Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Kutatólaboratóriumban dolgozott, egyetemen taní­tott, s szervezte a ghanai k ''.egészségügyi hálózatot dr. Ríngelhann Béla főorvos, akit nemrég Markhót-érem- mel jutalmaztak Egerben. Ghánában szerzett tapaszta­latairól beszélgettünk a trópu­si betegségek tudorával, aki elmondotta, hogy Accrában végzett munkájának első fontos felismerése az orvos­képzéssel kapcsolatos. — Menet közben, szük­ségletek és ideák alapján szerveződött Ghana egyet­len orvosegyetemének mun­kastílusa, témavilága. így sok olyan elgondolást tud­tunk a tanítási anyagba ül­tetni, ami szemben állt a tradíciókkal. Legjelentősebb közülük a megelőző és tár­sadalmi orvostudomány ok­tatása, amely az orvoskép­zés gerincévé vált egyete­münkön. Nyugat-Afrikában, a malária fő termőtalaján, hol évente százezrek pusz­tulnak el ebben a beteg­ségben, szinte felmérhetet­len az ilyen irányú orvosi munka hasznossága. Más kérdés, hogy a hétmilliós Ghánának alig hatszáz or­vosa van pillanatnyilag, te­hát megközelítően annyi, mint Heves megyének, s ezek nagy része is néhány éves működés után magán- pacientúrájához fordul, mint­sem a társadalmasított egészségvédelmet szolgálja. Az afrikai népeket erős törzsi szellem hatja át, ragaszkodnak ősi kultúrá­jukhoz, s gyógyászat tekin­tetében amennyire megnőtt bizalmuk a modern orvostu­domány iránt, legalább olyan tisztelettel tekintenek kuruzslóik munkálkodására. Jellemző e kettősségre, hogy a hivatalából évekkel ez­előtt elmozdított Nkrumah elnök, akinek felvilágosult- ságát sok száz általa létre­hívott iskola bizonyítja, be­tegség esetén orvosán kívül nfindig felkereste kuruzsló- ját, aki az államfői reziden­cia szomszédságában lakott. — Az ilyen féle nehézsé­geket azonban csak megér­téssel, bizalommal, a törzsi kötelékben élő afrikaiak kultúrája .iránti tisztelettel tudja legyűrni a modem el­vek megvalósítására törekvő emjjer. S itt nem lehet gyors eredményre számítani, fly- pen ezért ellene vagyok an­nak, hogy orvosainkat csu­pán hónapokra küldjék a fejlődő országokba. Arra el­megy egy esztendő, míg megismerkedik a tanul­mányútra vállalkozó szak- em'ber a kinti életstílussal, beleilleszkedik az őt körül­vevő környezetbe, s némileg kitapogatja munkaterületé­nek fő jellemzőit. A trópu­son ószlelt betegségek 70 százalékát Európában nem ismerik. Mire ezek felderí­tését, gyógyítását* a haszná­latos gyógyszerek összetevő­it elsajátítja valaki.. továb­bi másfél évbe telik! Mit érnek akkor a mi néhány hónapos tanulmányútjai nk? Pedig a trópusi orvostant nagyon komolyan kell ven­ni Európában, hiszen a ci­vilizáció közel hozta egy­máshoz a kontinenseket, azok népeit, így a külön­böző helyeken fellelhető be­tegségeket Is! Ezt a problémakört azon­ban visszájára fordította esz­mecserénk során Ringel harm főorvos. — Ha rajtam állna, én az afrikai orvosok képzésén is változtatnék! Már arai az európai egyetemeken tanuló fiatalokat illeti! Mert itt mit látnak, mit hallanak? Zömmel olyan betegségeket, kóreseteket, amelyekkel ha­zájukba visszatérve nem ta­lálkoznak. Hogyan állják meg akkor helyüket? Ne­künk úgy kellene a fejlő­dő államok egészségügyet, orvosképzését segítenünk, hogy mind több szakembert, trópusi orvostani ismerő győgyászt küldenénk Afri­kába, akik a helyszínen fej­tenének ki oktatómunkát! ★ Bevezető szavaiban arról beszélt dr. Ríngelhann Béla, hogy Ghánában, s általában a nyugat-afrikai országok­ban változatlanul a malária, illetve az ebből származó betegségek jelentik a leg­nagyobb problémát Megkér­deztük, hogy visszaszorítá­sában mi a legcélraveze­tőbb? — A szúnyogok kiirtása lenne, ami Ceylon szigeté­nek esetében eredményre is vezetett. De hát a számta­lan országból álló Afriká­ban, ahol ráadásul az anya­gi adottságok terén hatal­mas eltérés tapasztalható, illuzórikus ez a módszer. Ghánában bizonyos korcso­portokra kiterjedően rend­szeresítettük a megelőzést. Leginkább veszélyeztetettek az öt éven aluli gyermekek, valamint a terhes nSK aki» két rendszeresen kezeltünk. A malária megelőzésére van egy nagyon hatásos magyar gyógyszer is! A Delagin! Mi például ebből szedtünk he­tenként két tablettát, és si­kerrel átvészeltük a hét esztendőt... — Mi volt speciális ku­tatóterülete Ghánában? — Egy örökléses betegség, a sarlósejtes vérszegénység, amely szintén a maláriának köszönheti létét, s akkor ha­lálosan veszélyes, ha a gyer­mek mindkét szülőtől örök­li a sarlósodé* génjét. Az ilyen betegek korábban húszéves korukban többnyi­re meghaltak.’ ★ Régen delet harangoztak már. Be kell fejeznünk a beszélgetést, . mert a főor­vos rövidesen utazik. Visz- szatér Budapestre, új mun­kahelyére, a U-es számú klinikára. — Nem nehéz megválni Egertől, amely a család ősi fészke? — Hazudnék, ha tagad­nám ... Az afrikai évek azonban új irányt szabtak életemnek. A trópusi orvos­tannak ma még kevés isme­rőié van hazánkban. Oda kell mennem, ahová a szük­ség parancsol, illetve ahol tapasztalataim leginkább hasznosíthatók. Es ez most a főváros... Szívemben azonban megőrzőm Egert Apám, anyám és gyermek­korom városát. Moldvay GySzS Papír, olajból Olajból készít­hető papír gyártá­sán fára­doznak Ja­pánban. Külsőleg a szintetikus papírt nehéz a valóditól megkülönböztetni. A műpa­pír önköltsége azonban Je­lenleg még mintegy három­szorosa a valódinak. A szintetikus papír fel­használási terüléte jóval ki­terjedtebb lesz, mint a kö­zönségessé, mivel szilárdabb, nem deformálódik és jóval ellenállóbh a vízzel és a nedvességgel szemben. Ezenkívül a szintetikus papírhulladékot újból fel le­het használni a papírgyár­tás nyersanyagául. A világ legrövidebb nevű városa Franciaor­szágban ta­lálható. A Somme fo­lyó menti városka ne­ve — Y, A városkának 143 lakosa van. Város­nevek Egy légi bői nevünkről Ebben az új rovatban, az új év küszöbén, egy régi bomevünk eredetéről szó­lunk, s így köszöntjük, régi és új olvasóinkat, s kívá­nunk boldog új évet. Szil­veszterkor az ízes, zamatos •v szamorodnival teD pohárral kívántak sokan boldog új esztendőt családtagjaiknak, ismerőseiknek: Ennek a borfajtának a megnevezésére két hangsort is felhasználnak, s a sza­morodni hangalak mellett gyakran halljuk a szomorodó ni megnevezést is., Ez utób­bi név népetimológiás alak- változat. Ha ugyanis • két hasonló hangalakú szó haj. egymásra, akkor azt a hang­sort, amelyik hangalak'jában nem közvetít egyértelmű je­lentéstartalmat, illetőleg nem érződik rajta a magyar kiejtés sajátos jellegzetessé­ge, a hangzási rokonság alapján a magyarnak tar­tott hangsorral cserélik fel. Ez történt bornevünk sza­morodni és szomorkodni kettős hangalakjának kiala­kulásában is. A helyes és hivatalos név tehát: szamo­rodni. Ebből az is kitűnhetett, hogy a szamorodni elneve­zés idegen eredetű, s első­sorban , a tokaji borvidéken tevékenykedő lengyel borke­reskedők nyelvéből került át hozzánk. Igen értékes ez a régi bomév, mert a természetes névadás típuspéldája. Nem sorolhatjuk a fantázianevek csoportjába, hiszen önmagá­ban is utal e borfajta ké­szítésének módjára is. Ezzel a névvel ugyanis ázt a bort nevezik meg, amelyet ve­gyesen aszús és ép szőlöbo- gyókból nyernek. A töppedt, az aszút szemeket tehát nem szedték külön, hanem rajta hagyták a gerezdeken, és így taposták ki. Ezért nevezték meg ezt a jó za- matú bort a „magától ter­mett” értelmet hordozó len­gyel samorodny hangsorral. A szamorodninak két vál­tozatát is ismerjük, ha több az aszús bogyó, akkor kap­juk az édes szamorodnit, ha kevesebb, akkor a száraz szamorodnit. Különben a szamorodni elnevezés a magyar nyelv közvetítésével az európai nyelvekbe is bekerült. A né­metek a Szamorod ner, a szerbek, a horvátok a ao- marod hangsorral nevezik meg általános értelemben a kérdéses borfajtát, de igen gyakran a tokaji jelző is minősíti ezeket a megneve­zéseket Dr. Bakos József Javaslataim a borvilágversenyre A leghosszabb nevű város viszont Thaiföld fővárosa. 1782-ben,- alapítása évében thai nyelven a vá'ros neve így hangzott: Krungtepma- hanakornboaornratanakosi imahintarayudha ymahadi- loksmah asatar baborpimna- vatrsatitse .katattiyavi sanu- kanprasit. (Az átírásért nem kezeskedünk!) Szerencsére a város nevét megváltoztatták és így ma Bangkok, Krung- thep, avagy Pfa Nakok né­ven ismert. A Molozs- nája obszer­vatórium mellett épült fel a szovjet Egészség- ügyi Tudo­mányos Ku­tatóközpont csupa üveg és alumínium épülete. Min­den szakrendelés külön he­lyiséget 'kapott, ezenkívül ta­nulmányozzák az ember ak* klimatizálódási képességét a sarkvidéken, továbbá a tele­léshez legjobban megfelelő PMxázat, lakóházak, táplálék iMakításán dolgoznak. ÜJSAGHÍB: Az els5 borvilág­verseny rendezője Magyaror­szág. . . A rendezvényre 45 sző­lő- és bortermelő ország kapott meghívást. ivat! Hurrá! Éljen! Ha­zánk méltóan régi nagy híréhez, borvilágver­senyt rendez. Halál az anti­alkoholistákra! Mert minden önmagára és hazája tisztes­ségére valamit is adó borisz­sza most bátran és világra­szóló méretekben fogyaszt­hatja majd kedvenc tütüit: a rizlinget és a leánykát, a kadarkát, vagy a muskotályt. Szóda nélkül. Tisztán. Mert bárki beláthatja, hogy egy borvilágverseny idején jó­zannak lenni nem más, mint aljas elárulása annak az esz­mének, amit egy borverseny a világon jelent, a bort szó­dával keverni pedig olyan tett, amelytől borzadva for­dul el mindenki, akiben csak egy kis szesz is volt. Van. Vagy lesz! Elő tehát, bortársaim, a po­harakkal, ne szégyelljük bor­virágos orrainkat, mert le­het, hogy szép virág a rózsa, nem randa a szegfű sem, sőt állítólag a liliom is szép vi­rág, de mindezek megfony- nyadnak az irigységtől, egy igazi borvirág láttán. Ah, mily veres egy ilyen borvi­rág, mily cirádás, a színek és az orrok játéka megbúvói! a nézőt, nem beszélve arról a teméntelen időről és borról, amit befektetni kénytelen a borvirág tisztelője és nevelő­je. A borvirág is lehet kór rém, olyan hobby, mint pél­dául a kaktusz. És nem is szúr! Javaslom hát, hogy He­gyeshalomnál, Csapnál, Bán­révénél és az összes határ- állomásokon a díszkapukat borvirággal díszítsük ez alka­lomból. Semmiféle rajnai, vagy mózeli, grúz, avagy spanyol borvirág; legyen az magyar, kadarka, vagy riz­lingszilváni televényen ne­velt nemzetiszínű borvirág. Az anyját neki! És javas­lom azt is, hogy különös te­kintettel a nemzetközi mére­tű vízhiányra, amely hova­tovább katasztrófával fenye­geti a józan emberiséget (mindig mondtam, hogy a víz az csak bajt okoz!), a vi­lágverseny ideje alatt a csa­pokban bor keringjen, az an­gyalát. A vízvezetéket kellő hozzáállással és nekitámasz­kodassal kereszteljük csókát szépen borvezetékre, a víz­tornyokból természetszerű­leg bortornyok legyenek és vezessék be a bűnösök szá­mára, hogy kenyéren és ví­zen éljenek. Vagy ezt már bevezették? Na ügye, milyen büntetés a víz! Sőt: javaslom, hogy egyál­talán a vizet, mint olyat, ik­tassuk ki a világegyetem ránk eső részéből. Azt mond­ják a tudósok— és én ilyenkor nagyon hiszek nekik —, hogy a mi földünkön a víz az élet dajkája. Elég volt az öreg dajkából! Kinőttük. Legyen a dajka a bor. Utővégre világ- verseny uan. És én élek-ha- lok egy ilyen világversenyért, ahol inni nem bűn, de ha­zafias dicsőség, ahol a részeg­ség foka egyenes aránybait áll az elfogyasztott ital mennyiségével és annak fo­kával. Életemet és magas véralkoholomat ezért a ver­senyért! Hogy mit tetszik mondani? Hogy ez egy olyan tudomá­nyos izé? Eljárások és ter­mesztési módszerek, meg ilyesmi... Ahál Szóval me­gint egy marhaság, csak hogy szórjuk az adófizetők pénzét. Ilyenek miatt nem telik ne­kem hovatovább a nyolcadik nagyfröccsre'. Hát érdemes lelkesedni? Egy frászt. Ezek, kérem, akkor isznak, amikor jólesik nekik. Hallatlan. Ami­kor jólesik nekik. Tisztára, mint az állap tok... íegrii Szak- rendelés a Déli­sarkon \ (0 I ^ I fm V C I \ 3 ' | E W | KD 1 3_ j ® í n V £ j lLl ORVOSOK éskuruzslók Dr. Ringe‘hann Bé^a afrikai tapaszía.atai

Next

/
Oldalképek
Tartalom