Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
Megváltozott körülmények, mai gondok N em lehet a gyöngyösi járásról anélkül beszélni, hogy ne emlékeztetnénk a néhány évvel ezelőtt bekövetkezett eseményre, amikor területe t> korábbi hatvani járás több községével kibővült. Amikor Pethes iJKtxín. a járási pártbizottság első titkára, er*e mutat rá tájékoztatója elején, mindjárt hozzáteszi: meg is változott. 6 járás arculata. Korábban csak a gvöngyösoroszi ércbánya adta az ipari vonási lényegében, ma a selypi medence és a viaon- tai nagy beruházás döntő módosítást eredményez. M egnőtt a munkások létszáma. is. Ez részben nagyon jó, részben viszont éppen az igények növekedését is magával hozta, ami viszont már az ellátás kérdését fogalmaztatja meg. És bár az utóbbi években az ÁFÉSZ-ek szinte kicserélték üzleteiket, modern kis ABC-áruházakat létesítettek, még mindig maradnak kielégítetlen kívánságok. A jó példáért sem kell azonban a szomszédba menni. Detk és Karácsond tsz-e vállalta a község lakosságának a hússal való ellátását. Vágóhidjuk, boltjuk példaadó. A kertészeti növények termesztése is itt vetődik fel. **• A tsz-eknek komoly fejlődést kell ezen a területen elérniük. Bár a járásban a tsz-tagok száma évenként ötszáz fővel csökken a nyugdíjba vonulás miatt, a meglévő géppark korszerűsítésével és a gyorsabb gépesítéssel az előbbi feladatot is meg lehet oldani. Az elmúlt: évben mintegy két százalékkal növekedett n tsz-tagok jövedelme, ami személyenként legalább ezer forintot jelent. Az élvonalban találjuk Nagyrédét, Detket, Gyöngyöstarjánt, Hortot. Fejlődnie kell még fokozottabban Kisnánának, Gyöngyössolymosnak, Csánynak és Nagy- fiigednek. Az idén először található veszteséges tsz is, a csányi. A z ipari üzemekben is akad tennivaló. Mindenekelőtt a termelés és a termelékenység fokozása. Bár az apci Quálitál az elmúlt fél évben sokat lépett előre, még mindig nővebiíe kell erőfeszítéseit. Nehezíti a helyzetét az a tény, hogy az új csarnok megépült, de a gépekkel való felszerelését le kellett állítani. A selypi csőgyárnak viszont mo<st már arra kell törekednie, hogy minél előbb ráálljon a nagyüzemi gyártásra. A munkaerő is a nyitott kérdésekhez tartozik. Hogy a járásból máshová eljáró munkásokat vissza lehessen hozni, ez bérügyi és szociális problémákat vet fél. Megoldásuk pedig visszautal a termelés és a termelékenység fokozásának sürgetésére. De kapcsolja rögtön az óvodai férőhelyek kérdését is. Ha a tsz-ek és az üzemek nem segítenek az eddiginél többet, akkor a megnyugvás csak a távolabbi jövőben következhet be. J tt említhető egy másik példa, ami szorosan kapcsolódik a témához. De tken a tsz magára vállalta a művelődési ház üzemeltetését. Ezen az úton jár Nagyréde és Hort, de Atlcár is. A járási pártbizottság nagyon támogatja a kezdeményezésüket. Pethes István befejezésül arról szólott, hogy o járásban a hangulat jó, a közérzet megnyugtató, A képviselő hétköznapjai Jártum.kb an -kel tűnkben ta* 1 álikoztunk megyénk egyik Napáiéi milliók Három község „bankja” a snagyrédei takarékszövetkezet. Betétállománya jól kifejezi, Nagyréde, Atkár, Gyöngyöshalásü fejlődését, az emberek gazdagodását: tavaly összesen közel 21 millió forintot helyeztek el betétként a községek lakosai a. 1 a kanékszövetkeeetbem. Igen sok, építkezést segített köl- csönimel a „bank”: az előző évihez képest 78 százalékkal több pénzt vettek kölcsön erre a célra. Az idei évben szoros kapcsolatot kívánnak kialakítani a fogyasztási szövetkezetekkel, a felvásárolt árukért járó nagyobb összegeket is ide utalják majd át, s ugyancsak ide utalja a tagoknak járó pénzt a termelőszövetkezet is. Szól a nóta országgyűlési képviselőjével, Tiliczki Józseffel is. — Milyenek a képviselő hétköznapjai mostanában? — kérdeztük tőle. — Mindig akad valami panasz, kérés az én kerületemben Is, s ennélfogva nem unatkozom — válaszolta a rövid beszélgetés köziben. — Legutóbb a lőrinci gázcseretelep végleges elkészítését sürgettem éppen, ,s az ugyancsak itteni TUZEP-telep áru- választéka' bővítésének ügyében jártam. Mindkettőt megígérték, s magam Is tapasztaltam már. hogy Lőrinciben például azóta több szénifaj' ta közül Is választhatnak a vásárlók... Emellett előadásokat tartottam több falusi téli tanfolyamon, s részt vettem néhány tsz zársziám- adó közgyűlésén. Ez utóbbi helyeken jólesően, tapasztaltam a közös gazdaságok erősödését. Kívánom, hogy így legyen továbbra is, itt és másutt is — mondta búcsúzóul. Javítják a rozsai utat A kora tavaszinak is beillő jó időt kihasználva „megszállták” az építők a már annyit emlegetett, rossz állapotú rózsái utat, hogy végre rendbe tegyék, felújítsák azt. A munka irányítói között találkoztunk a napokban az Egri Közúti Építő Vállalat igazgatójával, Zana Károllyal is, aki megnyugtatásul újságolta: — Eígyelőre a 6—12. kilométer közötti szakaszra kaptunk megrendelést, s mi a 8,9 millió forintos feladat elvégzését augusztus végére ígértük. Ha azonban a kedvező idő továbbra is ságit bennünket, bízunk abban, hogy jóval előbb eleget teszünk a megbízásnak, s ha kérik, további szakaszokon is végezhetünk hasonló munkát... Pestnek is j"‘ a selypi lisztből A gyöngyösi járás, ezen belül a selypi iparmedence jellegzetes üzeme a Zsófia Malom, az ország legnagyobb ilyen őrlőüzemeinek egyike, amelynek lisztjéből a megyén kívül Budapestre, Salgótarjánba, korpájából pedig még Ausztriába is jut. Mégis kevés szó esik róla, akárcsak erről az egész ősi iparágról, öreg szakmáról, a molnárokról. S lassan-lassan talán még ritkábban fordul feléjük a figyelem, hiszen egymás után tűnnek el a térképről a malmok, s egyre fogy az ide vágyók kedve. — 22 éves a legeslegfiata- labb szakmunkásunk, s rajta kívül csak néhány akad a harminc alatt, a többi mind jóval idősebb ennél — kesereg Ködmön Vilmos üzemvezető, jó három és fél évtizedes szakmai gyakorlattal maga mögött. — Kicsi az érdeklődés a munkánk iránt, nincs biztosítva a kellő utánpótlás, olyan kevés a szakemberünk, hogy máris sok olyan poszton nők dolgoznak, ami eredetileg férfiember számára lett kitalálva. S baj van, sajnos, még a segéderővel is, mert bizony nálunk még zsákolni kell, a cipekedéstől pedig általában irtóznak ... Azért csali „forog a malom kereke”, helytállunk nap nap után. Mert kell a liszt, kell a kenyér. — A mostani tervidőszakban több mint 1400 lakás megépítése szerepel a járás községeinek terveiben — kezdte a beszélgetést dr. Géczy József, a járási hivatal elnöke. — A vízhálózat bővítése, a községek vezetékes ivóvízzel való ellátása az egyik égető kérdés. Erre a célra a községek 13, a víztársulások pedig 56 millió forintot fordítanak. Szennyvíz-csatornázásra csak Lőrinci térségében gondolnak. Figyelemre méltó adat: a községeknek közel három - százötven kilométer hosszú utat kell fenntartaniuk. Ennek csak a harmadrésze a kiépített, a pormentesített pedig a tíz százalékot sem éri -el. 1975-ig 25 kilométer utat és ennél valamivel több járdát kell kialakítani. Üj orvosi körzetet vár Abasár és Karácsond, fogorvosit Detk. gyermekorvosit Lőrinci. Rendelő szükséges Gyöngyösoro&ziban, Zagyva- szántón, Halmajugrén, Gyöngyöspatán. Nagyon várják az öregek napközijét Vécsett, Rózsaszentirnártonban, Nagy- fügeden és Gyöngyöstarján- ban. Gyógyszertárat igényel Hort. Mátraszentimne, Detk és Lőrinci. Óvodát pedig Gyömgyöshalász és GyönEcséden Már csak az utolsó blokk van hátra Oltványkészítők A Mátra-vidék k" -ős gazdaságainak jeliegzeies téli munkája az oltványkészítés. A képen látható „üzemben” mondták, hogy jól jövedelmez ez az abasári Rákóczi Tsz-nek is, hiszen szőlőoltványaikat nemcsak belföldre, hanem külföldre is szállítják. Tervek és lehetőségek gyösoroszi. Négy új tanteremre van szüksége Adács- nak, míg két-két tanterem épül Nagyrédén és Abasá- ron. Kétszáz személyes művelődési ház szolgálja majd a kultúrát Halmajugrán és Nagyfügedan. Van azonban ezek mellett még egy sor olyan igény is, amelyekről még nem tudjuk, mikor valósulhatnak meg. Itt van például a kis iskolák .körzetesítése. Kisnána, Abasár, Detk neve került Itt elő. A luclasi felső tagozatosakat most már Detkhez kapcsolták. de nincs két napközis csoport kialakítására lehetőség. Sok vita folyt az adácsd iskolabővítésről. A sürgetett nyolc tanterem helyett csak négy lesz. Más dolog, hogy néhány községben, mint Gyöngyös- tarjánban és Horton, a tsz is szívesen segítene az óvoda megépítésében. De honnan vegyenek pénzt ezeknek az új óvodáknak az üzemeltetéséhez? Furcsa helyzet állt elő Mátraszentimrén. Elköltözött a körzeti orvos, aki a rendelést a saját lakásaiban bonyolította le. Űj orvosi la- kasról és rendelőről kellene gondoskodni. A minisztérium lakásvásárlásira adna pénzt, de lakásépítésre nem. Márpedig ebben a községben aligha lehet olyan lakást találni, amelyik alkalmas lenne a megjelölt óéira. Feszültséget okozott az a furcsa eljárás is, amit az Országos Vízügyi Hivatal nevéhez kapcsolnak. Do- moszlón a vízműépítésire megkötötték a füzesabonyiakkal a szerződést. Az OVH felbontotta azt és az egrieket jelölte meg az építkezésre. Az új szerződés mär 1 200 000 forintos többlet-költséget tartalmazott. Ezt a különbséget az OVH kifizette. Hasonló példa található Gyöngyöstarjánban is. Azok a községek, amelyek a vízmű megépítésére csak 200—500 ezer forint támogatást kaptak az OVH-tól, nem értik a megkülönböztetés okát. Az elmondottakból is kitűnik: a gyöngyösi járásban sem fenékig tejfel minden, A türelemre, a megértésre és a szolidabb fogalmazásra szükség van a gyöngyösi járásban is. Kurják Istvánná a „Röpülj pava" vetélkedő óta országos hírű ecsédi népdaltrió legidősebb tagja. Tizenkét éve énekel az együttesben, férjét, fiát is bevonta a nótázásba. Nemcsak jó ismerője a régi., szép daloknak, de időnként maga is „formál" egyet-kettőt. — Mindig nagyon szerettem énekelni, sokszor a padlásra mentem fel, s ott nó- táztam fél napokig is. Nem lehettem olyan fáradt, hogy ne lett volna kedvem a dalhoz ... A nótáidat nem a tv- ből meg a rádióból tanuljuk: én azt sokkal jobban tudom énekelni, amit a szüleimtől, a régiektől hallottam. Erről a vidékről való dalok azok mind. Meg aztán magam is találok ki néha ... mindig dúdolgatom, nehogy elfelejtsem. S a kis szoba, mintha egyszerre megváltozna, amint elkezdi: „Befagyott már a Tiszának a vize ...” Szép csengő hangja még most sem tört meg, pedig elmúlt hatvanéves. Vidám arccal, levetve l^^ondokat. Szól a nóta Visonta halárában még tart az energiakombinát kialakítása, de már jó Ideje szenet ad a külfejléses bánya és villanyáramot termel a hőerőmű. Ez utóbbi üzemből már csak az utolsó energiablokk hiányzik —, de ez is elkészül az őszre... Képünk ciOicréSss a _... _____________i bánya, mögötte az erőmű. __________ A déli végeken... Lenn, a „déli végeken”, a megye és a járás csücskében, Viszneken — akár csak annyi más helyen. — egyre inkább szakítani kell a visszahúzó hagyományokkal, s újabb, korszerűbb megoldásokra van szükség, hogy eredményesebben gazdálkodjanak. A helyi Béke Tsz-ben évek óta keresik a nagyobb jövedelem forrásait, s eközben határozták el állattenyésztésük erőteljesebb fejlesztését is. A szövetkezeti gazdák igyekezetét értékes eredmények jelzik. Egy újfajta takarmányon a korábbinál lényegesen nagyobb súlygyarapodást éi’tek el hízómarháik, s ami még nem mellékes: jelentősen lerövidült ezalatt a „kúra” ideje is. Igen örvendetes, hogy am'3 régebben harminc forint akti alig-alig költöttek az egy .dió hús előállításához szükséges takarmányra, ma már ennek az ára csak 22 forint körül i van, s ez számottevő bévé* * teli többletet hozott. A lengyei exportra is került hízott bikákon, kívül a tsz-gaz- dák mind több sertést is piacra küldenek, különösen pedig a következő augusztustól, hogy teljesen használhatják már vadonatúj sertéstelepüket. A takarmányellátás javításához éppen a közelmúltban vásárolt a közös gazdaság egy univerzális szárítógépet, amely majd az előállított tápanyagokból kényelmesen kielégíti a helyi igényeket. s szabad kapacitásával dolgozhat más tsz-eknek is. Eközben a szántóföldi munkák közül csak négy, a búza, árpa, kukorica és lucerna termesztése maradt meg, s ezekhez is alig kell már kézi erő. A gépek dolgoznak a határban. Mmmü: © 1972. február 20., vasárnap
