Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

FILM TÜRMT* FILMTUWmv FILMTURMTX... PSLMTURMIX .;; FILMTURMIX.:. FILMTURMIX ... FILMTURMIX . FILMTURMIX ­FILMT*1 MIX Magyar film Simó Sándor már első játékfilmjében, a Szemüvege­sekben is megmutatta, mennyire vonzódik társadalmunk aktuális problémáihoz. Ám amíg abban —. legalábbis lát­szólag — egy szűkebb réteg, a frissen- végzett diplomások gondjait, életét elemezte, addig mostam filmjében a prob­léma szinte független a főhős foglalkozásától, iskolai vég­zettségétől. Az alapvető kérdés most az: hogyan boldogul a „hősi korszak” ifjúsága, a mai 40—45 évesek: úgy sike- rüít-e valamennyiük élete, mint ahogy azt „indulásukkor” remélték. Simó rávilágít arra, hányszor a szerencsén vagy a véletlenen múlik egy ember sorsának alakulása. Időszerű kérdések, izgalmas, pergő feldolgozása. Szel­lemesek a film dialógusai, nagyszerűen érvényesül a ren­dező kesernyés humora. Alker Tamást, a film főhősét Latinomts Zoltán formálja meg. Kiválasztása telitalálat! Játéka v keresetlen, ízig-vérig mai, élő eleven típust vará­zsol elénk ebben a szelepében is. Mellette színvonalas tel­jesítményt nyújt Bujtor István, Szemes Mari és Ronyecz Mária. Rövid epizód szerepben ismét remekel a Sárika, drá­gám című filmből megismert Patkós Irma. A filmet a gyöngyösi Puskin mozi tűzi műsorára már. cius 2-től 5-ig és a hatvani Kossuth március 6-tól 8-ig. 9 balkezes lijOÜG Színes szovjet film — Tolvaj! Tolvaj!. • • betör-. te a tyúkól tetejét! — kiálto- zilv Korotyejev, a kolhozel­nök. A nagy lármára egyre többen jönnek $lő a szomszé­dos házakból. A zűrzavar oko­zója, Ivan Brovkin, az éj sö­tétjének leple alatt futva me­nekül haza, s gyorsan bebú­jik ágyába. Nem akart ő tyú­kot lopni, inkább csókot Ko- rotyejev lányától, a szöszke Ljubasától. A széptevésben za­varta meg a kolhozelnök és ijedtében a tyúkól tetején ke­resett menedéket. Tehet ő ró­la, hogy az ól beszakadt és a megrémült állatok éktelen lár­mát csaptak? Ivánt azonban nemcsak az udvarlásban érik kellemetlenségek. Bármihez fog, balul üt ki. A kolhozban mindenki csak ügyetlennek, balkezesnek ismeri. A vidám, örökké nótáző fiú kalandjait bemutató filmet az egri Bródy mozi vetíti, már­cius 33-tól 39-ig. Psycho Amerikai film Rendezte: Alfred Hitchcock ■ A rendező egyik alapvető tézise, hogy „a publikum szívesen hagyja magát megrémí­teni. Semmi sem kellemesebb annál, mintha az ember fél attól, ami a filmvásznon törté­nik, és ugyanakkor tele van annak az em­bernek a biztonságával, aki a nézőtéren ül.” Az amerikai horrorfilmek atyja mindig szem előtt tartja filmjei forgatása alatt a fentieket. Ezt a nézők reakcióinak biztos ismeretében teheti. Ö az izgalomkeltés utol­érhetetlen tanára. A rémfilmek e specialis­táját csak különleges esetek érdeklik: be­teges hajlamok, átkos szenvedélyek meg­rajzolása. Hősei lelkivilágát boncolgatja; miként viselkedik valaki, ha borzalmas ese­mények szemtanúja, részese vagy cselekvő főszereplője. A Psycho a borzalmak szállodája, az első olyan Htíchcock-film, amelyet a mozik be­mutatnak. A filmben lopás, gyikosság, nyo­mozás, iszonyatos események borzolják a nézők idegeit. Szigorúan csak felnőtteknek .szól, azok közül is az erősebb idegzetűek­nek. Főszereplő; A Phaedra című filmből is­mert Anthony Perkins. Az izgalmas törté­netet az egri Vörös Csillag Filmszínház tűzi műsorára március 9-től 15-ig. Még kér a nép Színes magyar film A Jancsó-filmek kedvelői­nek maradandó élményt je­lent ex az alkotása is. A for­radalmak szükségességébe és majdani győzelmébe vetett hitet egyértelműen és rend­kívül szuggesztíven fejezi ki. '„A film, természeténél fog­va — élő emberek, tájak, valóságos látványelemek együttese — mindig realiszti­kus. De talán megvannak a lehetőségek arra, hogy túl­lépjen ezen a köznapi rea­litáson; a kifejezés több di­menzióssá váljon” — nyilat­kozta Jancsó Miklós, Az 1890-es évek szocialis­ta tendenciájú agrármozgal­mai alkotják a film történe­Funny Színes, zenés, kétrészes amerikai film Ebben a színpompás, romantikus, zenés filmben való­ban megvan minden, ami a sikerhez szükséges, plusz Barbra Streisand. William Wylér rendező megláttatja mind­azt, amit annyi rossz fűm már-már elf éledt ete-tt, hogy a film látványosság és ilyen értelemben még tud meglepe­tést okozni. A „Római vakáció” és a „Hogyan kell egy­milliót lopni” rendezője káprázatos, nagyvonalú, zc<uás ko­médiát készített. Az egy különös karrier történetét feldol­gozó film bemutatja, hogy miként lehet eljutni egy Hiány lokálból a revüszinpadig. A sokszínű hangulatos zenei betéteken és a látványos képeken kívül a nézők egy színészi remeklésnek is tanúi lehetnek. A címszerepet alakító Barbra Streisand szépen énekel, remekül táncol, humorérzéke és különleges egyé­nisége a film egészét áthatja. Partnere Omar Sharif, a leg­népszerűbb sztárok egyike. A lovakat lelövik ugye? tét. Egyetlen felkelés törté­netébe sűrítve jelenik meg e mozgalmak minden jelleg­zetessége. Középpontjában a felkelők egy kis csoportja áll, amely bízik legyőzhe­tetlenségében. Naív hitük azonban, — bár az igazság ereje őket támogatja — ha­talom nélkül nem védheti meg őket. Operatőr: Kende János. A szereplőgárdából kiemelkedik Drahota Andrea, Madaras József, Balázsovits Lajos, Bálint András és Bujtor István alakítása. A film az egri Vörös Csil­lag mozi műsorán szerepel március 16-tól 22-ig. • Színes amerikai film Mit írtaik róla, a lapőlff „Erőteljes dráma, talán kissé túlzottan a hatása alá kerül a néző. Az előadás ra­gyogó. A cím ne riasszon el senkit. Az idősebb generá­ció még emlékezhet ennek az időnek ' neurotikus re­ménytelenségére, a fiatalab­bakat pedig bizonyára ér­dekli a maratoni táncver­seny esztelen borzalma. Gló­riát lenyűgözően játssza Ja­ne Panda. Susannah York kitűnő a verseny egyik sze­rencsétlen részt vevőjének szerepében. Figyelemre mél­tó Michael Sarrazin, mint Robert”. (Kine Weekly) ;,A ’film teljes egészéből két ellentétes koncepció ösz- szeütközésén alapul. Az egyik a mitikus, a másik a reális: a legnagyobb szükség pontos, kendőzetlen bemuta­tása, amelyet a maratoni verseny résztvevői elszen­vednek, a fáradtság és ál­matlanság miatt. Ezt legjob­ban a Jane Fonda megfor­málta hősnő átalakulásában láthatjuk. A szép, fiatal nő, akinek kezdeti agresszivitása végtelen magányosságot ta­kar, végül a legteljesebb el- hagyatottsáigba, reményte­lenségbe süllyed, eljut az élet visszautasításáig. A film vádoló erőszaka jóval túllép egy embertelen erőpróba egyszerű leírásán, amelyet koncként dobtak egy tömeg morbid étvágya elé, olyanok elé, akik má­sok szükségének és lealacso- nyodásának szemlélésében keresnek vigaszt saját nyo­morúságukra.” (V Humanüé) Mit. tehetünk még hozzá a világlapok méltatásaihoz? A filmet jócskán megelőzte a híre, ~s az alkotás nem okoz csalódást. A történet 1932- ben játszódik, a nagy ameri­kai válság idejen. A filmet Sydney Pollack rendezte.­A megyében elsőnek a gyöngyösi Puskin mozi mu­tatja be március 30-tól áp­rilis 5-ig. 2 r a H «3 íz 3 X l-«S k H e * 3 N*. X OTUMTURM1X . FILMTURMIX FILM1URMIX ,« FILMIER MIX . FIL.MTURMIX;. J FILMTURMIX.;; JrlLMTUKMIXFILMTURMIX.;; FILMTUSfifXS;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom