Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk Katonazene Ecuadorban ECUADORBAN a hadsereg vér nélküli puccsal meg­döntötte Jose Maria Velasco Ibarra köztársasági ednöik ha­talmát és az államfő funkcióját pillanatnyilag Guillermo Rodriguez Lara tábornok, a szárazföldi haderők főpa­rancsnoka gyakorolja. A 270 870 négyzetkilométer terü­letű, tehát hazánknál mintegy háromszor nagyobb, de csak hatmillió lakosú latin-amerikai ország rádiója kato­nazenét és felhívásokat sugároz, a helyzet viszonylag nyugodt — hangzanak a legfrissebb jelentések. Nem is olyan régen Latin-Amerikában még napiren­den voltak az ilyen látványos személyi változások. Ezek hírére világszerte legyintettek és hamar elhangzott az „operetf’-forradalom” kifejezés. A sűrű egymásutánban egymást követő latin-amerikai puccsok számtalan vígjá­ték és szatirikus regény szerzőit ihlették meg. Csakhogy 1960-ban Latin-Amerikában megszületett a mexikói után az első igazi forradalom, a kubai, amely szocialista típusú társadalom nyitánya volt — először ezen a viharos múltú és jelenű szubkontinensen. Azóta a világ megszokta, hogy minden latin-amerikai változást megpróbáljon komolyan elemezni. Amióta nyilvánvaló lett, hogy ez a térség rendkívül fontos társadalmi-poli­tikai erők összecsapásának színhelye, kiment a divatból a legyintés. . / ' Ecuador 1822-ig spanyol gyarmat, utána Nagy-Ko- lumbla része, majd 1830 óta független állam. Ettől kezdve 1966-ig 41 nagyobb államcsíny történt ebben az ország­ban és még több olyan, amit a hatalmon lévőknek sike­rült leverniük. A most megbuktatott elnök olyan vete­rán politikus, hogy még pártját is róla nevezték el: Nemzeti Velasco-szövetségnek hívják. Először 1934-ben lett Ekuador elnöke, aztán még háromszor, de négyéves hivatali idejét csak 1952—1958 között tölthette ki, min­den más alkalommal megbuktatták. MA MÉG NEM LEHET pontosan tudni, mi veze­tett a 79 éves államfő eltávolításához. Előfordulhat, hogy pusztáin magas rangú tisztek személyi ambícióiról van szó, de nem lehetetlenek mélyebb, fontosabb motívumok sem. Az egyik meglehetősen kézenfekvő lehetőség az, hogy az országban a mindig is meglévő gazdasági problémák az utóbbi időben súlyosbodtak és általánossá vált a szo­ciális nyugtalanság. De az is bebizonyosodhat, hogy az el­nöktől éppen azért akart megszabadulni a hadsereg, mert Ibarra esetleg megpróbált valamelyest eltávolodni az amerikai gazdasági és politikai függőségtől. Az utóbbi időben támogatta azt az elképzelést, hogy a latin-ameri­kai országoknak akár Washington ellenére is fed kell ven- niök a kapcsolatot Kubával. 1971. augusztusában Quito- ban fogadta Allendét, Chile marxista elnökét, 1971. de­cemberében Guayaquilben pedig találkozott Fidel Cast- róval. TALÄN AZ ÜJ KORMÁNYZAT intézkedései később sejtetni engedik, „merről” döntötték meg Ibarra hatal­mát. V\AM/VWNAAA/WWWV\AAAAAAAAAAAAAAiV\AAA/yA/VAAA/VAA/WWVVVWWW' Kína-láz Washingtonban Az amerikai sajtóban és az elektronikus tömegtájékozta­tás minden hullámhosszam gigantikus méreteket öltött „Kína felfedezése” Nixon el-, nők pekingi karavánjának ma reggelre kitűzött elindu­lása előtt. A lapok oldalakat betöltő cikksorozatokat közölnek Kí­na múltjáról, jelenéről és jö­vőjéről. A rádió- és tv-állo- mások külön műsorokat su­gároznak ugyanerről. A konjunktúrát az amerikai üzleti élet sem hagyja kihasz­nálatlanul. Kínai turistaláto­gatásra csábító prospektusok, „valódi pekingi kacsát” aján­ló éttermi hirdetések, „ere­deti kínai modellekkel” je­lentkező ruhaszalonok és sportfelszerelési cikkeket gyártó cégek kapcsolódnak be a maguk módján a nixoni szintű diplomáciába. A New York Times „A kí­nai kereskedelem” című szer­dai vezércikkében kereske­delmi alapon nem sok lehe­•Farrins? Kairóba érkezik tőséget lét az amerikai—kí­nai kereskedelem gyors és lényeges arányú fejlesztésé­re. Mint ahogyan arról beszá­moltunk, december másodját felében megyénkben tartóz­kodott Ivan Kuzmicsov, a Szovjetszkaja Csuvasia ro­vatvezetője és Nyikolaj Gye- duskin író, a Csuvas írószö­vetség elnöke. Kollégáink a Szovjetszkaja Csuvasia újé­vi számában Barátaink szívélyes üdvözlete címmel közölték írásukat, amelyben átadták a Heves megyeiek üdvözletét és jó­kívánságait, amelyet az új év alkalmából csuvas barátaink­nak küldtek. Írásukat így fe­jezik be: Ma, ezen az ünne­pi napon örömmel tölt el bennünket, hogy átadhatjuk honfitársainknak magyar barátaink üdvözletét és jó­kívánságait. Legyen az új, az 1972-es esztendő a szovjet— magyar barátság további erő­södésének és felvirágzásának esztendeje! Pénteken Kairóba érkezik Gunnar Jarring, az ENSZ-fő- titkár közel-keleti különmeg- bízottja —jelenti a szerdai Al Ahram. A lap különben óv az újabb Jarring-látogatást övező túl­zott várakozásoktól. Meg­jegyzi, hogy az arab—izraeli konfliktusban — mind ez idáig sikertelenül — közvetí­tő svéd diplomata nem hoz új javaslatokat magával, már csak azért sem, mert Izrael válaszát várja 1971. februári emlékiratára. ytnz. február IX, cwitortös Szovjet kollégánk, Ivan Kuzmicsov cikksorozata, amely a Szovjetszkaja Csu­vasia január 9—21—24-i szá­mában jelent meg, ezt a ba­rátságot szolgálja. Bevezető­jében arról ír; azt, hogy a szocializmus közelebb hozza egymáshoz a népeket, min­den szovjet ember és a szo­cialista tábor minden dolgo­zója tudja. Egyhetes ma­gyarországi tartózkodásuk alatt lépten-nyomon, a nap minden órájában tanúi le­hettek annak, hogyan nyil­vánul meg az életben ez az igazság. S erre elmesél írá­sában, ; ,iogyan ö írja: „az első pillanatban talán egy jelentéktelennek tűnő epizó­dot, ami megérkezésünk első percében játszódott le ma­gyar foklön.” Szadat beszéde az ÄSZU kongresszusán hogy a politikai vezetésibe vetett bizalom megrendült” — mondotta. Szadat a beszédben közel- keleti vonatkozású nemzet­közi kérdéseket is említett. Megismételte, amit koráb­ban már többször elmondott: az indopakisztánl háború­nak kihatása volt és van a Közel-Keletre: az Egyesült Államok, miután veszített az Indiai-óceánon, befolyását a Földközi-tengeren. szeretné növelni. Visszatérve Egyiptom hely­zetére, Szadat nyomatékosan hangsúlyozta: A közel-keleti helyzetnek a nemzetközi viszonyok alapján történő újraértékelése sem térítheti el országát attól a céltól, hogy a megszállt te­rületeket felszabadítsa, s a Palesztinái nép jogait visz- szaszerezze. Egyiptom azon­ban nem érzelernfcitörések vagy szerencsejáték révén, hanem gondos számítások­kal kívánja célját elérni. Az elnök végezetül bejelen­tette, hogy elrendelte a mii­napi diáklázongások során KAIRÓ kért. „őszintén és becsülete- őrizetbe vett diákok mimd* . , sen megmondom, hogy le- egyikének szabadon bocsátá­Egyiptómnak hosszú poli- mondok, mihelyt úgy érzem, sút. tikár és katonai harcra kell ' felkészülnie — jelentette ki — “ .......................... az ASZÚ szerdán megnyílt* országos kongresszusa előtt Anvar Szadat köztársasági el­nök, egyben a párt elnöke. Az utóbbi idők közel-keleti fejleményeivel foglalkozva Szadat éles hangon ítélte el az Egyesült Államok politi­káját. Washington — mon­dotta —, összejátszik Izra­ellel, s a legvégsőkig ment a közel-keleti válságra vonat­kozó izraeli álláspont saját­jává tételében. A Szovjetunióról szólva Sza­dat bejelentette, hogy moszk­vai tárgyalásai „nagy siker­rel” végződtek, amit előmoz­dított a felek kölcsönös meg­értése-és a helyzet együttes értékelése. Saját szerepével kapcso­latban az elnök a politikai vezetés iránti bizalom fon­tosságát hangsúlyozta. Nem­csak türelmet, bizalmat is Anglia legsötétebb napja Londonban és szerte Nagy­Britanniában a szerda az áramkorlátozások legsötétebb napja volt. Nem menekült meg a korlátozásoktól a szó­rakoztatás központja, a West End, megbénultak az iroda­gépek, a Cityben és az előke­lő Kensington utcáin a meg­vakult közlekedési lámpák miatt autósorok torlódtak össze a kereszteződések előtt. Gyertyával világítottak a nappal is árnyékos Fleet Street szerkesztőségeiben. Az MTI londoni irodája délelőtt csak egy órán át kapott ára­mot, délután pedig három és hat óra között. A kényszer­szabadnapra küldött munká- | sok számát másfél millióra be- I csülték. Minthogy a vasutas! szakszervezet bejelentette, I hogy tagjai nem lépik át a bányászok sztrájkőrségeinek vonalát, újabb erőművek es­nek ki az energiatermelés­ből. Megfigyelték a Luna 20-at A Földtől 250 000 kilométer távolságra keringő Luna 20. jelzésű szovjet automatikus űrállomást egy kétméteres teleszkóppal megfigyelték a semahinszki (Kaukázus) ob­szervatórium munkatársai. A rendkívül kedvezőtlen megfigyelési viszonyok elle­nére február 15-én, magyar idő szerint 21 órakor sikerült észlelniük a Halak csillag­képben a szovjet űrállomást. Aitfvar Szadat egyiptomi elnök az Arab Szocialista Unió kongresszusán nagy beszédben körvonalazta az ország bél­és külpolitikai feladatait. (Telefoto — AP—MTI—KS) Hogyan látnak bennünket barátaink ? Csuvas újságíró Heves megyei tapasztalatairól Ezt írja: „Amikor Nyiko­laj Gyeduskin íróval együtt kiszálltam az IL—18-ból és körülfogott bennünket a bu­dapesti repülőtér kavargása, bizony kissé zavarban vol­tunk. Először vagyunk mind­ketten Magyarországon, a nyelvet nem ismerjük. Nem tudjuk, vár-e bennünket va­laki Heves megye,bői, milyen irányba induljunk? Ha várnak, akkor is hogyan ta­lálnak meg bennünket ebben a nyüzsgő kavargásban? Es ebben a percben meghallot­tunk egy ismerős, egy kedves otthoni szót: Csebokszári. Képzelhetik, hogy meg­örültünk, És a következő pillanatban „foglyul ejtettek bennünket” vendégszerető házigazdáink, akiknek egyike kiáltotta be a tömegbe, mint egy jelszót: Csebokszári. A jelszót, amiről a barátok megismerik egymást.” Nyiko­laj Gyeduskinruak igaza volt, amikor megjegyezte: A csu­vas főváros neve oroszul hangzik {el magyar földön... Milyen szép jelképe a nem­zetközi testvériségnek!” Írásaiban szovjet kollé­gánk részletesen beszámol Heves megyei tapasztalatai­ról. Nagy helyet szentelt a megye és a város vezetőivel történt találkozásnak, külö­nösen sokat foglalkozott Eger új lakótelepének, Cse- bokszárinak építésével, uers- pektívájával. Örömmel koais” találja, hogy Eger város párt­ós állami szervei, a város minden dolgozója legfonto­sabb feladatának tartja az új városrész felépítését. Sok szó esett Csebokszáriiól, hol az egriről, hol a csuvas- ról. „És mi is úgy éreztük magunkat ott Egerben, iga­zán, mintha otthon lennénk. Beszélgetésünket azzal sum­mázhatnám, amit a városi tanács elnöke mondott: mi mindig egy nyelven beszé­lünk a szovjet emberekkel. Nálunk, mint ahogy a Szov­jetunióban is, első helyen az emberek jóléte, a dolgozók érdeke, békés élete áll. Bi­zony, jó do’og az, hogy a szo­cializmust.n egy nyelven be­szélünk.” Bemu : t olvasóinak szov­jet kollégánk egy munkás- dinasztiát is. Így kezdi írá­sát: Vannak az életben olyan epizódok, amelyek mint a villám, egyszerre megvilá­gítják az események és je­lenségek értelmét. Ilyen epi­zód volt az, aminek megér­kezésünk első napján Buda­pesten voltunk tanúi. Bará­taink megmutatták a főváros nevezetességeit és így jutot­tunk el a 700 éves Mátyás­templomba, ahol is az ide­genvezető. egy idősebb nő volt, arcán hajdani szépség nyomaival. Amikor kijöt­tünk, barátaink nem minden humor nélkül jegyezték meg, hogy egy bárónővel — ter­mészetesen egy volt bárónő­vel —. volt szerencsénk ta­lálkozni. Az ex- Darcsvssse most a templom őre és má­sodállásban idegenvezető. Művelt nő, jól hasznát vehe­ti, hogy beszél néhány eu­rópai nyéLven, Egy igazi, va­lóságos bárónő, még ha volt bárónő is, a maga nemében figyelemre méltó jelenség. A múltra emlékeztet és . ugyan­akkor arra is, hogy ez a múlt milyen távoli. Az az idő, amikor még bárók ural­kodtak az emberek felett, visszavonhatatlanul elmúlt és a bárónő mit tehet egyebet, elment dolgozni, mert Íriszen az új, népi Magyarországon már a szocializmus törvénye uralkodik: aki nem dolgozik, ne is egyék. A múltat felidéző találko­zás mellett különösen érde­kesnek tartotta kollégánk azokat a találkozásokat, ahol az ország igazi gazdáival, az új élet építőivel ismerkedtek. Nagy részletességgel ír az Egri Dohánygyár egyik di­nasztiájáról, Kelemen Antal- néról és családjáról. Kele- mennének már apja, nagy­apja is itt dolgozott a gyár­ban, itt dolgozik a férje, lá­nyai, lányainak férjei is. A gyárban tisztelik és szeretik az egész családot és a csa­lád sorsán, életén keresztül mutatja be az újságíró a 75 éves dohánygyárat, a gyár fejlődését, életét. Heves megye ifjúságával több helyen is foglalkozik szovjet kollégánk. Részlete­sen beszámol a Szilágyi Er­zsébet Gimnázium gombava­tó ünnepségéről ahol —mint írja —, gyönyörű estét töl­töttek, ahol oroszul énekel­tek a diákokkal, s ■■■“ nagyon sokáig emlékezni Az oiasz kormányválság új szakasza A kereszténydemokraták végleg az egypárti kisebbsé­gi kormány mellett döntöttek, s ezzel újabb szakaszhoz ér­kezett az egy hónapja tartó olasz kormányválság. Andreotti és Forlani főtit­kár a párt jobbszárnyának támogatásával csak keresz­ténydemokratákból álló, egy­párti kormányt javasolt erre az időszakra, az ülésen Moro és Donatcattin, a párt bal- szárnyának vezetői ellenezték az elgondolást, élénk vita után azonban a keresztényde­mokrata vezetőség többsége Andreotti támogatása és az egypárti kormány mellett foglalt állást. helyzetkép Guillermo Rodriguez Lara tábornok, a katonai állam­csíny útján hatalomra jutott új ecuadori elnök rendeleti­leg eltörölte a júniusra kitű­zött elnökválasztást. A fegy­veres erők szerdán közzétett kiáltványában bejelentették, hogy az új államfőnek „tör­vényhozói és ellenőrző funk­ciót betöltő kormányzó ta­nács” nyújt segítséget az or­szág irányításában. A kor­mányzó tanács a három fegyvernem főparancsnokai* bői áll. A kedd este végrehajtott katonai államcsínyről az ecuadori lakosság csak a szerda reggeli lapokból érte­sült. A lapok közzétették az új államfő 13 pontból álló rendeletét, amelynek értel­mében ostromállapotot hir­dettek ki. Jósé Maria Velasco Ibarra volt elnök kedd este tudo­mást szerzett az államcsíny­ről és Guayaguil kikötővá­rosba repült, hogy tv* és rá­dióbeszédet intézzen az or­szág lak^ssáftáhpz.. A televí­zióállomásépülete előtt -azon­ban a háditéngeféíízet tisztjei letartóztatták, majd szerdán katonai repülőgépen Pana­mába kísérték. A repülőtéren Juan Antonio Tack panamai külügyminiszter fogadta a hatalmától megfosztott ecua­dori elnököt. fognak. Ugyancsak nagy részletességgel ír a tanárkép­ző főiskola orosz tanszéke diákjaival történt találkozás­ról, ahal nem volt tolmácsra szükség, s ahol nagyon sok szót ejtettek a csuvas és a magyar irodaiamról. A talál­kozást hasznosnak, eredmé­nyesnek ítélték meg. „.. .amikor elbúcsúztunk a hallgatóktól, ari-a gondol­tunk, hogy nagyon jó lenne, ha az ilyen találkozások ha­gyományossá válnának ma­gyar és csuvas földön is. Az ilyen találkozások, személyes kapcsolatok erősítik a ma­gyar—szovjet barátságot, in­ternacionalista testvériségün­ket.” — Sokaiig emlékezetes ma­rad számunkra ez a látoga­tás, írja Kuzmicsov elvtárs abban a sorozatában, amely­nek ezt a címet adta: V endégségben Egerszóláton Nagy részletességgel számol be a termelőszövetkezet fej­lődéséről, jelenlegi helyzeté­ről és jövőjéről. A hozzáértő szakember szavaival beszél az egerszólátiak tehetségéről, szorgalmáról, léleményessé- gérői. S elmondja azt is olva­sóinak, hogy Egerszóláton is, mint a megye más vidékén, őszinte testvéri szeretettel fogadták őket és meggyőződ­tek arról, hogy mint ahogy a többi Heves megyei ember is, ismerik Csuvasiát, olvastak, hallottak róla és számon tart­ják a baráti kapcsolatok fej­lődését.­Meggyőződésünk. szovjet kollégánk, barátunk cikkso­rozata jól szolgálta a két nép barátságát, hozzájárult ah­hoz, hogy mindjobban meg­ismer j ük egymás életéi, munkáját és célját. — P —’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom