Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-18 / 41. szám
„Pofapénz" nagyban! U gy látom, nálunk is tt" minden szentnek maga és a barátai felé hajlik a keze” — fejezte be felszólalását a termelési tanácskozásom megyénk egyik vállalatának ötszörös szocialista brigád vezetője. Utána még nyolcán kértek szót, s valamennyien hasonló hangnemben beszéltek a vállalatnál kialakult túlóráztatás! rendszerről. Néhány nap múlva az említett vállalattól több mint 60 kilométerre levő üzemben is szenvedélyes vitát váltott ki a túlóráit „kiosztása”. „Pofapénz lett a túlórapénzből. Pedig ezt az összeget az egész vállalattól veszik el. Azoktól is. akiknek sohasem jut túlóra. Elvek óta mindig ugyanazok a nevek szerepelnek a listán, mindig ugyanazoknak szólnál!, hogy jöjjenek be. Igaz- ságtalainsáignak tartom ezta megkülönböztetést. A mi esebünkre ne legyen jófiú, jó haver senki” — mondta el néhány méterrel a vállalat vezetőitől véleményét egy nyugdíj előtt álló géplakatos. És sorolhatnánk meg a felszólalásokat, mert egyre több üzemiben, vállalatnál lett „téma” az élmúlt hónapokban a túlóráztatás. Miről is van szó tulajdonképpen ? Mit, illetve miért reklamálnak, akdkinék mem jut, vagy ahogyan ők mondják: akiknek néma adnak túl ómát? A túlóráztatás márnáig Ss drága .mulatság” volt, de különösen az lett az utóbbi években, amikor is a túlórákért kifizetett (feszegek az utolsó fillérig a részesedést terhelik. Lehet az engedélyezett, vagy fekete túlóra, a kassza mindig ugyanaz: a vállalat kodlektívájá- nate zsebe, pénztárcája. Ez ma már 2x2-nék számít az üzemekben, mindenki tudja, ismert a túlórákkal kapcsolatos szabályokat. Érthető tehát a felszólalók panasza. Ezért nem mindegy, hogy kik és mennyit túlóráznak, illetve, hogy kik. kerülnék be a „kalapba”. Mert akik sokat és rendszeresen túlóráznak, azok legfeljebb a nyereségoszitás napján kapnák vékonyabb borítékot, amelyet senki sem reklamál közülük, mert év közben már felvettél! a pénzt. Sajnos azonban azoknak is vékonyabb a nyereségrészesedés borítéka, akiknek egyetlen túlórájuk sem volt, hiszen ahogyan már említettük: a költségeket a vállalati eredményből fedezik. Korántsem mindegy tehát, hogy kiknek mennyi túlóra jut. Mindezek ellenére, mint az említett termelési tanácskozásokon elhangzott felszólalások is bizonyítják: a lista mindig ugyanaz, vagy alig változik. Tévedés ne essék: nem arról van szó, nem azt kérték a felszólalók sem, hogy valamiféle egyenlősdit vezessenek be a túlórák szétosztásában. Egy üzemben, vállalaton belül sem egyformák a feladatok, a lehetőségek. Van üzem, munkahely, ahol a jelenlegi adottságoik, körülmények között valóban csak a túlórákkal tudják megvalósítani a tervéket, a másikban viszont semmilyen körülmények között sem indokolt a túlóráztatás. De nem is ezt vitatják a felszólalók. A túlórák elosztásával. a lista összeállításával nem értenék egyet. Nem tartják igazságosnál!, hogy „egyeseknek” mindig van, .gnásoknak” pedig sohasem jut túlóra. S ebben teljesen igazuk van. Mért a túlóradíj sohasem volt & ma sem „pofapénz”. Van azonban egy békésebb útja is a vita megszüntetésénél!. Ügy kell megszervezni, biztosítani a termelés tárgyi, műszaki, technológiai, személyi feltételeit, hogy a tervek, a célkitűzések túlórák nélkül valósuljanak meg maradéktalanul és gazdaságosan. Ez annál is inkább szim- patikusabb, mert egyébként is így „kellene csinálni”. Ez kizárná a szóban forgó vitákat, végül a borítékokba is több jutna. Igazságosan, mindenkinek a mimikája, érdeme arányában. Koős József Komplex technológiai rendszerek A kézimunka-igényes ipar! . növények termesztését hazánkban is komplex technológiai rendszerekkel korszerűsítik. Az ezzel kapcsolatos idei tervekről tájékoztatták az MTI munkatársát a MÉM-ben. Az elmúlt két évben, a ctr komépa-termetós fejlesztésére egjész sor intézkedést hoztak, ezekkel főképpen a legkorszerűbb termelési eljárások feltételeit igyekeztek megteremteni. Tavaly mintegy 30 000 hektáros területen alkalmazták azt a komplex módszert, amelynek lényege, hogy a vetéstől a betakarításig egyetlen, nagy munkafolyamatnak tekintik a növény termesztését, és ily módon. az ipari üzemekéhez hasonló, futószalagszerű termelést valósítanak meg a mezőgazdaságban is. 1972-ben további 20—25 ezer hektáron teszik lehetővé a legkorszerűbb eljárás bevezetését. Javították a eukanrépa- termélés jövedelmezőségét: mázsánként 10 forinttal töib_ íbet kapnak a culiorgyárí alapanyagért a termelők, akik további 5 forintos felárat kaphatnak akkor, ha az iparral hosszú távra szóló szerződést kötnek és ily módon kötelezik magukat a cúkar- répstermelés fejlesztésére. A MÉM szakemberei szerint idén várhatóan 10—11 ezer hektárral növekedik majd a cukorrépa vetésterülete a termelési kedvezmények hatására. A dóhány termesztését is modern gépekkel konsserü&í- tik. 1972-ben 1500 hektáron valósítják meg a termelők számára is a lelhető leggazdaságosabb gépesített eljárásokat. „Mi csali melltorcpiő Galerikrónika több tételben dó, segít a háztartási aramIgas történet, áns rróveí minden, szereplője fiaiallko- rú, a valódi neveket mellőzzük. Mi is történt voltaiképpen? öt fiú — két hetedikes, két nyolcadikos és egy másodéves ipari, tanuló, minden különösebb indok nélkül rendszeresen provokált, majd megvert magányosan, vagy kettesben sétáló diákokat. Különösképp eseménydús napjul! volt a múlt év október 26-i. Ekkor az egri Népkertben, a patak menti sétányon, majd annak Hadnagy úti folytatásán tíz fiatalt támadtak meg, mindegyiket megvertél!; egy jobban megsérült, felszakították ajkát. Módszerük egyszerű volt: tüzet. vagy pénzt kértek _ a szembejövő gyanútlan fiataltól. Ha adott, ha nem\, mindenképpen megverték. Most bírósági eljárás indult ellenük garázdaság miatt. Látszólag' szokványos, majdhogy kis ügy, ám, ha felvillantjuk a részleteket, ha megszólaltatjuk a szereplőket, nyomon követhetjük egy fiatalkorú galeri kialakulását. ELSŐ TÉTEL: ÍGY KEZDŐDÖTT. 8. Károly korához képest alacsony termetű. szellemi fejlődésében is visszaniuradi— Milyen tárgyakból buktál ötödikes kórod ban ■ — Azt tudom, hogy osztályismétlésre. do a tárgyukra nem emlékszem. — Mit olvastál utoljára? __ Nem szoktam olvasni, é vekkel ezelőtt olvastam egy könyvet... — A címe? ... Vörös csillagok .... Barátja és „főnöke" Z. János, másodéves ipari tanuló, jóízűen nevet Károly — beceneve Bika —, tájékozatlanságán, s mondja is mindjárt, hogy az Egri csillagokról van szó. Később is mosolyog társa ismerethiányain. János jtorofeos képest fejlett, majdhogy tizennyolc évesnek nézhető, megnyerő megjelenésű fiatalember. — Mi szeretnéd lenni ? — Esztergál yostan-ulo vagyok, de gépkocsivezető leszek. — Alikor miért ezt. a szakmát tanulod ? — Nem látok fantáziát benne, de valamivel el kell tölteni a három évet. A gépkocsivezetés az más, ott élvezet, lm az ember ura a kormánynak, s a kocsi engedelmeskedik, arra megy, amerre akarom. A pszichológus véleménye: Károlyra épp az alacsonyabb értelmi színvonal miatt rendkívüli hatással volt a vezetői- hajlamokkal rendelkező János. Azt tette, amit ő kért, amit tőle látott. Igen, Bika csak mellékszereplő, akárcsak másik három majd hasonló szellemi képességekkel rendelkező társa. MÁSODIK TÉTEL: SZÜLŐI NEVELÉS, KÉKDOUJIK KEL. Kövessük útjukon tovább y fiatalkorú galeri két jellegzetes alakját. Nem vonzotta őket a film. a szú iliáz. a tanulás, szabad idejűit viszont akadt bőven. Másik három társukkal részint távoli rokoni, részint ismerősi, baráti kapcsolatban álltak. Egyébként nemcsak közel laktak egymáshoz, hanem hasonló körülmények között nőttek fel, hasonlóan gondolkodtak. Károly anyja takarítónő az egyik vállalatnál: — Nem értem a dolgot. Fiam sosem volt csavargó természetű, elment játszani, de meg is jött, amikorra keltett. Otthon mindig saoüe^tkahban. Nem tudtam, hogy csak passzióból ismeretlen fiúkat vert meg. Arról beszélt, hogy olyanokat bántott, akik őt akarták megverni, ebbe én nem avatkozhattam bele, hiszen igaza volt. Azt, hogy eljárás indult ellene, csak kihallgatáskor tudtam meg. Este nyolc után nem engedjük él otthonról, ha valamit elkövetett, akkor csal! előtte teliette. S mit mondott tanúként János édesanyja, aki elvált férjétől, s egyedül keres fiára: — Csak itt, a kihallgatáson értesültem arról, hogy mit tett a fiam... nagyon megütköztem ezen, hiszen nem tudtam róla semmit. Csavarogni nem szokott, jó magatartásé, soha nem feleselt, nem gorombáskodott, ha elmegy otthonról, s nem talál engem, akkor egy cédulára felírja: hová ment. Másképp vélekednek a gyerekek. — Mióta dohányoztok? — Evek óta — mondjak egyöntetűen, s arról, is körteién nélkül beszélnek, hogy 'az itallal is otthon ismerkedtek meg. . Károly: Még hetedikes sem voltam, amikor otthon megkóstoltam, megszerettem a bort. János szüleinek évekkel ezelőtt pincéjük volt... HARMADIK TÉTEL: BORKIMÉRÉS KORLÁTLANUL. — Ott kezdődött, amikor lementünk a Szépasszony- völgybe és ittunk az egyik pincében. A bor után erő- sebpnek éreztük magunkat mindenkinél. Ha nem, ütimin Automata galvánsor Üzembe helyezték az ország legújabb és legkorszerűbb galvániizemét a székesfehérvári VIDEOTON-gyárban. Az NDK-beli Galvanotechnik által gyártott három automata gépsor évente 350 ezer négyzetméter alkatrész felületkezelésére képes. (MTI foto — Balassa Ferenc felv. — KS) Kétmilliárd forintos építési többletkapacitás ÄZ építőipari termelés korszerűsítési strukturális átalakítását szolgáló beruházások értéke az állami építőiparban eléri az ötmilliárd forintot. Az idén elsősorban ezeknek a fejlesztési munkáknak gyors befejezésére koncentrálják a pénzügyi erőforrásokat és a kivitelezés erőit. Ebben az évben az állami és a vállalati beruházásokra 2,9 milliárd forintot fordítanak, 170 millió forinttal többet, mint amennyit a negyedik ötéves népgazdasági terv 1972-re ütemezett. Az építőipari ágazat egyedi nagy beruházásai közül az idei átadásra tervezett Szegedi házgyárat már tavaly üzembe helyezték, s most már csak az utolsó simítások maradtak hátra. A másik volna’J. £3; Sfessegeattek mindketten, — Első út volt ez? — Nem, korábban már fariam. ott, abban a pincében. Eredetileg csak kóborolni mentünk le, hogy elüssük valamivel az időt. Amikor a pincéhez értünk, a gazda, aki kinn állt, hívott be. Később már ismerősként mentünk. — Minden akadály nélkül “ kiszolgáltak benneteket? — Persze, hiszen a pinoe- iulajdonosoknak az a céljuk, hogy eladják a bomlott, s nem az, hogy ellenőrizzék a vásárlók, a vendégek korát. Ezt még abból az időből tudom, amikor nekünk is volt piincénki A pincetúlajűoaios vétemé- uye: — Kifizettük a boradót, törvényesen mérjük az italt, akárcsak mások. A kihallgatáson a fiúkat megismertem, közülük az egyik még dohányzott is. Nagyon jól neveltek voltak. Az; egyik még családi körülményeit is említette. elmondta, hogy anyja külön él apjától, de egy lakásban laknak, s emiatt állandó a civódás. A fiúkat én 18 év körülinek láttam, azérí is adtam nekik bort. Csakhogy az érvelés sántít. Karcsi ugyanis tizenhárom éves korához képest is alacsony növésű. S idézzük ismét’, amit a szép asszony- völgyi „kirándulássá!” ckapcsolalibain. mondtak: „Ha nem Utunk volna.I” A felelősségre vonás után a galeri szétoszlott, a gyerekek, ha késve is, de gondolkodni kezdtek, garázdaságukat ma már elítélik. A beavatkozás időben történt. A felelősségre vonás mégsem old meg mindent. Az új úton nem elég elindulni, a tájékozódáshoz iránytűt keli adni mind az otthonnak, mind az iskolának.»« Sscsi Isfaäs nagy egyedi beruházásnak, Budapest negyedik házgyárának építése korábban megkezdődött, s az idén mintegy 80 millió forint értékű munkával készítik elő a jövő évi üzembe helyezést, a beruházás befejezését. Az idei népgazdasági terv szerint az építőipar termelése a korábbinál mérsékeltebben, 3—4 százalékkal emelkedik, de számítani kell arra, hogy később nagyobb ütemű lesz a fejlődés, ezért a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek továbbra is előnyben részesítik az építőipari kapacitások, az új építésmódok gyors ütemű fejlesztését. Az építési kapacitás bővítését célzó vállalati beruházásokhoz az állam az utóbbi két évben 2,2 milliárd forint Nemrég adták át Gyöngyösön a tulajdonosoknak annak az épülettömbnek közel kilencven lakását, amit az OTP építtetett meg. A nagytemplommal szemben levő téren látható ez az érdekes tagolású épület. Beszéltek róla eleget, amíg építették, de az elmúlt hetekben is, amikor a műszaki átadását meg- kedték. Ügy tudták a lakásvárományosok, hogy a hivatalos eljárás során megállapított kisebb hiányosságok javítását az állami építőipari vállalat dolgozói majd elvégzik úgy, hogy a tulajdonosok már beköltöztek otthonukba. Sokan voltak, akik a tüzelőt ehhez mérték annak idején, és az elmúlt karácsony óta szinte kilónként vették a szenet. Várták a napot, hogy végre megkaphassák a kulcsot. Ebben az ügyben érkezett szerkesztőségünkhöz egy levél. Írója elpunaszolta csalódását, amiért nem tavaly cv végén kapta meg a lakást. Részletezte, milyen kínos helyzetben tengeti azóta ő és a családja az életét. Olyat is hallott, hogy sorstár sainak némelyike már az albérletét is felmondta 1971. végével. Szóval: jogos kifogások sora a levélben, amit azonban küldője elfelejtett aláírni. Feledckenyséye okát is igyekszik megadni. A következőkben: „Elnézésüket kérem a névtelen levélért, de nem akarok a levelem miatt hátrányos helyzetbe kerülni. De ami igaz, az igaz, és amit leírtam*, as & vató® állami támogatással járult hozzá, és csaknem kétmilliárd forint értékű beruházási hitelt nyújtott. A vállalatok a negyedik ötéves tervben saját fejlesztési alapjukból több mint egymilliárd forintot fektetnek be ezekbe a fontos beruházásokba, amelyeknek befejezése után évente 12 milliárd forintot meghaladó építési munkával bővíthetik az építőipari termelési kapacitást. A múlt év végéig üzembe helyezett beruházások évi 700 millió forintot meghaladó többletkapacitást tesznek lehetővé. Ez a bővülés elsősorban a közműépítés, a mélyépítés, a lakásépítés, a lakóházfenntartás, valamint a szak- és szerelőipar termelésének szélesítését, növelését segíti. Elképesztő! Miért kell egy lakástulajdonosnak névtelen levelet írnia a saját lakása ügyében'1 Amiért kifizetett — mondjuk — kétszázötvenezer forintot. Milyen hátránya származhat abból, ha kiderül, ő elégedetlen a beköltözés időpontjának eltolódása miatt? Talán rávágnak a korábbi vételárra még vagy tízezret? Esetleg a már megvett lakást másnak adják oda? Mi történhet vele? Érthetetlen ez a fajta névtelenségbe való burkolózás. De ha már valamilyen keserű tapasztalat miatt eny- ■nyire óvatos, legalább arra gondolna, hogy az újság éppen úgy köteles a bejelentő nevének titokban tartására — ha az illető ezt külön kéri —, mint az orvos köteles a betegének ügyét magában megőrizni, vagy ahogy az ügyvéd sem adhatja ki védencét a bíróság előtt, még akkor sem, ha neki bevallotta minden bűnél. heliet, hogy olvasóink mindezt nem tudják. Ezért is válaszoltunk a névtelenül megírt levélre nyilvánosan. De azért is, mert ez a most idézett névtelen levél már szinte bosszantó. Gondolják csak végig a dolgot. ({/. molnár) JiMäMQ WVi-. február 18« uéntsfc Ex már bosssantó Egy lakástulajdonos panaszos levele
