti Szálon jubileumi tárlatán. Münchenibe mentem tanulni, ahol az akadémia mellett több magániskola létezett az idő tájt, köztük a Hollósyé. A magániskoláik jelenítették a modernebb széliemet Eisen- grabert, Weinhóldot, az én mestereinket is friss meglátás, bátor ecsetkezelés, ásók festék és a nagy foltok, lendületes vonalak játéka jellemezte. No és az alaposság, a fejlett technika! Mert csak ezzel együttesen lehetett az aikadémisták fölé kerekedni — emlékezik ifjúságára Kastaly István, a megyei mű- • vészcsoport nesztora. — Kik voltak társai? — Tizenhatan- alkottunk egy szellemi közösségiét. Legismertebb közülünk Burg- hardt Dezső, aki tanár lett később a pesti főiskolán, valamint Frank Frigyes, akit nemrég mutatott be műtermében a televízió... Kedves, feledhetetlen idők voltak azok! Emlékszem, Frici mám- den ebéd után zongorajátékával szórakoztatott bennünket. Vasárnaponként pedig a Blüte-étteremibem jöttünk össze, valamennyien magyarok, s némi ital mellett estig kugliztunüc. Aiki kilencet ütött egyetlen dobással, horA Heves megyei Tar Lőrinc kalandjai a pokolban Zsigmond király a tüzes feredőben De mielőtt tovább követnénk a megyénkbéli lovag útját, hallgassuk csak meg, milyen Zsigmond királynál-; szóló tanulságos históriával tért meg a derék Tar Lőrinc. Tüzes nyosaoiyát látott, négy sarkában négy tüzes emberrel, akik elvenen égték, mint a máglyára ítéltek. De tüzük neap aludt ki soha, s testük sem omlik hamuvá. .. Az egyik érsek volt, aki hamis dézsmasze- désért, a másik kancellár, aki elfogadott megvesztegető pénzekért, kettő pedig nemes úr, akik dúlásért-fosz- togatásért az ártatlan szegény nép sanyargatásáért szenvedték az örök kárhozatot Tüzes kádferedőt is látott á pokolban Lőrinc lovag, melyben Zsigmond király faredett, s körülötte forgolódott Mária királynő és sok-sok szépséges nőszemély, „kiknek Zsigmond megmérte köldöküket hosszúságukat, és ő szép tőgyüket” Látott még a pokol fűzében „forgódul” „nagy sok rendbeli papokat” és verítékezői „kövér nyakú barátokat”. S mindezek a „nagy- sok arany forintok” szerete- te, imádata miatt kerültek az ínfernális helyre. ^ Minekutána Tar Lőrinc kivergődött a Vörös-tó kicsiny szigetének borzongató barlangüregéből, a parton álló Szent Patrik kolostor perjele 1411. november 12-én bizonyítványt állított ki részére, hogy Lőrinc, a magyar királyi étekfogók mestere valóban lent járt Szent Patrik purga tori urnában. Miklós érsek, Írország prímása Dub-' Ibiben, hasonló tanúsítványt állított ki a ritkán jói sikerült eseményről. De ezenkívül a hevesi lovag még Jacobus Yonge dublini jegyzővel is írásba foglaltatta alvilági v«’--. nak történetét. Ezt a rendkívül becses kéziratot, — melyből mi is históriánk leírását merítettük, — a londoni British Múzeum könyvtára őrzi. A Zsigmond királyra vonatkozó látomást pedig Tinódi Sebestyén énekelte meg, hozzátéve, hogy ő egy latin nyelvű forrásból merítette mondanivalóját. Hogy valóban ilyen létezett, bizonyít- te bngy az 1800 as évek eldó sört tartozott fizetni a társaságnak. ★ Afféle érdekvédelmi szervezetet is létrehívtak akkoriban a müncheni magyar piktorok, szobrászok. A „művész céh” nevet adták tömörülésüknek, s Velics nagy- ikövet védnöksége alatt együttesen szervezték kiállításokat külföldön és idehaza, s együtt léptek fel minden vitás kérdésiben.' A céh fölött az első világháború húzta meg a lélekharangot 1914- ben. Ekkor került Kastaly István. Olaszországba, s váltott át olajról az akvai’éliire. — A kis festékgombdkat, apró ecseteket, papírlapokat vihettem magammái a frontra, ahol 30 hónapot nyomtam le egyhuzamban. S ilyen dolgaimból kikerekedett egy újabb nemzeti szalont kiállítás, 1916-ban! Front. Gránáittűz. Messzi olajligetek. Apró olasz fal- vacskák. Aztán fegyvernyugvás. Magyar föld. Mégpedig a festőparadicsom, palettánk megújhodása: Nagybánya. Itt Réti mester növendékeként tölt nyarakat az ifjú festő, mígnem féLvirrad a munkásság. szabadságnapja. A Tanácsköztársaság alatt máraz első magyar fil mgyár munkatársa. — Kópírozíam! Szinte minden forradalmi, esemény felvétele a kezemen ment keresztül Például a nagy tüntető felvonulás az Andrássy ső tizedeiben a gyöngyösi ferencesek híres könyvtárában, még megvolt Tar Lőrinc zarándokú tjának deák nyelven lejegyzett története. Sajnos, a négy oldalnyi becses iratnak azóta nyoma veszett. Tar Lőrinc, hazatérve elmesélte a királynak a néki szóló tanulságos látomást, de nemigen sokat fogott az már rajta. Egy ideig még az udvár szolgálatában maradt Lőrinc, sőt részt vett a híres konstanci zsinaton is, mely Húsz Jánost megégette. Majd pedig nyoma vész a történelem homályában. Kétségtelenül Lőrinc az első Heves megyei világutazó. Ezt tanúsítja a már említett gyöngyösi íranoiskánus •könyvtár egy latin nyelvű kódexének fejlegyzése. Eszerint bejárta, a földkerekséget, hogy tengeren és szárazföldön eljuthasson a szentek küszöbéhez. Volt Ázsiában, Afrikában, Európában és Indiában. Járt a Sinai-hegyen és Jeruzsálemben. India egyébként azért szerepel a jegyzékben, mivel a középkori geográfusok gyakorta óda helyezték a földi paradicsomot és az alvilág bejáratát. Egyébként nem ő volt az egyetlen magyar, aki megjárta a misztikus, írországi alvilág útjait, A 'középkorban. előtte ott jártak már Jenő lovag, az Obrian famí- V-’" ” Ungarns ue úton I iSokszorosítottuk őket, csomagoltuk, s küldtük őkét különböző országokba. Az felső kópiák Moszkvába indulták... ★ Kisvárdára tér vissza a festő. S itt, a szülői háznál levő műtermében - dolgozik 1924-ig. Ezután ismét Pest, majd Eger . következik mozgalmas életútján. — Akkor már .kevesen éltek meg az ecsetjükből! Délelőttre én is tisztviselőmunkát vállaltam, s délután festettem, járva a Bükk és Mátra csodálatos tájait. Mert ez vonzott a legjobban, a tájké- pezés. Majd a portré! Ügy fogalmazni hogy múlt és jövendő a figura arcára legyen írva .fi Tanít is Egerben tíz esztendőn át. Óraadóként az ipariskoláiban. Majd ugyan- •ennyi ideig vezetője a képzőművészek' Heves... .megyei csoport jánaik. —i Akkor még összejártunfe minden hónapban. Vitatkoztunk, kiállítások felől döntöttünk. Még Győrben is volt tárlata az együttesnek. — Hogyan tovább? ' — Formanyelvürifcre, stílus-, törekvésekre gondol? Kitar- tok a természetélvű piktora mellett. S vallom, hogy bár a. műfaj határai erősen tágulnak, mindig' az a művé-, szét marad az embermilliók érdeklődésének szférájában, amely a jelenhez kapcsolódik, s hatni tud érzelemvilágunk- ra, tehát érzelmeket hordoz! Moldvay Győző Armenia, valamint Krissza-, fán comes fia, György lovas/ is. A csodálatos írországi bar-; lang egyébként egészén ® XVII. századig .működött”, A katolikus egyház ugyan. 1497-ben bezáratta kapuját, de VI. Sándor pápa nemsokára ismét megengedte látogatását. Végül is az angol hatóságok 1632-ben ' lerombolták a Vörös-tóban lévő szigetecske építményeit, sőt befalazták a barlang torkát is, hogy végét szakítsák * balga mendemondáknak. Tekintélybe véve a középkor egzaitált és csodákra, misztikus jelenségekre, földöntúli dolgokra beirányzott lelkiállapotát, ezekre a látomásokra nem nehéz magyarázatot adn unk. D e ezeket az általános okokat még csak tovább fokozták az egyes egyének személyi disz- ponáltságán kívül a hosszú, napokon át tartó szigorú böjtök és misztikus szertartások. Az elcsigázott, felizgatott és egzaitált személyék azután a barlangban, a talajból feltörő párák-gőzök hatására enyhe bódulatba estek,, — s felajzott ideg- rendszerük látomásként vetítette elibük a már amúgy is hallott rémmesék, 'víziók képét. . Mindenesetre történelmi múltunk érdekes emléke a megyénkbeli Tar Lőrinc lovag elhíresplt pokolbeli utazása. Sugár kiviül
