Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

9 tudomány a termelés szolgálatában Levél Madridból — A világ élvonalában Uj termésbecslési eljárás r Lapunk hasábjain jó né­hányszor beszámoltunk már a kompolti mezőgazdasági kutatóintézet munkájáról, az ott folyó kísérletekről. Ezút­tal arra kértük dr. Szalai Györgyöt, az intézet igazga­tóját, arról beszélgessünk, a kutatógárda milyen kapcso­latot alakított ki a termelő­üzemekkel, milyen taná­csokkal, kutatási eredmé­nyekkel segítik elő a köz­vetlen termelés fellendítését. — Intézetünk fő feladata a kutatás, az új fajták, el­járások, módszerek kikísér­letezése. Emellett természe­tesen egyre nagyobb felada­tot fordítunk arra, hogy a mezőgazdasági I üzemekkel gyümölcsöző kapcsolatot ala­kítsunk ki, segítsük a tudo­mányos eredmények minél gyorsabb elterjesztését. El­mondhatom, hogy az ilyen irányú törekvésünk évek óta sikeres és egyre mélyebb tartalmat nyer. A konkrét példákból kiindulva először a műtrágyázással kapcsola­tos szerződésünket említe­ném. Több termelőüzemmel, így például a Füzesabonyi Állami Gazdasággal, a fü­zesabonyi Szabad Nép, az al- debrői Űj Élet termelőszö­vetkezettel és a Mezőnagy- mihályi Állami Gazdasággal szerződést kötöttünk. Ennek lényege a következő. Az il­lető gazdaság jelzi, hogy melyik területén milyen nö­vényt akar termeszteni és milyen terméseredményt sze­retne produkálni. Intézetünk bizonyos térítés ellenében ta­lajmintákat vesz, a labora­1 tóriumban talajvizsgálatokat végzünk és közöljük a gaz­dasággal, hogy milyen mű­trágyából milyen adagot kell kiszórni az adott területen. Az elmúlt esztendőben mintegy 21 ezer holdon ilyen alapon folyt a termelés — méghozzá sikerrel. Nagyon hasznosnak tartjuk ezt a módszert és szívesen válla­lunk más termelőszövetke­zettől is megbízatást hason­ló munkára. . — A kiskörei vízlépcső megyénk gazdaságait is érin­ti. Az intézet végzett-emun­kat ezzel kapcsolatban? — Természetesen. A Szol- hoki Mezőgazdaságfejlesztési Az űvegházban július van — most virágzik a lucerna. termelőüzemek közötti jó kapcsolatot. — Mi volt a közelmúltban az a tudományos eredmény, mely a legtöbb üzemet érin­tette? — Néhány évvel ezelőtt megbízást kaptunk új. ter­mésbecslési eljárás kidolgo­zására. Elmondhatom, hogy nagyon gyorsan — mindösz- sze két esztendő alatt — si­került olyan módszert kidol­goznunk, amely a régebbi­eknél pontosabb, megbízha­tóbb. Eljárásunk az őszi bú­zára, az őszi árpára és a kukoricára, helyesebben ezek fajtáira vonatkozik. Lényege áz, hogy az egy négyzetme- teren levő kalászok számá­ból, a kalászok átlagos hosz- . szúságából ki lehet számíta­ni az átlagtermést. Mi min­den fájtára táblázatot ké­szítettünk, a táblázatok el­jutottak az ország termelő- szövetkezeteihez, állami gaz­daságaihoz még 1970-ben. Ma már arról is beszámolha­hogy ismertessük az új mód­szert. Nem szeretnék sze­rénytelennek látszani, de nyugodtan elmondhatom, hogy a világon talán a leg­megbízhatóbb termésbecslés van kialakulóban. Természe­tesen a munkát még nem fejeztük be, igyekszünk még pontosabbá tenni eljárásun­kat. —4 Évente hányast keresik fel az intézetet? — Több külföldi kutató­intézettel vagyunk kapcso­latban. Munkatársaik közül mintegy ötvenen látogatnak évente hozzánk. A különbö­ző rendezvények, csoportos látogatások során további 100—150 szakember jut el intézetünkbe. A különböző mezőgazdasági üzemekből egyéni látogatás során pe­dig ugyanennyi szakember. Ez is mutatja, hogy intéze­tünket ismerik, szívesen jön­nek hozzánk. Mi is arra tö­rekszünk, hogy egyre széle­sebb legyen a kapcsolatunk a termelőszövetkezeti, álla- . ml gazdasági vezetőkkel, hi­szen azt szeretnénk elérni, hogy a tudomány, ezen be­lül intézetünk munkája egy­re hatékonyabban szolgálja a termelést. Kaposi Levente Számlálják a kukoricaszemeket, ez is szükséges az új termés­becslési eljáráshoz: Hatvan A NAGYOBB ÜTEMÜ fej­lődés lényegében a harmadik ötéves terv során indult meg Hatvanban. Minőségi válto­zás következett be ezekben az években. A valamikori fa­lusias jellegű település kilé- fpett a fégi keretekből, és. igyekezett felzárkózni a vele azonos lélekszámú városok sorához. Mindenekelőtt a kórház emelhető ki, mint a legna­gyobb építkezés, de emellett rögtön említeni kell az első töbszintes házak elkészültét is. Az újjászületés előfeltéte­le volt a régi házak lebontá­sa, a szanálás. De ahhoz, hogy Hatvan külsőre is egy­re határozottabban mutat­hassa a modern város jelle­gét, meg kplett kezdeni az elavult épületek elbontását. A városhoz hopátartoznate azok a nagy összeget fel­emésztő beruházásdk is, ame­lyek nem mutatósak, jósze­rével nem is láthatók, ha már elkészültek, mert a csa­tornázás, a szennyvíz és csa­padékvíz elvezetése a kor­szerűsítés alapja. Ehhez a feladathoz is az elmúlt terv­időszakban’ fogtak hozzá a hatvaniak. De maradt még tennivalójuk a következő évekre i$ a „föld alatti” vá­ros kialakításában. A 71-es célok között sze­repelt a kórházhoz tartozó nővérszállás megépítése a la­kásépítkezések folytatása Iroda megbízatása alapján elkészítettük Kömlő, Tisza- nána, Sarud, Űjlőrincfalya és Poroszló termelőszövet­kezetének távlati terveit. Ezekben a tervekben meg lett határozva a vetésszer­kezei, a termésátlagok, a traktorlépcső, az önköltség, a jövedelmezőség, az állatte­nyésztés alakulása, a takar­mánybázis ■— egyszóval minden olyan tényező, amely a gazdálkodással kapcsola­tos. Nagy munka volt ez, hi­szen egy terv elkészítése egy tudományos munkatársnak 18—20 hónapját vette igény­be. Meg szeretném említeni, hogy Poroszlónál még bizo­nyos munkák hátra vannak, de a többi tervet már a szö­vetkezetek közgyűléseken is jóváhagyták. Ügy érzem, fcogy ezek a tervek is doku­mentálják az intézet ót a (Foto: Kiss Béla) tünk. hogy mi a vélemény az új eljárásról. Az észrevéte­lek zöme pozitív, kedvező. Mi például, az elmúlt ' év­ben tíz Heves megyei ter­melőszövetkezetben végez­tünk vizsgálatot és ebből becsültük fel a megye vár­ható őszi árpa termésátla­gát. Őszi búzánál ti vizsgálat kilenc szövetkezetre terjedt ki. Végeredményben — a valós átlagokat figyelembe véve — elmondhatjuk, hogy árpánál 93,7 míg búzánál 105,2 százalékban realizáló­dott a becslés. Az új mód­szert az elmúlt évben az or­szág mintegy 300—400 gaz­daságában alkalmazták. De nem csupán belföldön vál­tott ki érdeklődést az eljá­rás, Spanyolországból, Madr ridbói is kaptunk levelet, Pályakezdő fiatalok Becsülik a munkát és örömük telik benne A falrak bátor emberei Ezekben a napokban a fal­vak bátor embereinek egy csoportja jön össze minde­nütt, hogy megbeszéljék, mit tettek az önként vállalt fel­adatok végrehajtásáért, s megválasszák ismét vezetősé­gi tag jóikat. Ezek a bátor em­berek az .önkéntes tűzoltók, akik ott vannak, ha veszély van, ha a „vörös kakas” fel­repül a házakra. Nemegy­szer halált megvető bátorság­ra van valóban szükség, hogy megfékezzék a lángokat, meg­óvják a teljes pusztulástól a családok otthonait, kis va­gyonát. Ezek az emberek a munkás hétköznapokon vál­lalatok, intézmények, üze­mek és a föld dolgozói, csak­úgy mint mások. De ha leéli, az első riasztó szóra ott van­nak és segítenek. Munkájuk­kal, amely hozzájárul a tűz­esetek megelőzéséhez és megfékezéséhez egyaránt, ki­vívtak már az elmúlt eszten­dőkben ti > falvak népének tiszteletét. Ezt mi sem bizo­nyítja tálán jobban, mint az, hogy az elmúlt tanácsöálasz- tásök idején szám szerinf 321-et tanácstaggá is válasz­tottak. Ezekben a napokban, he­tekben az önkéntes tűzoltó- csoportok megbeszélik eddigi eredményeiket, önkritikusain elemzik az elmúlt évek so­rán végzett munkákat. Vizs­gálódnák, hol és hogyan te­hetnek többet, hogyan szol­gálhatnák még jobban az em­berek biztonságéit. Igyekez­nek alaposan elemezni az *eredményeket, amely ék va­lóban tiszteletre méltóak. Többek között azért is, mert ezek mögött az eredmények mögött fárasztó — a szabad időben végzett— gyakorlatok tömege áll. Pihenő és sza­bad idejüket áldozzák fel ar­ra, hogy felkészüljenek mind alaposan, a falu szolgálatára. Ezekben a napokban vá­lasztják meg új vezetőiket is, akikkel az élen a jövőben még jobb munkáira készülnék. Csák elismeréssel szólha­tunk mi is az eddig végzett munkáról. S csak sikereket kívánhatunk az újjászerve­zett vezetőségeknek, az új aktívákkal erősödő testületek­nek —, mindannyiunk érde­kében végzendő munkájuk­hoz, ' STV «- d — A Munkaügyi Minisztéri­um nyolcezer pályakezdő fi­atal, továbbá vállalati igaz­gatók, KISZ-vezetők, taná­csi munkaügyi . osztályveze­tők véleménye alapjun fel­mérést készített a pálya­kezdők helyzetéről. A válaszokból kitűnt, hogy a fiatalok 94,6 százaléka egészben vagy részben elé­gedett munkahelyével, (egé­szében, 28.4 százalék), elége­detlenségét csak 5.4 százalé­kuk fejezte ki. Azoic, akik munkahelyükön jól érzik magukat, mindenekelőtt a munkatársak jó kapcsolatát, majd sorrendijén a vezetők és beosztottak jó együttmű­ködését, a dolgozókkal való jó bánásmódot, a fejlődési lehetőségeket, a saját ügyek­be való beleszólás lehetősé­gét, az anyagi megbecsülést, a szociális gondolkodást, vé­gül az üdülési, sport- és kulturális lehetőségeket ( tartják vonzónak. A vállala-' toktól elkívánkozók viszont elsősorban az anyagi meg­becsülés hiányára, a saját ügyeikbe való beleszólási jo­guk csorbítására és a mun­katársak közötti rossz kap­csolatokra panaszkodnak. A fiatalok többsége —sa­ját vallomása szerint — nem (Tudósítónktól): Feldebrő község lakossága, a községi tanács és a Haza­fias Népfrontbizóttság veze­tésével évek óta eredménye­sen vesz részt a virágos fa­luért versenymozgalamhan. E mozgalom eredményeképpen Feldebrő valóban tiszta és virágos falu,, utcáin és park­jaiban gondozott virágágyak, díszfák, díszcserjék sora, hir­deti a lakosság réndszerete- tét és szépérzékét. A feldebrőiek 1972-ben Is részt vesznek ebben a moz­galomban és most a kedvező enyhe téli időjárást kihasz­nálva, máris munkához lát­tak. A községüket szerető feldebrőiek ezekben a napok­ban ezer díszfát és 50 ró­zsatövet ültettek el a Kos­suth utcában, a Szabadság téren és a község parkjai ­törődik bele, ha jogosnak érzett panaszát, javaslatát elutasítják. A fiatalok 40 százaléka nemcsak saját, hanem a he­lyi közösség érdekében is rendszeresen fellép, 34 szá­zalékuk pedig a vallalát,egé­szének ügyeivel is szívesen foglalkozik. A megkérdezettek 73 szá­zaléka szerint a vezetők az emberek jó munkáját észre­veszik, tehát ezért is érde­mes jól dolgozni. A jó mun­ka elismeréséről azonban erősen eltérőek a tapasztala­tok. A vizsgálatból ki tűn 1, hogy a fiatalok nagyra ér­tékelik a tudást, a tanulást, többségük úgy vélekedik, hogy szakmai fejlődésük leg­fontosabb feltétele, érvénye­sülésüknek útja a jó munka és a tanulás. A Munkaügyi Minisztéri­um következtetései szerint a pályakezdő fiatalokat általá­ban egészséges ambíciók és törekvése}?; jellemzik, érték- • rendszerük alapjaiban szo­cialista, bár ez az esetek egy részében még nem tudatos. Becsülik a tudást, a segítő- készséget, örömüket lelik a jó munkában és erősen tö­rekednek a munkahelyi si­kerre. ban. Az elültetett fák több­sége gömakác és gömbjuhar, de ezenkívül még nyolcféle díszcserje és díszfa került a talajba. A kedvező időt a lakások előtti terel?, útszakaszok vi­rágágyainak előkészítésére is felhasználják a községbeli­ek. Minden ház' előtt fel ás­ták már a virágagyak he­lyét, előkészítették a talajt a tavaszi időszakra. Tovább folytatódik majd a díszfák és bokrok telepítése a köz­ség területén, mivel a ta­vasz folyamán újabb ezer kis facsemetét ültetnek lei a község különböző pontjaira. Szorgalmas munkájuk ered­ményeképpen az idén ismét virágdíszbe öltözött község­ként vesznek részt — ismét nem kis eséllyel — e szép és nemes versenymozgalomban. Ezer díszfa és díszcserje Fásítás Feldebrőn jelene és jövője mellett. Ismerve azonban az építőipari vállalat nehézsége­it, nem okozhat meglepetést senkinek, hogy a valóság nincs összhangban, az elter­vezett képpel. Talán: kárpót­lásnak is elfogadható, hogy a mélyfúrás sikerrel járt. Megérte a több mint két és fél milliós költséget, mert olyan vizet hozott, hogy már készül is az új, strand meg­építésére a város vezetősége,, de velük együtt maga a la­kosság is. ' A legtöbbet a strand épí­tését emlegetik az emberek. Az erőket is erre fogják ösz- sze. Ügy számítanak a város vezetői, hogy a hatvaniak1 szívesen vesznek részt társa­dalmi munkában a kabinok, elárusítóhelyek megépítésé­ben. Az ezekhez szükséges építési anaygok», pedig a mű­velődési ház lebontásából majdcsak kikerülnék. SOKAT BESZÉLTEK a város gázellátásáról .is. Ügy volt, hogy a gázszolgáltatás még a negyedik ötéves terv során megkezdődik. Gondos­kodni kellett tehát 'az új épü­leteknél is, de a már megle­vő lakásoknál is a gáztüzelés feltételeinek biztosításáról. Erre a célra jelentős össze­get szántak. Az OKGT-tól kapott értesülés szerint ezt a programot a későbbi évekre kell halasztani. Csak 1975. után valósulhat meg. A mű­szaki feltételek kialakítása azonban nem hanyagolható el emiatt a mostani építke­zéseknél A negyedik ötéves terv céljai között .szerepel több mint négyszáz lakás célcso­portos beruházásából történő felépítése. Ebből 160-at még 1972. első félévéig kellene el­készíteni. De az 1971-es rész­feladat teljesítése sem ment simán. Bár a hatvani ható­ságok úgy döntöttek, hogy a téli hónapokban nem vesz­nek át frissen épült lakáso­kat — éppen a korábbi, na­gyon, szomorú tapasztalataik alapján — kivételt tenni haj­landónál? mutatkoztak most, hogy könnyítsék az. állami építőipar helyzetét. A célcsoportos lakások mellett az OTP is mintegy háromszáz lakás elkészítteté­sét tervezi, a mostani terv­időszak alatt. Ebből 42 lakást már 1971. derekán el kellett volna kezdeni, de hát itt sem sikerült az elképzeléseket megtartani, bár a közműve­sített terület már júliusban a kivitelező rendelkezésére állt. A nagyobb beruházások között szerepel a százszemé­lyes új kollégium, a kenyér­gyár, de megkezdődik a ház­gyár megépítése is, aminek a befejezése viszont elhúzó­dik az ötödik ötéves terv idejére. A MÁV a vasútállomás bő­ji» vitásét tervezi, de korszerű­síti a vasútvonalat is. Üzletek, szolgáltatóban, vendéglátó egységek tartoz­nak még a tervek sorába. Folytatni kell. a közművesí­tést is. Méghozzá olyan ütem­ben. ahogy azt az építkezések megkövetelik. Ehhez a tanács kénytelen lesz hozzájárulást is várni az érdekeltektől, ép­pen véges anyagi lehetőségei miatt. A j város vezetői úgy szá­mítják. hogy a jogos lakás­igényeket a következő évek­ben ki tudják majd elégíteni a megfelelő kategóriákban, ha a lakásigénylők száma a korábbi gyakorlat »érint nö­vekszik ezután is. A legnagyobb gond az épít­kezéseknél az, hogy a város­ban szabad terület már alig található. Csak a régi utcák lebontásával lehet és sza­bad Hatvan, fejlesztését meg­oldani, ez pedig érthető ok­ból: növeli a költségeket. DE AHOGY az elmúlt né­hány év alatt előnyére meg­változott a város külső képe éppen az új épületek kialakí­tása nyomán, ugyanüyen mértékben lesz egyre derű­sebb, egyre korszerűbb Hat­van a következő évek fejlő­dése után, (G. Molnár F.) MmsmGk vm. Immár Ki, saetin

Next

/
Oldalképek
Tartalom