Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
ÄV' r Érdemes odafigyelni! R övidesen megkezdődnek megyénk üzemeiben is az elmúlt esztendő gazdasági eredményeit értékelő és az idei feladatokat ismertető termelési tanácskozások. Volt idő — öt-hat évvel ezelőtt —, amikor nemcsak a napirendek előadói, hanem a hallgatóság is felkészülten várta az említett tanácskozásokat, amelyeken szemtől szemben beszéltek egymással a dolgozók a vezetőkkel. Emlékszem, öt évvel ezelőtt az egyik vállalat termelési tanácskozásán nem kevesebb, mint 37 fizikai dolgozó kért, illetve kapott szót. Az elmúlt évben ugyanennél a vállalatnál már csak heten voltak a felszólalók. Pedig ugyanabban a teremben, ugyanaz olvasta fel a központi beszámolót, és néhány új arctól eltekintve, ugyanazok ültek a lenti sorokban is, mint öt évvel ezelőtt. De korántsem csak az említett vállalatnál csappant meg az érdeklődés a termelési tanácskozások iránt. Sajnos, ragadós lett a példa, és ma már nem könnyű izgalmas, érdekes termelési tanácskozásra találni. Az elmúlt évben is tizenháromszor próbálkoztunk, s mindössze négy alkalommal sikerült. Az okok között, sajnos, bőven lehet válogatni. Csak példaként néhányat: A legtöbb beszámoló szent és sérthetetlen. Kész, végleges tényeket közöl, a miértekkel, a hogyanokkal általában csak akkor foglalkozik, ha az eredményekről van szó. A sikertelenségről, a felelősségre vonásról ritkán és keveset beszél a központi beszámoló. Ráadásul mindig olyan sokáig tart, hogy az ötletekre, a javaslatokra, a kérdésekre adandó válaszokra már idő sem jut, s marad a jól bevált szokás: „Az elvtársaknak majd írásban válaszolunk” — hangzik fel a zárszó az emelvényről. Egy-egy ilyen írásbeli válaszra aztán nemegyszer hónapokig kell várnia a kérdezőnek. Pedig érdemes lenne lényegesen jobban odafigyelni egymásra. A „hallgatóságnak” sem mttidegy, hogy tud- ja-e: hol, min kell változtatni, javítani, hogy több jusson a borítékokba, illetve, hogy mi hozta, vagy mi vitte el a nyereséget. Természetesen a szépet, a jót dicsérve, a rosz- szat, a mulasztókat, a vastagabb borítékok elmaradásának okait is őszintén, nyíltan megbeszélve a dolgozókkal. Napjainkban nagyon sok szó esik a gazdaságosságról, a termelékenységről, az önköltség csökkentéséről, az anyaggal való takarékoskodásról. Mindezekről korántsem csak az irodákban, az íróasztalok mellett, hanem a műhelyekben, a gépek mellett is élénk vita folyik, értékesebbnél értékesebb ötletek hangzanak el. Csak oda kellene figyelni, és nem levélben válaszolni a javaslatokra. Megmondani, hogy jó, vagy ezért, vagy azért nem érdemes, esetleg csak annyit mondani: „vettük a lapot és gondolkodunk rajta”. ' I nkább legyen rövidebb, 1 de őszintébb a beszámoló; és jusson idő a vitára, az érvelésekre, a javaslatokra is. Mert érdemes odafigyelni egymásra. És szemtől szembe elmondani a véleményeket. Úgyis egyre ritkábban kerül sor ilyen találkozókra. — koós— „Front“ betegség - időjárási front Az elmúlt napokban hazánkban kialakult időjárás — amely vasárnap és hétfőn már valósággal két részre osztotta az országot — erősen befolyásolja különösen az idősebb, érzékenyebb emberek általános közérzetét, sokaknál fáradékonyságot, idegességet, álmatlanságot okoz. A kétféle időjárási front ütközésének, az eléggé nagy hőmérsékleti különbségek hatásának ismeretében egészségügyi szakemberek a következőket javasolják: mind a gyalogosok, mind a járművezetők fokozott figyelemmel közlekedjenek. A szívbetegek kerüljék az izgalmakat. Álmatlanság esetén ajánlatos éjszakára enyhe nyugtatót bevenni. Reumatikus eredetű fájdalmakra — amelyek az időjárás-változásnál intenzívebben jelentkeznek — általában szalicílos készítményeket szedjenek, illetve az orvos által már korábban javasolt gyógyszereket vegyék igénybe az érdekeltek. Megjelent a Műszaki Híradó Ne csak vendégeink miatt! Levelet kapott szerkesztőségünk a napokban az egri, Knézich Károly utcából. Írója az autóbuszmegálló erősen kifogásolható állapota miatt ragadott tollat. A terület ugyanis hovatovább tűrhetetlenül szemetes, csúfja a meglehetősen nagy forgalmú utcának, amelybe a kórház és a híres minaret a helybelieken kívül naponta számos idegent is vonz. Lehet, hogy az egriek megszokták már az említett látványt, vendégeink azonban újra meg újra elborzadnak tőle, s emiatt bizonyára keserű szájízzel távoznak a rájuk máskülönben kellemes benyomást gyakorolt városból. Magam is nemegyszer meggyőződtem már arról, hogy valóban szemetes ez a buszmegálló — s még jó néhány, szerte Ugar ben. Egyrészt, meri hiányzik ezekről a helyekről a szemétgyűjtő, másrészt pedig, mivel az utasok — bár leltet, hogy egyébként szintén ellenzői a rendetlenségnek — a legnagyobb természetességgel dobálják szét elhasznált jegyeiket, s zsebe ik, táskáik egyéb apró lom ját. Mindenekelőtt tehat a szemétgyűjtő ládák sűrítésével, másreszt pedig, a varosért érzett nagyobb felelősséggel, szeretettel, tisztelettel le hetne elejét venni a további rendetlenségeknek. S tegye ezt ki-ki önmagáért is, ne esek « vendegek kedvéért! (—nil Régi fodanájálbam, de a szokásosnál is igényesebb szerkesztésben megjelent a Műszaki Híradó, a Gépipari Tudományos Egyesület egiri, gyöngyösi és sirotei szervezetének legújabb száma. A lapban többek között Somodi Endre, az Izzó gyöngyösi gyárának okleveles terv-matematikusa „A hálótervezés alapjai és alkalmazása a gépiparban”; Batki Zoltán, az Egri Finomszerel- vén-ygyár okleveles gépészmérnöke „Sófündős nátridúlás”; Minszk Károly, a Mát- ravidéki Fémművek szabványügyi előadója „A szabványosítás története, szerepe, jelentősége”; Láska Péter, a VILATI egri gyárának okleveles villamosmérnöke „A ti- risztóros kapcsolóáraimkör analízise tolarenc iaszámí lássa!” címmel írt tanulmányt. A lap folytatja Heves megye műszaki életének bemutatását, megemlékezik a 75 éves egri Dohánygyárról. Végül műszaki lapszemlét közöl a legújabb műszaki érdekességekről. Jól haladnak a termékértékesítési szerződéskötések 19 ezer vagon áru a raktárakban — KÉSZLETÜNK elegendő, sőt, összességében több árut tárolunk, mint tavaly, ám a rendkívüli időjárás a megszokottnál is nagyobb gondokat okoz — tájékoztatta Panák László, a Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatója Osváth Laurát, az MTI munkatársát. — 1971 telén 15 500 vagon volt a január 28-i készlet, az idén a január 27-i helyzetjelentés szerint 18 700 vagon- nyi áru van az egyesülés vállalatainak raktáraiban, tárolóhelyein. Ezen belül néhány cikkből számottevően több áll rendelkezésre, mint tavaly, így például karalábéból 92, zellerből 26, céklából 43 vagonnal tárolunk most többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Szélesedett a választék is. Még 10—12 évvel ezelőtt híre sem volt januárban, most már szinte egész télen ki sem fogy az üvegházi paradicsom, amelyet — megítélésem szerint — elfogadható áron hoznak forgalomba. Ugyancsak egész télen át kapható már üvegházi fejes saláta. Általában lemérhető * kínálaton az úgynevezett fóliás, illetve üvegházi termeltetés kiterjesztését célzó program előrehaladásának halasa. Tulajdonképpen útban vagyunk afelé, hogy jó néhány cikk elveszítse régi értelemben vett primőr jellegét; a paradicsom és a fejes saláta mellett két-három év múlva a zöldpaprika, a retek és az uborka s folyamatos termelésű cikké válik, s bár nem tömegmennyiségben, de kapható lesz egész éven át a boltokban, piacokon. Meglepő azonban, hogy a szolid árak ellenére sincs túlzott érdeklődés*, valahogy nem szoktunk még hozzá ahhoz, hogy a vitamindús zöldségfélék télen is konyhánk rendelkezésére állnak. — Említettem, hogy a meleg időjárás nagy gondokat okoz. Ez azért van, mert amikor az árut prizmákba raktuk, szalmatakaróját a megszokott téli • hideghez mértük. Mivel ez elmaradt, a prizmák belső hőmérséklete alig tér el a külsőtől, nem érvényesül kellően önszellőzése, a hőcsere, az áru hamarabb befülled, megrohad, illetve idő előtt csírázik ki. A prizma kibontásához, átle- vegőztetéséhez pedig ninps elegendő munkaerő. Nagy gond ez, hiszen például a jelenlegi 11 500 vagonnvi burgonyakészletnek mintegy 50 százaléka prizmákban telel most is. A szokásán, téli meleg miatt a vöröshagyma idő előtt kezdődött csírázását sem tudjuk megállítani. Előfordulhat, hogy épp emiatt nyers formában nem tudjuk eltartani a friss főzőhagyma megjelenéséig, s ez esetben szárított hagymával kell pótolnunk az újig. — A káposztafélék bírják a legkevésbé az idei telet. Egész szezonra elegendő mennyiségiét tároltunk, de a január eleji nagyfokú enyhülés szinte teljesen tönkretette a készletet. Menteni próbáljuk amit lehet, s az időközben felszabaduló hűtőterekbe visszük át az árut, de lényegesen ez sem javíthat már a helyzeten. Tavasszal előreláthatólag importra szorulunk. Savanyúkáposzta viszont van elegendő, sárgarépából, fehér- gyökérből sincs hiány. — Almából tavaly ilyenkor 2570 volt, most pedig 2900 vagonnal van még raktáron. A szezon hátralevő részében is forgalomba hozunk még kisebb mennyiségű szőlőt, körtét, s továbbra is lesz ds- ligyümölcs a boltokban. — Munkánk másik, nem kevésbé fontos területe az 1972. évi. árualapok biztosítása. Az egyesülés tagvállalatainak összesen mintegy 135 000 vagonnyi árura keli termékértékesítési szerződést kötniük. Ez 25 000 vagonnal több, mint az 1971-ben ténylegesen felvásárolt mennyiség. 1972-re mintegy 22—23 ezer vagon burgonya, 50—52 ezer vagon zöldség, 60—62 ezer vagon gyümölcs átvételére szerződünk. • Általában jól haladunk a kötésekkel, különösen jól állunk a zöldpaprika-szerződésekkel, mert míg 1 tavaly ilyenkor 4800 vagonnál tartottunk, most már 5700 vagonnyit kötöttünk le. Csupán egy-két cikk — így például a zöldbab, a zöldborsó és az uborka — esetében kell a szerződéskötéseket erőteljesebben szorgalmazni. — A szükséges árumennyiségek szerződéses biztosításában az idén jelentős szerepe van annak, hogy a MÉK- ek, a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek közös vállalataivá alakultak át. így az igazgatótanácsi értekezleteken közös érdekeltségük alapján, közösen tárgyalják meg a tervezett előirányzatokat, együttesen dolgozzák ki a szerződések feltételeit, s a felmerült problémákat is könnyebben oldhatják meg, együttesen —' fejezte be nyilatkozatát Panák László vezérigazgató. Orvos, acclkék elvenni líá ban Az ünnepi egységgyűlésen vette át a rangos kitüntetést, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. Néhány perccel ezután beszélgettünk, tekintete tükrözte, hogy a jogos, a megérdemelt elismerés mindenkiben aligha leplezhető jó érzést, elégedettséget kelt. Mintha rá- érezne dr. Pápai Sándor füzesabonyi körzeti orvos, mindjárt így kezdi: — Ilyenkor az ember előtt visszapereg tizenkét évi szolgálat minden szép, minden gondokkal terhes emléke, s eszébe jut az a. pillanat is, amikor döntött, hogy mun- kásőr lesz. .. Miért is Lesz egy orvos munkásőr, mi ösztönzi arra,, hogy magára öltse az acel- kék egyenruhát? — Azt szerelném valamiképpen honorálni, amit. ettől a rendiöl kaptam, azt, hogy tanulhattam, hogy , orvosi divtomat szerezhettem, méghozzá különösebb gond nélkül, -mert csak tanulnom kellett. Munkásszülei álma teljesült azzal, hogy bejutott az orvosi egyetemre. A fiatalabb nemzedék számára már csak történelmi lecke a negyvenöt előtti múlt, Pápai Sándor azonban, ha fiatalon is, de belekóstolt keserűségeibe, s számára nagyon is hus-vér valóság a kötődés az osztályhoz és a jobbat jelentő rendhez. Mindezt akkurátusán részletezi, nehogy félreértés essék, nehogy higgye valaki, hogy sablon- ízűek a szavak, hiszen minden mondat hitelét élete krónikája igazolja, — Innen,’ Füzesabonyból indultam, ide jöttem vissza. Akkor úgy éreztem: ez kötelességem, mert itt van szükség munkámra, szaktudásomra. Jo évtized muitan sem bántam meg, mert segíthettem, mert nekem is segítettek. Tizenkét évi szolgalat emlékeit idézzük, nem könnyű közülük válogatni: — Talán a két. év előtti nehéz napokat idézném, amikor úgyszólván -az egész országnak kellett valamilyen módon felvennie a harcot a minden érték pusztítására törő veszedelmes tiszai árral. A mi egységünk Poroszlónál. töltött hosszú időt, úgyszólván éjjel-nappal a gátakon dolgoztak baj társaim. Nekik nehezebb volt, ám nekem sem volt könnyű, hiszen mindig talpon kellett lennem, orvosi segítségre vártak a kimerült emberek. Sokszor éreztem: nem bírom már tovább, akkor bajtársaimra, a gátakon helytálló emberekre gondoltain, s legyűrtem az olalkodo fáradtságot. Az összetartás adott akkor mindannyiunknak erőt, ezt a felemelő érzést aligha lehet felejteni. Mindehhez még egy emlék, már a polgári eletböf: •— Néhány éve kapott korszerű orvosi rendelőt a , kör zetem, most mar sokkal könnyebb dolgozni, segíteni a betegeken. Mit mondjak még? Nincs jobb érzés az elégedettségnél, a tartalmas élet tudatánál. Azt hiszem, ezért érdemes felöltem, az acélkék egyenruhát.., (pécsi) Növekednek az állami, csökkennek a vállalati beruházások Kiemelt beruházás a Gagarin HäerSmQ Az építőiparban az idén az erők átcsoportosítása, a sorok rendezése jelenti a legnagyobb feladatot, hiszen összességében a korábbinál mérsékeltebb, mindössze három-négy százalékos termelésnöveléssel számolnak. A mérsékeltebb beruházási ütem természetesen csak a kevésbé jelentős és sürgős építkezéseket, beruházásokat érinti. A változásoknak tétel szerinti, részleges egyeztetése még nem fejeződött be. Az építőipari vállalatok előreláthatóan márciusban ismerhetik meg teljes mélységükben az idei feladatokat, de ez nem okoz fennakadást, hiszen munkájuk zöme a múlt évről áthúzódó építkezés, amelyek közül a legfontosabbakra egyébként is „súlyozták” erejüket a téli munkák jegyében. Fokozott követelményt támaszt az építőipari vállalatokkal, szervezetekkel szemben, hogy a mull évinél 12 százalékkal nagyobb építési feladatot kell teljesíteniük az állami egyedi nagyberuházásokon. így erőteljesebb lesz a koncentráció, mert ezt a nagyobb termelésnövekedést a tavalyi 90 helyett 63 egyedi nagyberuházás építkezésén kell elérni. Ezen belül is kiemelt feladat a Barátság II. kőolajvezetéknek, a Du- namenti Hőerőmű második és harmadik ütemének, a Gagarin Hőerőműnek, a he- jőcsabai új cementgyárnak, a Dunai Kőolajipari Vállalat második ütemének, a pétfür- dői műtrágyagyárnak, a kiskörei vízlépcső első ütemének, a budapesti Metro észak-déli vonalának építése és a Batthyány tér rendezése. A Borsod, Veszprém és Nógrád megyei építőknek megkülönböztetetten fontos feladatuk az idén induló öt állami egyedi nagyberuházás — a Tiszai Hőerőmű, a TVK pirolizis-vonal, az ino- tai gázturbinás csúcserőmű, a Nyirád-Deáki-pusztai bauxitbánya és a kisterenyei burkolólapgyár — gyors ütemű építésének előkészítése, majd megkezdése. Volumenében kisebb. tLeaz építési ütem tekintetében jelentős erőfeszítést követel a 17 fontos beruházás, amelyet a népgazdaság fejlesztési kölcsönnel támogat. Ezek között található az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrás-gyára, a nyergesújfalui eternitüzem rekonstrukciós beruházása, a selypi eternit- csőgyár, a Lenin Kohászati Művek diósgyőri nemesacélhengerműve és még több más sürgős beruházás. A munkák meggyorsítására tervezett ez évi építési ütemnek megfelelően az idén 35 százalékkal több munkát kell ezeken elvégezni, mint tavaly. A legnagyobb építési volument jelentő állami cél- csoportos beruházásoknál összességében nem növekedett az építési feladat, de ezen belül gyorsítani kell a munkát a lakás-, a földgáz-, a tároló- és a szállodaépítési programnál. Az egyéb állami — főként a nagyobb oktatási és egészségügyi — beruházásoknál a múlt évi 23,8 helyett, 4,8 százalékkal bővülnek az építési feladatok. Ugyanakkor a vállalati döntési körbe tartozó beruházások előirányzata valamelyest csökkent. így végeredményben az állami beruházásoknál 5 százalékos növekedéssel, a vállalati beruházásoknál pedig 2—3 százalékos csökkenéssel számolnak az építők. Az építési piac egyensúlyi helyzetének javulása alapján az építőipari vállalatok nagyobb gondot fordíthatnak munkájuk koncentrálására, s így az exportárualapok növelését, az aluminiumprog- ramot, a számítástechnikai programot, a textilipari rekonstrukciót, a sertéstelepek létesítését, a könnyűszerkezetes építési módot és más népagzdasági fontosságú feladatok megoldását segítő beruházások meggyorsítására. (MTI) 197*. tetaíár -■> sm**lm i