Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

KOSSUTH

8.18 Lányok, asszonyok.

8.3* Fúvószene.

«.34 Operaestek Klempeierrel.

10.05 Olvasópályázat.

10.43 Zenekari muzsika.

130io Zenei anyanyelvűnk.

14.30 Magyarán szólva ...

13.45 Melódiakoktél.

14.02 A walesi bárdok Walesben, 14.12 Kantáta.

14.25 Üj Zenei Cjsig.

15.05 Kis magyar néprajz.

15.10 Csak fiataloknak:

10.00 168 óra ...

17.30 A világirodalom humora.

18.00 Zenekari muzsika.

19.30 Édes anyanyelvűnk.

20.35 Ablak.21.35 Holnap közvetítjük , ,3

23.20 Ritmus és melódia.

0,10—2.00 Melódiakoktél.

PETŐFI

8.05 Operettrészletek:

9.03 Válaszolunk

hallgatóinknak i

11.50 Jelképek erdején 04.

12.00 Kórusok.

12.30 Petőfi nyomában Aszódon.

13.03 Romantikus zene.

14.00 Napraforgó.

15.00 Orvosi tanácsok.

15.05 Barokk zene.

15.29 Nagyüzemi kertek« alkotóközösségek.

16.05 Közv. a labdarúgó- mérkőzésekről.

16.20 Az élő népdal.

16.30 Áriák.

16.50 Latin-amerikai históriák.

17.05 Körkapcsolás a labdarúgó- mérkőzésekről.

17.20 Népzenei Magazin.

18.15 Kiváncsiak Klubja.

19.05 Népi muzsika.

19.15 Mozart-hangverseny.

21.32 Színházi riport.

21.47 Népi muzsika.

22.30 Debussy- és Ravei-művek.

23.15 Weber-operákbói.

MAGYAR

Ismétlések:

9.30 Mindenki közlekedik.'

10.00 Európa bölcsője: Velence

10.55 Yves Montand műsora. (Színes is!)

11.40 óvoda nélkül.

14.55 Mlchal ur kalandjai:::

15.25 Közv. az Eger—U. Dózsa labdarugó-mérk.-ről.

17.20 Hírek.

17.25 Tárlatról tárlatra.

17.45 15 éyes a KISZ.

18.35 Magyarország kisvasútjai.

4. rész.

10.15 Cicavízió ..:

10.50 'i'v-hiradó.

20.00 Tabl László öt perce.

20.05 Az elszabadult idő.

21.15 Jó estét, Varsó!

11.40 Tv-lilradó. — 2.

21.50 A légió. Magyarul beszélő lengyel film. I.

POZSONYI

10.20 Sebastlen az emberek

között

H.00 A demenovai cseppkő- barlang nagydija.

15.30 Nemzetközt kéztlabdatorna.

19.00 és 22.35 Tv-hiradó.

19.45 Elet Neptun birodalmában.

21.10 A csavargó Arkhimédész. Francia vígjáték.

22.45 Uli Ivanova énekeL

egri vörös csillag

(Telefon: 22-33.)

Délután fél 4 és fél 6 órakor: Apáról fiúra (Tisztek) Kalandos katonaélet. Szovjet film.

Este 8 órakor:

Még kér a nép Jancsó Miklós új, színes, lebilincselő alkotása.

EGRI BRÖDY •

(Telefon: 14-07.)

Délután fél 4 órakor:

Ismét átugrom a pocsolyákat Színes, szinkronizált csehszlovák film Fél 6 órakor Funny Girl I—It Színes amerikai filmmusical. GYÖNGYÖSI PUSKIN Lányok pórázon CÍV'ÖNGYÖSI SZABADSÁG Maigret felügyelő csapdája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Cromwell

HATVANI KÖSS TH Forró éjszakában FÜZESABONY

Mr. Tibbs nyomoz petluvasara

A boldogság madara

Egeiben, délután fél 4 órakor: LUFTBALLON (Petőfi fáj. bérlet)

Erá 7 órakor: MirrsALLOtf «KMMMt-Mtfe»

Rádiórelék a Szovjetuniónak

Az ORION-ban sorozatban

készítik a Szovjetunió részére a KTF—8000/300 típusú, mikrohullámú, széles sávú rádió- relé készülékeket, amelyek segítségével egy időben 300 telefonbeszélgetés, vagy 4 kísérőhanggal egy fekete-fehér, illetve színes televízióműsor közvetíthető. A KTF— 8000/300-as készülék maximális hatósugara 2500 km. A készülék teljesen automata, meghibásodás esetén tartalék áramforrásra kapcsol és jelenti a központnak a hibát.

Jelenleg 9 állomást működtetnek tartósan az ORION- gyár négyes gyáregységében, hog>r átadás előtt meggyőződhessenek hibátlanságukról.

(MTI-foto — Bara István.)

Az egykori „víg Eger” emlékezete

Soft munkálkodás után, rövid idővel ezelőtt nyílt meg Eger mozgalmas Életének egy új érdekessége a város központjában: a „Kazamata borozó-étterem". Városbeliek és idegenek bizonyára nagy számmal látogatják, és vidám poha- razgatás közben alighanem fel- merül majd a gondolat — volt-e ilyesmi azelőtti

A szomorú emlékezetű török megszállás évei után — a XVIII. században erősen fellendült Eger szőlőkultúrája. A borkiméréssel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy eleinte az úgynevezett „Korcsmáztatási jog” csupán az itteni kettős földesuraságot (püspök és káptalan) illette meg. A város pedig mindössze azt tudta elérni, hogy a bortermelők közvetlenül árusíthatták saját termésű boraikat „Szent (Mihály napjától újév napjáig.”

A Rákóczi-szabadsághar- cot követően azután nagyobb arányban megindulhatott a kocsmák, borozók építése, üzemeltetése. Nézzük ezért: melyek voltak ekkor Eger nevezetesebb vendéglői, kocsmái?

A XVIII. század első felében az egyik „legelőkelőbb” ilyen hely volt a „Fekete Sas” püspöki vendéglő, az egykori „Urak utcáján”, a mai megyei tanácsház helyén. A „Fekete Sas” vendéglőt azután 1748-ban bontották le, amikor megkezdődött a ma is meglevő „megyeháza” építése. A megszűnt „Fekete Sas” helyett a püspök a kelet felől szomszédos telken építtetett egy új vendéglőt. (Ma Kossuth Lajos utca 13. szám.) Ez volt az ugyancsak híres „Oroszlán” vendégfogadó. Itt szállott meg két ízben is II. József, a „kalapos király” —, aki nem akarta a püspök „vendégszeretetét”

igénybe venni... A vendéglő itt 1878-ban szűnt meg, de

itíS

ÜGYELET

Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.)

Gyermekorvosi ügyelet, szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsi- linszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet: 9—13 óráig a Technika Házában.

Gyöngyösön: szombaton 14

órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.)

Gyermekorvosi ilgjelet: vasárnap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában. (Telefon. 23-50.)

Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óláig, a ren delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Telefon: **-«.»

Fogorvosi ügyelet: 8—10.30 óráig, a rendelőintézetben.

kul az épületben valamilyen vendéglátó egység. Ha pedig már itt tartunk, említsük meg, hogy volt a közelben, egy másik olyasmi is: „a „Tigris kávéház” a jelenlegi Sándor Imre utcában.

Jól menő kocsma volt nem messze ide, a Bródy Sándor utcai „Kacsa” — majd feljebb, a Heves megyei Tanács V. B. járási hivatalával szemben az „Aranyszőlő” — amelyet ismeretlen okokból „Három strimfli” (!) néven is emlegettek. Valamivel távolabb, a régi Velcsei-féle házban, a színháznál működött: a „Hunyadi kocsma” — bizonyára erről kapta a jelenlegi Mártírok tere az ezelőtti Hunyadi tér neveti*

Alig néhány évtizede szűnt meg a „Franci-vendéglő” a mai Mecset Étterem helyén — a „Nagy liter” a Dobó u. 26. sz. alatt. Emlékezetes helyek voltak a „Kéményseprő” a régi Érsek utcában, vagy a „Bodó Mari” a mostani Lenin úton, továbbá a „Csillag” kocsma, valahol a fürdők közelében. A lebontott Vadászkürt is országos hírű volt. Már a perifériákon működtek a „Törökfő' a Vörösmarty és Rózsa utcák sarkán, a csodálatos nevű „Rókafúró”, a mai Lenin út és Vasút utca találkozásánál, vagy a „Bete- kincs” a Ráckapu téren. Már kirándulás jellege volt a

„Tulipónkert”-nek és a

„Disznófő”-nek a Szépasz- szony-völgyben.

★

Lehet, hogy felsorolásunk nem teljes, azonban az elmondottak is mutatják, hogy

városunk kiérdemelte az

egykor hangoztatott „víg Eger” jelzőt

Száraz György:

A vezérkari iónok

(Kedd, 20,00):

A kétrészes dokumentum- dráma közvetítése a Nemzeti Színház előadásában felvételről. 1969. tavaszán új drámaírót avatott a Nemzeti Színház: Száraz Györgyöt, aki a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára irta meg Stromfeld Aurélról szóló drámáját. A mű reálisan ábrázolja a forradalmi napokat, a hősi honvédő küzdelmet. Száraz György témaválasztása kitűnő volt — Stromfeld Aurél alakja, élete valóban drámába kívánkozó. A császári és királyi hivatásos tiszt a Vörös Hadsereg vezérkari főnökéként irányítja a dicsőséges északi hadjáratot, s ebben fenntartásai a kom- münnel szemben a legkevésbé sem gátolják, noha eszébe sem jutott, hogy belépjen a kommunnlsta pártba. Erre csak a kommün bukása után, 1925-ben került sor. Az író első kísérlete telitalálat: a választott hős, aki a maga irányított esemé- nyeVVM pgvfitt maga is megA

is esedékes ebben a hóna; ban: 25 éves a Budapes Fúvósötös: az adás jubilee mi koncertjük egy rész**! idézi fel, amelyet annak idején Járdányi Pál a Fúvóig'’1'-' *■ ötösnek írt. A címe Fúvó#*''13'-" kvintett. A Budapesti Konít 30 éves jubileumát ünnepli;' koncertjükről Kodály- Gyuü>fi:

Pál estéje című művéneWY egy részletét sugározza a fef levízió. Ezt követően Forrni-1 Miklós, a kórus karnagya be--1 szélget egy olyan kórustag^' gal, aki a megalakulást* kezdve szerepelt az egy üt- tesben, és ez alkalommal léf. '■ fel utoljára. Végül a Magyart1'. Állami Hangversenyzen akár n-’ Schubert-estjéről ad hírt áp'-'1 műsor a VII. Szimfónia egyiT--! részletének megszólal tatásaJ 90 val. Vezényel Ferencsik Já-'^w, nos. .’yoa

í:>ti

Minden eladó i /ara

*u.<ibl

(Szombat, 22,00): 3 u>

—IV ’i )

Magyarul beszélő lengj'k,' l’~1 film a televízió Éjszak.' * előadás című sorozatán«' X legújabb darabjaként. T+.'eav Wajda-sorozat egyik rendőr hagyó művét láthatjuk eap,1 ;; úttal — 1969 őszén nagy sí- , kerrel vetítették a mozik. .

Jelenet a „Nyitott könyv” című műsorból. (A tv március 24-1/ L,;a

pénteki adásához!) 9

változik, tragikus tévedése Andrzej Wajda ebben

,iéf

(lemondása) ebemére is izgalmas, gondolatébresztő alak.

Stromfeldet Bessenyei Ferenc, Kun Bélát Avar István, Bőbm Vilmost Öze Lajos alakítja. A drámát Major Tamás rendezte.

Zenei Figyelő

(Szerda, 21,00):

A Tv Zenei Újságja. Az e havi adás az Operaház Ho- vanscsina-bemutatójáról ad hírt; a főpróbán felvett részletekkel, valamint Ferencsik János karnaggyal és Békés András rendezővel folytatott beszélgetésről, amelyet a műsor főszerkesztője, Kerekes János vezet. A bemutatót Kertész Iván zemekriti- kus méltatja. Egy vidéki operaközvetítésről is hírt ad a Figyelő: Nicolai Windsori víg nők című operájának bemutatójáról. Két jubileum

filmjében tragikus sorsú al* av kotótársámak és barátjának- PJ Zbigniew Cybulakinak álRt emléket, noha a film maga- ' ■ ról Wajdáról szól. Sokáéi - * Andrzej Wajda Nyolc és féljenek is elnevezték ezt 5 művet — a világhíi-ű rendéi ző saját, művészetről «MS-- *« tott gondolatait elemzi film-1 hií jében. S egyben arról a;vívódásról is számot ad, arra őrf Cybulski tragikus halálakor 3 indult meg benne: vajon mítoszt teremtett-e az ismert, s1 örökké szemüveget viselő fi- - 1 gurával? Wajda a háborút ' * megjárt, megszenvedett nemzedékről, saját nemzedékéről, erről a helyét nem lelő, nyugtalan korosztályról is vall az emlékekből, legendákból és dokumentumokból felidézett Cybulski-alak- kal. A főszerepeket Daniel Olbrychski és Beata Tysz- kievicz alakítják.

Imi - -9 ) l

(A. Gy.)

t>

büszkén __ megállapíthatom, hogy erős a/carat az aztán van bennem. Persze, legnehezebb próba az első reggeli cigaretta, a többi már köny- nyebben megy. Nohát, fényesen sikerült az önmegtartóztatásnak ez az első próbája. Mintha az étvágyam is jobb volna. Reggeli után előveszem a Népújságot, kinyitom, beleolvasok, Itt hiányzik valami. Megszokott gesztusa kabátzsebbe, öngyújtó kattintása, füst, amit ráfúj az ember a betűkre. Csák erős akarat, öregem, ez nem szükséglet, ez formaság, ostoba illúzió. Tessék csak tovább olvasni. Már az egész újságot kiolvasom, de fogalmam sincs, hogy mi volt benne. Magamat figyelem, hogyan reagálón a vagy emánia.iám. Node, ez néni nagy próba,

egyetlen cigarettától igazán .i nem esik csorba az elhatáro- , zásomon. Rágyújtok. A sűrű,\ füst meleg, kék felhőben gomolyog. Végeredményben nem vagyok egy önkínzó fakir. Első lépésnek talán inkább megfelelne, ha finomabb, gyengébb cigarettát szívnék, mondjuk piros Darut, vgay 100 éveset, és cukrot szopogatnék hozzá.

— Ah, hogy van, Lajos bácsi? Micsoda hülye idő, tavasz a télben... No, adjon nekem egy 100 évest és egy zacskó savanyúcukrot.

Munkám közben örömmel állapítom meg, hogy már egy óra is eltelt és nem gyújtottam rá. Ezért a hatalmas teljesítményért igazán megérdemlek egy cigarettát. Rágyújtok. Valami szemrehányásféle lappang bennem akaratgyenge énem miatt, de ezt is leküzdöm egy cigarettával.

Hű, hogy telik az idő. Már este 10 óra van. Lefekszem, s még utoljára, ezt az egyet, ezt az utolsót ma elszívom az ágyban. Nyugodtan megtehetem, mert ez az egyetlenegy cigaretta nem fogja befolyásolni elhatározásomat.

Holnaptól kezdve úgysem il Hiányzóm.

Dénes Géag

az eredeti épület — átalakítva bár — ma is fennáll.

A patakon túl, alig pár lépésnyire találjuk a XIX. században a „Gólya” vendéglő emeletes házát (Ma Kossuth Lajos u. 19. sz.) Ügy látszik, ezt a környéket különösen szerették a szomjas polgárok, mert a Gólyával szemben (Kossuth Lajos utca 28. sz.) volt egy nevezetes kocsma is: az „Unicornis”. Az elnevezés bizonyára Eger régi címerállatától: az „egyszarvú-tói származhatott.

Hasonló „vendéglőközpont" volt valamikor a Szarvas tér vidéke. Itt állott a térnek nevet adó „Szarvas” vendéglő, szemben vele a (Mózer-féle) „Kékszőllő”, végül a Makiári út elején a „Zöldfa” káptalani kocsma. Á három vendéglő közül kétségtelenül a „Szarvas” lehetett a legjelentősebb: a XIX. század második negyedében keletkezett szép klasszicista épület volt az egri bálozó fiatalság összejöveteleinek a helye hosszú ideig!

Természetesen a város többi részein is szívesen ön- tözgették az egykori lakosok gyakran kiszáradó torkukat az egri dombok „nedűjével”. Így nevezetes volt a városházával szemben most épülő „Centrum Áruház” helyén az „Angyal”-hoz címzett szálló, vendégfogadó és kocsma: erről nevezték el bizonyára a mai Gerl Mátyás utcát (a régebbi Meszes-közt) „Vidám” utcának.

A jelenlegi Knézich Károly utcai művelődési ház telkén találjuk 1776—1860 között az „Arany szolga” („Servus Aureus” vagy „Famulus Aureus”) káptalani vendéglőt — a régi Servita, ; a mai Május 1. utca —észa-; ki végén pedig a híres „Bi-$ ka” vagy „Vörös ökör” kocs-1 mát, a XVIII. századi vere- i kedések többségének a szín-$ tere volt a „Bárány” vagy 5 „Fehér Bárány” kocsma, az' erről elnevezett Bárány utca} 2. sz. házban. Itt duhajko- j dott az egykori jezsuita diák : is: Rontó Pál — akinek a i neve éppen az itteni műkő-: dóséból kifolyólag szinte fo- ] galommá vált...

Végül említsük meg, hogy a mai Park Szálló helyén már a XVIII. század végén készült térképek is „Wirts- haus”-t azaz vendéglőt jeleznek. :

★

Az eddig felsorolt ven- i déglők, kocsmák emléke na-l gyobbrészt már csak a ré- í gén letűnt korok távolba vesző ködében él. Most még röviden felsoroljuk azokat a vidám helyeket, ahol elődeink néhány évtizeddel ezelőtt szórakoztak!

Kezdjük talán először az egykori „Kaszinó” vendéglővel. Az ingatlant 1802-ben egy gazdag patikus: „Spetz József vásárolta meg. Az új tulajdonos 1816-tól kezdve egy „kávéház” után is húz már tekintélyes jövedelmet, és ettől az iciőponuoi működik szinte megszakítás nélMármint a dohányzásról Reggel köhécseléssel ébredek, a gyomrom sincs rendben, az étvágyam is rossz, egész naj: ideges vgyok, s a pénzem U fogy. Semmi értelme a füstölésnek. Ráadásul olvasom hogy egyetlen cigaretta tizennégy percet vesz el az életemből, hát mért ne éljek 71 helyett 108 évet? Tehát füto- los szűrő nélkül is leszűrhető, hogy nem érdemes dohányozni. Ma, igenis ma máris, ebben a pillanatbar elhatározom, hogy holnaptól kezdve nem dohányzóm. Kiveszem a tárcámat, rágyújtok. Nyugalom, holnap életbt lép a fogadalmam.

Hogy telik az idő: már holnap reggel van. Kinyitom i szemem, kezein a cigaretta tárca után nyúl. Hohó! Mátá Ive nincs bagózás. Csal ct os akaial kell hozzá és én