Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-02 / 52. szám
Hem lehet „tabu” a munkaerő Kirakatrendezők utánpótlása rakatrendezi tagozatán 90 fiú és leány tanulja a reklám- és dekorációkészítést. A kétéves iskola célja, hogy jó ízlésű kirakatrendezőket neveljen a kereskedelemnek. Képünkön: a W. évesek méteráru-rendezési gyakorlata. (MTI foto — Petrovits László) Megerősödtek a tagegyesületek, fellendült a szakszervezeti élet A MTESZ Heves megyei Szervezetének idei programjából P iac! törvény: ha kisebb a kínálat, maga- ’ tabb az ár. Tapasztalhatjuk j ezt az élet megannyi területén, jó ideje — különösen szembetűnő — a munkaerő- ! fronton is. Nem szükséges : túlságosan mélyen vájkálni emlékezetünkben, hogy akár tucatjával hozhassuk a példákat: mit megadtak, s megadnak vállalataink, üzemeink egy-egy szükséges emberért, az igényeiknek, elképzeléseiknek megfelelő dolgozóért. S amennyire bővelkedünk az efféle tapasztalatokban, legalább annyira ismeretes előttünk az is, hogy az utóbbi években „a ló másik oldalán” milyen sokan visszaéltek a helyzettel. Szinte máról holnapra óriási, s mind ijesztőbb méreteket öltött a fluktuáció, valósággal sikké vált a felmondás, a kilépés, a vándorlás. Következésképpen pedig a követelődzés, a nagyhangúskodás. Megjött a szava annak is, akit eddig észre sem vettek jelentéktelensége miatt. Okos és erős lett, áld eddig éppenséggel nem büszkélkedett ebbeli erényeivel, gondolván, hogy: szemesnek áll a világ. Az „új fiúk” virgonckodásának láttán pedig még inkább fel- villanyozódtak a régiek, akik maradtak. Puszta maradásukkal is már-már azt akarták elhitetni munkaadóikkal, hogy valamiféle kegyet gyakorolnak, s ha még egyáltalán dolgoznak is, akkor az csak nemes ráadás lehet, amit viszont nagyon meg kell fizetni. Érezték, hogy ők diktálják a tempót, nekik most mindent szabad — még kötelességeikről megfeledkezni, fegyelmezet- lenkedni is. Kétségkívül megnyergel- hették a szokatlan lehetőségeket, hiszen a vállalatok, üzemek meglehetősen szorult helyzetben voltak — s vannak többen még ma is. A vállalatok, üzemek hitvalláHosszú ideje tart már a békétlenség, civódás, veszekedés az egri Sertekapu utca 20. szám alatt. Testvér (Domboróczky István) vi- szálykodik a testvérrel (Fü- löp" Sándorné), és éppen a szülői ház fedele alatt. A négyhelyiséges épületet felefele részben lakják, a férfi egyedül, az asszony pedig ötödmagával, férjével és három gyermekével. Miért van közöttük a viszály? Domboróczky István magának akarja az egész házat, szeretne testvérétől és annak családjától megszabadulni, minden áron. Nyugtalanítja, zaklatja Fülöpéket, hogy elüldözze őket. Két évvel ezelőtt, 1970-ben, pert is indított azért, hogy testvére házrészének is ő lehessen a tulajdonosa. A bíróság 1971-ben úgy Ítélkezett, hogy Domboróczky Istvánt ruházta fel a magához váltás jogával. Akkor „Fejük felül a tetőt'’ c. riportunkban szót emeltünk az öttagú család védelmében és az ügy jogorvoslását kértük. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a kifogásolt bírói ítélet ellen törvényességi óvást en.elt, s az ítéletet hatályon kívül helyezve, az Egri Járásbíróságot új eljárásra utasította. Az Egri Járásbíróság az új eljárás során — a peres felek személyi, családi és anyagi körülményeinek alapos • mérlegelése után — az öttagú Fülöp családnak szolgáltatott igazságot. Fülöpék- nek ítélték a ház megváltásának jogát, míg Domboróczky István a korábban használt lakrészek bérlője maradt, havi 400 forint bérleti díj fejében. Domboróczky István az I. fokú bíróság döntése ellen fellebbezett, így a végleges határozat kimondása még !Mh& van. Áras most mór suk ellenére is engedni kényszerültek számos esetben, kénytelen-kelletlen lenyelték a „békát”. Máról holnapra elnézőbbekké, igénytelenebbekké váltak, lejjebb szállították a mércét, egyszerűen: tabu lett a munkaerő. Nem számított, hogy milyen az illető, csak maradjon, vagy csak jöjjön. A seregnyi példa közül csak egyetlen Heves megyei tapasztalat: az Érc- és Ásványbányák Mátrai Műveiben tavaly nem kevesebb mint 1736 igazolatlan hiányzást jegyeztek fel. Ami azt jelenti, hogy csaknem minden dolgozóra két mulasztás jut. Ha pedig hozzáfűzzük mindehhez még azt, hogy ezek a bányák amúgy is nehéz helyzetben vannak — változóak a mezők, egyre körülményesebb az ércek kifejtése — nem szükséges túlságosan nagy fantázia az eredmények kitalálásához. S miként éreztette káros hatását a túlságosan nagy engedékenység Gyöngyösoro- sziban — negatívan befolyásolta a teljesítményeket másutt is. Még annyi helyen, ahol most mentegetődznek: nem tehettek másképp. Ha erélyesebbek a rendbontókkal szemben, védekeznek, a helyzetük most bizonyára még sokkal súlyosabb. Őszintének tűnik a magyarázkodás —, de valahogy mégsem eléggé meggyőző. Korántsem meggyőző, hiszen ugyanekkor ellenpélda is akad jócskán — s szintén „szűkebb hazánkból”. Melyiket idézzük? Talán a bél- apátfalvit: a gyárban régebbi gyakorlat, hogy ha valaki igazolatlanul távol marad műszakjából, az saját béréből köteles kifizetni az alkalmi helyettesítést végző dolgozó túlórapótlékát. S ez nem is kicsi „bírság”: egy- egy alkalommal elérheti a 80 forintot! Ráadásul ez csupán egyik módja a büntetésnek. Van ugyanis másik mindenképpen bízhatunk abban, hogy a Fülöp családfeje felett megmarad a tető. Nyitott kérdés azonban továbbra is: mikor lesz végre béke a Sertekapu utca 20. szám alatt... ?! A CSOMAG vastag volt, s a postás által követelt kiváltási ár is illendőnek bizonyult a gondosan összespárgázott pakk terjedelméhez: nem kevesebb, mint kétszázhetven forinttal apadt mega gimnazista Bandi édesanyjának pénztárcája. Hogy mit takart a vastag, fehér csomagolópapír? Könyveket. Vagyis hogy inkább: szakkönyveket. A műszaki egyetem hallgatói számára a Műszaki Könyvkiadó által közrebocsátott tankönyvek sorából azt a hármat, amelyet ajánlott olvasmányként diktált fel az új félév elején a tanár bácsi. S hogy miért indultak ily könnyelmű vándorútra a fentebb szám szerint is megnevezett forintok. Illendőségből. Részletesebben szólva: azért, hogy , „jobb szemmel” nézzen majd Bandikéra a fizika tudományának oktatója — legalábbis a szülői elképzelések szerint... Ám nemcsak e kétszázhetven forintot terhelte más kasszákba az illendőség. Azok a százötven forintok is hasonló okból keltek útra, amelyeket az érettségiztető tanárok megajándékozására szedegettek össze egy másik középiskolában még a múlt tanév végén. Csecsebecséikké, jobb esetben albumokká, díszesebb kötésű kötetekké változtak ezek a másfél, száz forintok, s akik megváltak és súlyosabb formája is. Példa erre az a notóriusan italozó dolgozó, aki ugyan már húszéves törzsgárdista, de — mert a sorozatos figyelmeztetések ellenére sem volt eddig hajlandó magatartásán változtatni — most mégis felfüggesztett felmondás alatt áll. A legközelebbi alkoholmámor után bizony útilaput kötnek az ő talpa alá is! Ilyen és hasonló rendszabályokkal próbálják nyesegetni Bélapátfalván a hibákat, s lám — még sincsen belőle harag, kilépés, amit ékesen bizonyít, hogy a gyárban gyakorlatilag megszűnt a fluktuáció, a káros „népvándorlás” — s természetesen javult a fegyelem is. Nem utolsósorban pedig: tavaly az említettek mellett is jelentős túltermeléssel zárták az évet. S nemcsak Bélapátfalván, másutt is hatásosnak bizonyult a nagyobb szigorúság, ami mellett a nehézségek közepette is következetesen kitartottak. Kitűnően bevált a módszer, miszerint nem okvetlenül szükséges udva- rolgatni a fegyelmezetlen, indokolatlanul követelődző embereknek. Nem muszáj el- nézönek lenni velük szemben fegyelmezetlenségük, kirívó viselkedésük esetén, vétek a helyén hagyni azt, akinek mennie kell onnan, s bűn marasztalni azt, aki elvágyik megszokott környezetéből, mindenáron munkahelyet akar cserélni. Mert nincsenek pótolhatatlan emberek, bárkit — előbb vagy utóbb — lehet helyettesíteni. Ha nem is éppen egy másik emberrel, sok esetben jobb munka- szervezéssel, gépesítéssel, az üzemi, vállalati belső tartalékok megfelelőbb kiaknázásával. Tavaly, csupán a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat 200 hiányzó emberét tudta így pótolni, anélkül, hogy teljesítménye visszaesett volna. S nyilvánvalóan ez sem egyedi példa: akad hasonló számtalan, F eltétlenül érdemes tehát e módszereket figyelemmel kísérni, s a tanulságokat itt is, ott is hasznosítani. Annál is inkább, mivel a túlzott elnézés legfeljebb átmeneti gyakorlat lehet — megoldás sohasem! Mert nálunk mindenütt fegyelmezett emberekre van szükség, hiszen ez az alapja a jó, az eredményes munkának. Ahhoz pedig, hogy boldoguljunk, tovább gyarapodjunk — elengedhetetlen a jó, az eredményes munka! t Gy. Gy, mint most. nemregiben Ban- dikáéfc: „Hát ezt azért mégis muszáj ..., majd megspóroljuk valahol másutt!” itt TARTOTTUNK a múlt tanév befejezésekor, & itt tartunk most, amikor az új tanév új féléve elkezdődött. Az illendőségből kiadott forintok helyváltoztatása csak nem altar abbamaradni. S történik mindez akkor, amikor egy ideje már szigorú miniszteri rendelet tiltja az iskolai gyűjtögetést, az ilyen és olyan összegek alkalmi, vagy netalán rendszeres „elvonását” a családi pénztárakból. De hát — s tulajdonképpen ezért íródnak most ezek a sorok —, csak az iskolák által kezdeményezett gyűjtögetést helyezte a „tilos” kategóriába az a bizonyos rendelet, az önkéntes alapon felajánlott formátokat mindenki olyan számban postázhatja, vagy adhatja a közös kasz- szába, ahogyan jónak látja, ahogyan érzi. Ahogyan érzi — ahogyan illendőnek tartja. Igen, ez a szülői illendőség borítja fel sok-sok család költségvetésének egyensúlyát, s visz rá sokakat arra, hogy erejükön felül bizonygassák: nem félünk a gyerek taníttatásával járó áldozatoktól, igenis, mindent megteszünk, hogy szépen alakuljon az a bizonyítvány. Évről évre színesebb, tartalmasabb programja van a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Heves megyei Szervezetének. Több rendezvénye — országos közgazdász vándor- gyűlés, ásványbányászati konferencia, borászati tudományos tanácskozás, bútoripari napok, műszaki hónap — országos visszhangot, érdeklődést váltott ki az elmúlt évben is. S végre korszerű, modern otthona is van már a megyénk műszaki, közgazdasági értelmiségét tömörítő szervezetnek. Az egri Technika Háza valóban a tudomány, a szellemi élet központja lett. Vajon mit ígér az idei esztendő? Milyen célokat, feladatokat tűzött maga elé a szervezet Í972-ben? A több ■mint 130 oldalas programot Látszólag tisztes — az is- koláslányok, -fiúk javát szolgáló — ez az igyekezet, ám valahol mégis oktalan, indok és értelem nélkül való —, hogy azt ne mondjuk, tisztességtelen. Rossz beidegzések, a jobb jegyek pénzzel történő megváltásának tradíció rangra aligha érdemes hagyományai táplálják; ilyenformán pedig nem más, minit elítélhető — és el is ítélendő! — költséges konvenció. Az persze, hogy az efféle illendő kiadások megszüntetésének ügyében is tiltó paragrafusok fogalmazódjanak, sem most, sem ikésőbb nem várható. Kinek-kinek magában kell „törvénybe iktatnia” azt, hogy milyen célra ad, s hogy milyenre nem ad pénzt a jobb bizonyítvány —, vagy fogalmazzunk a szokásos módon: „a gyermek előrehaladásának” — érdekében. A SZÜLÖK felelőssége tehát az iskoláztatásra szánt forintok számának meghatározása, ez a legtöbb családban oly nehéz penzumnak számító szortírozás. De —tegyük hozzá, nemcsak az illendőség, hanem az igazmondás kedvéért — a pedagógusoké is! Hogy mást ne mondjunk: tényleg csak olyan könyveket ajánljanak megvásárlásra, amelyek feltétlenül szükségesek az illető tantárgyban, törtéaő továbbhaladásivá (A. L.) Domán Lászlóval, a szervezet titkárával lapoztuk át. — Idei céljainkat, feladatainkat is pártunk tudománypolitikai irányelveire építettük fel, és ezen belül is azokkal a kérdésekkel, témakörökkel foglalkozunk majd elsősorban, amelyek megyénk üzemeiben, vállalatainál, intézményeinél is aktuálisak, megoldásra, korszerűsítésre várnak.-— Ezek után lássunk néhány konkrét célkitűzést a programból. Természetesen minden rangsorolás nélkül. — A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezésében tovább folytatjuk megyénkben a középvezetők és a munkahelyi vezetők képzését. A GTE egri szervezete az eddiginél is nagyobb segítséget nyújt a különböző szakmai tanfolyamok — ív- és lánghegesztő, műszaki rajz — szervezéséhez, irányításához. Az oktatási bizottság munkatervében szerepel továbbá a művezetői, a minőségvizsgálat című tanfolyamok megszervezése, valamint az ifjú fizikusok és a kis matematikusok baráti körének segítése, patronálása. Szerepel a programban egy intenzív A Mátravidéki Kőbánya Vállalat — elsősorban a recski központi üzem késedelmes rekonstrukciója miatt — nem tudta teljesíteni tavalyi tervét. Ezért ebben az évben különösen nagy gondot fordítanak az üzemek teljesítményének fokozására: tervükben összesen 900 ezer tonna kő kitermelése és különböző nagyságú zúzalékként való értékesítése szerepel. Tizenegy üzeme van a vállalatnak, ebből minden jelentősebbet gépesítettek már A profiljukban elsősorban útépítésnél használt kőzúzalék kap hangsúlyt, de sokat termelnek házgyári alapanyagból is. E téren egyelőre azonban nem fejleszthetik kapacitásukat, mert a házgyárak ebben az évben Csökkentették megrendeléseiket. Az idén kibővül a vállalat termékválasztéka azzal, hogy bekapcsolódik az úgynevezett „különleges zúzalékok” termelésére szervezett programba. Az. iparágban egyébként számos helyen nyelv, valamim egy számítástechnikai tanfolyam is. — Az idén is megszervezzük a műszaki hónapot, segítjük a faipari technikum ■ esti tagozatának munkáját, több ankétot rendezünk a különböző gyártmányfejlesztésekről, a vállalati, üzemi munkaszervezés korszerűsítéséről, a munkaerőforrások) ésszerű felhasználásáról. — Ne is soroljuk tovább, hiszen az iparágankénti tagegyesületek, a különböző szakbizottságok munkatervei külön-külön is rendkívül sok érdekes eseményt tartalmaznak ... — Azt azonban még szeretném elmondani, hogy a különböző rendezvényeink korántsem csak Egerre koncentrálódnak. A megyeszékhelyen kívül számos eseményre kerül majd sor Gyöngyösön, Hatvanban, Sírokban, Visontán, megyénk üzemeiben, vállalatainál. Minden szerénytelenség és túlzás nélkül mondhatom: tagegyesületeink megerősödtek, egyre szélesedik szervezetünk hazai és nemzetközi kapcsolata, egyre több mérnök, technikus, közgazdász, pedagógus dolgozik eredményesen a szervezet egyesületeiben, szakbizottságaiban. folytatnak kísérleteket, hogy minél tökéletesebb útburkoló anyagokat állíthassanak elő. Üjfajta eljárással apró, megközelítőleg gömb alakú darabokra törik össze a bazaltkövet, amely az aszfalt legfelső rétegében használható fel. Óriási előnye ennek, hogy így sokkal tömörebbé válik az útfelület, jelentősen megnő az élettartama. Az egerbaktai üzemben importgépeket szereltek fel különleges zúzalék előállítására; az idén már ezek is termelnek, s nagyban hozzájárulhatnak a vállalat térmelésí értékének növeléséhez. Űj, nagy kapacitású üzemet is létesítenek az idén, amelyet teljesen gépesítenek, s később áttelepíthető lesz más területre. A próbaüzemelés várhatóan az év végén kezdődik. 1972. március Z„ esiiiörtofc Tórvényességi óvás után Fejük felett marad a tető Patak,y Dezső Költséges konvenciók tőlük, ugyanazt mondogatták, k. j. Kő bányászok idei tervei Újfajta kozuzalek az útépítéshez 1
