Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-23 / 45. szám
Exportra termel Bartha hajós ötvösmester munkáit sokfelé ismerik. Jelenleg amerikai megrendelésre készít olyan modelleket, amelyek nyomán aranyékszereket öntenek. Aí ARTEX Külkereskedelmi Vállalat egyik legtöbbet foglalkoztatoli kisijmrosa. Képünkön A barokk hintó. Takács József vizsga- munkája. Jobbról Bartha Lajos. (MTl-foto — KS.) Nyolcadikos a fiam... ELGONDOLKODTAT« cikk jelent meg a „fizikai szemle” 1971. éri 3. számában. Gondolom, sokan nem is tudnak arról, hogy ilyen folyóirat létezik. Éppen ezért szeretnék a cikkből kiemelni egy rendkívül érdekes és tanulságos felsorolást. Meggyőződésem, hogy a jelzett sorok minden olyan szülő érdeklődésére számot tarthatnak, akiknek gyermeke általános iskolába jár és a gyermek eddigi eredményei, érdeklődési köre, Iskolai munkája azt mutatják, hogy a gyermek a szellemi munka iránt vonzódik, pontosabban: remény vah arra, hogy később, a középiskola elvégzése , után valamilyen felsőfokú intézményben folytatja tanulmányait. Természetesen éppen úgy érdekli azokat, akiknek gyermeke ugyanezzel a céllal már jelenleg ia középiskolában tanul. '• A felsorolás tartalmazza — idézem — „a felsőfokú tanulmányok folytatásának összes különböző lehetőségeit figyelembe véve..hogy hány végzős középiskolai tanulót érint valamely tárgyból teendő felvételi vizsga”. íme: A felsőfokú Tantárgy tanintézetek összigénye Matematika 8438 Fizika 7915 Biológia Történelem 2974 2222 Kémia 1672 Hajz Magyar nyelv és 1762 Irodalom Idegen nyelv él 1717 irodalom 75« Testnevelés 142 Földrajz 126 Ének-zene 92 Az adatok első pillantásra számomra is meglepőek voltak. A „felsőfokú tanintézetek összigénye” kifejezés nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a szám az illető tantárgyból tett felvételi vizsga után felvett tanulók száma. íme, korunk természettudományos fejlődése és a műszaki fejlődés fokozott, követelmények elé állítja középfokú oktatásunkat. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a matematika és fizika tagozatos osztályok iránt. Megyénkben 1906. óta működik ilyen típusú, céljában elsősorban egyetemi tanulmányokra előkészítő osztály, így az egri Gárdonyi Géza Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában is 1986. szeptemberében nytlt az első matematika—fizika szakosított tantervű csoport, majd pedig két évvel ezelőtt fizika, illetve úgynevezett matematika T. fél-fél osztályos tagozattá alakult. Hogy az egyetemi tanulmányokra való előkészítésben az ilyen típusú tagozat jelentősége a legnagyobb, a fent lejegyzett adatok alapján magától értetődik. Néhány sorban mégis szeretném összefoglalni az elmúlt évek legfontosabb eredményeit. QMmm február 2J., swerd» NEM INDULTUNK rózsás körülmények között. A szülőknek fogalmuk sem volt az új lehetőségről, lépten- nyomon összekeverték a szakközépiskolával, nem látták jelentőségét stb. És 1970- ben leérettségizett az első Ilyen osztály. A tanulók 75 százaléka jelentkezett továbbtanulásra, mindenkit felvettek. Négyen nyertek közülük külföldi ösztöndíjat. Azóta ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés tagozatos osztályunk Iránt. Miben különbözik Itt az oktatás a többi osztályokétól ? Először is más az óraszám. A matematika I. tagozatos fél osztályban a matematika első évben heti 7, másodikban heti 6, harmadikban 7 és negyedikben Ismét heti 6 órát kap, ez a négy év alatt ösz- szesen 204 többletórát jelent a normál tantervű osztályokhoz képest és még többet a szakközépiskolákhoz viszonyítva. A tanterv is kissé emeltebb, kiegészítései főként a továbbtanulásra való felkészítést célozzák. A fizika itt normál tanterv szerint halad, tehát az, osztály elsősorban a mate- • matikus pályára (tervmate- j matikus, számítógépek, ma-] tematikatanár stb.) igyekvői tanulók számára előnyös.Az] osztály második fele (ugyan- j csak 20 fő) fizika tagozatos.] A matematika óraszáma itt! is magasabb a normál tan-| tervű osztályokénál (0,5 0,5)] a fizika tanterve és óraszá-] ma pedig lényegesen maga-] sabb szintet jelent. Főként 1 műszaki egyetemre, orvostu-l dományi egyetemre, illetve! fizikusnak készülők számára^ ajánlott. ] Örömmel tölt el bennün-] két, hogy az itt folyó num-| kának már a tanítás közben J is sok szép eredménye van.; Különösen kitesznek magú-] kért diákjaink a tanulmá-] nyl versenyeken, legfőként ] pedig a középiskolai Mate-] malikai Lapok matematika; és fizika feladatmegoldó] pontversenyén. Az 1970—7t-es verseny] eredménye talán megyénk] történetében is egyedülálló,; ötven tanulónk szerepelt a! két tárgyból a Lapok ered-! ményhlrdetésén. A verseny-] Zők számát és az összpont- ] szamot véve alapul iskolánk] mind matematikából, mind] fizikából az ország összes kö-j zépiskolája között a harma-] dik helyre került, megelőzve: sok patinás gimnáziumot.] Csak egy adatot még: az el-; ső évesek fizika pontverse-- nyén az ország 2.. 3.. 4., 5. és; 7. helyezettje egyetlen ősz-; tálybói került ki: a jelenlegi; II. e fizika tagozatos ősz-] tályunkból. MIÉRT MONDTAM EL; mindezeket? Nos. tagozalos osztályunkban az elmúlt: évben több mint kétszeres: volt a jelentkezés. Valószí-: nű, ebben az évben ez még inkább fokozódik. Sajnos azonbun meglepően kevés a jelentkezők közöli, a fizikai dolgozók gyermeke. Sokan közülük — a felvételi beszélgetés tanulsága szerint — eltévedlek, ők ugyan egyetemre nem akarnak menni, majd tanulnak valamilyen szakmát. Ugyanekkor haliottam kiváló szellemi képességű, egyetemre készülő gyermekről, akinek szülei — hallva, hogy szakközépiskolából is jelentkezhet egyetemre — szakközépiskolai osztályba íratták, nem tudva arról, hogy ennek az iskolatípusnak nem ez az elsődleges feladata. Lehetetlenség, hogy például a szakközépiskolai fizikai tanterv alapján, két év kihagyásával felvegye a versenyt — minden külön előkészítés nélkül, de azzal együtt is — egy akár kevésbé tehetséges, tagozatban végzett társával. Szeretnénk tehát már ebben az évben is több fizikai dolgozó tehetséges gyermekét látni felvételi beszélgetésünkön, hogy továbbtanulásuk előkészítése ezen a célszerű és viszonylag „kényelmesebb” módon történhessék. A „kényelmes” szó természetesen nem jelenti, hogy tagozatos osztályainkban könnyű a munka. Viszont — hadd Ismételjem — célszerű. Szombathy Miklós matematika—fizika munkaközösség-vezető tanár Tízéves az Egri Megyei Színpad Mileumi nyitány, hét szereplővel Az Egri Megyei Színpad ebben az évbeft tízesztendős. Ez az időszak az irodalmi színpadok életében a kiugró események és válságok fényéiül és felhőitől terhes. Ezért kétszeresen is örülünk, hogy az egri pódiumművészek közül Ráduly Margit és Virágh Tibor hétfőn este a Művelődési Közipont kamaratermében műsorukkal a tíz esztendő előtti indulásra emlékeztek és jelezték azt is, ami már mai, vagy inkább a holnapi. A most, megváltozott tartalommal és formában felújított egykori műsor, az A szerelem eposzából címet viselte. Már akkor ingerked- tünk a cím ellem, mert hogyan lehet ennyi robbanóan tiszta lírai vallomás a szerelem eposzából vett anyag, amikor itt legfeljebb a szenvedély drámájáról lehetne beszélni 7 Arról is csak akkor, ha a műsor szerkesztői drámai, Vagy tragikus felhangokat vegyítettek volna az önfeledten áradó versek közé. De nem tették ezt! Az emberi élet legösszetettebb érzésének, tartalmának azt a döbbenetét, azt a csodálkozását, azt a sodrását akart« és akarja ez az órácskára fogva tartó versgyűjtemény érzékeltetni, amely minden halandót, k tsebb -nagyobb erővel mindig rabságban tart. Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Nagy László és Szécsi Margit vallomásai mellett felsorakoztak itt Paul Geraldy, Francis Jammes, Vlagyimir Majakovszkij, Ronsard és a minden műsorból ki világié, ballada! hangvételű és ked- veseégű Burn® ritmusai csak jelzik, milyen páratlan lehetőség adódik egy-egy Ilyen műsor előtt. Arról lehet vitatkozni, hogy ez a válogatás milyen, értékű, szerencsés-e ilyen ötletszerűen hozni a témakör ékességeit a közönség elé? Mint ahogyan az is lehet vitatéma, hogy igy keli-e az irodalmi műsort megrendezni! Azt még csak elfogadhatom figyelemfelkeltő kezdésnek, hogy nem a pódiumra jövök fel verset mr.rri rni, hanem maradok a hy!lg*t<wág sorai közölt vagy mellett. Beültethetem — ha én vagyok a házigazda -—, a közönségei úgy is, hogy a hallgatók foglalnak helyet a pódiumon. De a beidegződés és szokás úgy kívánja, hogy a központi helyen fellépő előadókra figyeljünk. A közvetlenség apró előnyéért nem szabad feláldozni a nagyobb hatáslehetőségeket. Amin viszont nem lehet vitatkozni, az Ráduly Margit és Virágh Tibor lelkesedése és pódiumra termettsége. Az ő ünnepi nyitányuk nem véletlenül vezeti be a jubileumi évad rendezvényeit. Ráduly Margit orgánuma széles skálán szólaltathat meg éraelmeket és szenvedélyeket. Energiája és kifejezőkészsége további lehetőségeket rejt magában. Biztatjuk is Ráduly Margitot arra, hogy a műves feldolgozás minden részletre kiterjedően legyen alapos nála, S akkor nem lesznek cseppnyi fehér foltok a felhangzó versek testen. Versmondása így is magával ragad. Virágh Tibor versmomdó erényeit jó néhányszor ismertettük már. Gondos munkával készül minden fellépésre, snövegbiztonaága példaszerű, versérteLmezése önálló, nem ragaszkodik feltétlenül biztosnak tartott konvenciókhoz. Érzi a ritmus kötelező erejét, amely nemcsak formát ad az érzelmeknek, gondolatoknak, szenvedélyeknek, de fokozza Is azok hatásét. A két előadóról nyilvánvaló, hogy » pódium műfajában bármely feladat megoldására képes, a van-e ennél nagyobb őröm, amikor a színpad tízéves fennállását ünnepli? (farkas) A mezőgazdasági könyvhónap eseményei (Váradi Anna tudósítónktól.) A mezőgazdasági könyvhónap hét eleji eseményei közül kiemelkedik a Kál- ban és Feldebrőn megrendezett és nagy érdeklődéssel kísért előadás. Mindkét helyen Pusztai József, a MÉM főelőadója tartott előadást a tsz-szakmunkások számára az erő- és munkagépek felhasználásáról, illetve karbantartásáról. Az előadásokkal egy időben a témához kapcsolódó szakirodalmi munkákból kiállítást is rendezlek. Ma este Kápolnán kerül sor hasonló rendezvényre, ahol Pekó József, a MÉM munkatársa a szőlő- és gyümölcstermesztés legfontosabb kérdéseiről tájékoztatja a résztvevőket. mm ELEME ti , Vázlatok Dobó István életregényéből ív. Két testvér beszélget — Mit tudsz eziekről a vádakról, amikről az Írás szól. Mert ón aztán semmit. Tudhatod, hogy négy esztendő óta szedem Feiriinánd király parancsából a felvidéki tizede'te t, vagyis hogy próbálom visszaszerezni a nagyságos rablóktól, akik Mohács óta szedik azokat a maguk zsebére. Izabella királyné, a Petényiek, Báthoryak. Lo- sonczyak. Bebekek elkergetik a király rovásolódt, Bőt még Fráter György is. Sokszor valóságos viadalmat kell vívnom és annyi lett az ellenségem, hogy a tizede is sok volna. Ferenc bort kiáltott az asztalra. Ittak. — Ezek Itt az írásban semmik se. Érted? A Perényie- ket látom mögöttük. Tudod, ügye, leik ezek a Perényiek és mit míveltek már eddig is velünk. Mert igaz hogy van szép birtokunk, Szerednye, Rusz.ka, Géres, Ktssemjén, Káról, meg a többi. Tizenöt falunk van. Héránk várt apai ágon a Pálóczy-örökség, te- reád még külön anyai ágon a Czékey- meg az U por-birtokok. Hiszen tudod, nem egy anyánk volt. Az enyém, Hcthei Veronika megholt, mikor két esztendős voltam. — Az én édesanyám meg Czékey Sófia. Utána kellett volna örökölnünk a Czékey - meg az Upor-vagyont, mivel a nagyanyáim Upor Borbála volt. — És ki foglalta el mindezeket az örökségeket erőhatalommal, meg vesztegetéssel? — kiáltotta Ferenc. — A Perényiek. Emlékszel-é erre a névre: Tarczal Miklós? Hát elmondom. Édesanyádnak volt egy fitestvé- re, Márton. Czékey Márton. Hát ez is pokolravaló volt. Hogy kijátssza Sófia anyánkat az örökségből, lekötelezte minden birtokát kölcsönös örökösödési címen. Tarczai Miklósnak, aztán egy év múlva elvitte az ördög. És mikor édesapánk, Domokos, december végén Budára indult volna, hogy panaszt tegyen, Tarczal Vámosújfalu mellett az országúton éjszakának Idején, lesből, útszéli betyárként kilenc fegyveressel megtámadta és meggyilkolta, százötven forint pénzét elrablotta. Anyémék aborai udvarházában laktunk akkor, édesapánk szörnyű halálának hírét éppen csak meghozták, amikor Tarczai fegyveresei kivertek bennünket onnan s elfoglalták az egész upori jószágot, minden falujával. Szegény anyánk szakadatlan sírt, ahogy futottunk Rusz- kára és apánkat szólongatta, akt már nem volt ezen a világon. És azt is tudod-é, hogy Tarczal kivel cserélte el az Upor-birtokot? — Tudom. Perényi Imre nádorral. — És azt is tudod ugye, hogy miért? Hogy ne legyen baja a vérrel szerzett föld miatt. Mert a nádor hóna aiatt semmi baja nem lehetett. Gyilkolhatott, rabolhatott, árva népeket házukból kiűzhetett, de semmi baja n»m eshetett. Érted-e, teist- vér? Mit tel'Nett egy özvegy asszony három neveletlen gyerekkel. Mi? Nádor ellenében. I — Én csak annyit niond- h:i!:h, Ferenc bátyám. hogy nagyon megjegyzettem a futásunkat, meg a és megutáltam az Így való harácsolást. És megfogad - tam, hogy soha senkiéhez nein nyúlok erőszak kai. Tartottam mostig és tartom ezután is. — Hát csak tartsd, ha bolond vagy. Én meg azt fogadtam, hogy nem válogatok. Visszaszerzem a miénket, akárhogy is. — Nem bírállak, Ferenc, bátyám vagy, de mondják, hogy Grittivel jártál. Ferenc felhajtott egy fél kupával. — Hát Jártam. De nem fosztogattam. Azt meg ki vetheti szememre, hogy orzottam az orzottból. Amikor Grlttif leverték a med- gyesi csatában, elkerítettem valamelyest a kincseiből, amiket mindig magával hurcolt. Kitől szerezte, nem tudhattam, hát vissza sem adhattam. Meg se híhattam a fél országot zsibvásárra a palóci várba. István kortyolt keveset és mondta: Én Is szerzek még birtokot, törvénnyel, meg karddal. Ferenc kacagott: törvény? Megvédett-e bennünket bárki is törvénnyel? Én jól sejtem, Perényi nádor bérelt» fel Tarczait, a fi«. Peren« elfoglalta Sárospatakot dm nélkül, történt-e baja? Esi« elment a pokolra. De itt * fia, Gábor. Hát ez meg a Te- genyeit bérelte fel. Majd kitűnik ez, Öcsém, meglátod,' — Gondolom, igazad van, Ferenc, mert nem kerítették volna magukhoz a birtokleveleinket. Di-ugeth azóta már odaadta sógorának, Perényi Gábornak. — Csak nem fogják fejünket venni két lánc földért, meg két szekér fáért — és kicsordult Ferenc szájából a bor neveltében s végigfolyt bozontos mellén. — Mikor a fa is, meg a föld is a miénk volt. Intvén nem szólt. Búcsúzott és mant. Elindul! Egerbe. ország dolgában, föurak- kal verekedni, tizedet szedni. hogy megerősíthesse Eger várát. iTottftatJuk) i i] 1548. augusztusában húsz / ^ poros lovassal Dobó István c ^ rúgtatott Palóc várába, báty- ^ jához, Ferenchez, i >! — Jó. hogy jöttél, öcsém — fogadta Ferenc —, pár hete múlt, csak, hogy a ho- monnai Drugethek megtá<^ médiák Palócot s íelgyújtot- j ^ ták az egyházat is. Futottam -!] érted segítség okából, de nem leltelek sehol. 3ä —- Csak Palócról van tu- ^ domásod, bátyám? Hát ak- kor hallgasd. Drugeth végig- rabolta a mi ősi birtokain- s ^ kát, Szerednye-várát. a rusz- kai udvarházat, meg Jó né- hány falut Is, egy jobbá- '.S gyünket felakasztott s elra- | bottá a birtokleveleinket. | Tudta a gazember, hogy bs most a király rendeletéből s] Egerben kell laknom, s élt tj] ezzel a tudomással. Hit.vá- s ] nyak ezek és gyávák, nincs otthon a gazda, raboljunk, gfc De nem ezért jöttem most. — Azzal kihúzott a dolmans nya zsebéből egy pecsétes ii^ írást. nS Ferenc megnézte. Petbe- hívás. _ Van ebből itt is vagy kettő. — S már hozla is elő i,$ ar. almáriumból. — Nekem n]i egy, meg Domokosnak is am*
