Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
Amikor legutóbb, a február elején megtartott, községi népfrontgyűlés után az újjáválasztott népfrontbizottság újra — és egyhangúlag — Lizák Lukácsot választotta meg elnöknek, néhányan gyorsan körülállták, s székestől emelték a magasba. A tréfás* spontán támadt epizódot a községi tanács vb- • titkára mesélte el, .miközben a községházán Lizák Lakácsra várakoztunk, aki —; ezúttal társadalmi tanácséi“ nak-helyettesd minőségben —* éppen egy fontos tanácskozáson volt. Mosolygósán, udvariasan kért elnézést a kis várakoztatásért, noha ezzel mi tartoztunk, hiszen teljesen váratlanul toppantunk be hozzá Kisnánán, de hát — mint mondta — éppen a község közbiztonságáról, az elmúlt év tapasztalatairól tanácskoztak. A témához — mint mindig minden, a község somsát, dolgát illető kérdésben '— neki is volt néhány szava. Ezt a tanácstitkár röviden, ahogy maguk között szokták mondani, úgy fogalmazta meg: — Lukács mindenben benne van. Később derült ki, hogy valóban így lehet a legponto-; sabban megfogalmazni a község népszerű népfrontelnökének sokirányú, szerteágazó tevékenységét. Mert kezdjük csak sorjában: kenyér- kereső foglalkozása, immár több mint egy évtizede a A kisnánai népfrontelnök kisnánai termelőszövetkezethez köti, ahol a felelősségteljes raktárosi posztot látja el. Az eltelt tíz év alatt bebizonyította, hogy nyugodtan hajthatják minden este nyugovóra a fejüket a szövetkezet tagjai, vezetői, mert a közös vagyon rábízott, jelentékeny hányada az ő kezeiben biztonságban volt és van. A szövetkezeti gazdák között is népszerű, jól érti a szivük és értelmük szavát, azok is az övét. S nyilván ez az oka, hogy hosszú évek óta újra és újra beválasztják a tez-vezetőségbe. Erre a bizalomra mellesleg — egyebek között — azzal is igyekezett rászolgálni, hogy 47 éves fejjel a közelmúltban, beiratkozott a szőlészeti-borászati szaktanfolyamra — amelyet kitűnő eredménnyel el is végzett —, hogy a ve- f zetőségi üléseken a szakmai kérdésekhez is érdemben tudjon hozászőlni. Népfrontelnöknek először T960-ban választották meg s azóta minden választáskor újraválasztották. 1963-ban tanácstag lett, 1967 óta tagja a tanács végrehajtó bizottságának, majd a múlt évben megtartott tanácstagi és országgyűlési választások idején társadalmi tanácselnök- helyettessé is megválasztották. Ugyanakkor a körzeti fogyasztási szövetkezetnél községe küldötte, valamint a felügyelő bizottság elnöki tisztét is betölti. Hát e sok társadalmi furtk- eió valóban minden, ami egy községben lehetséges. Am téved az, aki azt hiszi, hogy Lizák Lukács csak viseli e tisztségeket, s tevékenysége kimerül a tanácskozásokon, gyűléseken való részvételben. Ahogy a községi tanács vezetői is mondják, mindig a jó ügyek egyik legaktívabb kezdeményezője és szervezője. Komoly érdemei vannak a kisnánai vár, a körülötte kialakítandó üdülőövezet munkálataiban, előkészítésében, a községi vízműtársulat megalakításában, a sók-sok társadalmi munka szervezésében. Legfrissebb terve, hogy az idén Kisnána is bekapcsolódjon a megyei falu- szépítésd mozgalomba. — A szép, rendezett, parkosított, virágos utcák, előkeltek, bennünket is gyönyörködtetnek majd, no meg egyre több a hozzánk látogató turista is — mondja. A rend, a község harmonikus, arányos fejlesztése a legfontosabb ügye a nánai népfrontelnöknek, s aki az otthonában, a portáján is járt már, megállapíthatja, hogy jó példával jár az élen: ha majd minden kisnánai ház udvara olyan gondozott és tiszta lesz, mint Lizák Lukácsé, előnyösen megváltozik a község külső képe is. Tréfából emelték székestől a magasba, de a tréfán túl, ez a gesztus bizonyos fokig a szimbóluma is annak a tiszteletnek és megbecsülésnek, amelyet a kisnánaiak iránta tanúsítanak.. „ Faludi Sándor Javul az orvosi ellátás Heves megye három körzeti gyermekorvost kap ebben az Az egészségügyi tárca idei költségvetése a járóbeteg-ei- látás kiadásaira egymilliárd 755 millió forintot irányoz elő. Ez 8,8 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. A fejlesztés eredményeként 114 új körzeti orvos munkába állítására nyílik lehetőség. Ebből 55 általános orvosi, 59 pedig gyermekorvosi körzet lesz. Az új gyermekorvosi körzetek mintegy 20 százaléka előreláthatólag Pest megyében kezdi meg működését. Ugyancsak gyermekorvosi körzetekkel gazdagodik a tervek szerint elsősorban Békés, Borsod, Hajdú és Szabolcs megye, de várhatóan csaknem valamennyi TJ3 Aprütsban mér a kereskedelmi for*"/F * galomban is kapható az új Fecske cigaretta. Az eddigi papír-, illetve vattafilter helyett a legkorszerűbb acetátszűrövel készítik a Debreceni Dohánygyárban, Képünkön: a gyár laboratóriumában műszeresen ellenőrzik az új acetátfütert. (MTI foto — Balogh László Pál) megye kap az idén egy-egy újabb körzeti gyermekorvost. Heves megye az idén három gyermekorvost kap. A tervek szerint egy Lőrincibe kerül, ketten pedig Egerben kezdik meg a gyógyítást. Az általános orvosi körzetek 10 százaléka szintén Pest megyének jut, de számottevő lesz a fejlesztés Borsod, Szolnok, Baranya és Fejér megyében is. A szakorvosi óraszám napi 1750-nel emelkedik, s az év végére eléri a 43 200-at. A szakorvosi ellátás fejlesztésében a fő törekvés változatlanul a vidéki fogorvosi ellátás szélesítése, valamint a területi aránytalanságok fokozatos felszámolása. Amint az Egészségügyi Minisztériumban elmondották, a fejlődés ellenére a lakosság számarányához viszonyítva az orvosi létszám még nem mindenütt kielégítő. Egységes egészségügyi szervezet kialakításával o tanácsok sokat tehetnek a járóbeteg-ellátás gondjainak, problémáinak megoldásáért A rendelőkben tapasztalható elég gyakori zsúfoltság enyhítését eredményezheti például a fogadási idő előzetes megbeszélése a beteggel. Igen fontos az is, hogy a körzeti orvosok mellett mindenütt asszisztensek végezzék az adminisztrációt. A járóbeteg-ellátáson bélül fontos feladat az állandó gondozást igénylő — például a szív- és érrendszeri, vagy ve- sebántalmakban, cukorbajban, szenvedő — betegek állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellenőrzése. Emellett mind fokozottabb szerepük van a szűrővizsgálatoknak. Ezek közé tartozik a lakosság rendszeres tüdőszűrése. Több megyére kiterjedő vizsgálatot végez a bőrés nemikórtani intézet is. A statisztikai adatok szerint a különböző szűrővizsgálatokon évente megjelenők száma meghaladja a tízmilliót. A közelmúltban bevezetett egészségügyi személyi lapok is lényeges segítséget jelentenek az orvosoknak, különösen amikor gyors beavatkozásra van szükség, máskor pedig a jellemző egészségügyi adatok ismeretében — mellőzni lehet bizonyos vizsgálatok elvégzését Fiatal vezetők tanácsa Évről évre több ezer fiatal nevelő kezdi élethivatását a pedagóguspályán, s ugyancsak sok ezren készülnek a különböző pedagógusképző intézményeikben óvónői, tanítói, tanári munkájukra. Az is régi tapaisztalat, hogy az oktató-nevelő munkával szemben támasztott követelmények növekedése a pálya« kezdőket fokozottan érinti. Mindezeket figyelembe "véve — s tekintettel a SZOT legutóbbi kongresszusának a rétegpolitika kialakítását szorgalmazó határozatára — a pedagógusok szakszervezetének elnöksége úgy döntött, hogy tanácsadó testületéként létrehozza a fiatal nevelők tanácsát. A mintegy 25—30 tagú tanács a Pedagógusok Szakszervezetéhez tartozik. A döntés értelmében fiatal nevelők tanácsát a megyei bizottságok is alakíthatnak. A tanácsnak két szakbizottsága lesz, az egyik a pedagógusképzők hallgatóinak, a másik pedig a pályakezdőknek « szakbizottsága. A kéthavonként ülésező tataács egyebek között előmozdítja az oktatás-nevelés korszerűsítésére irányuló munkát, a pályakezdők politikai világnézeti nevelését. Tevékenysége során foglalkozik a pályaalkalmasság és a felvételi rendszer, a pedagógus- képzés, a szocialista tanárdiák viszony stb. kérdéseivel. A SZENTDOMONKOSI Sípos zs. Mihályné sorsáról, az idős, hetven évéhez közeledő termelőszövetkezeti tag különös kálváriájáról nem először esik «zó e hasábokon. 1970. december 6-i lapszámunkban „Asszony fehér bottal”, majd 1971. november 3-án „Sipos zs. Mihályné kálváriája” című írásunkban már foglalkoztunk azzal a nem mindennapi üggyel, azzal a lassú, akadozó ügyintézéssel, amelynek kényszerű szereplője, sőt szenvedője lett. Nyomós okok késztetnek bennünket arra, hogy most harmad ízben is visszatérjünk e korábbi témánkhoz. Vissza kell térnünk azért, mert írásaink megjelenése óta történtek ugyan jelentős változások, de még mindig nem mondhatjuk, hogy Sípos zs. 'Mihályné ügye végérvényesen befejeződött. Vissza kell térnünk nem utolsósorban azért is, hogy segítsük hibáik felismerésében, hibáik lenyesegetésében azokat az embereket, akik mind ez ideig sem vonták le az ügyből ama tanulságokat, amelyekhez igazítani magatartásunkat mindnyájunk elemi kötelessége. Hosszabb idő telt e! az említett írások megjelenése óta, ezért legelőször hadd emlékeztessünk arra: mi is történt Sipos zs. Mihályné- val?... Sipos zs. Mihályné 1960. elején lett a szentdomonko- si tsz tagja. Több mint nyolc éven at dolgozott itt, s a közös munkában rendszeresen részt vett. 1968. július harmadika délutánján QrkWÜSU MHSZ- feímuarkSS., «asazaáH az idős asszonyt nagy szerencsétlenség érte. A tsz rétjén szénát gyűjtöttek, s petrencehordás közben rosz- szul lett. A jobb szemében megpattant egy ér és a látását teljesen elveszítette. Hosszú időn át szakorvosi kezelésre járt, sőt a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikáján meg is operálták retina-leválás miatt, de a műtét nem sikerült. A szakorvosi vizsgálatok megállapították 100 százalékos rokkantságát, s azt is bizonyították, hogy üzemi balesete okozta a megvaku- lását. Sipos zs. Mihályné kálváriája tulajdonképpen ezzel kezdődött. Nyugdíjaztatásának elintézését kérte a termelőszövetkezettől, majd az egri Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. Sok ajtón bekopogtatott, sok levelet megírt és megíratott, de nem történt az ügyében semmi, semmi. Végül ügyvédhez fordult, s ekkor mozdult meg lassan-lassan az az ügyintéző gépezet, amelynek idegőrlő forgása a mai napig tart. NYUGDÍJIGÉNYÉT elutasították. Érthetően, hiszen csak 9 év és í hónap szolgálati időt szerezhetett. Az elutasító határozat ellen felszólalással élt. Szakorvosi igazolásokkal, vizsgálatok okmányaival bizonyította, hogy üzemi balesetet szenvedett, 100 százalékos rokkant. A munkaképességcsökkenést véleményező X. fokú orvosi bizottság tévesen és megalapozatlanul arra az álláspontra helyezkedett, hogy a látásvesztés nem a petrencehordás miatt történt, szó sem lehet üzemi balesetről, s így a baleseti rokkantsági nyugdíjra Sipos zs. Mihályné nem jogosult. A II. fokú orvosi bizottság szakvéleménye semmiben Perel a nyugdíjas sem különbözött az I. fokúétól: elutasítás! Az idős asszony nem nyugodott meg az orvosi bizottságok kerekperec elutasítása miatt. Elkeseredetten kereste az igazságát. Peres eljárást indított a termelőszövetkezet ellen, kérve annak megállapítását, hogy szeme világának elvesztése üzemi balesetnek számít, s ezért a termelőszövetkezet felelősséggel tartozik. Az Egri Járásbíróság igazságügyi orvosszakértő (szemész főorvos, az orvostudományok kandidátusa!) bevonásával folytatta le az eljárást és megállapította az üzemi balesetet, a tsz felelősségét. A tsz fellebbezett, s a peres eljárás jogerős bírósági határozattal zárult: munkavégzés közben történt a baleset, s emiatt vakult meg az idős asszony. Megállapította a bíróság a termelőszövetkezet részleges kártérítési felelősségét is. Méltán gerjesztett haragra bennünket az a minősíthetetlen viselkedés és nagyfokú illetlenség, hogy a termelőszövetkezet csak a bírósági végrehajtói iroda felszólítására volt hajlandó a megítélt kártérítés megfizetésére. S ez még mindig nem a legutolsó csepp volt Sipos zs. Mihályné keserűségének poharában. MÁSODIK CIKKÜNK megjelenése (1971. nov. 3.) után levelet kaptunk az egri Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. „Szíves tudomásul- vétel”-lel közölték: „A Munkaképesség-csökkenést Véleményező I. és II. fokú Orvosi Bizottság szakvéleménye szerint nevezett rokkantsága nem túlnyomórészt balesetű. A bíróság nem illetékes annak elbírálására, hogy a bekövetkezett balesetből eredő munkaképesség-csökkenés hány százalékos, illetve a dolgozó munkaképesség-csökkenése a balesettel okozati összefüggésben áll-e.” A nagyobb nyomaték kedvéért, hogy a leírtakat el is higgye a hitetlen, ámuldozó és kételkedő újságíró, itt a megfelelő kormányrendelet számát, paragrafusát, bekezdését is közlik. Közlik még továbbá, hogy az orvosi bizottságok szakvéleményeit felülvéleményezés céljából felterjesztették a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz, s ennek megtörténte után tesznek további intézkedéseket hevezett Sipos zs. Mihályné ügyében. A VÉGLEGES VÁLASZT, s ezért is íródik most ez a harmadik cikk, csak nemrég, 1972. február 12-én kapta kézhez e sorok írója az egri Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. Mielőtt ezt a végleges választ ismertetném, hadd szúrjam itt közbe, hogy az újságíró hitetlenségét nem bírta széjjelosztani a bíróság ille- téktelenségére idézett rendelet. Ügy gondolkodott: nem árthat az ügynek, ha a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságon is látják, elolvassák a jogerős bírósági határozatot, valamint az igazságügyi orvosszakértő precíz, szakszerű és tudományos alapossággal elkészített szakvéleményezését. Utólagosan az a véleményem, hogy egyáltalában nem ártott. De lássuk most már a választ: .. Közlöm, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Egészségügyi Osztálya az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatójának véleményét kikérte az I. és II. fokú Orvosi Bizottságok által adott szak- véleményekkel kapcsolatosan. Dr. írás Jenő főigazgató a II. fokú Orvosi Bizottság szakvéleményét módosította, véglegesen II. csoportba tartozó rokkantságot — balesetből eredő rokkantságot — állapított meg igénylőnél. A Társadalombiztosítási Bizottság ennek megfelelően az igénybejelentésre tekintettel 1970. március hó 29-töl, 640 Ft baleseti rokkantsági nyugdíjat állapított meg.” Ismételten utalnak a levélben arra, hogy a bíróság illetéktelenül járt el Sipos zs. Mihályné ügyében, s „a felülvéleményezés kezdeményezése az igazgatóság részéről történt éppen a dolgozó érdekében.” Ha valaki azt gondolná, hogy ezzel most már vége a Canossa-járásnak, bizony, nagyot téved! A majd négy éve (pontosan 3 év és 8 hónapja) tartó ügynek még mindig nem lehet pontot tenni a végére. A rokkantsági nyugdíj megállapítása után csak most következhet majd annak tisztázása, hogy a baleset miatt Sipos zs. Mi- hálynét milyen anyagi kár érte. Perelnie kell tovább, tovább, mert per nélkül kártérítést nem fizetnek. 30 vagy 45 ezer forintról van szó? Bizonyára sok vita lesz ebből is, az idős asszony, a Társadalombiztositási Igazgatóság és a termelőszövetkezet között. 30 vagy 45 ezer forint? Vigaszdíj a megélt sok keserűségért, kárpótlás egy szem elvesztett világáért. Nagyobb, íelmérhetetlenebb a kár, ami történt! SZÁMTALANSZOR leírtuk már, elmondtuk már, s ki tudja, meddig kell még hadakoznunk szóval, tollal, példamutatással bizonyos magatartásformák ellen, amelyek elidegenítő mozzanatként zavarhatják állampolgárok és ügyintézők kapcsolatát. Valóban, közéletünk egyik égetően fontos kérdése, hogy milyen az ügyintézők és a hozzájuk fordulók kapcsolata. A mindennapi életben elnézők, engedékenyek lehetünk apró- cseprő botlásokkal, hibákkal szemben, az igényesség mércéje azonban hirtelen magasra emelkedik akkor, ha a társadalom képviselőiként vagyunk jelen a közéletben. S bizonyos magatartás nem egyetlen emberre, de egész szervezetre, közösségre rányomhatja a bélyegét. Miért tartjuk ezt szükségesnek elmondani itt, s éppen ennek a majd négy éve húzódó, akadozó ügynek a kapcsán? Azért, mert az idős szent- domonkosi asszonynak a balesete következtéig, addig a júliusi délutánig, emberek százai,' ügyintézők, és tisztviselők is, mindent elkövettek, hogy az öregasszony érezhesse: olyan társadalomban él, amelyben kötelező elv és gyakorlat is az emberről való gondoskodás, s az állam megbecsüli az öregeket. S akkor ez a fárasztó kálvária, ez az idegőrlő Canossa-járás az igazságért, lerombolta mindazt, amit egy sereg ember figyelmes megértéssel, emberséggel kialakított a nénike tudatában. Itt történt a mérhetetlen károkozás. S ezért sóba, sehol pénzzel kártérítés aeaa fizethető! Pataky Dani
