Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
Á termelőszövetkezetek eredményekben gazdag utat tettek meg az elmúlt évek során Küldöttválasztó értekezletet tartott a Dél-Heves megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Szombaton délelőtt Egerben, , a Technika Házában küldöttválasztó értekezletre gyűltek össze a dél-hevesi tsz-szövetség tagszövetkezeteinek küldöttei. Az értekezleten részt vettek a párt-, állami, társadalmi szervek képviselői, többek között Berki Sándor, a TOT elnök- helyettese, Klaisz Ferenc, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV-elnöke, Kónya Lajos, a megyei KISZ-bizottság első titkára, dr. Nagy Bálint, a MÉM főosztályvezetője, Nagy László, a megyed tanács osztályvezetője, és a területi szövetségek elnökei. A küldöttértekezlet levezető elnöknek Urban Imrét, a dél-hevesi tsz-szövetség titkárát választotta meg. Ezután sor került a különböző munkabizottságok megválasztására, majd Tóth Mihály, a területi szövetség elnöke számolt be a tagszövetkezetek elmúlt négy évi gazdálkodásáról, a jövő feladatairól. Elmondotta, hogy napjainkban a termelőszövetkezetek a II. országos kongresz- szusra készülnek. A küldötteket a területi értekezletre a szövetséghez tartozó szövetkezetekben megválasztották, így a mostani értekezleten több, mint húszezer dolgozó és nyugdíjas tag képviseletében tanácskoznak. Kifejtette, hogy az eltelt időszakban a termelőszövetkezetek tevékenységét az MSZMP IX. és X kongresszusának határozatai szabták, illetve szabják meg. Az eltelt négy év alatt a szövetség tagszövetkezetei eredményes utat tettek meg. A növény- termesztés dinamikusan fejlődött, mintegy 15 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben kenyérgabonából például 14,4, míg takarmánygabonából 14,2 mázsás eredményt értek el holdanként átlagosan a közös gazdaságok. Ez az eredmény nem rossz, de a jövőben feltétlenül növelhető. A szövetkezeteknek a növénytermesztés vonalán a jövőben nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy az abrak, szálas és tömegtakarmányokból önellátóak legyenek. A zöldségtermesztésnél — mint mondotta az előadó — több probléma akadt a múltban. Nem voltak ösztön- zőek a felvásárlási árak, egyre kevesebb a munkaerő, késett a gépesítés. Az állattenyésztésről szólva Tóth Mihály kifejtette, • hogy ennek az ágazatnak a növekedési üteme mérsékeltebb volt, mindössze 6 százalékot ért éL A jövőben azonban fokozott javulás várható. Sokat segít, hogy a szövetség területén kilenc tehenészeti és tizenegy sertés szakosított telep épült vagy épül. A továbbiéban beszámolt a melléküzemági tevékenységről, a gépesitésről, a többcsatornás értékesítési rendszerről, majd méltatta a területi szövetség szerepét. Elmondotta, hogy a szövetségek kiállták a gyakorlat próbáját, munkájuk elősegíti a termelőszövetkezetek célkitűzéseinek megvalósítását. A beszámoló után vita kő vetkezett, majd sor került a kongresszusi küldöttek és a TOT-tagok megválasztására. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagja lett Kiss János, a féldebrői Rákóczi Tsz elnöke és Csepplye Mária, a tamabodi Tama- gyöngye Tsz zöldségtermesztési agronómusa. Kongresszusi küldöttnek választották Kiss Jánost, Csomós Dezsőt, Tóth Mihályt, Kiss Józsefet, Csepplye Máriát, Tóth Józsefet, Rabecz Lajost, Molnár Jánosnét, Kiss Adámot és Simon MíhálynéL (k. L) Jönnek haza a k öltözőmaJarak A hosszan tartó enyhe idő hazacsalogatta néhány költözőmadarunkat. Kisebb, 15— 20 madárból álló bfbiccso- pontokat láttak többfelé az országban, s mutatkoznak már a mezeipacsirták is. Azok a vadludak és récék, amelyek nálunk töltötték a telet, már csaknem valamennyien elmentek, helyettük barát-, cigány-, nyúl- farkú és csörgörécék jöttek délről. Az idei rendkívüli időjárásra a tél az évszázad legszélsőségesebb madármozgását eredményezte. Mint a Madártani Intézetben el mondták, majdnem teljesen elmaradtak téli vendégeink, a csonttollúak, amelyek máskor már novemberben megérkeznek, akadtak ezzel szemben olyan költözőmadarak, mint a szárcsák, amelyek ezúttal nem mentek enyhébb éghajlat alá, s többfelé a folyók és a tavak partján bukkantak fel. A költözőmadarak zöme bizonytalan: az enyhe időjárás ellenére például egyetlen fecske sem jött mégha233. Hitelre lenne exükaég Mikor épül fel a hatvani sörpalackozó... ? A kéthektáros területet már kijelölték a 21-es műút mentén, az automata gépsorokat is előkészítették, lenne, aki fel is építené a hatvani sör- palackozót, de egyelőre mégsem épül, mert nincs rá elég pénz. Erről panaszkodott minap Rabecz Lajos, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet elnöke. Már évekkel ezelőtt felvetődött a gondolat, hogy a kedvező közgazdasági viszonyokkal rendelkező Zagyva parti városban a sörellátás javítására palackozót létesítsenek. Ezt a helyi termelőszövetkezet a Söripari Tröszttel együttműködve, közös vállalkozásban meg is valósítaná. A gondolat több helyütt helyeslésre talált s az elképzelés helyességét bizonyították a gazdaságossági számítások is. Hatvanban ugyanis évente 120 ezer hektoliter sört palackoznának, ami hétmillió forint nyereséget jelentene a partnereknek. Nem beszélve arról, hogy Heves megyén kívül a közeli Nógrád és Szói-* nők megyék sörellátását is javítaná, különösen a falvak sörellátási gondjain segítene. A sört tankautókkal szállítanák Budapestről Hatvanba, ahol NDK automata gépsorokkal palackoznák. A palackozó tervei már elkészülKíesett a termelésből 94 és fél ezer munkanap 563 munkavédelmi, ellenőrzést tarlónak 1971-ben Csökkent az üzemi balesetek száma Hol volt a legtöbb probléma? ÖRVENDETES tény, hogy az üzemek, vállalatok ©gyre többet foglalkoznak az üzemi balesetek megelőzésével. Korszerűsítik a munkahelyeiket, műhelyeket, jobb feltételeket teremtenek a tanulók képzéséhez, különféle berendezésekkel segítik a dolgozók munka közbeni védelmét. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt esztendőben valamelyest csökkentek az üzemi balesetek Heves megyében, ezen belül nem csökkent viszont a halállal végződő balesetek száma. Ezek a megállapítások abból az összesítő jelentésből származnak, amelyet a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága készített. E jelentésből kitűnik, hogy az elmúlt évben 4686 három napon túl gyógyuló és 23 halállal végződő üzemi baleset történt. Közülük 1821 megyénk termelőszövetkezeteiben. Ezek miatt 1971-ben összesen 94 és fél ezer munkanap esett ki a termelésből. De hány és hány balesetről és termelési veszteségről számolhatnánk még be, ha nem jártak volna eredménnyel a munkavédelmi felügyelők ellenőrzései. Nem kevesebb, mint 563 alkalommal vizsgálták meg a különböző munkahelyek óvóberendezéseit és azok előírásszerű használatát. Az ellenőrzések nyomán 21 esetben indítottak büntetőeljárást a mulasztásokért felelős személyek ellen. 102 alka- fegyelmivel vonták felelősségre az illetékeseket. Az ismétlődő hiányosságok miatt pedig 46 vezető ellen indítottak szabálysértési eljárást.’ A megfizetett bírság összege is tetemes, több mint 30 ezer forint. Érdemes itt még megemlíteni azt is, hogy az alapos ellenőrzések során balesetveszélyes működéssé miatt 271 gépet, berendezést állíttattak le a munkavédelmi felügyelők. A BALESETEK egyik oka, hogy a vállalatoknál még gyakorta a nyereségcentrikus elmélet áll a biztonsági berendezések, munkavédelmi felszerelések alkalmazásával szemben. Alig-alig áldoznak valamit a dolgozók védelmére szolgáló eszközökre. Ráadásul sok helyen — főleg a tanácsi és a tsz-üzemágakban — ósdi technológiával dolgoznak, s emiatt például az volt a baleset okozója, hogy daru helyett, egyszerű rakodógéppel emeltek fel nehéz terheket. De a balesetek 28 százaléka mégis a szakszerűtlen szállítási, rakodási munkáknál fordult elő: azért halt meg például a hevesvezeké- nyi Alkotmány Tsz fogatosa is, tavaly június 8-án. A technológiai előírások megszegése okozott balesetet a Mátravi- déki Szénbányákban, de a Bélapátfalvi Cementgyárban is. Csak három esetet említettünk a 23 halálos üzemi baleset közül... Külön témaként lehetne kezelni az ipari tanulókkal foglalkozó vállalatok ügyeit. Még mindig komoly probléma ugyanis, hogy egyes helyeken — Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Csőszerelő-ipari Vállalat lőrinci üzeme, 4. számú VOLÁN Vállalat — elhanyagolják a tanulók részére megszabott előírások betartatását, Nincs számukra megfelelő öltöző, fürdő, a rosszabb minőségű szerszámot, gépet adják a tapasztalatlan kezekbe. Nem véletlen hát, ha egyre több balesetről érkezik jelzés ezekről a helyekről! Szót kell ejtenünk még egy észrevételről: a vállalatok, de néha még az egyes emberek is könnyedén kifizetik a rájuk rótt bírságot, komolytalanul kezelik az ellenőrök bejegyzéseit, két-három nap után elfelejtik a figyelmeztető levél, a fegyelmi határozat intelmeit! Inkább fizetnek tehát, tűrik az állandó zaklatást, mintsem hogy felszereltetnék, megvásároltathák a megfelelő védelmi berendezéseket, vagy megtartanák a kötelező baleseti oktatást. Pedig minden egyes ilyen és ehhez hasonló mulasztás, emberek életébe kerülhet, jobb esetben hosszan tartó, kórházi ápolással járhat, nem beszélve most a termelésből kiesett napokról, az elpazarolt időről! ÉRTHETŐ tehát az igény: szigorúbb eljárást kell indítani minden olyan ember, vezető ellen, akinek a mulasztása miatt üzemi baleset történt. Szilvás István tek, sőt a hatvani TÖVÄLL — a kivitelező — elkészítette azokat a karserű, előre gyártott betonelemeket, melyekből felépítenék az ászok- pincesort, az üzemi épületet — ide kerülnének az automata üvegmosók és palackozók —, továbbá a göngyölegraktárt, ahol előkészítenék a szállításhoz az árukat. Tizennégy milliós beruházásról van szó, amelynek gépi berendezéseit a Söripari Tröszt azonnal szállítaná Egyelőre mégsem valósulhat meg, mert a Lenin Termelő- szövetkezet fejlesztési alapja le van kötve a rövidesen elkészülő, ugyancsak közös vállalkozásban épült sertéstelepre. Nyolcmillió forint hitelre lenne szükség ahhoz, hogy az építkezést megkezdhessék. A hitelkérelmet a közeljövőben nyújtják be a Nemzeti Bankhoz, s ekkor dől el, hogy megkezdhetik-e az építkezést vagy sem. (mentusz) Ui fjifdrfntámfok A Budapesti Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységében új gyártmányok előállítását kezdték meg. Ilyen többek között a DA típusú dömper, amelynek mellső hidját az elmúlt év második felében, a sebességváltók komplett szereié it pedig az idén kezdték meg. Képünkön a dömper futóművé- nek hidját szereli Kónya József lakatos. Az erre az évre tervezett 2070 darab sebességváltó szerelésében nagy segítséget nyújtanak a pásti gyáregység szakmunkásai. .'Is (Foto: Tóth Gizella) Erdő-mező számadása Választásokra készülődik 750 magyar vadásztársaság 22000 vadásza A hazai vadászat történetében kiemelkedően sikeres négy esztendőt zárnak ezekben a napokban a magyar vadászok. A 22 ezer tagot tömörítő 750 vadásztársaságban országszerte választásokra készülődnek, mérlegre teszik, hogyan sáfárkodtak erdő-mező kincseivel. Erről nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Koller Mihály, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkára. — Az elmúlt négy évben a vadászok, vadásztársaságok, a megyei intéző bizottságok és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége nagyobb munkát végzett, mint előzőleg bármikor. Fényes bizonyítéka volt ennek tavaly ősszel a vadászati világkiállítás. — A magyar vadászok országos küldöttközgyűlése 1968-ban határozta el — a világ vadászatának történetében első ízben —, távlati vadgazdálkodási, fejlesztési terv készítését. Eredményeként vadállományunk értéke az 1968. évi 509 millió forintról — az 1971. évi tavaszi létszámbecslés adatai szerint — 657 millióra növekedett. — Az elmúlt évele kiemelkedő sikereként könyvelhető el, hogy a vadászok és a mezőgazdászok között nagyjából eltűntek az alapvető ellentétek. Hazánk az első, ahol termelőszövetkezeti jellegű vadásztársaságok alakultak. Az együttműködés lehetővé tette, hogy a korszerű mezőgazdasági termelés során mind kevesebb, a meleg vérű állatokra veszélyes vegyszert alkalmazzanak, és közös intézkedéssel törekednek a gépek okozta vadveszteségek elhárítására is. A MÉM növényvédelmi főosztálya és a MA VOSZ vadvédelem-technológiai állomást létesített. Az abád- szalóki társulásnál nagyszabású vizsgálatot kezdtek olyan komplett technológia kidolgozására, amely a. mezőgazdasági termelés hatékonyságát növeli, a vadgazdálkodásban viszont számottevő kárt nem okoz. — A magyar vadgazdálkodás kiemelkedő sikere, hogy rövid idő alatt olyan fácán- állományt hozott létre, amilyen hazánkban még soha nem volt és Európában is egyedülálló. Vadásztársaságaink három év alatt egymillió fácánt neveltek fel mesterségesen és engedtek ki területükre. 1971-ben elvégezték a vadállomány általános vadegészségügyi vizsgálatát is, és bár a vadállományunk jelentős része egészséges, a vizsgálat feltárt néhány veszélyes betegséget is. Javult viszont nagy- vadáHományurik minősége. Míg 1967-ben 474 érmes szarvasbika került terítékre, addig 1970-ben már 928 díjazott szarvasbikát ejtettek el a vadászok. — Az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségek a vadgazdálkodásra is kedvezően hatottak. A kormány támogatásával létrejött a központi vadgazdálkodási alap, amelyből a méstersé- ges tenyésztésre és vadgazdálkodásra négy év alatt több mint 40 millió forintot használtak fel. A vadgazdálkodás fejlődése lehetővé tette a vadexport állandó növekedését. Míg 1968-ban a vadexport 1 millió 700 ezer dollár volt, addig 1971-ben meghaladta a 4 millió dollárt. — A vadgazdálkodás és a vadászat további terveiről a főtitkár elmondotta, hogy a Dunától a Balaton nyugati végéig terjedő sávban egybefüggő óriási „fácánkertet” alakítanak ki, ahol az állományt a gazdag alföldi vadásztársaságokénak szintjére igyekeznek fölemelni. További lehetőség nyílik arra, hogy mind többen kapcsolódjanak be a vadászat egészséges és hasznos sportjába: a következő három évben évente mintegy 1500 új tagot avatnak a vadásztársaságok. 1972. február 27., vasárnap
