Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-21 / 68. szám
♦ iránytű, tanácstalanoknak... Egy délelőtt a pályaválasztási tanácsadóban Amikor — évekkel ezelőtt — először jártunk a tuves megyei Pályaválasz* thai Tanácsadóban, meglehetősen mostoha körülményeiket találtunk. Az egész intézmény két kis szobában szorongott, alig voltak megfelelő műszerek, s csak egy szakember — a vezető — fogadta a már akkor is nagy számban jelentkező tanács- , talonokat. Jó egy hónapja méltó otthont kapott az intézmény: a perifériáról, az Egri Gyermekvárosból, a Klapka utcai irodaházba, a városközpontba került. Ma már hét munkatárs, úgyszólván ideális körülmények között tevékenykedik azért, hogy a fiatalság egyik legnagyobb gondja, a pályaválasztás megoldódjék, vagy legalábbis könnyebbé váljék. Mit rejt a fesztdosszié? Mivel kevesen ismerik még- azt a sokágú- és társadalmilag hasznos munkát, ami itt folyik, arra törekszünk, hogy bemutassuk a pályaválasztási tanácsadó egy napját. A tanácstalanokat — elsősorban az általános iskolákból, a pályaválasztási felelősök küldik Egerbe. A közép- iskolások többsége — tanáraik javaslatára — önszántából kopogtat. Van. aki tel. jesen tanácstalan, képtelen eldönteni, hogy melyik pályát válassza; szép számmal akad olyan is, aki arra .vár választ: vajon alkalmas-e a választott pályára. Ott-jártunkkor épp egy középiskolás csoport — tizenhat fiú az egri Malom utcai . ipari szakközépiskolából — jelentkezett vizsgálatra. . Őket követtük útjukon... Mindenki egy vaskos dosz- sziét kapott. Mészáros József tanár segítségével val- latóra fogtuk a bepillantásra rejtélyesnek tűnő iratkö- tcgckct. Egy sereg tesztláp, mindegyiknek az a feladata.' hogy pontosan'feltérképezze a tanulók érdeklődését, adottságait. A siker egyetlen feliétele az őszinteség. Itt ez sem hiányzik, hl- .szen. a tanács leérő általában nyíltan feltárja gondjait, elképzeléseit, A feladatok sokszínűek, változatosak: az s egyik a figyelem mérésére al- § .1,talmas, a másik a vizuális § .emlékezetet térképezi fel. ^ Egy elég bonyolult rajzot ^ .mutat fel a felügyelő ianár, ^ .mindössze egy percre.' Ezt ^ kell emlékezetből papírra J vetni. Ügyes módszerekkel i rögzítik a fogalomalkotási, | csoportosítási készséget, a^ legfontosabb személyiségbe- $ gyeket, az érdeklődés főbb § motívumait, a jéllem-meg-^ határozó élményeket. A fel- ^ mérés eredményeit ellenőr- ^ zi a rendkívül ügyesen meg- ^ szerkesztett Írle—Csirszka- ^ féle teszt. § — A csoportos vizsgálat, j. .eltart öt-hat óráig. A fárad- $ súg megéi.i. mert a tanulóki kilencven százalékánál cél rávezető. A kör mégsem zá-§ rul ezzel, újabb és többszö-^ rös kontroll következük. \i Beszélgetés | a pszichológussal $ ■ Nagy József még csak har- J madik osztályos, mégis el-^ jött, mert előrelátó, s nem ^ akar érettségi előtt, az utol-^ só pillanatban dönteni. 5 — Esztergályos szakmát 5 tanulok, de nem szeretnék pályán maradni. Olyan mun- ^ kakört kívánok, amelyik kő- J tetlen. sok szabad időt ’ biz- ^ tösít, jó! fizet és alkotó le- ^ he tősége*- biz.:.isit. Arra gon-^ dókám, hogy vagy a műsza-i ki egyetemre megyek, vagy * a nyomozói pályát válasz-' lom. Csak azt nem tudom: § valóban alkalmas vagyok-e^ . valamelyikre. Ezért jöttem s ide. S Épp a szóbeli vizsgálat ve-^ ■ .Ve értünk. Az eredményt^ ’ey összegezi dr. Somos La-§ jós, nyugalmazott főiskolait tanár, aki mellékállásban dolgozik a pályaválasztási tanácsadónál. — Egyfelől'az igény, másfelől az adottság. Megegyeztünk abban, hogy a műszaki pálya iránti vonzalom alapozatlan. hiszen hiányoznak az adottságok, ezt igazolta a teszt-vizsgálat, a műszeres ellenőrzés és a szóbeli diskurzus is. A nyomozói hivatáshoz szükséges jó megfigyelő és kombínativ készség, a friss emlékezet megvan, a gyerek viszont nem isme ri e szakma mindennapi követelményeit. Abban egyeztünk meg. hogy a nyár folyamán tájékozódik, s majd aztán dönt. Mindentudó műszerek Minden érdeklődő eljut a laboratóriumba is, ahol drága és úgyszólván mindent tudó műszerek sorakoznak. Feladatuk a készség-vizsgálat, arrql tájékoztatnak precízen, hogy milyen ügyesek az ujjak, hogyan működik összehangoltan a két kéz, milyen az egyensúlyi érzék, gyorsan fárad-e a szem,elég tanulékony-e a fiatal, jó-e a térlátása és kombinációs készsége. A tévedés kizárva, mert a műszerek hibátlanul jelzik az adatokat. — Ha még ezután is bizonytalanság adódik, akkor a kiegészítő teszt-vizsgálat segít. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ilyen összetett felmérés csak egyértelmű választ adhat. Erről beszélnek az elmúlt évék eredményei is: akik itt jártait valamikor, elmondták, hogy megérte, mert tanácstalanként. biztos iránytűt, kaptak a tájékozódáshoz — mondta dr. Berentei László, a tanácsadó vezetője. A beszélgetés során a tervekről és gondokról is' sió esik, hiszen semmi, sem lehet olyan jó, hogy ne lehetne jobb. Évente közel háromszáz fiatel keresi fel a tanácsadót. rySp-j jftapny nem kevés elfoglaltságot jelent - a munkatársak számára. Feladat azonban még bőven akad: irányítani kell a megyében az általános és középiskolákban folyó pálya- választási munkát, segíteni a felelősök tevékenységét. . i Szülők -és-gyermekek egyaránt panaszolják, hogy nem könnyű a bejárás a megye perifériális területeiről. AZ lenne a helyes megoldás, ha a tanácsadó munkatársai egv-egy területi központba, a műszerekkel együtt eljutnának! Ehhez azonban mikró- buszra lenne szükség. Persze. ez még vágyálom: valamelyest előrelépést jelent majd az, hogy három-négy megye pályaválasztási tanácsadója kap egy közös buszt, s így legalább a járási székhelyeket és a nagyobb községek egy részét felkereshetik a tanácsadók. Érdemes lenne gyors és hatékony- megoldást találni, hiszen az intézmény eredményes munkája nap mint nap kamatozik... Pécsi István Uj a gazda — és nincs könyvutalvány Régi szokás, hogy a „megalázó•" készpénz helyett, kedves ismerőseinknek, barátainknak, rokonainknak. yagy éppen akit -meg akarunk ajándékozni a virág mellé, vagy virág helyett könyvutalványt adunk át, amelyért aztán kedvenc íróiktól vehetnek könyveket a megajándékozottak. Ennek előnyeit nem fontos részletezni0 elegendő bizonyítékot ad az a tény, hogy az ünnepek előtt, de év közben is sokan keresték fel az egri könyvesboltot ilyen kérelemmel, egyrészt a. propaganda, másléé n az ■ szét ü»é[ Tylost azonban hiába nyitnak be ilyen keressel az egri Széchenyi utcai könyvesboltba, sajnálkozó elutasítás a válasz. A magyarázat: a könyvesbolt új gazdát kapott és most már a Művelt Nép kezelésében árusít és a gaz da változás nagy eseményei között valahogy elsikkadt a könyvutaványok sorsa, A gazdaváltozásnak már jó néhány hete elmúlt — enyhén szólva —, ám a vásárlók eme kérése még mindig csak pusztába kiáltott szó maradt. Vajon mikorra ér el ez a szó az új gazdához! (K. E.) láncsiker Poroszlón 14 kompozícióiból álló műsorát a Budapest Állami Tánc- együttes a poroszlói művelődési házban. Lendület, vidámság, gazdag motívum világ jellemezte a produkció minden darabját, méltán ragadtatva tapsra a lelkes közönséget. CORALBA A krimi-írók — állítólag — úgy írják meg szajszárílo történeteiket, hogy visszapergetik az eseményeket. Megvan a gyilkos, megvan a meggyilkolt, adva van a helyszín és a nyomozó, — egyszóval kézben a gombolyag. Most már csak vissza kell gombolyítani a szálat odáig, amígnem eléggé kuszák és érthetetlenek. A séma adva van, az a kérdés, hogyan használja fel a bűnügyi történet megalkotója. Az olasz Biagio Proietti írta és a Daniele D’Anza rendezte film alkotói kétségtelen mesterségbeli tudásról adtak tanúbizonyságot. Volt kellő számú gyanúsított, volt kellő számú tévút, s talán ez volt a legtöbb gondot okozó a néző számára: már nem is tudta, hogy ki kicsoda és miért kicsoda? A szerzők, mintha beleestek volna saját csapdájukba, azazhogy* labirintusukba: izgatottan figyeltem a képernyőt, kitalálnak-e legalább önmaguk. Rutinos alkotók: sikerült! A tanulság mindenesetre ebből a krimiből is az, hogy kevesebb szál áttekinthetőbbé teszi a történetet, különösen akkor, ha folytatásról lévén szó, megfeledkeznek a televíziósok az emlékeztetőről : mi volt az előbbi folytatás cselelaményfo- nala? HIÜSÄG VASÁRA Az étel receptje nem az étel. Bár akinek jó fantáziája van, avagy már evett a finom falatból, elég a recipe is, hogy összefusson a nyál a szájában. Thackeray regényének televíziós változata ilyen „recept”. Minden benne van, ami kell egy „étekhez”, csak maga az étek hiányzik. A kor atmoszférája, Thackeray nyelve, csípős könyörtelensége, az angol korabeli társadalom, a hiúság vására, ahol a rang a minden és a tehetség, az ész gyakran csak felesleges ballaszt. Mégis — ha jónak nemis, de — hasznos sorozatnak tartom az angol tévé-filmet. Jó színészek, elsősorban a Beckyt alakító Susan Hampshire, ha nem is mindig bevált fogásoktól mentes rendezői munka és végeredményben is ötízbeni találkozás a nálunk inkább csak kötelező olvasmány Thacke- ray-vel. Soha ennél kevesebbet ne kapjunk! AZ ELSZABADULT IDŐ A scifí betört a képernyőre is. Érdekes, izgalmas és az emberi helytállás szempontjából sajátos szituációt teremtő ötlet volt az író George Langelaan ötlete, amelyet jó tempóban vitt a képernyőre Mihályfi Imre, a rendező. Kétségtelen, hogy „Az elszabadult idő”-höz kelletik a néző számára valamiféle „relativitás-tudás” is, — hiszen elméletileg nem megalapozatlan szituációba kerültek a tévéjáték hősei. Az idő fogságában lenni azonban — s ennek hangsúlyozása a rendező nagy érdeme — voltaképpen önmagunk fogságát jelenti, az egyes ember helytállóképes- aégének megítélését, amikor — ha kis időre is — megszakadnak" kapcsolatai a valós és reális társadalmi környezettel. Nem csak a világűr végtelenségében várhat egyedüllét az emberre, de az idő is végtelen lehet a tér mellett. Ám az ember, ha ember marad és bízik társaiban, a tudományban, azaz önmagában sikerrel birkózhat meg a tér és az idő végtelen tájaival is. Gynrkő Gésa G/ugőcu efizséftcr a ■t läfia. március 21., kedd — Na igen, így hív még, gyermekkorunkból... Az ablakon benyúl egy kéz, két üveg sörrel. — Még harmatos, Tibiké. Csorvás elveszi az üvegeket, s a visszajáró pénzt elhárítja. — Tegye csak el, Pisla, bácsi. *• • ' Az ajtó zárján lefeszíti a kupakokat s az-egyik üveget az újságírónak nyújtja. — Poharunk, sajnos, nincs — mentegetőzik.’ — Géza nem hagyja, hogy az irodában igyunk. Meghúzzák a sört. Török- kaparóan : hideg. Csorvás mellékesen jegyzi meg. — A Clnzanót is ilyen hidegen szeretem. — Azt is üvegből? —kérdezi az újságíró, de gyorsan elfojtja mosolyát. — És mit■ Csinálnak a reprezentációs vendégekkel? — Attól függ. A kisebbeket elviszi Géza a cukrászdába, fizet nekik egy kávét. A fontosakat kiviszi a borkombinátba. — Most . tulajdonképpen hol van? — Valahol a mezőn. Már megy? Galambos állva issza meg a sör maradékát. — Igen. kimegyek utána. A főkönyvelő csalódott arcára pillant s az aktatáskából előveszi a jegyzetfüzeiéi. — Ha megengedi, fölírnám az elvtárs nevét. I — Nem, igazán nem azért... — szabódik Csorvás, s boldogan diktálja. —Csorvás Tibor főkönyvelő. A megalakulás óta. De az újságíró nem a mező felé indul, hanem befelé a faluba. Pigniczki Antal lakik az egyik divatos, jó- . módra valló házban. Pigniczki ötven körüli, ráncos, elhanyagolt . parasztember. Most éppen részeg. A felesége a likőr költötte fel, amikor az újságíró megérkezett. A lugasban isznak, kecske- lábú asztal mellett, előttük bor. * Galambos ezúttal jegyzetel. — Pigniczki Antal, ugye? Hány hold földdel lépett a szövetkezetbe ? — Hét hold földem volt, elvtárs *— mondja kissé meg- botlcj nyelvvel, de a szeme ravaszul csillog. Lálszik. hogy ennek a parasztnak megVan a magához való esze. — Sehogy sem boldogultam rajta. Pedig már öl- venben beléptem a pártba. A Szűts, meg a Mező, akik szintén ötvenes párttagok, már ötvenkettőben házat tudtak építeni. Én meg ... — Szép, nagy ez a ház — udvarlaskodik Galambos. — Mikor épült? — Mióta a téeszben vagyok. — Pigniczki időnként tölt s nem nagyon zavarja, hogy az- újságíró alig nyúl a poharához, — Én nem fizettem rá a téeszre, nem én! Hazudik, aki azt mondja... — Elröhögi magát. — Persze egyesek ráfizettek. A kulá- kok. Azok rá. — Milyen beosztásban dolgozik a téeszben? Ez fájó pont. Pigniczki dühös lesz és szomorú. — Semmilyenben se! Nem is tudom, ne lépjek-e ki. Megérdemelnék. — Hogy is van ez? — noszogatja Gatambos. — Tíz évig brigádvezető kokat. 1 persze, a zsákjait senki sem adta be. Mindennap háromszor körbebicik- lizni a falut. Hogy az emberek kimenjenek kapálni! Hogy megetessék az állatokat !... Egy regényt tudnék erről mesélni, elvtárs! Egy regényt. — S mindjárt bele is akar kezdeni. — Az első évben például elkezdtük építeni az istállót... Galambos higgadtan vísz- szatéríti a témához. — Meddig volt brigádvezető? — Hát ez az. elvtárs, ez az — mondja Pigniczki sötéten. — Egy hónappal ezelőtt — zsupsz! Kirúgtak! Elhajítottak, mint a használt lópatkót! — De hát miért? — teszi a csodálkozót Galambos. — Mert irigy a nép! — mondja megvetően Pigniczki voltam, elvtárs! Tíz évig! A legnehezebb időkben. Mit kellett akkor lótni-futni, hogy az emberek összehordják az állatokat A vetőmagot! A szekeret, az ekét, a boronát, a hengert, a zsás gyorsan leönt egy, pohárral. — Mert nem tudják lenyelni, hogy valamivel többet keresek. Persze, hogy tízszer annvit dolgozom, meg a felelősségem is tízszer any- nyi, azt nem látták... — De hát hogy?.:: — Valami ostoba feledé- kenység miatt... Az egyik asszony megvádolt a gyűlésen, hogy zsebre tettem az ötven forintját, amit a háztáji földje műveléséért adott. Ugyanis a háztáji földek is hozzám tartoztak. Mit tudom én, lehet. Lehet, hogy elfelejtettem befizetni a pénztárba. Az embernek millió a gondja. — Keserűen fakad ki. — No de, csalt ez számít? Amit értük teltem, az semmi? — És az elnök nem védte meg magát? — csodálkozik Galambos. Szerintem Niltlai odadobta magát martaléknak. Pigniczki ködös szemmel ízlelgeti a szót. — Martaléknak iSi ’ * Galamboß közelebb hajolj szinte szuggerálja a mái nem egészen beszámítható parasztot. — Nézze, PigrúczkS társ, maga segíthetne ne-j künk. Mi az igazságért har« colunk. Mi azt akarjuk, hogy egyetlen téesz-elnök se..., érti, ugye? A járási elvtársak nem értenek egyet a maga leváltásával. Ok nem hagyják, hogy ilyen emtíer, mint maga, elkallódjék. A paraszt igyekszik ültében kihúzni magát. — Hát, ugye... — Mondjon el mindent, amit Niklairól tud. Attól kezdve, hogy tíz évvel ezelőtt megválasztották elnöknek. (FolyiatjuK.) s t
