Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

Hadi» KOSSUTH 8.16 Áriák 8.48 A kutatás tárgya az ember. 2. rész 9.18 Kedvelt régi melódiák 9.51 Téli olimpia 10.05 Dickens: Tücsök szól a tűzhelyen. Rádióváltozat 10.45 Zenekari hangverseny 12.20 KJ nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.01 Goethe-elbeszélés 14.29 Kóruspódium 14.45 Kocsár: Fúvósötös 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Filmzene 15.59 Darvas József köszöntése 17.05 Lemezek közt válogatva 17.35 Hét város Európában 18.05 Operettrészletek 18.48 Zenéről — tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Nótaest 20.29 A chilei kísérlet 23.03 Táncdalok o.io Két keringő PETŐFI 8.05 Fúvószene 8.20 Verbunkosok 9.03 Jan Smidra csodálatos kalandjai. 2. rész 12.00 Könnyűzenei Híradó 12.30 Madrigálok 14.25 Szolnoki stúdió 13.03 Operarészletek 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig .:: 18.10 Haydn: Esz-dúr szimfónia 18.42 A Társadalmi Szemle új számáról 18.52 Nóták 19.29 Éneklő világ 20.28 Dunakanyar. Vígjáték 21.27 Könnyűzene 21.40 Riport 22.00 Áriák 22.30 Népdalok 23.15 Saint-Saens-művek MAGYAK 9.00 1TV 16.08 Közvetítés a téli olimpiáról. — Csehszlo­vákia—Svéd ország ■ jégkorongmérkőzésről 17.45 Hírek 17.50 Európa slágerkupa, *71. H. rétit 18.20 Tizen Túliak Társasága 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Jó estét nyár, jő estét szerelem. Tv-film. 1. rese (14 éven felülieknek) 21.35 összefoglaló a téli olimpiáról POZSONYI 0.00 Kicsoda lord N. Bethell? 10.1.0 Doktor a pénztárban! 11.35 és 15.00 Sapporo ’72. 19.00 és 21.50 Tv-hiradó 20.00 A találkozás. NDK filmsorozat. 4. rész 21.00 A Mojszejev-együttes műsora 21.35 és 22.10 Sapporo *72. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4 és este 7 órakor A jégsziget foglyai. I—II. Színes, szinkronizált olasz— szovjet film (Mérsékelt helyórak) EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4. tél 6 és este fél 8 órakor Csenned Színes szovjet kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Stan és Pan, meg a hölgyek GYÖNGYÖST SZABADSÁG Tűz a Monte Fioren HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szelíd motorosok (Felemelt helyárak) FÜZESABONY Csárdáskirálynő LŐRINCI A halhatatlan légiós Egerben, este 7 órakor: SVEJK A HÁTORSZÁGBAN (Moliere-bériet) , OS ÍISVELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinsz.- kv utcai rondclóben. (Telelőn 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére ts. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- tm. iv-JVj. Döntött a Legfelsőbb Bíróság A motorvezető ittas volt — Per a gyermekekért Nyulak a dinnyeíöldön Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Igaz­gatósága és szakszervezeti bi­zottsága 1971. II. félévére bale­setmentes versenyt hirdetett a fizikai dolgozó brigádok részére. A versenyben levők részére 300 —3000 forintig terjedő jutalom­összeget tűztek ki, amennyiben a II. félévben nem lesz üzemi baleset és a munkavédelmi őr­naplóba feljegyzett hiányosságo­kat azonnal kijavítják. Nyolc üzem 273 brig idjának 4069 dol­gozója nevezett be a versenybe. 1971. végére 188 brigád maradt versenyben, e brigádok között osztják fel a kitűzött, összesen 100 ezer forint jutalmat. A verseny, mint az eredmé­nyek bizonyítják, jó kezdemé­nyezés volt, érdemes továbbfej­leszteni. Tóth Lajos Hatvanból Növekedett az egy főre eső termelési érték a hatvani szo­ciális foglalkoztatónád. Az 1971. évi mérlegbeszámoló alapján a gazdálkodás nye­reséges volt Jelentős össze­get fordítottak megfelelő munkahelyek kialakítására is. Az intézmény dolgozói túl. nyamórészt csökkent munka­képességűek. A fejlődés mu­tatja, hogy míg 1970-ben 134 embert foglalkoztatták, 1971- ben már 252 bedolgozója volt a foglalkoztatónak. Ked­vezően alakultak a munka- , bérelt is. A foglalkoztatók célja és feladata elsősorban a csökkent munkaképességű­ek és a többgyermekes anyák foglalkoztatása. Külön ki kell emelni, hogy az in­tézmény folyamatosan bizto­sított a rászorulók részére szociális segélyt, munkabér- előleget és munkaruhát, ezek olyan juttatások, amelyek a foglalkoztatók között egye­dülállónak tekinthető. Szűcs Ferenc Kálból ,.A könyv már az iökolás kor előtt hozzátartozik a gyermek életéhez’* — ezzel a bevezetővel kezdi munkatervét a káli ifjú olvasók klubja, amely két éve alakult. A 25-ös létszámú gyer­mekklub minden heten csütör­tökön tart foglalkozást. Havonta egy kötött téma, a többit a gye­rekek érdeklődési köre és igé­nye határozza meg. Az elmúlt évben sok tájékoztató jellegű, nevelő hatású és szórakoztató előadáson kívül író—olvasó ta­lálkozót is szerveztek. A kis ol­vasók Szalai Lenke írónővel ta­lálkoztak. A káli gyermekklub kiemelke­dő munkát végez. Érdekes is­meretterjesztő filmeket mutat­nak be, a gyermekeket a köny­vek és a művészetek szereteté- re, megbecsülésére nevelik. Ezek a foglalkozások hozzájá­rulnak ahhoz., hogy a gyerekek szabad idejüket hasznosan tölt­sék el. Ami a klub nevelési mun­káját illeti, munkatervében sze­repel például olyan eladás is, „Hogyan viselkedjünk az isko­lában, otthon és az. utcán?” Váradi Anna Ecsédről A szakmaközi bizottság szervezésében ismét megtar­tották a nős emberek bálját, népdalesttel egybekötve. A jól sikerült rendezvényt még színesebbé tette, hogy ven­dégszerepeit a tv „Röpülj páva” sorozatából jól ismert Molnár Sándor is. A zenéta hatvani cigányzenekar szol­gáltatta. A bisztró dolgozói is hozzájárultak ahhoz, hogy a hagyományos „nős emberek bálján” mindenki jól érez­ze magát. \ Nagy Piroska Adácsról 1886-ban alakult meg a he­lyi jegyző irányításával az önkén,tes tűzoitótestület. 1902-ben vált testületté. Eb­ben az évben ünnepli fennál­lásának 70 éves évfordulóját. A testületnek jelenleg 32 felnőtt tagja van, 24 ifjúsági, 14-en pártoló tagként dolgoz­nak. A járási és megyei ver­senyeken alapos felkészülés­sel, rangos helyezéseket ér­tek éL Mint mindenütt, itt is megtartották a vezetőségvá­lasztó gyűlésüket, újjáválasz­tották a testület munkáját irányító héttagú vezetőséget. Az önkéntes tűzoltók állandó és fontos feladatnak tartják a szakmai továbbképzést, a téli hónapokat az elméleti oktatásra fordítják, szakmai és politikai előadásokat hall­gatnak. Tavasszal kezdik a gyakorlati kiképzést Az adá- csi tűzoltók saját klu-hhelyi- , séggel rendelkeznek, lemez­játszójuk, rádiójuk, társasjá­tékaik vannak, a testület tagjai a közösen vállalt mun­kán túl, baráti társaságban is találkoznak. Erdélyi István AZ EGYIK SZERELŐ vál­lalat \ telephelyen kívüli munkát teljesítő dolgozóinak motorkerékpárt bocsátott rendelkezésükre. Egy alka­lommal két szerelő ült a gépen. Mint később kide­rült, az, aki vezette a mo­tort, enyhén ittas volt, s 80—90 kilométeres sebesség­gel robogott. Így történt, hogy a kanyarban fának, üt­köztek és mindketten halai­ra zúzták magukat. A má­sik szerelő egyébként telje­sen józan volt. A vállalati munkaügyi döntőbizottság a pótülésen helyet foglalt szerelő özve­gyének havi járadékot és 10 ezer forint dologi kártérítést állapított meg. E határozat ellen a vállalat a járásbíró­sághoz fordult. Arra hivat­kozott: a balesetért nem fe­lelős, mert az működési kö­rén kívül eső, elháríthatat­lan okból következett be. A járásbíróság ezt a védeke­zést elfogadta, és a döntő- bizottsági határozatot meg­változtatva, az igényt el­utasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kíyül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasí­totta. A vállalat a dolgozónak a munkaviszony keretében oko­zott kárért, vétkességére te­kintet nélkül, teljes mér­tékben felel, de mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt mű­ködési körén kívül eső, el­háríthatatlan ok, vagy kizá­rólag a károsult elhárítha­tatlan magatartása okozta — hangzik a határozat. En­nek hiányában is mentesül a kár azon része alól, ame­lyet a dolgozó vétkes maga­tartása idézett elő. Ameny- nyiben a kárt a vállalat működési körébe eső, olyan ok idézte elő, ami nem volt 700 kilométeres Mineme he, a Litte-i Neur- cmirt család fekete macs Icá­ja kétségkívül magáénak mondhatja egy különleges hosszútavfutás világcsúcsát. Neurcowrt-ék egy bretag- ne-i falucskában töltötték szabadságukat, s éppen haza­felé készültek, amikor a ci­cának nyomaveszett. A ked­ves állat eltűnése okozta se­bek lassan már gyógyulni lát­szottak még Minouche gazdá­jánál, a 11 éves Nadine-nál is, elhárítható, felelőssége ak­kor is fennáll. Ebben az esetben a bal­eset a munkaviszonyból fo­lyó kötelességek teljesítése során kifejtett tevékenység­gel összefüggésben követke­zett be. A szerelők a mun­káltató által rendelkezé­sükre bocsátott szolgálati motorkerékpáron közleked­tek és munkahelyükre indul­tak vissza. A munkaviszony keretében történtnek tekint­hető a baleset akkor is, ha a dolgozót a vállalat telep­helyén kívül, például kikül­detés során éri. Az elhunyt a baleset előidézésében még részben sem hatott közre, mert a kerékpárt nem ö ve­zette. Mindezek alapján a vállalat teljes kártérítési fe­lelőssége megállapítható. EGY HAZASPÄR, két kis gyermekével az asszony szü­leinél lakott. Az anya hirte­len meghalt és az árvákat a nagyszülők nevelték. Egy év múlva az apa újból meghá­zasodott és ekkor apósát és anyósát felszólította: a gyer­mekeket adják ki, de a ké­rést azok megtagadták. Ezek után az apa pert indított a nagyszülők ellen. A házas­pár arra hivatkozott, hogy unokáikat születésük óta ne­velik, az apa viszont neve­lésre nem alkalmas, mert megtörtént, hogy a gyerekek látogatásakor ittas volt, egyi­küket meg is verte és per­rel kellett tartásdíj fizeté­sére kötelezni. A járásbíró­ság azzal az indokolással utasította el az apa kerese­tét, hogy a nagyszülőkkel, illetve gyermekeivel való rossz viszonya folytán az utóbbiak nem helyezhetők el nála. A megyei bíróság ezt a döntést helyben hagy­ta és az apát tartásdíj fi­zetésére kötelezte. Törvé­nyességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság mindkét ítéle­„ hossz űtdvfutds” amikor — szombaton este — a család hangos miakolást hal­lott a ház küszöbe fe­löl. Amikor kimentek, nem akartak hinni a sze­müknek: a fekete macska, 700 kilométernyi út porával a bundáján, ott állt a lábuk előtt. Neurcourt-ékban ezek után már fel sem merül, hogy egész ■ napra bezárják cicájukat a lakásba. Tudják, hogy „a világ végéről’’ is visszajön. A középső királyfi Széphalmi Elzevir, a jeles ifjúsági író, egész éjjel dol­gozott készülő új könyvén. Hajnaliéit, fejét karjaira hajtva, egy kicsit elszunnyadt az íróasztalánál. Eles szúrást érzett a hátában, arra ébredt. Hű, ebből megint tüdőgyulla­dás lesz! — gondolta rémül­ten, s ki akarta egyenesíteni a hátát, de egy rekedtes hang rászólt: — Ne nagyon ficánkólód- jon, ha nem akarja, hogy markolatig csússzon a kés! —Miféle kés? Ja, ez itt a hátamban'! Irénné szíves el­venni onnan a lapockámtól?! — Nem én, mig nem telje­síti a kívánságomatl — Kicsoda ön, és mit akar? — Hogy ki vagyok, arról talán később. Hogy mit aka­rok, azt máris megmondom. Most, azonnal, írni fog egy mesét! — Te jó ég, újabb rende­lés! Honnan jött? A televí­ziótól? — Nem mindegy? Az a fő, hogy busásan fizetek! — Akkor mégsem a tele­víziótól jött... Nos, halljuk, mit kapok a meséért? — A lányom kezét és a fele királyságomat. — Nős vagyok és republi­kánus. Nem vállalom! — Fél véka ezüstért, fél véka aranyért sem? — Annyiért, talán.. Mondja el, mit kíván? — Írjon végre egy olyan mesét, amelyikben nem a legkisebbik királyfi győzi le a hétfejű sárkányt. — Hanem kicsoda? — A középső királyfi... — De hisz az elképzelhe­tetlen ... — Uram, értsen meg en­gem. Egy megtört, sorsüldö­zött ember áll maga előtt. Én a mesebeli három királyfi közül vagyok az egyik. Pe- ch'emre, éppen a közbülső. Évezredek óta költenek ró­lunk meséket, de abban min­den hősi tettet, nemes csele­kedetet az öcsém, a legkisebb királyfi visz vegbe. Ó szaba­dítja ki a százszorszép király - kisasszonyokat az ellenség karmaiból, ö győzi le csellel, vagy vitézséggel a gonosz erőket; ő fejti meg a talá­nyokat; ö találja meg az el­rejtett kincseket, ő töri meg a varázslatot... Mindig csak ő, csak ő. En soha!... Higy- gye el, néha még a bátyámat, a legidősebb királyfit is irigy­lem. Igaz, hogy minden me­sében ő a leggonoszabb, leg­butább, legirigyebb. De ne­ki legalább önálló arculata van, s én az ő halvány má­solata vagyok mindig ... Uram, én már azzal is meg­elégszem, ha egy olyan me­sét ír, amelyikben én leszek a legostobább, legrútabb, leg- gazabb... Csak ettől az átko­zott középszerűségtől szaba­dulhatnék meg egyszer!.., Uram, én nem merek a gyer­mekeim szemébe nézni! Kép­zelje el, mit érezhetnek, amikor hallgatják a meséket, amelyekben annyi szó esik az egyik nagybácsikájuk gaztet­teiről, s még annál is több a másik nagybácsi vitéz csele­kedeteiről! Csak éppen az ap­jukról alig esik néhány kö­zömbös szó... Szemükben ott bujkál a kimondatlan kérdés ilyenkor; apu, hát te egy öklömnyi sárkányt se tudsz megölni, egy pindurka csudát se tudsz művelni? ... Arról már nem is szólok, hogy a feleségemtől mit kel­lett hallgatnom emiatt, any­agi évezred alatt! Ugye, megért engem, megteszi, ami­re kértem? en-é el-^ 1 — Nagyon megértem önt,% ám sajnos, nem segíthetek a \ baján. Mit gondol, hol talál»-$ 7iánk olyan lektort, drama turgot, szerkesztőt, aki gedne kinyomatni vagy mondani egy olyan mesét, ^ amelyikben a középső ki- rályfi a legnagyobb vitéz. A i; megszokás erejét gszázszorta § nehezebben lehet megtörni, § mint a mesék leggonoszabb % varázslóját! De tegyük fel, ^ valamilyen csoda segítségé vei mégis megjelenne a me-\ sém. Mit gondol, hány mii-;S lióan írnának tiltakozó leve- ^ let? A közízléssel, barátom,^ nehezebb megbirkózni, mint í egy harminchatfejű sárkány-^ nyal. S éppen én vállaljam $ ezt a reménytelen küzdelmet,§ aki magam is csak amolyan^ közbülső királyfi vagyok ij irodalmunk mesésnek éppen\ nem mondható világában? A J legkisebb királyfi szerepét^ nálunk a költők és drámaíróké töltik be. Az ő babérjaikra5 én hogy pályázhatnék? .. .§ Néha már én is ott tartok,$ hogy még a humoristákat,§ vígjátékírókat is megirígy-X lem. Őket legalább szidják, ^ csepülik, minthogy ők játsz-\ szák nálunk a legidősebb ki-§ rályfi szerepét... Remélem,$ ön is megért engem? & s Egy hirtelen mozdulattal ^ hátrafordult. Kegyetlenül § nagy szúrást érzett a lapoc-§ káján — de a. háta mögött § ■nem állt senki... Akkor mégiscsak tüdő-\ gyulladás lesz, gondolta ma- ^ gában, s egészen megköny-\ nyebbült. Radványi Barna s tét megsemmisítette és a gyerekeket az apánál he­lyezte el. A határozat indokolása szerint az apa és új felesé­ge alkalmasak a gyermekek nevelésére. A községi tanács, valamint a gyermek- és if­júságvédelmi bizottság elnö­kének igazolása szerint ren­des lakásuk van és jövedel­mük biztosítja a gyermekek megfelelő gondozását, ellá­tását. A községi tanács ezt azzal is elősegíti, hogy a gyermekeknek a napközi otthonban helyet adott. AZ EGYIK Állami gaz­daság vadrezervátumának te­rületén húzódik a vele szom­szédos tsz 18 katasztrális holdnyi dinnyeültetvénye. A mezőőr jelentése alapján ki­derült, hogy nyúlrágás kö­vetkeztében a termés tekin­télyes része elpusztult. Bi­zottsági megállapítás szerint a szövetkezetét 330 ezer fo­rint kár érte. Ezek után a tsz ennek az összegnek meg­térítéséért az állami gazda­ság ellen pert indított. A megyei bíróság azzal az in­dokolással utasította el a keresetet, hogy a gazdaság-“ nak nem volt kötelessége a dinnyeföld őrzése. Fellebbe­zésre a Legfelsőbb Bíróság a gazdaságot 80 ezer forint kártérítés megfizetésére kö­telezte. Az Ítélet indokolása rá­mutat: az állami gazdaságra hárult annak bizonyítása, hogy a kár elhárítása, meg­előzése érdekében megfelelő módon járt el. A gazdaság azonban nem tudta magát kimenteni. Kétségtelen, hogy a szóban forgó területen vad­őrt nem alkalmazott, és ez már önmagában is felróható hiba volt. A korábbi évek tapasztalatai alapján tud­ták, hogy a károkozás ve­szélye fennáll, de a megelő­zés érdekében a tsz-szel megfelelő együttműködést nem alakítottak ki, holott gyakorlati lépéseket kellett volna tenniük. A gazdaságot felelőssége alól sem mente­síti, hogy a nyulak száma a megengedettet nem halad­ta meg. Ugyanis tapasztala­ti tény, hogy bizonyos nö­vényekben, mint amilyen a dinnye is, kisebb létszámú nyúlcsapat is jelentős kárt okozhat. Ugyanakkor a tsz sem tett meg mindent akár megelőzése, elhárítása, csök­kentése érdekében. Az első nyúlrágások észlelése után két hétig semmi nem tör­tént. Az ezt követő héten kutyákkal őriztették az ül­tetvényt, és riasztókészülé­keket alkalmaztak, de ezek­nek nem volt eredménye. A viszonylag nem nagy kiter­jedésű dinnyeföld őrzése a szövetkezetre nem hárított akkora feladatot, amelyet saját erőből, legalább rész­ben, eredményesen meg ne oldhatott volna. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíró­ság arra a következtetésre jutott, hogy a peres felek a bekövetkezett kárt megosz­tott százalékos arányban tar­toznak viselni. Hajdú Endre AFTT XVI. sz. Autójavitó Vállalat 4. sz. üzemegysége azonnali belépésre keres: — egy fő gyors-gépírót, gyakorlattal, — autószerelő és karosz­szérialakatos szakmunkásokat, — segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: az üzemvezető­nél az alábbi címen: AJFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat, 4. sz. üzemegysége, , Eger, Lenin út 139—13L-----------------------------------4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom