Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

II tanácskozás témája a sertéshús Mit tesz a húsipar azért, hogy egyre kisebb indulat_ tál kelljen a húsról beszél­ni? Erről szól cikkünk a 3. oldalon. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t AZ MSZMP HEVES MESVEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA Zsuzsanna és a lányok Tizenkét lány, akik gimná­ziumba járnak és szeretnek énekelni, mert ez a kedv telésük és első helyezést ér­tek el. Róluk szól cikkünk a 4. oldalon. Postánkból Levelezési rovatunk össze­állítása az S. oldalon. ítélet a gyöngyösi orvosok biínperében A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletét ismertet­jük lapunk S. oldalán. XXIII. évfolyam 51.' szára ÁRA: 80 FILLÉR 1972. március 1., szerda A zöldség-, gyű mölcstermelés, felvásárlás és értékesítésről tanácskozott Egerben a SZÖVÉRT igazgató tanácsa Kedden, délelőtt Egerben ülést tartott a Zöldség- Gyü­mölcs Kereskedelmi Egyesü­lés — a SZÖVÉRT — igaz­gatód íhsiácsa. Részt vett a. tanácskozáson Molnár Ká­roly belkereskedelmi minisz­terhelyettes, Panák László, a SZÖVÉRT vezérigazgató­ja, Klaisz Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, és Koós Viktor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője is. Az ülésen megtárgyalták a zöldség-, gyümölcstermelés, felvásárlás és értékesítés ak­tuális kérdéseit, valamint az ezekkel összefüggő áraikat. A továbbiakban pedig a központi alapfelosztás bőví­téséről értekeztek. Hogyan dolgoztak a KGM vállalatok Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. tájékoztatója Dr. Horgos Gyűl# kohő- és gépipari miniszter ked­den a Parlament Gobelin termében tájékoztatta az új­ságírókat a tárcához tartozó vállalatok múlt évi munká­járól és idei feladatairól. A sajtótájékoztatót Várkonyi Péter államtitkár, a kor­mány Tájékoztatási Hivata­lának elnöke nyitotta meg. Dr. Horgos Gyula az el­múlt év munkáját elemezve elmondta, hogy a kohászat 3,2, a gépipar 8,7 százalék­kal termelt többet, mint 1970-ben, a kohászat nyere­sége összességében csökkent, a gépiparé növekedett Elő­zetes adatok szerint körül- belül 11 napi bérnek megfe­lelő nyereségrészesedést fi­zetnek, ez azonban csupán átlag, mert az eltérések meg­lehetősen nagyok a vállala­tok között. Egyes helyeken magasan az átlag fölött fi­zetnek, több vállalat azon­ban a nem megfelelő gaz­dasági eredmények miatt egyáltalán nem tud nyere­ségrészesedést osztani. A ré­szesedési alap egy részét már év közben felhasználták béremelésre, jutalmazásra. A dolgozók személyi jövedel­me a kohászatban átlagosan! 5, a gépiparban 6 százalék-1 kai volt magasabb^ mint I 1970-ben. Az exporteíőirányzatok teljesítése csak részben volt sikeres. A kohászati vállala­tok a szocialista országok számára mintegy 23 száza­lékkal több exportárut ké­szítettek, mint egy évvel korábban, a tőkés export értéke azonban — főként a tőkés piaci árcsökkenés mi­att — 22 százalékkal vissza­esett. A gépipar termékeiből mind a szocialista, mind a nem szocialista országokban többet értékesítettek, mint 1970-ben. A belkereskedelmi válla­latok rendelései csupán meg­közelítették, de nem érték el a KGM-vállalatok értéke­sítési terveit, így 1971-ben is körülbelül ugyanannyi vas­műszaki cikket bocsátottak a lakosság rendelkezésére, mint az előző évben. A ta­pasztalatok szerint általában javult a vas-műszáki cikkek minősége, a szervizeknek ke­vesebb munkájuk van a tv- készülékek, a mosógépek utólagos javításával, mint néhány évvel ezelőtt. A múlt év negyedik negyedé­ben azonban megszaporodott a hibák száma, aminek nem utolsósorban az az oka, hogy némelyik KGM-vállalatnál az év vége felé hajrá mun­kával igyekeztek pótolni az év közben mulasztottakat, s ez a minőség rovására is ment A miniszter az 1372. évi legfontosabb feladatok kö­zött a termésstruktúra javí­tását és az export fokozását említette, a kohászatban ösztönzőbb bér- és racioná­lisabb létszámgazdálkodással főként a vas- és acélöntvé- cyek, valamint a, kovácsolt áruk gyártását kell fokozni. Dr. Horgos Gyula foglal­kozott a beruházásokra szánt összegek koncentrálásának néhány, a gépipart különö­sen érintő vetületével. Egyes beruházások elhalasztása mi­att ez év januárjáig mintegy másfél milliárd forint érté­kű megrendelést vontak visz- sza, illetve halasztottak el a tárcához tartozó vállala­tok megrendelői. A vállala­toknak elsőrendű érdeke, hogy az így felszabaduló kapacitásokat főleg az ex­port fokozására hasznosítsák. A miniszter arról is szólt, hogy a munkaerőhiányt csak vállalati belső intézkedések­kel, munkaerőképzéssel, vál­lalaton belüli munkaerő-át­csoportosítással, ésszerűsítés­sel, a szervezettség javításá­val lehet feloldani. Különö­sen szükséges ez oliyan szak­mákban, mint például az öntödék, ahol igen nagy a munkaerőhiány. Nem enged­hető meg az a jelenlegi helyzet, hogy például Csepe­len az ország legkorszerűbb öntödéje csupán egy mű­szakban dolgozik. Eszmecsere: a miniszter és az élelmiszeripari szakszervezeti vezetők között Kedden miniszteri szint­re került az az eszmecsere­sorozat, amely az ÉDOSZ kezdeményezésére az élel­miszeripari üzemekben kez­dődött, a vállalati, szakszer­vezeti vezetők, valamint a dolgozóik között Az ÉDOSZ Gorkij fasori székházában megrendezett tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági Fej trágyázás, vetés, ol t vány készítés Tavaszi előkészületek megyénk mezőgazdasági üzemeiben Heves megye sík vidéki termőföldjein hosszú évtize­dek óta nem volt ilyen „fe­kete tél”, mint az idei. A rendkívül csapadékszegény és néhány rövid időszakban hideg időjárás, továbbá a hó­takaró hiánya kissé megsa­nyargatta az őszi vetéseket, de nagyobb károkat nem okozott. Kocsis Gyula, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának szak- felügyeleti csoportvezetője, arról tájékoztatta lapunkat, hogy a termelőszövetkeze­teinkben január elején meg­kezdték az őszi gabonaveté­sek fej trágyázását, melyet eddig a vetésterület mint­egy felén — 50 ezer kataszt- rális holdon — el is végez­tek a közös gazdaságok. A fej trágyázás hatása a veté­sek fejlődésén szemmel lát­hatóan is lemérhető. Február második felében a tavasziasra fordult enyhe időjárás, több helyen lehe­tette megy énkben is, hogy a száraz talajon meg­kezdjék a mák, a borsó és a tavaszi árpa vetését. A Ve­tőmag Vállalat Észak-ma­gyarországi Központja idő­ben felkészült, s jó minősé­gű vetőmagvakkal látta el a termelő üzemeket. A téli gépjavítás is mindenütt be­fejezéséhez közeledik a ter­melőszövetkezetekben. .Meg­felelő erő- és munkagép- park várja a tavaszi mun­kakezdést. Heves megye két történel­mi borvidékén — Egerben és a Mátraalján — a téli időjárás kedvezett a szőlő- ültetvények metszésének. Több gazdaságban a terü­letek mintegy 60 százalékán már be is fejezték ezit a munkát. A mátraalji ter­melőszövetkezetekben az idén 12—14 ezer oltványt készítenek. A szaporító­anyag előkészítését már ko­rábban megkezdték, az ol­táshoz azonban csak február második felében láttak hoz- s& jl tótoő* gazdaságokban. Élénk a munka a kerté­szetekben is. A fűtött palán- tanevelőkben, valamint a fóliasátrak alatt elvetették a magvakat. Egyes termelő- szövetkezetekben hamarosan már piacra szállítják az el­ső primőr salátát is. A zöld­ségtermesztő gazdaságok ugyancsak megkezdték idei előkészületeiket. Kocsis Gyu­la elmondta, hogy az előké­születek valamint az eddigi szerződéskötések alapján ar­ra következtetnek, hogy az elmúlt évekhez képest javu­lás várható megyénk zöld­ségtermesztésében. Legalább is a zöldséges területek to­vább már nem csökkennék. A termelőszövetkezetek­ben a tavaszi előkészületek fontos része lesz a következő hetekben, hogy felkészülje­nek az öntözésre. A nagy szárazságot ugyanis csak az öntözéssel lehet valameny- nyire ellensúlyozni. (mentuszj és élelmezésügyi miniszter és dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára — egész sor olyan kérdés került na­pirendre, amely manapság élénken foglalkoztatja az üzemi kollektívákat. Az üze­mi munkáskollektívák bíráló észrevételeit és javaslatait az iparági szakszervezeti veze­tők és üzemi küldöttek ez­úttal a tárca vezetésének, személy szerint dr. Dimény Imre miniszternek tették fel, aki válaszában többek között kifejtette: minden eddiginél jobb, kielégítőbb lakossági élelmiszer-ellátás jórészt az élelmiszeripari dolgozóknak köszönhető, akik tavaly 8 százalékkal adtak többet, mint 1970-ben. Ez tette le­hetővé a nyugodt, kiegyen­súlyozott élelmiszerpiacot, amelynek kínálata is ked­vezően változott meg. Az összes kalóriafogyasztás nem nőtt tovább, ugyanakkor azonban több fehérje fogyott és főleg az állati eredetű fehérjetartalmú élelmisze­rekből, ami lehetővé tette, az egészségesebb táplálko­zást. Ilyen körülmények kö­zött valóban felvetődhet a kérdés: az élelmiszeripari dolgozók jövedelme lassab­ban emelkedik, mint például a fogyasztói árak, keresetük alacsonyabb az ipari átlag­nál. Ezen még azzal sem si­került változtatni, hogy 1971-ben az iparágban mint­egy 50 millió forint értékű bérkiegészítést folyósítottak. Idén ez az összeg várhatóan eléri majd a 70 millió fo­rintot, ami hozzásegít majd a legszembetűnőbb bérfe­szültségek feloldásához. A tervezett kereset-színvonal- emelkedés bizonyára kedve­ző visszhangot vált majd ki. Utlevéllap helyett útlevél Mint ismeretes, ez év januárjától az egyezmények ér­telmében hét szocialista országba — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, NDK, Románia, Lengyelország és Szovjetunió —■ öt évre érvényes útlevél adható a korábbi betétlapok he­lyett. Döntő változás az útlevéllaphoz képest, hogy az új út­levél kiadásaikor egyszerre öt kiutazási engedélyt adnak, amely öt éven belül bármikor felhasználható. Így egy kilépés során több szocialista országba is lehet utazni/(mint például Csehszlovákia, Lengyelország, NDK) 20 forintért. Nem tör­tént változás Jugoszláviába szóló turistautakra, ahol a kiuta­zási engedélyt a korábbiakhoz hasonlóan, kell kérni. A Szov­jetunióba történő utazásnál ugyancsak érvényesek az lile- . tékrendellkezések éppen úgy, mint más szocialista országok­ba, azonban a kérelmeket az IBUSZ-irodáknál kell beadni. Az utazások további könnyítését jelentette az is, hogy meg­szűnt a valutanyLlvántartó lap, melyért eddig 100 forintot kellett fizetni. A jövőben a kiváltott valutát az útleveleikbe jegyzik be. A tavasz közeledtével nőtt a „forgalom” a rend­őrség útlevélosztályán is, sok száz új útlevelet adnak ki a külföldre utazóknak. Felvételünk az egri városi kapitányság útlevélosztályán készült Ezzel a magyar turistacsoporttal pedig a Csehszlovákia» Krasznahorka várban találkoztunk, akik csoportosan in­dultak csehszlovákiai körutazásra, ' {Foto; Kiss Beiaf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom