Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

KOSSUTH 8.18 Giordano: André Chénier. 3.0« Különös házasság. (Vége.) 3.JO Kogl melódiák. 10.08 Téli olimpia. 10.10 iskolarádió. 10.45 Édes anyanyelvűnk. 10.50 Operettdalok. 11.00 Hol történt? 11.10 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 10.35 Tánczene. 13.20 Cígánydalok. 13.45 lrkutszki napló. 14.00 Tudod-e? 14.35 Nyitnikék. 15.10 Kóruspódium. 15.44 Könnyűzene. 16.05 Darvas József műsora. 17.20 Áriák. 17.52 Tóth Árpád versei. 18.02 Kórusmüvek. 18.12 Beethoven: Hegedűverseny. 13.40 Irodalmi összeailitás. 20.43 Népi zene. 21.35 Láttuk, hallottuk , . . 21.45 Zongoraművek. 22.20 Meditáció... 22.30 Eltűnt operalemezeim nyomában. 23.19—0.25 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Fúvósesztrád. 8.20 Nóták. 9.03 Ezeregy délelőtt. 11.44 Finn költők versei. 12.00 Kamarazene. 13.03 Zenekari muzsika. Mindenki kedvére kettőtől ötig. 17.00 Ötórai tea. 18.20 Mire a vonat elindulhatott... 18.50 Könnyű hangszerszólók. 19.13 Népi zene. 19.44 Jegyzet. 20.25 Fischer-Dieskau Sehubert- felvételei. 21.20 Könnyűzene. 21.45 A tékozló ... 22.00 Lemezgyűjtők húsz perce. 22.20 Zenés .játékokból. 23.15 Zenekari muzsika. ffv] MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.23 Hírek. 17.35 KisíUmek. 17.50 Európa slágerkupa.' 18.10 Miről ír a világsajtó? 18.25 Francia képzőművészeti filmsorozat. 5. rész. 18.40 Számok, eredmények, valóság Riportfilm. 18.15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Három lengyel novella. Tv-film. 20 50 A tömegközlekedés és az autó. 21.40 Tv-hiradó. *1.50 Sapporo ’73. összefoglaló felvételről. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Mr. Tibbs nyomoz Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film EGRI BRODY (Telefon: 11-07.) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Italu hercegnő hozománya Színes román kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Felszabadítás Ili. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nyulak a ruhatárban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Enyém a világ HATVANI KOSSUTH A hét mesterlövész (Felemelt lielyárak.) HEVES c sárdásklrályn ő FÜZESABONY A betyár kapitány LÖ1: INC! Hé, barátom, itt van Sabata (Kelemelt hely árak.) PÉTERVASÁRA Bűntény a Via Venctóo Egerben, este 7 órakor: SVEJK a HÁTORSZÁGBAN (Shakespeare-bérlet) k ■ ‘ i <ű“fon ll-iOl ileiidelc» gyermekek ré­szére is Gyöngyösön: 13 órától szom­bat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Té­telűn: 17-27). Hegyi levegő a gépkocsiban A levegőben levő pozitív ionok túlsúlya nyomán vér- nyomáscsökkenés, fáradé­konyság lép fel az emberi szervezetben. A pozitív ionok számát minden melegítési fo­lyamat, így a gépkocsi fű­tése, az elhasznált levegő stb., tovább szaporítja. A gépko­csiban levő megfelelő mikro­klíma megteremtését segíti elő a Medicor Művekben ki­alakított BION 78 elnevezésű ionizátor, amely 12 és 6 vol­tos tápfeszültséggel működ­ve a gépkocsiban felszerel­hető, így üzemeltetésével a géplwcsiban a hegyi levegő­vel egyenértékű mikroklímát lehet előállítani. (MTI-foto — Kovács Sándor.) V Ujj módszerek az apárkuSafásliaa Dupla filtertől a sonka-hibridig Az állami irányítás a tu­dományokat mindössze öt csoportba sorolja. Ezek: a természet-, a műszaki, ag­rár-, orvos- és a társada­lomtudományok. Látható tehát, hogy az ag­rártudomány még ebben a szűk osztályozásban is önál­ló, külön helyet kapott, bi­zonyítva fontosságát. Az ag­rártudományok művelői, az egyetemi tanárok és kuta­tók azonban az elmúlt esz­tendőkben meglehetősen ne­héz időszakot éltek át. Vál­toztak az irányítás elvei, a kutatás módszerei, a szerve­zés fogásai. Amíg a hálózat ehhez alkalmazkodott, 2—3 év telt el. A mozgás nagyjá­ból 1970 végén fejeződött be. Vagyis a tavalyi esztendő volt az első „békeév”. Ésszerű koncentráció Mi is történt az előző években? Meg kellett oldani az irá­nyítást. Ez nem kicsi fel­adat, mert agrártémákkal hazánkban nem kevesebb, mint 32 kutatóintézet és ezenkívül még 134 egyetemi tanszék foglalkozik. Ezek kö­zül „mindössze” 18 intézet tartozik közvetlenül a MÉM tudományos főosztályának irányítása alá. Az átszervezés egyik célja az volt, hogy a kutatás az új igényeknek ^ megfeleljen. Azelőtt körülbelül ezer vagy ennél több témával foglal­koztak az intézetek. Most csupán mintegy száz fel­adatra koncentrálják erejü­ket. Ez a száz feladat per­sze nem egytized része a korábbi ezer témának. A munka ugyanis súlyozott és összetett. Egy-egy intézet, a „profilgazda”, egy témán belül összefogja a kapcsoló­dó ágakat is. A debreceni Dohánykutató Intézet példá­ul nemcsak a dohánynövényt károsító egyes betegségek le­küzdésében tett előrehala­dást sorolhatja eredményei közé, de a duplafilteres ci­garetták megjelenését is. Az átszervezés sikerét az első „békeév”, tehát az 1971- es esztendő eredményei iga- • zolják, noha az agrárkuta­tás területeinek túlnyomó ré­sze a biológiához kötődik, a biológiában pedig tizenkét hónap nagyon rövid idő. Lássuk például, mi történt a múlt évben a növényne- mcsítés területén.' Hazánk­ban az engedélyezett, elis­mert növényfajták száma összesen 780. (Óriási szám, talán érdekes a tagolódása is: szántóföldi növény 235, kertészeti 226, gyógy- és fű­szernövény 35. gyümölcsféle 153, szőlőfajta 64 és dísznö­vény 67' Az • i-'’V ős Mez"1 ÍU * ' : í ’ " í' ■ fa núcs tavaly összesen 57 aj fajtát minősített — államilag elismert 27, előzetesen elis­mert 21 és forgalomba hoza­talra engedélyezett 9 — ezen­kívül pedig még 85 fajtát jelentettek be minősítésre. Ez a szám a korábbi évekét messze meghaladta. Hazai és külföldi Nemesítésről, fajtákról be­szélvén, meg kell itt állnunk egy pillanatra. Ide kívánko­zik ugyanis az átszervezés egyik további szempontja. Ez pedig a hazai és a szocialis­ta, illetőleg általában a nemzetközi kutatási eredmé­nyek összehangolása. Egy­szerű lenne kijelenteni, hogy ami másutt megvan, azzal mi ne foglalkozzunk. Ennyire azért nem egysze­rű a helyzet. Ha mindent készen akarunk megvásárol­ni, ahhoz nagyon sok valu­ta kellene. A legkorszerűbb hibrid kukoricák például kaphatók a világpiacon. de méregdrágán és kizárólag dollárért. Nekünk ennyi dol­lárunk nincs és ha lenne is, fent kellene tartanunk a ku­koricával foglalkozó kutató- intézetet, mert a külföldi eredmények hazai viszo­nyokra való alkalmazása — adaptálása — ugyancsak ko­moly tudományos íelkészült- 1 séget kíván. Az új elvek szerint meg­felelő egyensúlyra törek­szünk a nemzetközi és a ha­zai kutatás között. A legki­válóbb külföldi eredménye­ket vagy a nálunk kis mér­tékben alkalmazott eljáráso­kat átvesszük, megvásárol­juk. Ugyanakkor mi is igyekszünk adni valamit a világnak. Az egyszerre érő, dupla festéktartalmú magyar fűszerpaprika érdemeit pél­dául a konkurrens spanyo­lok is elismerik. A libamáj témában elért eredménye­inknek tisztelettel adóznak a franciák, akik szintén azon kevesek közé tartoznak, akik foglalkoznak ezzel a kérdés­sel. A nagyüzemi sertéshiz­lalási technológia nem spe­ciálisan magyar téma, azon- ^ ban itt is adni tudtunk a vi-S világnak, sikerünk egyik bi-^ zonyítéka a témában erősen § érdekelt amerikai mezőgaz- ^ daságtól érkező elismerés. ^ Cikkünk zárásaképpen né-i mi ízelítő a tavalyi munkai kiemelkedőbb eredményeiből. S A szántóföldi növény tér- ^ mesztésben jelentős előreha- ^ ladás történt, a rövid te- i nyészidejű hibrid kukoricák ^ nemesítése terén. Hibrid^ lucerna nemesítésében a ku-^ tatók már szaporításra al- ^ kalmas mennyiségben állí- ^ tottak elő vetőmagot. & Matematikai modell | Az állattenyésztésben in- § lenzív marhahizlalási mód-^ szerek kidolgozásával, illet- ^ ve ígéretes sonkahibrid ser-5: tás kitenyésztésével dicse- ^ kedhetünk. „Megszületett” ajj nyúl nagyüzemi tartástech-$ nológiája. A kertészetben^ .speciálisan magyar igények ^ kielégítésére szolgái a gépe-fc sítésre is alkalmas vörös- hagymafajía előállítása. Meg- 5j határozták az alma és a meggy korszerű telepítési rendszerét és művelési mód­ját. A gépesítés témaköreiben talán legjelentősebb. hogy matematikai modellek és elektronikus számítógép se­gítségével példákat dolgoztak ki a nagyüzemek gépparkjá­nak és növénytermelési tech­nológiájának legolcsóbb és egyben leghatékonyabb ösz- szeállitására. Hasonló mo­dellt dolgoztak ki a műtrá­gyázás legésszerűbb nagy­üzemi lebonyolítására. A növényvédelem tudósai a gyakorlat számára értékes részleteket tisztáztak az al­mamoly, valamint az évelő pillangósokat károsító' víru­sok biológiájában. Az állat orvostudomány lényeges elő­rehaladást ért el a járvány- védelemre vonatkozó kuta­tásokban, aminek nagyüzemi viszonyaink közötti jelentő­ségét nem kell külön kiemel­ni. Az agrárközgazdászok energiájuk jelentős részét ar­ra fordították, hogy javasla­tokat tegyenek zöldség-, do­hány-, cukorrépa-termelési és szarvasmarha-tenyésztési gondjaink megoldására. Az általuk javasolt intézkedé­sek jelentős része már nap­világot látott. Az élelmiszeriparban meg­oldották az üveges konzer- vek folyamatos sterilizálá­sát, korszerűsítették az emen­táli sajt gyártását, kidolgoz ták a szőlőmust fagyasztá- sos besűrítését, a réparako- dás technológiáját. Dicsérettel szólhatunk te­. hát agrártudományunk, élel­miszergazdasági kutatóink elmúlt évi eredményeiről. Remélhetőleg az elért tudo­mányos sikerek mielőbb sok millió forint többlettel ka matoznak a gyakorlatban. Földeáki Béla „27 éves szakmunkás" jel­igére, Eger: Miután valóban többek ér­deklődésére számot tartó volt kérdése, szívesen adunk e ro­vatban tájékoztatást. Eger­ben a Dobó István Gimná­zium és Szakközépiskola mellett működő gépipari, il­letve faipari technikum esti tagozatán folytathatja tanul­mányait: A technikumba két­évi szakmai gyakorlat után jelentkezhet, természetesen a munkahely javaslatára is szükség van A gépipari és faipari technikumban felvé-' teli vizsgát kell tennie ma­gyarból, történelemből és rajzból, az általános iskolai tananyag alapján. Jelentke­zési lapokat majd áprilisban illetve május elején kérhet az iskolától közvetlenül. (Cí­mük: Eger, Széchenyi u. 19.), s ott kap további tájékozta­tást a továbbtanulás lehető­ségeiről, a »felvételi vizsga rendjéről és idejéről. B. Mihályné, Eger: Az új szabályok szerint nem a szülőnek kell gondos­kodnia előre arról, hogy a szakmunkástanuló intézetbe jelentkező gyermeke számá­ra szerződési lehetőséget ke­ressen. A szakmunkásképző intézetekbe jelentkező gyer­mekeket szüleikkel együtt el­beszélgetésre hívják be az in­tézet vezetői, s közösen dön­tenek arról, hogy abban a szakmában, amelyre jelent­kezett, melyik gyárban, üzemben folytathatja a gya­korlati munkát. Ha olyan szakmára jelentkezik, mely­nek folytatására itt nincs le­hetőség, vagy túljelentkezés van, közösen eldöntik, hogy a rokonszakmák melyikére lehet beiskolázni. M. Imre, Rózsaszentmár- ton: Panaszát kivizsgáljuk, va­lóban nem valami megfelelő dolog annak bármi a pénzzel, aki élelmiszerrel dolgozik. Erre szabály is van. A ki­vizsgálás eredményéről tájé­koztatjuk. Közgyűrűk és előtétlencsék Ez alkalommal szeretnék soron kívül válaszolni nagy József ecsédi olvasónk kérdé­seire. Abban a reményben, hogy problémái másokat is érdekelnek. Azt l>érdi Klapka u. 10. síz. alatt lakó ecsédi olvasónk, hogy mi a szerepe a fényké­pezésben a közgyűrűknek és az előtétlencséknek. A kérdésre fordított sor­rendben szeretnék választ ad­ni — hátha így érthetőbbek lesznek soraim. Fizikai tény, hogy ha a fényképezőgép gyűjtő lencse- rendszert alkotó objektíve elé szorosan egy másik gyűjtő­lencsét helyezünk, akkor megmarad gyűjtőlencsének, de gyújtótávolsága megrövi­dül. Ha pedig az objektív elé egy nálánál hosszabb gyújtó­távolságú szórólencsét te­szünk, akkor is megmarad gyűjtőlencsének, de gyújtó- távolsága meghosszabbodik. Mindez matematikailag is iga­zolható, de úgy vélem ez itt felesleges. Hely sem igen vol­na reá. Szórólencsét, mint előtét­lencsét akkor használunk, ha távolabbi tárgyakról nagyobb képet akarunk, mint aminőt objektívünk adni tud. Más szóval, ha teleobjektívvé akarjuk bizonyos mértékig átalakítani a gép lencserend­szerét. Az objektív fényereje csökken, mert a gyújtótá­volság megnövekedése mel­lett a lencse átmérője nem változik. Gyűjtő előtétlencsére ak­kor van szükség, amikor ap­ró tárgyakat akarunk fény­képezni, s nem mehetünk annyira közel gépünkkel a tárgyakhoz, hogy azok elég nagyra képeződjenek le. A megrövidített gyújtótávolság­gal ez lehetővé válik bizo­nyos mértékig. Ebben az eset­ben nem csökken, hanem ép­pen ellenkezőleg, növekszik a fényerő, de számolni kell a negatív sarkainak fénysze­génységével. Rekeszeléssel könnyen javíthatunk ezen a hibán. A fényszegénység azért mutatkozik a széleken, mert csak a gyújtótávolság csök­kent, a látószög nem növe­kedett. A mai fényképezőgépeken nem tudjuk a lencserend­szert a filmtől való távolság 2—3-szorosára előrehozni. Közeli fényképezésnél pedig erre volna szükség. Nem ma­rad más hátra, mint előtét- lencse használata. A kettős, vagy hármas kihúzató redő­nyös gépeknél ez nem volt probléma. Ma sincs a cserél­hető objektives egyaknás tü­körreflex gépeknél. Ezeknél ugyanis közgyűrűket tudunk az objektív és a gép közé iktatni, s ezzel ugyanazt ér­jük el, mint a kettes, vagy hármas kihuzattal. Gyűjtőlencsék gyújtótávol­sága és dioptriája pozitív, szórólencséké negatív. A di­optria ugyanis a méterben megadott gyújtótávolság for­dított értéke. A 25 cm gyúj­tótávolságú objektív dioptriá­ja 4, .mert negyed méter fordított értéke 4. A szem­üveglencsék gyújtótávolságát ebben a dioptriában adják meg. Körmendi Károly fsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssysß Vigyázat 1 Betonszövegl X Ez aztán igen, ez aztán a beszéd! Ezt el lehet mondani. Min­denkor, mindenhol: termelési tanácskozá­son és keresztelőn, él- üzemavatáson és bisztróátadáskor, ép­pen úgy, mint teme­tésen. Ez mindenhol és mindenkor oké és harasó! Nem szubjek­tív annyira, hogy be­le lehessen kötni, nem objektív annyi­ra, hogy megmozgas­son bárkit, csak a langyot éri el. Nem forráz hát le, vagy meg senkit és sem­mit. Nem is ez a célja az előadónak. Nem altar ö mást, csak azt, hogy észrevegyék, csak azt, hogy min­den! i előtt elmond­hassu: vagyunk, dpi­gozunk, törekszünk, igyekszünk legyür- kőzni a nehézségeket, perspektívánk, jö­vőnk ragyogó, csak így tovább, csak így tovább. És ahogyan ezt el lehet mondani, aho­gyan ezt el tudja mondani! A szeme, ha felpillant az elő­re gépelt szövegből, máris az elnöklő fő­fő arcára tapad és szinte követelőén mered fel rá: figyelsz, főfő kartársam, hal­lod, milyen jól, szé­pen dolgozik és halad a vezetésem alatt ál­ló kollektíva, látod, milyen lÁn^au!ó,^, lelkes híveid vannak? Ot nem érdekli, há­nyán és kik ülnek a széksorokban. Neki csak az a fontos, ki trónol az elnöki asz- talnál, milyen fentről néznek most rá és hallgatják szavait és hogy neve rákerül-e a tanácskozást meg­örökítő papírlapra, vagy ha egy kis sze­rencséje van, egyazon időben a faliújságra, az üzemi, a városi és az országos harsonák­ba. Es tény, ami tény, ami igaz, az igaz .— egyre jobban olvassa! Ha nem nyolcadszor hallottam volna ezt a betonszöveget, ma­gam sem hinném, Iwgy az ember mire :s, mennyire erő­sebb más anyagnál A betonszjveget érző papíron már látni a fáradtságot, gyűrött, megviselt, itt-ott té­pett is. De az, aki kézben tartja, az nem. Sőt! Egyre határo­zottabban, egyre ma­gabiztosabban, egyre magasabb dobogókról hangzik el szózata. Változatlan viszont ma is, hogy senki nem érti, nem tudja, mit hall, a betonszöveg­ből; valahol az elő­adó és a hallgatók tudata között elpor­lad a beton is, a szö­veg is. Azzá válik a leve­gőben, ami volt! Sem­mivé! S nincs egy em­ber, aki megmondja neki — és most hadd lézzek a belonszö- végből —: „ ... pers­pektívánk, jövőnk ra­gyogó ... ”, de ne így tovább!

Next

/
Oldalképek
Tartalom