Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
Megyénk kultúrtörténetéből Uszóbravúr ISSZ-ből Ez évben emlékezünk meg Dobó István halálának 400. évfordulójáról, s ennek kapcsán a dicsőséges 1552. évi várvédelemről. Kevesen tudják, hogy a sikeres vérvéde- lemhez nemcsak kimagasló katonai eredmények, de egy kiemelkedő sporteredmény, úszóteljesítmény is fűződik. Vájár Péter postás Eger ostroma idején az egriek részére is teljesített hadipostai , szolgálatokat és 1554. július 15-i folyamodványában leírja, hogy munkája közben a törökök feltartóztatták, meztelenre vetkőztették és csak úgy menekült meg a kezeik közül, hogy az el- íogatás helyén a közeli folyóba ugorva a víz alá bukott, és a víz alatt úszta át a folyót, és vitte a rendeltetési helyére az üzenetet Ha Paár Péter postás folyamodványában foglaltaknak hinni lehet, akkor teljesítménye kiváló úszóbravúr, hiszen a víz alatt jelentősebb távot megtenni csak gyakorlott úszónak lehetséges, A király mindenesetre hitelt adott kérelmének, és ezért ruházat beszerzésére •negyven forintot utalványozott neki az udvari kamaránál. Mint Paár Péter esete is mutatja, az úszás tehát nem új keletű dolog, úszni minden korban tudtak az emberek, kisebb, vagy nagyobb mértékben. A XVI. században a katonáknak nemegyszer az úszás mentette meg az életét, mint Paár Péternek is. A lovasok rendszeresen úsztatták át a folyókon, például a Tiszán. Ilyenkor a ló nyakában, nyergében kapaszkodva maguk is a lóval együtt úsztak át vagy gázoltak át a folyón. Ugyanakkor mint azt Wymann Miklós ingolstadti egyetemi tanár, az úszásról írott művében írja: gyakori volt a káka, nád és a sás használata is az átkeléseknél, ami bizonyára hosszú évszázadok gyakorlata során alakult ki. A katonáknak tehát szükségük volt az úszás tudására, és aki nem tudott úszni, az bizony rosszul járt, mint Mátyus Demeter hadnagy is, akinek száz lovasát a füleki bég hatszáz lovasa szétverte és ő futás közben az Ipoly vizébe ugrott és abba fulladt bele. Tulajdonképpen az úszástudás sem Magyarországon, sem Heves megyében nem sokat változott. Spontán jelleggel tudtak a katonák, a nagyobb folyamok, a fürdők, hévizek mellett levők úszni, úszásmódjuk azonban korántsem hasonlított a mai mellúszásra és gyorsúszásra, hanem a kezdetleges módszereket alkalmazták, a kar előre- és hátramozgatásaval haladtak nagyon lassan előre. Ezt tudva Paár Péternek a folyó alatti átúszása kimagasló úszástudást jelentett és mindenféleképpen nagy „sportbeli” eredmény is vatt. . ts Vaig» Eácasié ennyi volt eaafe A szerelem Hatnapos virág Sárgult levél A csonka ágon Ennyi volt csak Az a más Nagy-bolond bohóc Mázolt szemelt Az ifjúságon Elfutott veled A lobogás Nincs többé nyár Türelem-csókok A déli szélben Hagyd meg legalább Mosolyod — örökcsaló Tiszavirág — hogy Maradjak ébren A »New York-i lány és társai A magyar cenzúra érdekességeiből Coboiyvadászok SSCSSJ; S "5 nők alma, a férjek réme ez a pompás szőrme, amelyhez a „hozzávalót” többek között az Amurból délre, a Szihobe- Aümy hegységben, Primőrje megye közepén, a Pozsaireaká gazdaság környékén „szénák be”. Ez a távoli vidék őserdőiről, festői dombjairól és hegyszarosairól, kristálytiszta, hideg vizű, gyors folyású patakjairól híres és még valamikről: a nemes bundájú vadakról ősszel, a fagyok beálltává!!, két-három tagú vadásacsopant járja a tajgáit, 200—300 kilométert is ímegtéve, hogy nyércre, mókusra, vagy cobolyra vadásszanak Egyetlen nap térdig érő hóban, mínusz 30 foknál is sok-sok kilométert gyalogolnak a havas erdőben. S az eredmény: egy idény alatt 60 cobolyt is elejt a jő vadász, V. Mazurov felvételén a vadászait nagy pillanata-: a oo boly még a fán, hogy aztán puhán huppanjon a meglőtt vad a szikrázó hóban. Egy gereznával több a leningródi szőrmeaukción! AA/WWVWWWWWVWWVWVWV A mai közvélemény nemigen ismeri a cenzúrát, sha hallott is róla, nem tartja lényegesnek, vagy egyszerűen zárt jogi fogalomnak tekinti. A, magyar történelemben azonban hosszú ideig a szellemi életet megbénító hatása közismert. Kevésbé ismert azonban néhány történet, amelyek a korabeli cenzúratörvények és rendeletek kijátszásával kapcsolatosak. 1934-ben Pozsonyban jelent meg a „Barna Könyv Hitler Németországáról és a lipcsei perről” Fábry Zoltán előszavával és Balogh Edgár szerkesztésében — a Basel- ben 1933 júliusában kiadott német nyelvű kiadvány alapján. A könyv Károlyi Mi- hályné segítségével került be az országba, ő így emlékszik vissza: „Ama nevezetes Barna Könyv nagy részét, mely Hitler szörnyűségeit adatokkal bizonyította be, én hoztam ki Németországból nagy viszontagságok között. Összeköttetésben voltam egy föld alatt dolgozó elvtársnővel, aki szállította az anyagot. Windisch-Graetz Bajos herceg, aki a Gestapo szolgálatában állt, tudomást szerezve ottlétemről, jelentette gazdáinak, de szerencsém volt, sikerült idejében eltűnnöm Berlinből...” „Természetesen” tilos volt Magyarországon a marxista —leninista szellemű, kommunista eszmeiségű könyvek terjesztése is. így láttak napvilágot az úgynevezett álcázott kiadványok — a kommunista könyvek klasz- szikus írók nevét (Goethe, Dickens, Mikszáth) vagy kitalált neveket viselő (Thomp- son-Madzsar József: Spanyolország múltja és jelene) köntösben. A szovjet alkotmányt például 1937-ben, Csehszlovákián át a „New York-i lány” címmel csempészték be az országba. Jellemző erre a korra, hogy Radnóti Miklós „Lábadozó szél” című kötetét ügyvéddel nézette át nyomdába adás előtt. Illyés Gyula „Rend a romokban” című verseskötetében jelent meg a „Dózsa György beszéde a ceglédi piacon” című költeménye. A bíróság az osztályizgatás vádjával illette, a költő meggyőző érvelése nyomán azonban ezt kénytelen volt elejteni, maradt ajj vallásgyalázás vádja a „Megjelenik” című verse miatt — s talán nem is annyira a vallási „kegyelet” vezette a bíróságot tevékenységében, mint inkább azok a bizalmas jelentések, amelyek a versek idézésével „tanúsították” a költő „vörös” voltát, már a húszas éveik élejótőL Férfiaknak való Érdekes hirdetést olvastam kedvenc esti lapomban, amely szerint a „Dur for men stiff’ férfiaknak való és télen-nyáron frissít, üdít. Elolvasván ezt a szöveget, azonnal úgy éreztem, hogy férfi vagyok, mégpedig olyan férfi, aki szereti, ha télen-nyáron friss és üde, így tehát egyszerűen elképzelhetetlen a számomra, hogy ezek után Dur for men Stift nélkül éljek. Az élet Dur for men stift nélkül ugyanis sivár lenne, mint a Szahara egy szikkadt öregasszony oldalán. Minden férfiasságára valamit is adó, friss és üde ember Dur for men stift-et hasznai, azt hord, azt eszik, abban fürdik, vagy abban alszik ... Egyszóval, minden percét a Dur for men stift hatja át. — Begolyózott az ürge — hallottam, amint a kedves és f iatal eladó hátrasúgott a pult mögül, aztán feszélyezett vigyorgással felém fordult... — Nem, uram, az most nincs. Kifogyott, tetszik tudni, De van körözöttünk. Egészen friss — mondta és tekintetébe egy kis sajnálat is vegyült Bementem tehát egy fehémeműsüzletbe: —■ Dur for men stift? — mondtam kérdően. A kislány elpirult, aztán rám emelte ibolyaártatlanságú szemét és csak ennyit súgott vissza: — Hello, Darling — és mutatta, hogy hány órakor és a sarkon. — Dudás kartárs... ■— Dudás kartárs... Egy angol, vagy amerikai krapek van itt... Jöjjön már, maga tud angolul... — ordított hátra az elektromosüzlet raktárába a pattanásos arcú kereskedőtanuló, s szavai nyomán egy kövérkés és kopasz ember gurult elő... — 1 am ... góré — makogott valamit és mutogatta a mellét. — Dur for men stift — mondtam makacsul. A kis kövér megrázta a fejét és mentegetőzve nézett a tanulóra... — Nem tud ez rendesen angolul... Lehet, hogy ír. Írül meg nem tudok... Mi van szőr? — fordult felém... — Dur for men stift... Azt kérek! — Hallja, játsszék a jó amerikai nagynéniével ... Marha nagy lakli ember, s nem átall itt írül hülyéskedni... Ne tartson fel, menjen a fenébe, mert rendőrt hívok — kiabált egyre hangosabban a Dudás kartársnak titulált kis öreg, hogy a vásárlók megvető szempillantásainak pergőtüzében bejön, aztán orcátlan- kodik és ilyeneket mond egy állami vállalat eladójának. Nekem, kérem, gyermekeim vannak — kezdett el picsogni. — Na, kotródjék, kisapám... Míg szájon nem kapom — lépett mellém egy zömök férfi... — De, uram, én csak osst akartam kérni, h°0V Dur for men stift... Még láttam, hogy leporolta a kezét és melegen rá mosolygott az "átlövőre bent az üzletben. Engem kint felsegítettek és a tömegből tolmács után kiabált egy öregasszony: — Halló, ki tud a nyelvén.., Jöjjön! Szegény külföldi, csak így kidobni... — Dur for men stift — motyogtam, miközben az öregasszony az arcomat simogatta és úgy mondogatta: — Semmi baj, kedveském ... Rögtön jön valaki, aki megérti.,. Rögtön.„. — Dur for men stift — mondtam újból és a férfi, aki ekkor érkezett, hogy tolmácsként segédkezzék, meghök- kenve torpant meg: — Mit mondott? — kérdezte akaratlanul is magyarul... — Dur for men stift... Ezt mondtam ... — Ugyan már, hagyják ... Ez részeg... Valamiféle desodoráló szerről beszél — legyintett és nem tudtam megcsókolni a cipőjét a hálám jeléül, oly gyorsan faképnél hagyott. O, dur for men stift! Ú, magyar hirdetés! (egri) Egar = Eger(?l) A címül idézett szószármaztató egyenletet annak köszönhetjük, hogy a sumír—; magyar nyelvrokonságot hirdetők Eger város nevét is a sumír nyelvből eredeztetik. A kanadai Montrealban jelent meg 1970-ben a „Kétezer magyar név sumír eredete” című könyvecske. Szerzője meglepő dolgokat állít nyelvünk eredetéről, illetőleg „a sumír nyelvből fejlődött szittya nyelvről”. A baj ott kezdődik, hogy mindent csak állít, de semmit sem bizonyít. Állítólagos forrásairól is megfeledkezik. Kitűnik szótárából az is, hogy az idézett szavak mai hangszerkezetét hasonlítja össze sumír szavakkal, s nem tett egyebet, mint P. Anton Deimel két kiadványa (Sumerisches Lexicon, Sume- risch-Akkadisches Glossar. Róma, 1927—1937.) sumír szóanyagát vetette egybe. Ha a szavak hangalakja „hasonlított” egymáshoz, már a megfelelést bizonyítottnak vélte. Az is tudománytalan, hogy egy-egy szó mai jelentése és használati értéke alapján ítélkezik. Számára az egar sumír hangsor fal, védett fal, megerősített kőfal, erős falú vár jelentésváltozatai is bizonyításul szolgáltak, mert Egerben valóban van „erősfalú” vár is. Ha azonban a magyar helynévanyag egészét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az Eger helynév igém gyakori megnevezés szerte az országban. Csak néhány példát bizonyításul: Eger (Udvarhelyszék), Egerlápa (Ecse- di-láp környéke), Eger-patak (Fejér megye), Suska-eger, Borzas-eger (Szatmár megye), Eger-tó (Bodrogköz) stb. Kitűnik ebből a felsorolásból az is, hogy ezek a nevek vizes, mocsaras területeket neveznek meg, s hí- re-hamva sincs ezeken a határrészeken kőfalaknak, megerősített falú váraknak. Városunk is az Egér-patakról, illetőleg az ennek partjain valaha nagy bőségben található éger fáról vette nevét. Az éger hangsor szókezdő magánhangzója régebben rövid volt. Bár városunk nevének eger tőalakja ma még az „ismeretlen eredetű szó” minősítést kapja, az már valószínű, hogy ez a vizet kedvelő fa nem véletlenül szerepel patakok, erek, víz melletti helyek tulajdonneveként. Az eper köznév eredetileg valóban vizes helyeit, mocsarai, vizenyős területet jelentett. Miért mondtuk ezt el városunk nevének eredetéről? Azért, mert még egy-egy mai kiadványban is olvashatunk az Eger név sumír eredetéről. Végre valahára tűnjön el ez a tudománytalan megállapítás az Egerről szóló kiadványok lapjairól is. Dr Bakos József ti «ÖÖ» ANDRÄSi ENNYI VOLT ődalogtam ki az üzletből. — Dur for men Stift? — hajtogattam most már makacsul egy ház tartási boltban... — Mi kell? — tátot Sffi rám a szemét egy hölgy igen udvarias hangnemben. — Mondom, leérem .., Dur for men stift.. „ — Magának is! Szégyell je magái! Csat kAAAA/WW^WVvM/W^AAMAi