Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

aJtaciij; R/tdífr KOSSUTH 8.18 Reggeli hangverseny !>.uti Kora tavasz. 15. folytatás ».20 Népi zene 9.50 Fúvószenc 111.05 Iskolarádió 10.40 Rdcs anyanyelvűnk 10.45 Liszt-kórusművek 11.00 Előadás 11.10 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Mezők, falvak éneke 13.45 Riport 14.00 Barangolás 14.25 Nyitnlkék 15.10 Kóruspódium 15.21 Beethoven: e-moll zongoraverseny 16.05 Riport 11.20 Népi muzsika 11.30 Mikrofonra» 11.50 A bizalom vonala. Rádiójáték 19.40 Saljapin-oper*' felvételek 20.15 Magnósok, figyelem: 21.03 Láttuk, hallottuk 21.23 Meditáció 22.30 Esti hangverseny 23.30 Tánczene PETŐFI 8.0.» Operettfinálék 9.03 Ezercgy délelőtt 1-I.Oj Zenekari muzsika 13.03 Iphigéma Taurisban 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.20 Húsza« stúdió 19.18 Verbunkosok 20.28 Fischer-Dieskau Schubert-felvétel. XVI. 21.23 Appartment egy luxushotelben 21.38 Századunk mesterműveiből 22.24 Nóták 23.15 Filmzene 23.20 Operarészletek MAGYAR 3.23 ITV 17.43 Hírek n.50 Törvény és gyakorlat 13.15 Amerika. Kisfilm 18.30 Tíz perc meteorológia . .. 18.40 Műsorkalauz ' 19.15 Elüti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Szójátékklub 20.50 Vezényel a szerző 21.25 Nyitott könyv 22.25 Tv-hiradó — 2. kiadás EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Sátáni ötlet Színes, szinkronizált francia —olasz bűnügyi film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Délután fél 4 órakor Balkeze« újonc Színes szovjet filmvígjáték Délután fél 6 és este fél 8 órakor Tűz a Monte Fioron Színes olasz—jugoszláv film­dráma GYÖNGYÖSI PUSKIN Délután 5 és este 8 órakor A jégsziget foglyai (Mérsékelt helyárak) GYÖNGVÖSl SZABADSÁG A préri HATVANI VÖRÖS CSILLAG A kaktusz virága HATVANI KOSSUTH A neretvai csata. I—II. (Dupla heiyárak) HÉV FIS Mr. Tibbs nyomoz FÜZESABONY Négy gyilkos elég lesz, kedvesem! PÉTERVASARA Furcsa zálogtárgy §ÍNHAT Egerben este 7 órakor: CIRKUSZHERCEGNÖ (Bérletszünet) m UGYELIT Egerben: 19 órától szombat reggel 7 órái 3 linszkv Utcai i «időben. (Tele­fon: ii-ioi 1—ndelés gyerme­kék részére is. Gyöngyösöm: 19 órától szombat reggel 7 óruig a Jókai utca 41. apám alatti rendelőben. (Tele­5Ji: H-*n. _________ TS/TfiUCfiftt t olf CT CT Cl Ivrt If enyhe március nemcsak a jó időt, hanem A icyMJllCIV '“*■ yuiyutt meghozta az első gólyákat is. Az első madarak a Dana—Tisza közi szikes tavakra érkeztek — Fülepháza határában látták az elsőket. Most a régi fészkek rendezgetésével vannak elfoglalva. (MTI főt» — Karáth Imre felvétele) DÓZSA-ÉV FORDULÓ Az 1514-i parasztfelkelés Heves megyében I. A pásztói csata DOLGOZÓ NÉPÜNK az idén ünnepli Dózsa születé­sének ötszázadik évforduló­ját. Illő és szükséges tehát, hogy ebből az alkalomból át­tekintsük azokat a rendkívül fontos eseményeket, ame­lyek Heves megyében is le­zajlottak 1514-ben, amikor az elnyomott és mindenéből kisemmizett paraszt pokoli dühvei és gyűlölettel fellá­zadt és fegyvert, kaszát, cséphadarót és más gyatra szerszámot ragadott, hogy le­rázza magáról urait, kiszi- polyozóit. 1514. márciusában, húsvét- vasárnap hirdette ki Ba- kócz Tamás esztergomi prí­más a pápai bullát, amely a legszélesebb tömegeket szó­lította fegyverbe keresztes- háborúra a Török Biroda­lom ellen. Kivált a népből kinőtt alsó papság lelkesítő szavára hatalmas tömegek „vették fel a keresztet” és szálltak táborba. Az egyre duzzadó tömegek élére az érsek nem az országos had­erő vezetői, a nádor és főka­pitányok sorából állított ve­zért, hanem a köznemesi származású Dózsa Györgyöt választotta. A Pesten, Székesfehérvá­rott, Kalocsán, Nagyvárad vidékén és Bács környékén összesereglett paraszti töme­gek körében az első szikrát az csiholta ki, hogy senki sem törődött élelmezésük­kel. Majd pedig hírét vették a hadba állott parasztok hogy otthon maradt hozzá­tartozóikon elkövetett ke­gyetlenkedésekkel akarják földesuraik a férfiakat haza­térésre késztetni. A SZEGÉNYPARASZTI tö­megben az elkeseredettség napról napra nagyobb láng­gal lobogott. A már tüzet fo­gott szívekben-lelkekben, érdekes módon, — éppen az alsóbb rendű papok lázíto beszédei nyomán! — elke­seredett gyűlölet lett urra főpapjaik és földesuraik el­len. Mészáros Lőrinc ceglé­di plébános hirdette meg az urak elleni irtóháborút! Az egykorú krónikás az alábbi beszédet adja Dózsa szájába, felvázolva benne a lázadás egész szociálpoliti­kai programját: . .Amit a ti munkátokkal és fáradtságtokkal megmű­velt föld terem, amit mar­hátokkal szántotok, az a ne­messég zsákmánya lesz. Ne­kik művelitek a földet, nékik ültetitek a szőlőt,' nekik te­nyésztitek a nyájat és a gu­lyát, nektek meg a szolgaság os ínség marad. Ha az úr építkezik, ha házasodik, ha leányát férjhez adja, ha ven­dégeskedik, ha fia születik, vagy meghal, ha a maga dolgában a királyi udvarba utazik, veletek fizetteti meg. Uratok semmit sem tesz a ti károtok nélkül! Ünnepe gyász tinéktek, s fényűzése '■s a ti pénzeteket emészti fél.. A fegyverbe állított pa­rasztok, a hozzájuk csopor- tosultakkal most már nem a török ellen indultak, ha­nem uraik, főpapjaik dien indítottak gyilkos-véres küz­delmet. A parasztokkal rokonszen­vezett sok helyen a szegé­nyebb városi elem is. Maga a király írta, hogy: „minden, ami csőcselék Budán és Pes­ten van, mind örül, hogy a parasztok előnyomulnak, s őket segítik ellenünk s a mieink ellen... Ezeknek, ha hatalmuk lenne, nyomban rajtunk ütnének...” Először Békés, Csanáid, Bi­har és Arad vármegyékben lángolt fel a lázadás, majd elözönlötte a mozgalom a Duna-Tisza" közét, átcsapott a Dunántúlra, s felparázslott az elkeseredett parasztok dühe Hevesben is. Heves vármegye nemesei az egyre növekvő veszély láttán, szövetkeztek a szom­szédos Nógrád, Pest és Hant megyék uraival. FEGYVERT IS FOGTAK az urak a parasztok ellen és táborba szálltak ellenük. Az első nagy csatározásra az akkori Heves megyéhez tartozó Pásztó városa térsé­gében került sor. Az ütközetre a fellázadt parasztok és uraik között június 10-e körül került sor. még Szenháromság va­sárnapja előtt. A csata kö­rülményei és részletei teljes­séggel ismeretlenek, mert nem maradt fenn róla írásos em­lék. Egy azonban bizonyos: az urak fegyveres túlsúlya véresen leverte és megsem­misítette a primitíven fel­fegyverkezett paraszti töme­get. Az ütközet helyéből vilá­gos, hogy a Pásztói bíró ciszterci apátság jobbágyai­ból került ki a fellázadt pa­rasztok zöme, amelyhez min­den bizonnyal csatlakoztak a szomszédos Verebélyiek, Széchyek és Guthi-Országok jobbágyai. A paraszti töme­get a korábban elszenvedett földesúri elnyomás, kegyet­lenkedés és embertelen ki­zsákmányolás késztette a nyílt lázadásra. Oklevelek hosszú sora tanúskodik a pásztói cisztercita apátság jobbágyain elkövetett hatal­maskodásról, terrorról. El­képzelhető a paraszti nép el­keseredése, ha kaszával, fur- kósbotoikkal, cséphadaróval s valamelyes fegyverrel a birtokukban szembe mertek szállni az urak hadseregé­vel. A vérbe fojtott pásztói csa­ta után, Heves vármegye és a véle társult három másik megye nemesi rendjei átira­tot intéztek a társmegyék- hez. Eből az oklevélből idé­zünk. „az Atkozott, legbű­nösebb keresztrefeszítők ma­gukat kereszteseknek, kuru- coknak nevezik, pedig in­kább Krisztus keresztjének üldözői. Mert a keresztesek, jobban mondva, a kínzók­nak nevezett parasztok dü­he Székely (azaz Dózsa) György, azon nyilvánvaló rabló és annyi baj szerzője vezetése alatt úgy elvadult, hogy a Tiszántúl, a Maros­folyótói (Nagy) Váradig és Debrecenig majdnem min­den nemest megöltek”. Azt olvassuk a hevesiek üzene­tében, hogy majdnem ez tör­tént velük is, „ha a könyö­rületes és irgalmas Isten nyomorúságunkat meg nem szánván, meg nem engedi, hogy őket minap véres harc­ban, Pásztó mezővárosa mel­lett, dicsőséggel leverjük...” Sugár István Prokaj Jánosné, Recsk: Panaszát továbbítottuk az ügyben illetékes hivatalnak. Válaszukról levélben érte­sítjük. K. Ferenc, Mátraderecske: A családjoggal kapcsolatos törvényeket, a Polgári Tör­vénykönyvben találhatj a meg. Megrendelését küldje el a Táncsis könyvesboltba. Cí­mük: Budapest, Lenin krt. 17. „Vásárlók’’ jeligére, Hat­van: Kérésüknek szívesen tet­tünk volna elegét, ha a di­csérő levél aljáról nem hiányzott volna az aláírás, amely egyben azt is jelenti, hogy azt amit írtak, tel­jes felelősségei állítják. Névtelen levelet még akikor sem közlünk lapunkban, ha egyébként dicsérő jellegű. T. István, Dormánd: Amennyiben havi nyug­díja a hétszáz forintot nem haladja meg, korlátozás nél­kül vállalhat munkát bárhol. Ha a nyugdíj összege több 700 forintnál, az ön munkakörére is az évi 840 órás alkalma­zás érvényes, tehát a mun­kakörére megállapított bér­összeg 840 órára eső részét keresheti meg. P. Istvánná, Gyöngyös: A gyermekgondozási se­gély megállapításánál nincs külön rendelkezés arra, hogy koraszülés esetén kevesebb idő is elegendő lenne a gyer­mekgondozási segélyre való jogosultsághoz. A hároméves gyermekgondozási segélyre az válik jogosulttá, aki a szülést megelőző 12 hónapon át munkaviszonyban állt, vagy a szülést megelőző 18 hónapon belül 12 hónapi .munkaviszonyt, tud igazolni, s természetesen a szülést megelőző időben is munka- viszonyban állt. Kivételt ké­pez, ha valamilyen iskola (érettségi, szakmunkáskép­ző iskola, főiskolák, stb.) el­végzése után még nem telt el a 12 hónap, de a vizsga utáni 90 napon belül elhe­lyezkedett. Levelében ezt nem tüntette fel, de ennek figyelembevételével megál­lapíthatja, jogosult-ea segély­re. Más dolog a háromévi fi­zetés nélküli szabadság. Az Mt. V. 57 §-nak második be­kezdése szerint' „a dolgozó nő kérelmére a vállalat a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából, harmadik életéve betöltéséig, köteles fizetés nélküli szabadságot biztosí­tani. Ez akkor is megilleti, ha egyébként a gyermekgon­dozási segélyre nem szerezte meg a jogosultságot. Válla­latától e paragrafusra hivat­kozva kérje a fizetés nélküli szabadságot. Színes anyagok tárolása A színes filmek, színes pa­pírképek sokkal kényesebbek a tárolással szemben, mint a fe­kete-fehér fotóanyagok. Alapvető szabály, högy színes fordítós, vagy színes negatív anyagot a film dobozán feltün­tetett lejárati idő előtt fel kell használni. Éppen ebből kifolyó­lag már a vásárlásnál ügyeljünk a lejárati időre. Annál is in­kább, mert ajánlatos egyszerre több filmet vásárolni, hogy ki­tanulmányozzuk az adott emul­zió természetét. Egy tekercset ne sajnáljunk feláldozni erre a célra. Egy külföldi túra jó né­hány filmtekercsének helyes fel- használása megéri ezt az áldo­zatot. Nem ajánlatos a színes filme­ket felhasználás előtt hosszabb ideig 25 Celsius fok hőmérsék­let felett tartani. Ha tartósab- ban akarjuk tárolni filmjeinket, akkor tegyük azokat hűtőszek­rénybe. Előzőleg csomagoljuk be vízhatlan burkolatba, hogy a hűtőszekrényben mindig jelen­levő nedvesség ne juthasson hoz­zájuk. Mikor pedig kivesszük őket a hűtőből, hagyjuk egy napig szobalevegőn, hogy fel­vegyék a szoba hőmérsékletét. Különben könnyen kondenzvíz keletkezik a film felületén. Nagyon fontos szabály az is, hogy színes filmeket nem sza­bad új bútorokban tárolni. Az ezekben^ keletkező gázok káros hatást fejtenek ki az emulzióra. A hideg enyvből felszabaduló formaiingáz pl. erőteljes zöld fá­tyol okozója lehet. Ez a ve­szély elsősorban a gépbe he­lyezett filmeket fenyegeti, mert az eredeti gyári csomagolás vé­dőhatása elmarad ezeknél a fil­meknél. A kész diapozitívek nem érzé­kenyek a hőhatávSokkal szem­ben. Bizonyos mértékig persze. Addig, amíg a film zsugorodni nem kezd. Minden esetben ne­hezen tűrik azonban a levegő nedvességét. Kivételt képeznek az új Orwochrom-filmek, mert ezek már újfajta védőréteggel vannak ellátva. Ajánlatos a szí­nes diát bekeretezés előtt üve­gen át meleg vörös fénnyel át­világítani, hogy a levegőből fel­vett nedvességet kiszárítsuk az emulzióból. Előfordul, hogy a bekerete­zett színes dia évek múltán a vetítés közben szemcsésnek lát­szik. Apró kristályszerü lerakó­dás okozza ezt. Nem a filmen, hanem az üveg belső falán ke­letkeznek ezek a szennyeződé­sek. Könnyen eltávolíthatjuk, ha szétfejtjük a bekeretezett diát. Színes papírképek halványo- dását csökkenthetjük, ha fény­védő szerben fürdetjük azokat. (C 203 ORWO) Fényvédő lakk tartósabbá teszi mind a színes képet, mind a színes diát, mert nagy részben elnyeli a káros ibolyántúli sugarakat. (A 950 ORWO). Körmendi Károly Panaszlevél A felháborító eset megtörtént. Glazurek Béla a XXIV. kerületi Szappan utcai zöldség- gyümölcsüzletben ne­gyedkiló lasponyát kért. Az eladó kimér­te az árut, Glazurek fi­zetett. Ezt követően fe­dezte fel, hogy a zacs­kóban egy túl érett las- ponya is hever. — Ezt cserélje ki, legyen szíves! — kiál­tott fel erélyesen a ve­vő. — Dehogy cserélem. Nem válogathatok. Ne­kem az egész árut el kell adnom — mondta a kereskedő. — Velem aztán jó­val kezd ki! Figyel­meztetem, hogy a pa­naszommal elmegyek a legfelsőbb fórumig! — lihegte dühösen Glazu­rek, és becsapta maga mögött az üzletajtót. Bement a szomszéd trafi' ' ’ t más fő" kiló leveipupci l, aztán, munkához látott. Pa­naszlevelet írt a Nép- szabadsáv szerkeszta­Iégének: „...A komoly Nemzetközi helyzetben mért engedik meg a túl étett lasponya áru­sítását? Kérem pana­szom azonnali kivizs­gálását!” A Magyar Nemzet­hez írt levelében hang­súlyozta: „...A Haza­fias Népfront érdeke, hogy rendet teremtse­nek a lasponyapiacon. Vallásos és materialis­ta egyaránt fogjon ösz- sze, és repüljön a Szap­pan utcai vétkes el­adó!” A Népszavának írt levelében ez állt: „ .. .Evek óta pontosan fizetem a szakszerve­zeti tagdíjat. Joggal kérhetem, a Szakszer­vezeti Tanács hasson oda, túl érett lasponyá- vál ne károsítsák meg a dolgozókat.” Az Esti Hírlap „Itt a ’'<i lapestiek beszélnek” . 'a'-’bav kö-;_>’<„■ „ ... Épülő, szépülő fő­városunk szégyene a Szappan utcai zöldség- auiimölcsüzlet eeaaója. A pesti ember már a középkorban is szép, egészséges lasponyát evett. 1972-ben keli el­tűrnie, hogy túl érett lasponyával károsítsák meg? Vesszen az el­adó!” A Ludat Matyi leve­lezési rovatát figyel­meztette: „Régi előfi­zetője vagyok lapjuk­nak. A szatíra fegyve­rével hassanak oda, hogy túl érett laspo- nya ne ronthassa az egyébként vicces ked­vű emberek hangula­tát.’’ Glazurek panaszle­velet küldött még az őt ért sérelem ügyé­ben a rádiónak: „... Küldjenek ki egy riportert, és ve­gyék hangszalagra ezt az átok zöldségest. Egyébként adhatnának több magyar nótát is a műsorukban.’’ A var.aszlcVclck pa­pírtengere nyomán a szervek, intézmények lefolytattak az ügyben 647 telefonbeszélgetést, reszketve kicserélte a gyümölcsöt, majd, mi­vel nem értett egyet a reklamáció jogosságá­val, bement a szom­széd trafikba, másfél kiló levéljxtpírt kért, aztán munkához lá­tott ... Galambos Szilveszttr elfogyasztottak 800 ív levélpapírt, 4 üveg tintát, 1400 munkaórát. Végül is kötelezték a XXIV. kerületi Szap­pan utcai zöldségest, hogy G . azúrek Bélának cserélje ki a túl érett laspon.át. Az eladó rosszke ívűén, dühtől

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom