Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatásáról a Román Szocialista Köztársaságban Külpolitikai összefoglaló AAAAAA^VWXAAAAA>WAAZ«yVyZWVWVXAAAAAAAAAAAAAAAAZVWWWWVWWA HETI VILÁGHÍRADÖ: HÉTFŐ: A szabadságharcos erők támadásai Dél-Vietnamban — Nixon Pekingbe érkezik KEDD: NDK-rendelkezés a nyugat-berliniek húsvéti és pünkösdi utazási lehetőségeiről — Földosztás Bangla Deshben SZERDA: A bonni parlamentben megkezdődik a ratifikációs vita — A Luna 20. szovjet holdszonda visszaindul a Földre CSÜTÖRTÖK: A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség bukaresti útja, a két ország szerződésének aláírása FENTEK: Angela Davis sajtóértekezlete, kiszabadulása után — Koreai kormányküldöttség Budapesten SZOMBAT: Kekkonen finn elnök a Szovjetunióban tárgyal ÍGY LATJA A HETET KOMMENTÁTORUNK, RÉTI ERVIN: A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Miniszter- tanácsának meghívására 1972. február 24—26. között hivatalos baráti látogatást tett Romániában a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A látogatás során aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A küldöttség megtekintette a bukaresti szerszámgép- és aggregútgyárat, látogatást tett az új fővárosi lakónegyedben, találkozott a dolgozókkal. A Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttségét mindenütt meleg rokonszenvvel fogadták, ami a magyar és a román népet összefűző testvéri barátság kifejezése. A két ország párt- és kormányküldöttsége között megbeszélések folytak, amelyeken részt vettek: magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, Vályi Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János, az MSZMP KB tag ja, külügyminiszter, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Román Szocialista Köztársaságban. Román részről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Ion Cheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Ion Patan, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, Corneliu Manescu, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter, loan Cotot, a Központi Bizottság tagja, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete a Magyar Népköztársaságban. Az őszinte, baráti légkörű tárgyalások során a felek tájékoztatták egymást pártjaik és kormányaik tevékenységéről. Megállapították, hogy mind a Magyar Népköztársaság, mind a Román Szocialista Köztársaság jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Átfogó véleménycserét folytattak a két párt és a két ország kapcsolatainak helyzetéről és távlatairól, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A magyar—román barátságnak mélyrenyúló történelmi gyökerei vannak. A magyar és a román nép legjobb fiai küzdöttek a két nép barátságáért, egyesítették erőiket és forradalmi harcot vívtak a szabadságért és a társadalmi haladásért, az egykori magyarországi és romániai uralkodó osztályok nacionalista, a nemzetiségeket elnyomó, a magyar és a román dolgozókat egymás ellen uszító politikája ellen. A kommunisták vezetésével a két ország munkásosztálya, forradalmi és demokratikus mozgalmai kifejezésre ' juttatták nemzetközi szolidaritásukat, kölcsönösen támogatták egymást a nemzeti és társadalmi felszabadító harcban és a magyar és a román nép közötti barátság következetes mozgatóerejének bizonyultak. IStm. február 27, vasárnap A magyar és a román nép a fasiszta elnyomás alóli fel- szabadulás után, a hitleriz- mus elleni háború fő terhét viselő Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelme eredményeként kialakult kedvező nemzetközi feltételek között kezébe vette sorsának irányítását, a szocializmus útjára lépett, s egyszer s mindenkorra véget vetett a kizsákmányoló osztályok szította ellenségeskedésnek. A munkáshatalom győzelme új lehetőségeket teremtett a magyar és a román nép, Magyarország és Románia kapcsolatainak gyökeres megjavításához és széles körű kibontakoztatásához. A két nép között tartós barátság jött létre a proletár internacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tiszteletben tartása, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, az együttműködés és testvéri segítség alapján. M indkét fél tudatában van annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak bővítése és a két ország együttműködése a magyar és a nő- mán nép, a szocialista világrendszer javát szolgálja. Ennek kiemelkedő eseménye volt az 1948. január 24- én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése. További jelentős lépés előre a látogatás során aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyben tükröződnek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében elért eredmények és a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett változások. A szerződés megfelel a magyar és a román nép alapvető érdekeinek, valamennyi szocialista állam érdekeinek, összhangban van a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapszabályának rendelkezéseivel, az ENSZ alapokmányában foglalt elvekkel. A felek kifejezték elhatározásukat, hogy tovább erősítik és szélesítik a két testvéri szocialista ország népeinek barátságát és kölcsönösen előnyös együttműködését. A küldöttségek megvizsgálták a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy kooperációs megállapodások jöttek létre az ipari termelésben, bővült az együttműködés az energetika, a vízgazdálkodás, az idegenforgalom, a vámügy, a közúti szállítás, a határövezett árucsere területén. Fejlődött az együttműködés a tudományos kutatásban. Hangsúlyozták az 1971—75-ös időszakra szóló, hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény jelentőségét, amely az árucsere több mint 90 százalékos növekedését irányozza elő az előző öt év eredményeihez viszonyítva. A két küldöttség kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy minden erőfeszítést megtesz a magyar— román gazdasági kapcsolatok állandó fejlesztéséért — elsősorban a kooperáció fokozásával — olyan nagy fontosságú ágazatokban, mint a gépipar, a számítástechnika, az elektronika, az automatizálás, a szállítási eszközök, a szerszámgépek, a vegyipar, a szállítások, az élelmiszer- ipar, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás. Hangsúlyozzák továbbá, hogy bővíteni kell az együttműködést a tudományos kutatásban, főleg azokon a területeken, amelyek biztosítják a tudományos és műszaki haladás megvalósítását a termelésben.. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során mindkét küldöttség hangsúlyezts, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységének és összetör- rottságának. Kifejezte határozott óhaját, hogy fokozza az együttműködést a Varsói Szerződés keretében és fejleszti a barátságot és együttműködést a többi szocialista országgal. A két fél nagyra értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország nyújt az enyhülés és biztonság megteremtéséhez Európában és az egész világon a béke, a népek közötti barátság és együttműködés ügyéért folytatott harchoz. A küldöttségek kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepét a tagországok gazdasági együttműködésének fejlesztésében, a nemzetközi mun. kamegosztás előnyeinek hasznosításában, gazdaságaik teljesítőképességének fokozásában, népeik életszínvonalának emelésében. A felek készek az együttműködés fokozására, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa bukaresti XXV. ülésszakán az együttműködés további elmélyíté* sére és tökéletes! tésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére elfogadott Komplex Program alapján. Ezzel egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére törekszik az ösz- szes szocialista állammal, a fejlődő országokkal, a világ valamennyi államával. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy Európában erősödött az együttműködés és az enyhülés for lyamata. Ebben a legnagyobb szerepet a Varsói Szerződés tagállamai — köztük a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság — kezdeményezései és erőfeszítései játsszák, s amihez mind jelentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések mielőbbi hatálybalépése megfelelne valamennyi európai nép érdekeinek, előmozdítaná a béke és a biztonság ügyét. Úgyszintén nagy jelentőségűék a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a két német állam kormányának, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a nyugat- berlini szenátussal kötött egyezményei. A felek támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követelését a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismerésére. A két küldöttség véleménye szerint a béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi jogi normáiknak megfelelő kapcsolatok létesüljenek. T ámogatják, hogy a két német államot egyidejűleg a teljes egyenjogúság biztosításával felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két fél úgy értékeli, hogy az Európa-közi kapcsolatok normalizálásának általános irányzata, az érintkezések gyakoribbá válása és a kapcsolatok állandó fejlesztése újabb pozitív lépéseket segít elő az európai biztonság és a kontinens békéjének megszilárdítása útján. A felek pozitívan ítélték meg az európai közvélemény, a haladó társadalmi és politikai erők, mindazok különböző akcióit és kezdeményezéseit, akik az európai béke, biztonság, megértés és együttműködés mellett foglalnak állást. A párt- és kormányküldöttségek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy lét- rcjc-ltek a feltételek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Szükségesnek tartják és támogatják a sokoldalú előkészítő munka és a konzultáció haladéktalan megkezdését, a konferencia mielőbbi összehívása érdekében. A felek hangsúlyozták a jószomszédság, az együttműködés és megértés fontosságát a Balkánon és az európai kontinens más övezeteiben. A két fél teljes szolidaritását fejezi ki a vietnami nép, a többi indokínai nép hősi harcával és megerősíti elhatározását, hogy a jövőben is •minden támogatást megad igaz ügyük diadalra juttatásához. Határozottan kiálltak és kiállnak az indokínai amerikai agresszió késedelemnélküli megfékezéséért, azért, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei ha. ladéktalanul vonják ki ösz- szes csapataikat Indokinából és az Amerikai Egyesült Államok szüntesse meg a bábrendszerek támogatását; ez megteremtené a politikai rendezés feltételeit a vietnami, laoszi és khmer nép érdekeinek és akaratának megfelelően. A két küldöttség támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány konstruktiv javaslatait, amelyek ésszerű alapot nyújtanak a háború befejezéséhez és a helyzet tárgyalások útján történő rendezéséhez. A felek megerősítették, hogy következetesen síkra szállnak a világbékét veszélyeztető közel-keleti helyzet politikai rendezéséért, a Biztonsági Tanács 1967. november 22-t határozatának végrehajtásáért, az izraeli csapatok kivonásáért, a megszállt arab területekről az övezet összes államainak a léthez, a békéhez és a biztonsághoz való joga szavatolásáért. A tárgyalások során a két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt között eredményesen fejlődik a barátság és asz elvtársi együttműködés. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a kölcsönös megértés és megbecsülés szellemében tovább szélesítik a két párt kapcsolatait. A küldöttségek egyidejűleg aláhúzták pártjaik azon elhatározását, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján fejlesztik kapcsolataikat a többi kommunista és munkáspárttal s harcolnak a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének és összefor- roittságának erősítéséért. A felek kifejezték mély meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatása a Román Szocialista Közitár. saságban, az elvtársi megbeszélések, a megkötött új szerződés jól szolgálják a két párt, ország és nép testvéri barátságának és együttműködésének további erősítését. A látogatás befejeztével a magyar párt- és kormányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány nevében magyar- országi hivatalos látogatásra hívta meg a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségét. A tneg- hívást köszönettel elfogadták. A látogatás időpontját később egyeztetik. Bukarest, 1972. február 25. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttségének vezetője, NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt j főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének vezetője. Eseménydús, fontos hetet zárt a magyar külpolitika. Kádár Jánossal az élen, pártós kormányküldöttség utazott Bukarestbe, ahol tárgyalásokra került sor a román vezetőkkel és aláírták a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A tíz cikkelyes nemzetközi jogi okmány új lehetőségeket tár fel a kölcsönös előnyökön alaipuló, jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére népeink, s a szocialista országok közösségének javára. Érdemes ezzel kapcsolatosan, egy kicsit általánosabb kitekintéssel, akár csak tényszerűen felidézni az elmúlt hetek magyar vonatkozású eseményeit. Párt- és állami vezetőink jelen voltak a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésszakán; nem sokkal később, Kádár János Moszkvában tett látogatást, ahol Leonyid Brezsnyewel folytatott eszmecserét Szinte egy időben került sor Erich Honecker budapesti tartózkodására, illetve a magyar párt- és kormánydelegáció VDK-beli utazására. S még be sem fejeződött a bukaresti program, amikor hazánkba érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magas szintű kormányküldöttsége. Mindez természetesen nem véletlen, hanem az MSZMP-nek, a Magyar Népköztársaság kormányának tudatos törekvése, hogy a maga eszközeivel és lehetőségeivel hozájáruljon a szocialista világrendszer, a/ i.ntiimperialista front egys ; gének erősítéséhez. Hogy ez az egység menynyire jelentős és milyen napi időszerűséggel bír. arra vonatkozólag elegendő a most záruló hét néhánv fejleményére emlékeztetni. Az amerikai légierő páratlan méretű szőnyegbombázást hajtott végre az indokínai országok ellen és ismételten bombázta a demokratikus ■J Vietnamot. Miközben az Egyesült Államok légiereje „hivatalosan” nem támadja a VDK-t, a Hanoiban csütörtökön közzétett fehér könyv adatai szerint, 1971- ben, az amerikai repülőgépeik 15 ezer 111 bevetésben repültek Észak-Vietnam fölé. A közel-keleti térségben a megszállt Sinai-félszigeten hadgyakorlatot rendeztek az izraeli erők, s Dajan hadügyminiszter elégedetten állapította meg, hogy az 1967-es háború óta, ezúttal zajlottak le a legnagyobb katonai mozdulatok. A heti összefoglaló nem lenne teljes, ha legalább „távirati stílusban” nem sorolnánk fel a hét néhány egyéb eseményét. Nixon elnök kínai látogatását. An(Telefoto — AP—MTI—KS) gela Davis szabadon bocsátását, amely egyelőre ilyen részleges formában is a hazai és nemzetközi tiltakozás sikere. A Luna—20 holdszonda eredményes „tevékeny- kedését”. ami újból előrelépést jelent a világűrkutatásban. A brit bányászok történelmi győzelmét, amit következetes sztrájkharcukkal vívtak ki. Kekkonen finn elnök moszkvai megbeszéléseit, amelyek nyilván kapcsolatban álltak azzal a kiemelkedő szereppel is, amit Helsinki az európai biztonság kibontakoztatása érdekében betölt Udvariasan... Nixon elnök Pekingből — ahol befejezte kínai látogatásának hivatalos részét — Hangcsouba utazott, A repülőtérre tárgyalópartnere Csou En-laj kísérte ki.