Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
»TOOMÄNT fis technika;,; Messzelátó fényképezőgép tudomány es technika:.: fis TECHS® MIGRÉN „Rövidzárlat” a fejbőr vérellátásában A geológusok elektromos segítőtársa A föld mélyét kutatók, számára lényeges kérdés a geológiai előrejelzés. A jelenlegi kutatási módszer melleit nem lehet abszolút biztonsággal megállapítani, hogy adott körzetben a kutatás tárgyát képező ércen vagy ásványi anyagon kívül találhatók-e mások is. Nyugat- Szibériai kutatók megpróbálták pontosítani a prognózist. Az elmúlt évtől kezdve gyűjtik a kutatási területről a vízminták analízisének adatait, s azokat egybevetik a geofizikai kutatások anyagával. Az összegyűjtött anyagot, valamint a színképelemzés bekódolt adatait elektromos számítógéppel dolgozzak fel. A gép az adatok sokaságából kiválasztja a szükségeset, megadja a vizsgált körzet jellemzőit és megjelöli a perspektivikus területeA részlegnél matematikus csoportot létesítenek, hogy a kutatási munkálatokat minél pontosabb előrejelzéssel segítsék. Édesvíz a tengeíekbal Az emberiségre nagy feladat vár megoldásra: a vízellátás. Planétánkon ugyanis az egész vízmennyiségnek csak 2.8 százaléka édesvíz, ebből Is 2,15 százalék a gleccser- és csak 0,6^o sxa- zalék a folyó- és a föld alatti vizek mennyisége. A rendelkezésre álló édesvíz már már alig elegendő, s a szükségletet csak a tengervízből lebet kielégíteni, hiszen a tengerek és óceánok képezik földünk vízmennyiségének 97,2 százalékát. Minden eddigi próbálkozás közül a tengervíznek édesvízzé alakítására legalkalmasabbnak látszik az atomenergia. Gazdaságos módszereken dolgozik a tudomány, amelyek közül legalkalmasabb nagy atomerőművek építése, amelyek amellett, hogy a tengervizet édesvízzé változtatják, nagy mennyiségű nyersanyagot is vonnak ki a tengerből, különféle sókat az ipar és trágyát a mezőgazdaság számára. Egy 49 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű naponta 4 10 millió tonna édesvizet tud termelni, ez a mennyiség kielégíti egy’ kb. 4 millió lakosú terület polgári és ipari szükségletét — és ezenkívül naponta 100 ezer tonna konyhasót, kb 3500 tonna kálisót, 5 ezer tonna magnéziumot, 3 ezer tonna brómot és több mint 10 ezer tonna kénsavat von ki a tengervízből. Víz alatti kötélpálya Marseille partjaival elkészült az első víz alatti kötél- pálya, amely magából a fco- télpályából és négy (mindegyik oldalftn 2—2) vízbe merülő fülkéből áll. A fülkékben a víz alatti tartózkodás idején megfelelő légnyomást tartanak fenn. A kötélpálya hossza 1 kilométer, legnagyobb merülési mélysége 30 méter, a víz alatti utazás időtartama Is perc! A fülkék 6 feröhelye- $ak. és körkilátasiiak. Uj fejezet a Hars-kutatásban Az űrkuta tás szakembe rei messzeme nőén felhasz nálták azoka a kedvező le hetősógeket, amelyet ; Föld és < Mars ritkái előforduló "nagy együtt állásai nyújtanak: égj amerikai éí két szovjei rakéta műszertartályai tevékenykednek a Mars térségében. Most else alkalommal került sor arra, hogy mesterséges holdakat telepítsenek Mars körüli pályára, illetőleg, hogy kutatórendszert épségben szállítsanak le bolygó-testvérünk felszínére. Az amerikai Mariner 9., valamint a szovjet Mars 2. és 3 egyaránt Mars körüli pályára tért. A Mars 3. azonban (december 2-án kutató automatát küldött a bolygó felszínére, amely ott — épségben — leszállt. Ezzel megvalósult a lágy leszállás a naprendszer második idegen bolygóján, a Venus után a Marson is. A Mars 2. és 3. felhasználásával folyó kutatások Igen érdekesek, annak ellenére, hogy röviddel a lágy leszállás után váratlanul megszakadtak a felszínről továbbított képjelek. A bolygó körül keringő, két mesterséges hold pályája ugyanis jelentősen különbözik. A Mars 2. keringési ideje mintegy 12 óra, a Mars 3. viszont 11 nap alatt tesz meg egy fordulatot. A pályák ilyen erősen eltérő volta lehetőséget ad arra. hogy például részletesen elemezzék a Mars és a napszél kölcsönhatását, azáltal, hogy azonos időpillanatok - oan a bolygótól jelentősen különböző távolságokban mérik a napszél adatait. Ez különben szovjet—francia együttműködés keretében folyó munka, amelynek során francia gyártmányú műszerek is íelhasznalásra kerültek. A Mars 3. erősen megnyúlt pályadlakjánák két alapvető oka is van. Az egyik ok az, hogy ebből az egységből útnak indított leszálló rekesz nem volt felszerelve nagy teljesítményű rádióadóval és irányító tükörantennával. Célszerűbbnek látszott az a megoldás hogy a felszíni egy-, ség jelzéseit a pályán maradt, s a Földdel való összeköttetésre alkalmas rádiótechnikai rendszerrel amúgy is felszerelj^ egység biztosította. Így a keringő rekesz felvette, majd erősítés után a Földre továbbította a felszíni egységtől érkező jeleket : röviden fogalmazva, az átjátszó állomás szerepét is ellátta.' Ahhoz, hogy az átjátszás során a felszínen felvett adatok a keringő adóhoz, s onnan a Földre folyamatosan eljuthassanak, szükség volt arra, hogy az átjátszó hold egész idő alatt kapcsolatot tarthasson a felszíni egységi, lyek bizonyos ellenállást fej- s tenek ki a vérárammal szem- ben, ennek következtében í. egy kisebb-nagyobb szövet- rész elvértelenediik, nélkülöz- ni kénytelen az oxigént. A- vérellátásnak ez a ,,rövid- c zárlata” a fő oka a fejfájás- i rohamoknak. ü Ha a migrénben szenve- 7 dőknek anyarozsból nyert ki1 vonatot adnak, a véredé2 nyékben beállt görcs. feld- dódik és a vél- ismét átfo- lyik a hajszálereken. Az el- , halványult fejbőrrész új színt : kap és a fájdalom alábbhagy.- E gyógyszer azonban méreg, ezért igen óvatosan kellada- golni, s tabletta alakban csal: l akkor hatásos, ha koffeinnel i keverik. Egy másik gyógyszer, a • pangamsav (ismertebb ne- ; vén: B15-vitamin), azon az • alapon csökkenti a migrénes . fájdalmakat, hogy javítja a szövetekben az oxigénfel- hásználást. Az anyarozské- ■ szítményekkel szemben az az előnye, hogy alig van mellékhatása. Persze az lenne a legjobb megoldás, ha a migrénrohamokat már csírájában el lehetne fojtani, meg lehetne előzni. Az erre vonatkozó kísérletek már eddig is biztató eredményeket hoztak. Felfedezték, hogy a vér egyik összetevőjének, a szerotinnak az aránya a migrénrohamok idején csökken. Remélik, hogy rövidesen megtalálják a módját, milyen módon tartható egyensúlyban a vér szerotintartalma, ami egyben a migrén elleni „hadjárat” teljes sikerét is jelentené. A migrénben szenvedők 80 százalékát gyógyszerek segítségével már ma is meg lehet szabadítani a kínzó fajdal- maistól. ' A migrén, bár ártatlai 1 mégis igen kínos, fájdalma " betegség, amely csaknem ki * zárólag a nőknél fordul elí ' Nem állítható, hogy a mig ' xén a modem technikai vi lág betegsége: mar a régi gö rög és arab orvosok is írtai róla. Sok évszázadon át i felső polgári réteg divata betegsége volt, nem eg; esetben a kötelezettségek aló való kibúvás eszköze. A: ókorban hemikraniának hív ták a betegséget, a közép korban migrania lett belőle majd a franciák honosítottál meg a migrén (migraine) elnevezést. A migrén tünetei sokfélék, az enyhe viszketegségtő! kezdve az elviselhetetler émelygéssel, hányással, bénulással kapcsolatos rohamokig. Örökölhető betegség, as esetek 80 százalékában bebizonyítható az öröklődés. A migrénre hajlamos nők többsége azt állítja, hogy édesanyja is migrénben szenvedett. Migrénrohamoknál a fejbőrben vérkeringési zavar áll be. Ezt a zavart; melyet akár rohamnak is nevezhetünk, az agynak abból a központjából — az ún. vazomotorikus központból —, eredő inger váltja ki, amely a véredé- nyek idegszabályozását ellenőrzi. Ide futnak össze a bőr vérellátásával kapcsolatos összes jelzések, és innen indulnak ki a fejbőr felé irányuló „parancsok” is. Bizonyos alkalmakkor — időjárás-változáskor, könnyű alkoholmámornál, a női havi ciklus időszakában — ez a központ áramlökéseket bocsát ki, amelyek a műszeresen regisztrált, agyáramké- pen világosán kirajzolódjak. Érdekes, hogy az ilyen agy- áramkép nagyon hasonlít ahhoz, amelyet epileptikus rohamoknál jegyeznek fel a betegeknél, holott a klasszikus migrénnek semmi köze az epilepsziához. Mi történik tehát a vazomotorikus centrum „riasztásakor”? A fej egyik feléhez tartozó halánték , és homlokrész véredényei lökésszerűen vérrel telnek meg a főütőerekből. De a fejbőrbe érkező vér megkerüli a legfinomabb hajszálereket, ameGuruló váróterem Á világ leghosszabb hídja Három kilométer hosszú lesz, hárommilliárd nyugatnémet márkába fog kerülni a világ leghosszabb hídja, amely Olaszország sajkának déli csücskét köti majd össze — 8 évi építési munkálatok után — a szicíliai Messiná- val. Az olasz kormány pályázati felhívására beérkezett 143 tervből 12 került a döntőbe. A legesélyesebb terv szerint négy, párosán elhelyezett, 600 méter magas, mélyen a tengerszoros talajába süllyesztett pilon tartaná a 3090 méter hosszú függőhidat. Közbeillesztett tartóoszlopokon négy méter vastag aeélkáöelek tartják az autóuíakat és a vasúti pályatestet. A nagyerejű viharok miatt a hidat úgy tervezik, hogy mindkét oldalán 4—4 méteres kilengése legyen. A hídpillérek magassága kétszerese az Eiffel-toronynak. a pillérek , közötti távolság is meghaladja az eddigi legmodernebb fűggöhidakét, a San Francisco-i Arany Kapu hűdét, és a New York-i legújabb, 1984-ben elkészült hídét. Felmerült egy olyan terv is, hogy a tengerszorost egyszerűen be kell temetni, de a terv kivihetetlen, mert a 250 méter mélységű tengerszorost vad áramlatai miatt már Homérosz is rendkívül veszélyes tengerként írta le az Odüsszeában. —> A híd 1980-ra készül eL ilíomfényltépeli Japán tudós egyedülálló eredményről számolt be egy stockholmi nemzetközi konferencián. Normál elektron- mikroszkóppal urán- és tó- riumatom-f elvételeket készített. Sötétmező képtechnikát alkalmazott: a felvételeken az atomok a molekulákban elfoglalt helyüknek megfelelően világos foltként jelentek meg. i UlOMAXV ÉS TECHNICAL 3 Japán mérnökök készítették a Teleka—240 elnevezésű fototávcsövet, amely igen erős lencséi segítségével lehetővé teszi nagyon távoli objektumok megfigyelését és lefényképezését. A „messzelátó” fényképezőgépbe 35 milliméteres filmet kell tölteni. Különös érdekessége a most folyó kísérleteknek, hogy a Mars térségében végrehajtott valamennyi manőver — a bolygó körüli pályára állás, valamint a leszállás — autonóm rendszerék segítségével, vagyis a földi irányi tóközpant részvétele nélkül ment végbe. A korábbiakban, a Venus- hoz érkező, és arra leszálló szovjet Venera, „menetből”, vagyis mesterséges holdpálya közbeiktatása nélkül hajtatta végre a leszállást. Most viszont ilyen pálya közbeiktatásával került sor, a Marsra történő leszállásra. Az új módszer általánosan alkalmazható, mind a Hold, mind a bolygók esetében, s éppen ezért a bolygók felszíne elérésének ez a technikája új, perspektivikus lehetőségek forrása a bolygó- kutatásban. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a most folyó kísérletsorozat a szovjet űrkutatás automatákra épülő ágazatában töretlenül felfelé ( ívelő fejlődés eredménye, és egyenes következménye a ] holdkutatásban már eddig I is sikeresen alkalmazott eljárásoknak. SInka József A Mars 3. leszállási helye a déli szélesség 45. és a nyugati hosszúság 159. fokán. gél, akkor is, amikor a Mars nincs a földi központ látóterében. Ezt a legegyszerűbben úgy lehetett megoldani, hogy az átjátszó holdat rendkívül megnyúlt, ezáltal igen hosz- szú keringésidejű pályára állítják. Ez a megoldás hasonlít a földi gyakorlatban már jól bevált Molnyija 1. típusú híiközlő holdaknál alkalmazottakhoz A Mars 3. erősen megnyújtott pályája ezenkívül lehetőséget adott a Mars 2. által folytatott kutatásokban a már korábban említet együttműködésre.
