Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

A Htb módosítása alapján: * Uj rendelkezések a rehabilitációról Eleddig több cikkben, vagy interjúban ismertettük meg oi vasóinkkal a Blk 1972. ja­nuár 1-től életbe lépett mó­dosításait. illetve e törvény- erejű rendelet legfontosabb kérdéseit. Szó esett így pél­dául a büntetés rendszerében történt változásokról, és kü­lön foglalkoztunk a fiatalko­rúakat. érintő új rendelkezé­sekkel is. A változások, a módosítások paragrafusait a társadalom fejlődése diktál­ta, a rendeletek, a társada­lom. s az állampolgárok vé­delmét szolgálják. De nem- csali a védekezés puszta té­nyét tükrözi az új törvény- erejű rendelet (miiképpen az érvényben levő egész Btk sem), hanem rendszerünk természetéből adódóan a megtévedettek, a bűn útjá­ra lépett emberek visszave­zetését is segíti a társada­lomba. És — nemcsak a bün­tetés, a megbocsátás is ezt célozza. A rehabilitáció. Az alap A módosítás — és ez igen fantes! — az eddigi gyakor­lattól eltérően, függetlenül attól, hogy szándékos, vagy gondatlan bűncselekmény mi. att szabták ki a büntetést, elsősorban az elkövető sze­mélyének társadalmi veszé­lyességét veszi alapul a re­habilitációnál. Ebből adódik, hogy a gondatlan bűncse­lekmény miatt elítélt men­tesítését enyhébb feltételek szerint mérlegelik, mint a szándékos bűncselekmény el­követőjét. Példa erre: a szán­dékos bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítéltek törvényi reha­bilitációja a próbaidő letel­tének napján lép életbe, míg a gondatlan bűncselekményt elkövetetteknél — felfüg­gesztett szabadságvesztés ese­tén (ez is új rendelkezés), az iJ ;let jogerőre emelkedésének napján érvényesül a törvé­nyi mentesítés. Az indok természetes: ha gondatlan bűncselekmény miatt kisza­bott szabadságvesztés végre-1 mentesítés során a fiatalko­rúnkra is, ha pénzbüntetésről, javító-nevelő munkáról, vagy gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, felfüggesz­tett szabadságvesztésről van szó. A feltételek azonban a felfüggesztett szabadságvesz- . tésre ítélt fiatalkorúaknál annyiban enyhébbek, hogy a bűnösség súlya szerint nem differenciálnak. Az ítélet jog­erőre emelkedésének napján tehát érvénybe lép a fiatal- kon) mentesítése, függetlenül attól, hogy az általa elköve­tett bűncselekmény szándé­kos, vagy gondatlan. Az is új. hogy e rehabilitáció nem. feltételes, hanem végleges. Szándékos bűncselekmények esetén — ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik - a fiatalkorú a büntetés le­töltése napján részesül men­tesítésben, Üj rendelkezés: az ilyen, bűncselekményért egy évet meghaladó szabad ságvesztés esetén várakozási idő nélkül kérheti a fiatalko­rú a rehabilitációt, miután letöltötte a büntetését. ★ Az új rendelkezésekből még többet is idézhettünk volna, mint például a bírósá­gi, vagy az előzetes bírósági mentesítést. Igyekeztünk a legfontosabb, legjellemzőbb példákat elmondani olvasó­inknak a Btk ez irányú mó­dosításaiból. Az a lényeg, hogy a hátrányos jogkövet­kezmények, mint a bünteté­sek is, minél erősebb nevelő- hatással jarjainak, hogy a bűncselekmény elkövetésé­vel erkölcsi megbízhatatlan-1 ságuikat kinyilvánított sze­mélyek ne tölthessenek be olyan munkakört, ne gyako­rolhassanak olyan jogokat, amelyeknél a megbízhatóság társadalmi érdek. Ugyanak­kor lehetőség is az őszinte megbánásra, jó próbatétel arra, hogy a várakozási idő alatt bizonyítson az illető: méltó a társadalom megbo­csátására. Kátai Gábor Heves megye csak kontrázott Ötven kis hegedűs egri versenyének tapasztalatai Ha stílusosan akarunk fo­galmazni: Nógrád játszotta a prímet, Borsod megye a második szólamot, s Heves kontrázott Három megye ti­zennégy zeneiskolájának kö­zel ötven hegedűséről van szó, akik három napon át Egerben randevúztak, hogy minősítő verseny keletében adjanak szómat fejlődésük­ről, tudásukról. Az elgondo­lás Radnóti Tibortól szárma­zik, s a hegedű iránt orszá­gosan megcsappant érdeklő­dé® inspirálta. Vagyis az a szándék, hogy a szereplés, versenyzés adta sikerélmény minél több fiatalt megtart­son, illetve megnyerjen e szép, nemes hangszernek. Most alkalmunk nyílott beszélgetni a fiatal hegedű­tanárral, az Egri Szimfoni­kus Zenekar koncertmesteré­vel a háromnapos találkozó tapasztalatairól. Annál Ille­tékesebb a nyilatkozásra, mivel ő volt a versenyzsüri titkára is! — A várakozásnak megfe­lelő színvonalú versenyt pro­dukáltak az Egerbe sereg­lett . kis hegedűsök, akik négy korcsoportban, s előze­tes selejtezés nyomán meg­rendezett finálé során dön­tötték el maguk között az elsőséget. A mezőny jelentő­sebb felét jó felkészültség, s életkorának megfelelő ze­nei kifejezőkészség jellemez­te kötelező és szabadon vá­lasztott műsordaraboknál egyaránt — mondotta Rad­nóti Tibor. — Ezzel össze­függő hasznos tapasztala­tunk, hogy érdemes a hang­szeres oktatást a szokásos 9—10 éves kor helyett hama­rabb elkezdeni. Az alig tíz esztendős, de három éve mu­zsikáló s.-tarjani Virág Laci például úgy szólaltatta meg Vivaldi koncertjét, hogy két kor kategóriával feljebb ját­szó társainak becsületére válna. De ugyanezt elmond­hatom a miskolci Iván Tí­meára, aki szintén első lett csoportjában, vagy pedig a hatvani Kovács Andreára, aki a legjobb Heves megyei versenyzőként második díj­hoz jutott. A tavaszi orszá­gos hegedűversenyen való részvételre egyébként a má­sodik korcsoportban induló kazincbarcikai Mátyás Olgát javasolta a zsűri. S tovább folytathatja zenei tanulmá­nyait felvételi vizsga nélkül a Bartók Béla Zeneművésze­ti Szakközépiskolában a ba­lassagyarmati Vásárhelyi Ju­dit, a hatvani Pecze Év a és a nagybótonyi Orsó Erzsébet. Elmondotta még a ver­senyzsüri titkára, hogy peda­gógiailag is nagyon hasznos kezdeményezésnek bizonyult a hegedűsök észak-magyar­országi összevetése. A gyer­mekeket elkísérő tanárok megismei'hették egymás munkáját, módszereit, s fel­figyelhettek a javítást igény­lő jelenségekre. Ilyen hiba például a sok helyen felfe­dezhető ellentét a növendé­kek játékának technikai szintjében és a helyes zenei megfogalmazásban. Egyiknek vagy másiknak a háttérbe szorulása elég sok verseny­zőt ütött el a jobb helyezés­től. Az egri verseny sikere egyébként arra ösztönözte a zenepedagógusokat, hogy a találkozót évente megismé­teljék más-más megyében. (m. gy.) is lesz a rehabilitációja? A mentesítés a próbaidő letel­tének napján, tehát 1974. február 19-én lépett volna érvénybe. Mivel azonban újabb bűncselekményt köve­tett el áz illető, ezzel a reha­bilitációt megakadályozta, s csupán az újabb bűncselek­ménnyel kapcsolatos mente­sítés esetén — a jogerős íté­let napján —, részesülhet eb­ben a kedvezményben. Per­sze az is előfordulhat, hogy a javító-nevelő munkát utóbb szabadságvesztésre változtat­ják át. Ilyenkor le kell töl­tenie az előző bűncselek­ményért kiszabott öt hónapot is és — mivel vétségről volt szó (már ismerjük a két ka­tegóriát: vétség és bűntett) — csupán az összíbüntetés le­töltését követő három eszten­dő múlva részesülhet reha­bilitációban. Ez utóbbival kapcsolatiban meg kell említeni, hogy a szándékos bűncselekmény mi­att végrehajtandó szabadság- vesztésre elítélteknél a men­tesítés vétség esetén, három­évi, bűntett 'esetén pedig öt­évi próbaidő után érvénye­sül. Ide kívánkozik még az is, hogy az érvényben levő ren­delkezések szerint több vég­rehajtandó szabadságvesz­tés találkozása esetén a vá­rakozási idő tíz év, ha pedig valamelyik büntetés a ti­zenöt évet meghaladja, 15 év, függetlenül attól, hogy szán­dékos, vagy gondatlan bűn­cselekményről van szó. Ezen csupán annyit változtatott a Btk módosítása, hogy a vá­rakozási időt csak azoknál az elítélteknél emelik fel, aki­ket szándékos bűncselekmény miatt két, vagy több ízben ítéltek el szabadságvesztésre. És a fiatalkorúakY Az új jogszabály értelmé­ben a felnőttekre vonatkozó rendelkezések érvényesek a •SS/Sf//S//SS//f/-fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJfS//SSSSS*'//SS/S/SfSSyfS*SSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSSS/S/tSSSSS "'fss"'*ss*sss4rsssss//sss///ssss//sssssssssssssssfsssssssssssss/rsssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssss/sssssss Miniatűrök, könyvek a Dózsa-évfordulóra Dózsa György születésé­nek 500. évfordulójáról könyvkiadásunk is méltó módon emlékezik meg. Kortársától — Taurínustól — kezdve Illyés Gyula és Juhász Ferenc írásáig ter­jed a Szépirodalmi Kiadó „Versantológiája”. Tartalmi gazdagsága, eszmei sokrétűsé­ge igazolja, hogy Dózsa György minden korban va­lós, „történelmi lecke” volt és maradt: hiteles próbakö­ve a történelemszemléletnek, A kötetet Tóth Gyula állí­totta össze, Juhász Ferenc írt hozzá előszót. A két világháború közötti magyar festészet egyik leg­nagyobb alakja, Derkovits Gyula politikai állásfoglalá­sát ági tatív erővel jelenttel“ te meg a Dózsa György fa­metszetsorozata, amelyet a Magyar Helikon adott ki. A Helikon-album 12 nyomott lapot tartalmaz, Bálint György bevezetőjével. Nem­csak a hazai, de a külföldi miniatűrkönyv-gyűjtők szá­mára is érdekesnek ígérke­zik a 11 eredeti Derkovits- fametszetet tartalmazó Kos- suth-miniatűrkiadvány. A magyar, orosz és angol nyel­vű bevezető áttekintést ad az 1514-es parasztháború jelen, tőségéről, külön érdekesség, bogy képanyaga megfelel az 1915-ben az első szabad ■könyvnapra kiadott repro­dukcióknak. Nemeskürty István műve, a „Krónika Dózsa György tetteiről” szintén a Kossuth Kiadónál jelenik meg. A Kossuth Kiadóhoz fűződik Szabó Pál „A nagy temető” című regényének újrakiadá­sa. A mű nem a temesvári csatavesztést és az utána kö­vetkező példátlan, megtor­lást ábrázolja, hanem in­kább azt a folyamatot, amely odáig elvezetett: a végek életét, a székely—szász—ro­mán kavargást, a harácso- lásban mértéket nem ismerő fóurakat, a‘ megbotozott asz- szonyokat, a makk-kenyér mellé fiatal fák gyökereit rágcsáló férfiakat. Az évforduló jegyében új tudományos művek, tanul­mánykötetek is napvilágot látnak. Az idén megjelenik a Gondolat Kiadónál Fekete Nagy Antal kéziratának át­dolgozott, sajtó alá rendezett szövege alapján „A Dózsa- parasztháború népszerű tör­ténete” című kötet, amely­nek szerzője Bartha Gábor. Előkészületben van az Aka­démiai Kiadónál „A Dózsa- paraszthátíbrú'’. dAifíocif e&zste&r tett előélethez fűződő háttá-5 nyok sújtsák a vádlottat. Ha^ jobban meggondoljuk ezt módosítást, messzemenően humánum és a bizalom dik- ^ 'álla. Természetesen a men- ^ tesítés nem akadályozza mellékbüntetések — foglalko- S le: a mellékbüntetések vég-^ óhajtása sem akadályozza a ^ őbüntetés alóli rehabilitáció^ érvényesülését. $ Szándékos bűncselekmények | Ezen a területen, bár a^ elfüggesztett szabadság vesz- $ ésre ítélteknél nincs ugyan 5 ■áltozás, a fettételek köre ^ négis bővül a mentesítésnél. % iz pedig így szól: az elítélt oj iróbaidő alatt ne kövessen el ^ jabb bűncselekményt. (Saj - ^ los. elég sok bírósági tudó-^ ításban számoltunk már be ^ ilyan „türelmetlen” bűno- $ ükről, akik képtelenek vol- J alt kivárni a próbaidő letel- 5 ét...) A . könnyebb megér- 5 és kedvéért egy példa: Valakit lopás vétsége miatt 3 tehát szándékos bűncselek- $ nényért), 1972. február 20-án, ogerősen öthónapi szabad-^ ágveszt ésre ítéljek, s a bün-^ etés végrehajtását kétévi1 iróbaidőre felfüggesztették. A xróbaidő 1974. február 19-én ár le. Az illető azonban a j »róbaidő letelte előtt magán-J aksértést (ez is szándékos^ > lincsel ekmén y) követ el,| imiért hat.hónapi javító-ne-J /elő munkára ítélik. Hogyan'. C üeülf un* március 17., péntek V A rendőrség ezzel a zára­dékkal továbbította a jegy­zőkönyvet: „Mivel nem nyert megállapítást, hogy a hal el­tulajdonításából Selyem Zsig- mond agronómusnak anya­gi haszna származott, a rendőrség eltekint a bűnvádi feljelentés megtételétől.” Az úgynevezett központi major: istállók, magtárak, silók, górék, műhelyek nagyszabású komplexuma. Az egész fölött — mint fa­lusi házak fölött a temp­lomtorony — a csillogó hid- roglóbus uralkodik. A marhaistálló előtti tér­ségen bikákat mázsáinak. Két markos férii az orrkari­kába fűzött kötélen kiveze­ti a bikát az istállóból a má­zsára. A mázsát Zsuppén ke­zeli. Géza a két olasz kereske­dővel kissé távolabb ácsorog. Sáray úr a tolmács. A takarmányozóban Csor- vás, a főkönyvelő házigaz­daként sürög* forog. Két vi­harvert széket visz kx az olasz kereskedőknek, s va­lósággal kényszeríti őket, hogy üljenek le. Rettentően sajnálja, hogy a Csao bum- binón kívül egy szót sem tud olaszul. Mögötte Piroska, a kis ad­minisztrátor, fehér kötény­ben, fityulában, harmatos bambisüvegekkel kínálja az olaszokat. A bambi nem íz­lik nekik, de Piroskának megcsipkedik az arcát. Pellck Gyuri, az egyik ci­gányfeketére sült állatgon­dozó, fekete trikóban, mici­sapkát visel — odakiál+ja Gézának a mázsán álló bika mellől: — Géza, én is ráállok a mázsára. Hetven kiló! Fizes­senek a taljánok! Ezeknek a bőrük alatt is pénz van! — Mit mond? — kérdezi az olasz. Sáray úr fordít. — Azt mondja, hogy a sa­ját nevelése. Hogy vérzik a szíve, amiért meg kell vál­ni tőlük! Az olaszok bólogatnak. — Szép állatok! Nagyon szépek! Géza kivesz két bambis­üveget Piroska kosarából, s az emberek után megy az istállóba. Nevet. — Gyuri, ne kiabálj ilye­neket, hátha megértik az olaszok! — Maga hol tanult meg ilyen jól olaszul? — kér­dezi az olasz. —» Fiatal koromban egy évig Olaszországban csava­rogtam. — Mint agronómus? — csodálkoznak. — Mint földbirtokos — feleli Sáray. A téesz borkombinátja a legmodernebb elvek szerint épült. A külső, földszinti ré­szén helyezkedik ei a tel­jesen gépesített daráló és prés, s ebből vastag csövek vezetnek a pincében elhe­lyezett óriási betonkádakhoz. A pince közepén két sorban óriási „hagyományos” hor­dók terpeszkednek, nagy ré­szük már üresen várja a szít retet. A falak mentén ki­sebb hordók, válogatott bo rokkal. A téesz vezetősége a kél olasz marhakereskedőt traktálja, Sad, a fiatal pin­cemester vezeti őket a hor­dók mentén, minden hordó csapjából teleengedi a po­harukat s ragyogó mosollyal zsebeli be a dicséreteket. Sáray úr fordít: Géza odaszól a pincemes­ternek: — Mindent bele, Saci! Az aranyérmeseket! Megvették a bikákat! — Haragszik a fene! — fortyan fel Zsuppán. — Személy szerint mért hara­gudnék rá. De mindenkire haragszom, aki nem tartja be a törvényt, aki lop, csal, hazudik, megveszteget, kor­rumpál ... és ráadásul röhög a markába: na, jól átejtet­tem ezeket a tahó paraszto­kat. Géza elmosolyodik. — Mióta vagy te tahó pa­raszt? Zsuppán sötét marad. — Az apám az. Az egész pereputtyom. Én is az vol­tam. S újra annak érzem magamat, mióta hazahívtál. — Selyem Zsiga is paraszt volt. — Azt már ő reges-rég el­felejtette. Aki 56 előtt képes — Mit mond? Mit mond? kérdezi az egyik olasz. Sáray úr szenvtelen arc - cal fordít. — Azt mondja, hogy a pincemesterünk paraszlgye rek, a téesz ösztöndíján vé­gezte el az egyetemet. Több aranyérmet nyert a boraink­kal. Zsuppán kissé hátramara ' s a tekintetével odahívj jézat. — Mi lesz a Selyem Zs úa üggyel? — Mien haragszói Sely. Zsigára? volt kiszolgálni egy paraszt- ellenes politikát!... Gézának nincs kedve po­litizálni. Sóhajt. — Nem hiszem, hogy ná­latok a Vagongyárban min­den apró-cseprő üggyel a rendőrséghez szaladtatok! — Ha nem találtak volna semmi szabálytalanságot, ne­ed se lenne kifogásod el­e, hogy a rendőrséghez irílullam. — El tudtuk volna intézu ■a .....:?c j.r'.»tt is — moiiá... G i a, s az olaszok után siet. —. Érdekes ország ez — • > adja az egyik olasz, fel­villanyozva a bortól. — Az egyik agronómus földbirto­kos volt, a másik paraszt. Géza magához rendeli Se­lyem Zsigát. — Mit csináljak veled? —- kérdezi szigorúan Zsiga megkísérli könnye­dén megvonni a vállát. — Már a múltkori helyed­ről is fegyelmivel bocsátot­tak el. Ha Csegei elvtárs nem támogat annyira, tízszer is meggondoltam volna, fel­vegyelek-e. — Minek ezt most fel- hánytorgatni? — kérdezi Zsiga megbántva. — Ezt már tisztáztuk egyszer. És akkor te is beláttad, hogy abban az ügyben nemcsak én voltam a hibás. — De ebben most te vagy a hibás! — Megszereztem a hátsó­tengelyt — mondja Zsiga. — De nem a halból! — Nem. De ha sikerül a dolog, abból a téesznek is haszna származott volna. — Mi nem vagyunk rá­szorulva arra, hogy külön­böző elvtársak kegyét keres­sük — mondja Géza önér­zetesen. — Amit termelünk, azt mindig el tudjuk adni, kivételezésre pedig nem tar­tunk igényt. A tíz év alatt én még egyetlen fillér dotá­ciót nem kaptam és azt hi­szem, a parasztjaim is ki­kérnék maguknak, hogy az állam tartson el bennünket. Te csak a magad kapcsola­tait akartad ápolgatni, épít­getni — a téeszt ebbe ne keverd bele. — Már elintéztem egy-két dolgot. 5— És ahhoz mit loptál? — Nem megy másként! Amíg mindenből kevés van, az van előnyben, aki ken. — Mi tíz évig nem vesz- •'tünk meg senkit, még­elboldogultunk valahogy! tem is lehet mindenkit tegelnil iFolylaljukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom