Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

Zalataa; filra­főszerep­ben Az Operett Színházban forgatják, a „Fuss, hogy utolérj’’ című színes széles­vásznú film egy részletét. A musical főszereplője: Zalat- nay Sarolta , táncdalénekes- vö. Operatőr Hildebrandt Ist­ván, rendező: Keleti Márton. Képünkön: Zalatnay Sarolta, A'emeth Sándor. (MTI Foto — Benkő Imre felv.) CROMWELL Angol film MEGINT egy film, amely­nek kapcsán arról vitatkoz­nak, vajon mennyire is volt ellentételekéi viaskodó és el­lentmondásoktól terhes egyé­niség Cromwell, aki szép­szerével egymaga, törhetet­len hitével és akaraterejé­vel teremtette újjá Angliát a XVII* század derekán. Azt írják róla — nem minden alap nélkül —, hogy több­ször, a sorsdöntő pillanatok­ban ugyanazokkal a jogta­lan fordulatokkal kényszerí- _ tette az eseményeket az ál- ' tala választott útra, mint Károly, a király, elődje a korlátlan hatalomban. KEN HUGHES írta rendezte ezt a filmet. Szé­les, színes és gazdag törté­nelmi freskójával kulcsot akar adni az angliai törté­nelem egyik rendkívüli sza­kaszához. Mozzanatokat emel ki, amelyek jeOlemrajzok is egyúttal. Károly számít arra a históriailag megala­pozott hitre, miszerint a ki­rály nem vonható felelősség­re, ő csak az Istennek tar­tozik számadással. Bármit tesz. úgy kell venniük őt az alattvalóknak, hogy a hata­lom felsőbb eredete folytán tévedhetetlen. Gesztusaiban, kissé asszonyos tétovaságá- ban, az erélytelenségben fél­szegen vigyázva a méltóság­ra és az emberi gyengeség- gekre, igyekszik eleget ten­ni katolikus felesége politi­kai nyomásának és a kény­szerítő körülményeknek. Az apró gesztusokból mozaik- szerűén összerakott jellem részvétet ébreszt bennünk. Nemcsak azért, mert ismer­jük bekövetkező sorsát, ha­nem azért is, mert őszintén hisszük téves hitét és azt a szándékát, hogy valami mó­don boldoggá akarta tenni azt az Angliát, amely akkor már évtizedek óta kereste önmagát. Ahogyan a bakó előtti jelenet lezajlik, nincs minden emberi nagyság nél­kül. De ez a nagyság, ele­gancia már kevés, mint aho­gyan hatásában akkor is cse­kélyke, amikor vallató bí­rósága előtt -visszakérdez, hogy megkerülje a vádakra való felelgetés kínját. Cromwell egydarab em­ber. egydarab hit és szétzúz- hatatlan akarat: kemény és puritán. És egy többlete fel­tétlenül van Károllyal szem­ben: megérzi a kort, annak hangulatát, szenvedélyét és lehetőségeit. Tudja, hogy a sok-sok bűn után, amit az udvar és a főurak a nép el­len elkövettek, nem marad­hat megtorlatlanul semmi, de legalábbis be kell rekesz- teni azt a gyakorlatot, amit a király folytat És mert következetes és mert eré­nyes — azt- teszi, ahogyan gondol és akként is él — föléje nő az egész küzdő so­kaságnak. Tűnhetik a* hatal­mi küzdelem során tett sok intézkedése következetlen­nek, hibásnak, makacsnak, de mindig azt teszi, amit a kikényszerítő körülmények ráparancsolnak. Rátermett­sége, szilárdsága és emberi nagysága, vaskossága és pu­ritánsága annak az ember­nek a töretlen igazáról győz meg minket, aki tisztán akart és tudott cselekedni, minden anyagi érdek nélkül. Ami­kor vak dühében a parsa­mén t-et lecsürhézi, mintha a bibliából szabadult volna el sorsával fizetnie kell. A prófétikus szövegek utalnak a legbiztosabban a jellemek titkos rúgóira. Nem rajtuk múlik, hogy a film nem de­ríti fel a gazdag egyénisé­gek minden oldalát, de így is mindkét figura jellemta­nulmánynak tűnik azokhoz a kisigényű jellemábrázolá­sokhoz képest, amelyeket hasonló történelmi filmtab­lókon kapni szoktunk. A NÉZŐ a filmélmény ha­tására bizonyára utánaolvas ennek a forrongó kornak, hogy többet tudjon meg a hatalomról és Anglia forró múltjáról. (farkas) Előkészület az országos folklór­fesztiválra Mint ismeretes, két éven­ként Egerben rendezik meg a felsőoktatási intézmények országos foiklórfesztiválját. E rendezvényre legközelebb az idén április 5 és 8 között kerül sor az egri Gárdonyi Géza Színházban. A prog­rammal kapcsolatban szer­dán délelőtt tartottak érte­kezletet a rendező szervek a benevezett csoportok veze­tőivel, illetve képviselőivel. A fesztiválra 31 felsőoktatási intézmény nevezett be, s ami a vendégek számát illeti, kö­zel 600-an . érkeznek Egerbe erre a nagyszabású prog­ramra. A vendéglátó a KISZ Heves megyei Bizottsága és az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola lesz. Nászukat ülik a csukák a halrezervátumban A Mecsek hegyei között fekvő Hermann Ottó-tavon, hazánk egyetlen halrezervá­tumában, beköszöntött az igazi tavasz. A szokatlanul enyhe februári időjárás ha­tására annyira felmelegedett a partmenti sekély víz, hogy a korán „ébredő” - csukák megkezdték ívásukat. A védetté nyilvánított hal­rezervátum megkapó lát­ványt nyújt ezekben a na­pokban. A nászukat ülő csu­kák körül csak úgy forr, pe­zseg a víz, s a „táncoló” ha­lak gyakran előbukkannak, kiemelkednek a vízből. Oly nagy zajt csapnak a tóban, mintha emberek fürdenének. •Március elején már apró csukák ezrei népesítik be a JANCSI Bejön a mama. Leül és bevezetőül sok mindent elmond Jancsiról, aki most megy majd középiskolába. — Tagozatos osztályba akarom adni! Feltétlen tagozatos­ba. — Tudja mi az? És milyen tagozatra? Nagyot gondolkodik, zsebkendőjével kétszer is megtörli az orrát. — Tudni nem nagyon tudom. Csak azt, hogy oda nehe­zebb bejutni, ezért jobb az általánosnál. Olyan ez is, mint a , reklám. Amit már a tv-ben, meg a rádióbari hirdetnek, rek­lámoznak, az nem lehet jó. Ami jó, abból kevés van, ah­hoz bajos hozzájutni... Nehéz helyzetben van üyenkor az ember. A szülőt sem akarja megsérteni, de a gyermek sorsáért is aggódik. — Mit mond az osztályfőnök? Ö hová javasolta? — Általánosba. Általános gimnáziumba, mivel Jancsinak jó esze van és inkább az elméleti tárgyak iránt érdeklődik. — Mi szeretne lenni a fia? — Nyelvtanár. Mindig az oroszt bújja. Egy este, ha kell harminc szót is megtanul. — És maga hová adná legszívesebben? < — Tagozatosba, kérem. Amoda akárki bejuthat. Én, meg az apja azt mondtuk: — Legyél mérnök, Jancsikám! Hajts rá a fizikára, a ma­tematikára. Mert kérem a mérnöknek vn jövője. Meg igaz, ami igaz, fizetése is. Ilyen esetben az ember iparkodik néhány mondatban megmagyarázni a tagozatos osztály lényegét, meg azt, hogy azért erősen figyelembe kell venni a gyermek készségeit, haj­lamát, az őt ismerő pedagógusok sokéves tapasztalatokon alapuló véleményét. Ajánlja a szülőnek, hogy forduljon a Pályaválasztási Ta­nácshoz segítségért, ahol hozzáértő emberek, műszerek és egyéb korszerű lehetőségek vannak és ezek segítségével már könnyebb az eligazodás. — Nem úgy van az kérem! Az osztályfőnök se mondja meg az igazat. Meg a tanácsadó sem. ök oda küldenek min­denkit, ahöl sok az üres hely. — Értse meg! Mindenhol érettségizhet. Azután meg mi­ért lenne érdeke valakinek becsapni a szülőt, még inkább a gyermeket? Ha Jancsi inkább az elmeleti tárgyak iránt ér­deklődik és ráadásul még nyelvtehetsége is van, kár lenne külön a fizikával, meg a matematikával erőltetni. — Sehogyan sem tetszik engem megérteni. Én meg az apja azt akarjuk, hogy mérnök legyen. — Attól még lehet mérnök. Az általános gimnázium... Falrahányt borsó minden szó. A kedves szülő mind csö­könyösebben. és makacsul ^mondja, hajtja a magáét. — Tagozatosba, csakis tagozatosba adom. Ha kell el­megyek a miniszterig. Sírni kezd, majd újra kezdi. — Meg aztán... Oda megy a szomszédék fia is. Csak pont nekünk ne sikerüljön? Szalay István mecseki tavat. az egyik próféta.^ ÉS azél t - YSSSSSSSSSSSS/SSSS/'SSSSSSSSSSSSSSSSS/YSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSS/*SSSSS/SSSSSSSSSSS7SSSS/SSSSSSS/S/SSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSS*rSSSSSS/SS/SSSSfSr~r van igaza még módszereiben ^ főként, korfordul&- $ témán EL'EMÉfrjí'X is, mert főként korforduló- % kon méretik meg igazán az $ emberi ingatagság, a há- $ szonlesés, az érdek kímélet- $ len és aljas hajhászása. $ Ilyenkor a pillanat által dijr- ^ tált kényszer nem keresi és ^ nem is kutathatja az etikai ^ gyökereket, vagy a jogi ala- > posságot. $ Ken Hughes filmjét fel- ' foghatjuk úgy is, mint egy ^ nagy számvetést Cromwell ^ koráról, mint lelkiismeret- ^ vizsgálatot, intő gondolko- $ dást — a jelennek. Nem film- ^ szérű film ez az alkotás, te- ^ le nagy monológokkal, a * parlamentnek olykor vásári $ zajával és alkuival — még- ^ is érdekes és leköt bő két és ^ fél órán keresztül. § NEM a csatajelenetek szí- ^ nessége köti le a figyelműn- § • két elsősorban, ba-nom a/, a !> kimondhatatlanul harccá alakuló amely végül is a király és § ként tüntettük fel.) Cromwell közötti döntéssé ^ Dobó István most azt hit­alakul át. Cromwell nem- ^ te, hogy ilyen körülmények csak a királyra figyel, látja § között elcsitulnak ellensé- és tudja, hogy ’ a népben. ^ gei, sőt a törvény érvényes odalent, az uszító kocsmai ^ lesz a Perényiekre is. Mert hordószónokok szintjén mi.fc még 1548-ban a testvérek történik. A katonát, a hata- ^ pert indítottak Perényi Gá­lom megtestesítőjét tiszteli. ^ bor ellen azokért az össze- de megregulázza. És lép, i; gekért, amelyeket annak cselekszik, ahogyan kigorv- $ idején őseik, a Pálóczyak dolta. Zsarnok ? A hatalom § beruháztak Sárospatak várá­hanem. az a s küzdelem, ^ Vázlatok Dobó István életregényéből VII. Vajdából — fogoly (Tévedés folytán e sorozat teg­napi folytatását befejező rész­zsarnokság, ha azt egy sze- § mély gyakorolja. A parla- i 6a. Perényi attól féltében, ment ? Irányító eszmék és fej ^ hogy elveszti a pert, Erdély - nélküli érdekek csatatere,-j be ment és titokban össze­szövetkezett Izabella király­nővel, aki 1556-ban vissza- Hol hát $ tért oda a török támogatá­ahol végsőkig el lehet szem telenedni és mindent meg § lehet, magyarázni, a megoldás forgatókönyve és filmje, kép § O es szó egyaránt Ken Hughes $ sával. A török politika szít * lárd elve volt, hogy a két olyasmit § ?«zágrész ne egyesüljön ez s jelent szamara hatalmat. Za­mond, hogy abban az erény-| pólya János .kiskorú fiának, hert lrell látn.i a győzelem t* .Ténns 7.sip'm,>nHnak pvá;n­zálogát, hevítette és irányította. amely Cromwellt s Ja> a ruc cselekedeteit | elsők között , § tamadta meg, Es erről az ^ pen családját látogatta. • Do Petrovics Péter 'Szamosújvárt ahol Dobó ép­erényről nemcsak beszélni ^ bő gyors segítséget kért 1-.11 __. _____. • i „n rli ntir»r f pn- február 'Iá., jswmhat kell, de azt meg is kell va- 5 Ferdinándtól, , - ,, $ azonban azzal lositam- | tért meg, hogy Ezeknek az alkotói gondo- ^ tud segíteni s latoknak áll szolgálatában a ^ hatja a várat, két nagy színész, Richard i- 1556. december Harris és Alrc Guinnlfs. § ba esett. Igaz Richard Harris a konok és ^ Izabella és Petrovics szabad iUr.yoHt»7í>tes akaratot tgsle- <: elvonulást ígértek neki, de siti meg, Alec Guinn.es aast« elvonulás közben „véletlenül az íUdffi&iKtt, aki tudja, aoíjyS találtaiig egy, kisebb ágyút a hírvivő a válasszal a király nem Dobó felad- Dobó István 3-án. fogság- ugyan, hogy az egyik társzekéren, amit az éjszaka folyamán nyil­ván Perényi emberei csem­pésztek pda, s az egri hőst bilincsbe verve, miként tol­vajt, a szamosújvári bör­tönbe zárták családjával együtt. Dobó testvérét, Do­mokost, aki alvajda volt, Perényi Gábor elfogatta és rabszolgaként Konstantiná- polyba küldte. Dobónak azonban sikerült 1557. no­vember 6-án a börtönből kiszabadulnia. Dobó előbb Szerednyére menekült meg­pihenni, aztán úgy, ahogy kiszabadult, torzonborz sza­kállal, viseltes gúnyában je­lentkezett Ferdinándnál. Ferdinánd megütközve nézte a már megderesedett férfit, akiből minden mél­tatlankodás és keserűség egy mondatban jajdult ki: Fel­ség, ezt tette velem Erdély. Ferdinánd vállon ölelte méltatlankodó vitézét: Higy- gye el nekem, nem tudtam, hogy a pokolba küldöm vaj­dának. — Ennyi ' idő a nyirkos börtönben, bilincsben, bi­zony pokol, ahol még egész életemig tartó szenvedést is szereztem. Köszvényt. Alig bírom a tagjaimat. És Pe- rényi Gábor, az a sötét gaz­ember- eladta az öcsémet a töröknek. — Nem fogom, hűsegét el­felejteni —» mondta, a Líráig — és igyekszem kárpótolni szenvedéseiért. S a kancellária megszö­vegezte az adománylevelet Lé^a és Végles váráról, Göncz és Telkibánya váro­sokról. Hatvanezer arany fájdalomdíjról, hogy abból öccsét is kiválthassa. • Most horkant csak fel Perényi Gábor. Mivelhogy akkor már meg­holt Tegenyei Tamás, rá­vette özvegyét, hogy perújí­tást kezdjen és nyolc évvel az első ítélet után-, 1559. május 9-én megvette az öz­vegytől a perben nyert jo­gát. Ferdinánd azonban ér­tesült az újabb fordulatról, és november 20-án kelt kegyelemlevelében Istvánt és a török fogságból kisza­badult Domokost a fejvesz­tés alól felmentette, egyút­tal elengedte a bíróságnak járó kétharmadot a jószág­vesztésből, az egyharmadra pedig egyévi haladékot adott. Dobó Ferenc már nem élte meg a kegyelmet. István .felmutatta a ke­gyelemlevelet, Nádasdy Ta­más nádor az ítélet fővesz­tésre szóló részét félretet­te 1560. december 18-án ho­zott ítéletében, de az 1551- ben Dobó-kézen volt bir­tokok egyharmadát zálog címén átadta Tegenyei íjá­nak. István ekkor egyez­kedni kezdett az özveggyel s meg is egyezett volna, de Perényi Gábor Szolnok fa­luval, az újhelyi hegyen négy szőlővel, meg egy sá­rospataki házzal az özvegyet arra bírta, hogy Pozsonyban Báthory országbíró előtt a végrehajtási jogot neki két­száz, tallérért eladja. Tege- nyeinében másnap felébredt a lelkiismeret és az erősza­kos „felvallást’' ’ viszonozta. Megegyezett a Dobókkal, akik a megjelölt Ung megyei birtokrészeket át is adták. . Perényi most mpr felbő­szült. Kineveztette magát a Tegenyei árvák gyámjává és rávette az özvegyet, hogy a gyám közbejötté nélkül kö­tött egyezményt vonja visz- sza,. egyben egy ötezer forin­tos kötelezvényt íratott alá vele, hogy nélküle, Perényi Gábor nélkül nem egyezke­dik a Dobó testvérekkel. * ..m* sm é&.-j&en pereknek sokszor a halál vet véget, de néha még az sem. 1562-ben meghalt Ferdinánd és 1567. június 7-én befor­dították a családi címert a Perényi-kriptán is, mert Perényi Gábor utód nélkül meghalt. Sárospatak a kirá­lyi kincstárra szállt. Dobó most már megnyu­godhatott volna, de az öreg, 67 éves emberben . szinte rögeszmeszerűen^élt a haj­dani sérelem, hogy a Perc­nyiek elfoglalták pataki örökségét s a vágy, hogy azt visszaszerezze. Pert indí­tott a kincstár ellen és meg is nyerte. Csakhogy nagyot fordult a világ az új királlyal’ Mik­sával. Ferdinándot még csak elbírta valahogy az ország, de Miksát semmiképpen. Más volt, mint édesapja. Zárkózott, gyanakvó. Ma­gyarországot csak mint va­lami terhes töredéket néz­te, ügyeit német tanácsosai­val intézte, mintha magyar tanács nem is lett volna. ,-V királyi kamara és a kancel­lária különösen pénzügyi perekben olyan nyomást gyakorolt a bírákra, hogy az már a botránnyal határos. Mindezeket Liszti veszprémi püspök írja egyik felterjesz­tésében. Nem árulkodnak írásos nyomok, melyik kamarai ta­nácsosnak, vagy buzgó kan­cellistának jutott eszébe, hogy a mázsányi -Dobó-ak­tákat gondosan áttanulmá­nyozza, de rábukkant a ve­szedelmes és könyörtelen megoldásra. Az ellenfelet csak a Tegenyei-perrel le­het leteríteni. A kincstár magára engedményeztette a pert s a kancellária elren­delte az első ítélet főveszté- ses végrehajtását. Ismét megjelent István feje fölött a pallos árnyéka. Így őfel­sége kezére jut a lassan fél­millió holdas Dobó-birtok, Dobó éppen Pozsonyban tar­tózkodott, ahol le is tartóz­tatták. Sára egyik hű em­bere, az öreg Bay, ki. min­dig ura nyomában járt, egy éjszaka kimentette börtöné­ből. István hazament, meg­erősítette Szerednyét, Lé­vát, nem tudta, mikor jön­nek érte a királyi kamara (BfafegggSL*... .. 4*Ml/í9Múkiá -

Next

/
Oldalképek
Tartalom