Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-15 / 38. szám
Öregek teenagerek iskolások f Érdekes kezdeményezés az egri lakótelepen klubja Talán sehol sem élnek olyan magányosan az emberek, mint egy lakótelepen. Este mindenki becsukja maga mögött a lakás ajtaját A városba bejárni fárasztó, meg minek is, ott a tv, odahozza a világ eseményeit a négy fal közé. Egyébként is kevés idő jut a családra, a háztartásra, egy dolgozó nő nem ér rá arra, hogy másokkal is törődjön. El mindenki magának. Körülbelül ilyen fogalmak alakultak és alakulnak ki a lakótelepekről, s ha van is ebben némi túlzás, azért jó adag igazság is rejlik. Tágítani egy kicsit a látókört, törődni egymással, korán megtanítani a gyerekeket a szabad idő hasznos és kellemes eltöltésére, tulajdonképpen ez vezérelte az egri 10-es számú iskola tantestületét, amikor nekifogtak a klubok megteremtéséhez. Adott volt az objektív lehetőség, az újabb négy tanterem, amely az elhelyezési gondokat ugyan nem oldotta meg véglegesen, de mégis jelentett valamit. Lehetőséget, klubok létrehozására. A dolog a könyvtárral kezdődött. A régi Kertész utcai épület egyik tantermében helyet kapott egy fiókkönyvtár a gyerekek örömére és a szülők megelégedésére. Hetenként kétszer könyvet kereső, kérő gyerekek zsibogó hada tölti be ezt a termet. A hét többi napjain üres a szoba. Ez adta az ötletet arra, hogy otthont adjanak benne egy másik klubnak is. A lakótelepi nyugdíjasok • klubjának. Minden hétfőn övék a könyvtárterem. Gyerekzsivaj helyett az öregek csendes beszélgetése hallatszik. Alakulnak a kis klub tervei Egyik-másik öreg felkereste már régi munkahelyét, nem is eredménytelenül, legutóbb az EVIL adott némi anyagi segítséget a klub berendezéséhez. Egy másik vállalat társasjátékokat, romit, kártyát ígért. Hetenként egyszer 20—25 öreg jön össze, hogy társalogjon a világ eseményeiről. Terveznek tavaszi közös kirándulásokat, előadásokat. A hét egy másik napján teenagerek veszik birtokukba az iskolát. Eddig az egyik osztályban kaptak helyet, most egy jó ötlettel a könyvtár melletti régi szertárt rendezték be nekik. A megyei művelődési központtól kaptak asztalokat, apró puffokat, a fiatalokra jellemző dekorációt maguk csinálják. Hetenként egyszer összejönnek, visznek magukkal magnót, táncolnak, beszélgetnek, vitákat rendeznek, övék a hét péntek estéje. A tantestületből mindig akad valaki, aki felkeresi őket, de rendszeresen Fehér Vilmos- né és Rül! Csaba törődik velük. Zömében lakótelepi gyerekek járnak ide, akad aki most végezte a nyolcadik osztályt, de elvetődött közéjük már főiskolás is. A múlt héten névadót tartottak, „Agria” klub lett Volán-brigád -Gagarin Erőmű Szívesen látott segítőtársak Boconádon vételük élőké Éppen húsz tagja van a Volán-brigádnak, amelyik egybetömöríti a visontai Gagarin Erőmű szállítási üzeme garázsának és javítóműhelyének valamennyi dolgozóját Kiss László vezetése alatt. Ez a brigád jól ismert és szívesen látott segítőtárs Boconádon, az általános iskolában. Majd a szakszervezet Amikor 1971. januárjának végén megalakult a brigád, ők is megfogalmazták a vállalásaikat. Többek között azt, hogy társadalmi munkában szívesen segítenek egy olyan általános iskola mindennapi gondjainak a megoldásában, amely erre rászorult. De hal honnan vegyenek ők ilyen iskolát? Kihez menjenek érdeklődni? Majd a szakszervezeti bizottság eligazítja őket! — jutott eszébe egyiküknek a gondolat, így kapták meg Boconád nevét, amiről addig édeskeveset tudtak. De aztán elmentek a községbe, megkeresték az iskola igazgatóját. Kelemen Gyulát. Nagy örömmel fogadták itt az erőművieket. különösen, amikoi előadták jövetelük okát és célját. Munka a műhelyben Ez a műhely nem az erőműnél, hanem az iskolában található. Itt dolgoznak a diákok a gyakorlati foglalkozáson. Akadt benne tennivaló. Villanyszerelési munkától kezdve a szerszámospolcok felrögzítéséig sokféle. Aztán pedig következett az iskolai tornaszerek ren’be rakása, 19*2. február Iá« használatba szítése. 1971. március 6-án jártak először Boconádon, legutóbb pedig a múlt év októberének első napján jegyezte be az iskola igazgatója a brigád naplójába a vállalás telje-s sítéséért a köszönő szava- kát. ^ Hogy milyen értékű tár- % sadalmi munkát végeztek a * Volán-tagok, arról nincs ki-j! mutatásuk, de még becsülni sem tudják. Sok szombat $ délutánjuk elment erre. ^ Kedves emlék is akad hozzá ^ elég. $ Kölcsönös látogatás | $ Az egyik oldalon olvasha- $ tó ez a szöveg a naplóban:^ a munka befejezése után kel- § lemes meglepetésben volt ré*^ szünk: uzsonnával kínállak^ meg bennünket. Velünk vol- ^ tak az iskola nevelőtestüle- $ tének a tagjai is. Nagyon jó $ barátság alakult ki köztük ^ és a brigád tagjai között. ^ Ez a barátság tovább bő- ^ vült. A Volán-legénység is| meghívta a boconádiakat, ^ nézzenek körül az erőmű-^ ben. Úgysem igen láthattak^ még ilyen nagy üzemet kö-$ zelebbről. Nemcsak a peda-^ gógusok, de a boconádi Béke ^ Tsz vezetői is eljöttek az ^ üzemlátogatásra. J ló raittal § A brigád egy évvel ez-^ előtt jutott el oda, hogy ver-^ senyre kelt a szocialista cím ^ elnyeréséért. Tagjai úgy ke- ^ rültek ide más üzemekből. $ Általában a Mátra aljában^ elterülő községekben laknak i ezek az emberek. Patronálásukat Széles Mik lós gépkocsielőadó vállalta, ^ aki sokat segít nekik, és egy-5 ben maga Is tagja a brigád- 5 nak. 5 $ Mosl a vállalások teljesi-i v ;'1 -se élőt1 áll a' brigád. Úgy gondolják, áll-t Iák a szavukat. Ezért biza-$ kodóak. $ (G. M. F.) $ Harmadik klub is működik már az iskola védnöksége alatt. Tagjaik hetedikes, nyolcadikos fiúk és lányok, ök tulajdonképpen itt és most ismerkednek azzal, hogyan' lehet hasznosan és szépen tölteni az estéket. Az egyik fiú így „agitált” a klub mellett: Ide tényleg érdemes jönni, csuda klassz. Hogy mi a csuda klassz? Az egyik este Rüll Csaba számolt be nekik a vízilabdázók hollandiai útjáról. Erdélyi Évát is meg akarják kérni egy élménybeszámolóra. A klubnapokra a szülői munkaközösség férfitagjai járnak el. ök segítenek a program megszervezésében, s ha vetélkedő van, hozzák magukkal aktatáskájukban a díjakat is, egy-egy szelet csokit. Volt már sportvetélkedő, hallgattak közösen zenét és sor kerül egy bar- kácsestre is. Tervükben minden gyerek hobbyja helyet kap. Az iskola feladata a gyerekek tanítása. A 10-es iskola pedagógusai ezen most már túlmentek egy lépéssel. Segítenek a gyerekeknek abban, hogy megismerjék nemcsak lépcsőházi beszélgetésekkel lehet tölteni az estét. És nyilván nem véletlen az sem, hogy mióta az öregek klubja helyet kapott az iskolában, elnézőbbek, kevesebb az olyan panasz: ezek a gyerekek' mindig háborgatják az öregek nyugalmát. Még csak a kezdeti lépések ezek, de az iskola útban van afelé, hogy ne csak a gyerekek délelőtti, tanulóhelye, délutáni megőrzője legyen, hanem egy kicsit a kultúra központja is. És erre olyan lakótelepen, amely egy kicsit messze esik a várostól, ahol az emberek az átlagnál jobban hajlanak arra, hogy este, lezárva a lakás ajtaját, csak maguknak éljenek, való.b^n szükség van. Deák Rózsi Jó estét nyár, jó estét szerelem A vád és a védelem szerepét egyszerre vállalja Fejes Endre, amikor a miérteket kutatva elénk tárja egy különös gyilkosság történetét és annak előzményeit. Az ítélkezést ránk bízza. De milyen nehéz ez az ítélkezés! Két estén keresztül peregtek a képernyőn a bizonyítás . filmkockái, s mi, a nézők, aggódó érdeklődéssel figyeltük a sötét ruhás fiú illúziókkal átszőtt kalandjait. Mi a bűne tulajdonképpen ennek a jobb sorsra érdemes, szimpatikus munkásgyereknek ? Elsősorban az, hogy majmolja az előkelőséget, a pénzes vagányokat és nem ismeri, nem akarja felismerni saját reális lehetőségeit. Három napig urat játszik e lakatosfiú, hogy aztán egész hónapban koplaljon. Közben görög diplomataként hódítja a nőket, magas borravalót ad a pincérnek, s élvezi az életet, helyesebben annak néhány napját. Mindez ártatlan tréfának látszik, hiszen lényegében mindig önmagát károsítja meg, de aztán találkozik egy nagyon szép lánnyal, akibe szerelmes lesz. S innen kezdve már egyre szűkül a fiú döntési lehetősége, egyre kevesebb reménye van arra, hogy kilépjen ebből a furcsa kalandból. Nincs visszaút. Félve a leleplezéstől, már csak a gyilkosság marad. Fejes Endre 1969-ben megjelent regényét kissé fanyalogva fogadta a kritika. Aztán dráma készült belőle, most pedig tv-film alakjában éli harmadik világát, a Jó estét nyár, jó estét szerelem. Ma már nem vitás, hogy miként a Rozsdatemető, a Mocorgó, vagy a Kék tiszta szerelem, ez a Fejesmű is nagyszerű alkotás. Fejes nagyon érti, hogyan kell irodalmi magaslatra emelni az egyszerű hétköznapok történeteit és kutatni az emberi kapcsolatok szövevényét. S az ok feltárásában mindig megtalálja a társadalmi szempontból fontos momentumokat is. így van ez most is, amikor haragos indulattal vázolja fel a fiú környezetében lebzselő embereket.. Mert miért tudott ez a fiú szélhámoskodni ? Elsősorban azért, mert az emberek egy részében még él a kispolgári szemlélet, s ez magatartásuk rugója. A lányok képmutatóak, a szülők régimódiak, nagyzolók, Nyugat- és pénzimádók. Pénzes diplomata kell a kislánynak? Hát legyen. A fiú eljátszotta nekik. Persze, hogy hibás a fiú is. Amit csinált, az nem törvényszerű, s nem is tipikus, de tény, hogy ő sem szélhámoskodliatott volna, ha a kispolgári környezet valósággal nem csábítja erre. Az ítélkezésinél számba kell venni azt a körülményt is, hogy elég gyenge és sematikus a reális életszemléletet, a józan észt sürgető hang, s a fiú magatartásának megítélésében nem volt egységiesaz üzemi környezet sem. De hát legyünk őszinték, így van ez gyakran az életben is. A tv-film hűen követte a drámai feldolgozást. Bomyi Gyula képei kifejezték azt a fájdalmas líraiságot, amely megtalálható Fejes valameny- nyi művében. A sötét ruhás fiú szerepében Harsányt Gábor bizonyította nagyszerű tehetségét. Tetszett még Halász Judit, Töröcsik Mari, Torday Teri, Molnár Tibor és végül tetszett ez a két estére szóló rangos művészi vállalkozás. A fekete város Ritka alkalom, hogy egyszerre két nagy vállalkozást is lehet dicsérni. Fejes színmű vének tv-változata az intellektuális izgalmat, látásmódot képviselte, míg a vasárnap este befejezett sorozat, A fekete város a kalandos műfaj kedvelőit szólította a képernyő elé. És ez a műfaj is győzedelmeskedett, rangos művészi produkció lett belőle. Ez is bizonyítja, hogy ha avatott kezekbe kerül a történelmi kalandregény, ha az adaptáció hűen követi az írói szándékot, akkor mindig figyelemre méltó alkotás születik Thurzó Gábor, a forgató- könyv írója és Zsurzs Éva, a sorozat rendezője ilyen alkotónak bizonyult. Ezért vártuk érdeklődéssel a sorozat folytatását, ezért izgultunk a hősöknek és a hősökért, noha előre tudtuk, végül mégis porba hull a büszke Görgey feje, s nem pecsételi boldogság a fiatalok szép, romantikus szerelmét sem. De hát ilyen az élet, de legfőképp ilyen volt Mikszáth Kálmán írói magatartása. A dzsentrivilág hol kegyetlen, hol elnéző bírálója legutolsó regényében „csak azért is" megmutatta, hogy a fondorlatos lőcsei polgárok legyőzik a nemes vármegye hatalmasságát is. Mindez történt pedig Magyarországon Szepes vármegyében, éppen abban az időben, amikor Rákóczi szabadságharcot vívott az ország függetlenségéért. De mit törődtek ezzel Lőcse város polgárai és a vármegye nemes urai...! ? Félidőtájt előlegezett bizalommal szóltunk a filmről. Most, hogy befejeződött a sorozat, elmondhatjuk, kiérdemelte a bizalmat. Valóban kimagasló értékű alkotás, dicsérendő munka volt. A népes szereplőgárdából Bessenyei Ferenc, Venczel Vera, Németliy Ferenc, Avas István és a főiskolás Nagy Gábor játékát említhetjük az elismerés hangján. Czabarka György operatőri munkájáról feljegyezzük: őszintén sajnáljuk, hogy nem láthattuk pompázó színeiben ezeket a ragyogó képsorokat. Márkusz László fi, : 26. Gaál az órájára nézett. — Fél tizenegy. Egy órán belül téged vernek agyon. Van sejtelmed arról, hogy hány embert csődítettél ide, szerepelletési ígérettel ? Vagy százat! Hiszen az a másfél tucat szólista szinte nem is számít, amellett, hogy három-négy teljes műsorblokkot kötöttél le a klánfőnökökkel, azok zenekarral, énekkarral, egész sereg színésszel vonulnak fel. És hálom perc az adásidőd! Csak akkor maradhatsz életben, ha az a száz ember itt egyszerre fog szavalni, előadni, énekelni, zenélni, talán még táncolni is. Kész világbotrány ! Kopra Komoróczyhoz fordult. — Mondd, te sem látsz kiutat? — De igen. Ha vannak vidéki rokonaid. Lehetőleg távoli tanyán. Akkor beülünk most a kocsimba, te a hátsó ülésre, betakarunk ezzel a pokróccal, leesem- pészlek hozzájuk. Meghúzod náluk magad, amíg elvonul a vihar. Nehány hónán elteltével lal»n clőmerészked- hCtf* . ... _ ifjabb Safranek Mátyást, dugd a kocsiba, hozd magaddal. Olyan becsületes valakire van ugyanis szükségünk, aki föltétlenül arra is' gondol, amit mond. Ne feledd, ifjabb Safranek Mátyás! — Én?! — nézett vissza távozóban Komoróczy, s jogos méltatlankodás csengett a hangjában. — Hát el tudok én felejteni bármit;amit egyszer hallok, lótok, olvasok?! Még ha akarnám, se menne. És nyurga alakja már el is tűnt a sufni mögött. — Ferikém — fordult ekkor a körszakállas rendező- asszisztenshez Kopra —, te lógod lebonyolítani az egész cécót. Fogadod az érkezőket, megmondod, hogy mindenki adásban lesz, próbáljanak addig kedvükre, kijelölöd n helyüket, rendelkezésedre állj; az egész telkem. Kivétel aa. a kőkupac ott a sarokbaiu azt és a környékét hagyd, üresen. Közlöd az érdekel--■; telckel, hogy ne zavartassák* magukat a szomszédoktól* mert az egyidejű fellépés ^ kozmikus továbbításban sen*, a képet, sem a hangot illetően nem okoz gondot. Hax a masinájával szelektál mindent. Igaz, a földi tévénézők kaleidoszkópot látnak, kakofóniát hallanak majd, de hát most a világűr élvez elsőbbséget. Az adás tizenegy óra ötvenhét perckor kezdődik.. Egy perccel korábban az űrgömb felemelkedik és megáll vagy tizenöt méter magasan. Az aljából kinyúlik valami szerkezet, az az adóvevő készülék. Amikor a gömb héja sárgás-pirosán sugározni kezd, indul a műsor. Minden világos** ífoiff látják) Amaz csák a fejét rázta meg. — Nincsenek tanyasi rokonaim. És ez amúgy sem megoldás... Viszont esetleg... Igen, csak ő segíthet! Gyorsan feltérdelt, nadrágja farzsebéből műanyag tokot halászott elő, a buszbérletét őrizte benne, második napja még valami mást is. Óvatosan a tenyerébe rázta az apró tapadókorongot. — Mit csinálsz?! — kérdezte Gaál Feri meghökken- ve — Hax azt mondta, nem fogyaszthat többet a gondolatátviteli energiából! — Nem, csak azt mondta, takarékoskodnia kell vele. Bajt nem okozhatok, legfeljebb nem veszi fel velem a kapcsolatot. Homlokára illesztette a korongot, feszülten nézett a gombra, a másik kettő meg őrá. Néhány másodperc múltán azt látták, hogy barátjuk arcán felengednek az izmok, felsóhajt, tehát a kis fóUafejű érinlkcz: ;be lepett vele. Talán fél perc teli el még izgatott várakozás közben, Kopra euyre sűrűbben, neki- vidamodva bólintott, aztan kürül^ülantoU, felugrott, a telek túloldalán levő kőkupachoz szaladt, körülfutotta, visszatért, lekapta homlokáról a korongot, hanyatt vágta magát a földön. — Éljen Hax! — kiáltotta boldogan. — Nincs nála pompásabb, okosabb kis fickó az egész galaktikában! Megmarad a kecske, jóllakik a káposzta! Vagy fordítva. Bánom is én! A fő, hogy rendben lesz minden! Mi hárman pedig halálra röhögjük magunkat! Ez lesz az én jutalmam a sok ideg- frászért. — Meséli már! — rázta meg a vállát Gaál. — Mi( van ? — Majd később mindent elmondok. Most — talpra, léhűtők! Munkára felt Te, Kóci, gurulj le gyorsan a faluba, légy szíves-. Menj be a népművelési otthonba, van annak egy könyvtára. Keress ki egy olyan prózai szöveget, vagy rövidebb költeményt, ami a mai alkalomhoz illik. Hozd magaddal, ha rám hivatkozol, odaadják a könyvei. Egyúttal visszavi- h-.-'.ed a kölcsönkért lexikonokat, már nincs rájuk sziik- ség<vn. Aztán ugorj be a tanácsházára, vagy a tanács» cinek lakására, keresi meg <
