Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A megye éléskamrája 550 vagon zö'dség. gyümölcs — 90 vagon savanyúság Úi módszerek a téli tárolásnál HA VALAKI azt a fáradságot venné magának, hogy végigjárja a megye éléskamráját, az bizony több napba telne. Hiszen a SZÖV- TERMÉK közös vállalat, csupán Egerben 25 p*:i'ében, a hűtőházban és jó néhány, szabadtéri prizmában tá'ctta a téli, tavaszi hónapokra való cikkeket. Ezenkívül tárolnak még Gyöngyösön, Hatvanban, Kálban, Korion és Csányban is. Már a 'elsorolás is jelzi, hogy a *o>sös vállalatnak hatalmas meuy- nyiségű árut kell biztosítani ahhoz, hogy zavartalan legyen a zöldség- és gyümölcsellátás azokban a hónapokban, amikor friss termékhez nem juthat a vásárló. Gecse János, a közös vállalat áruforgalmi osztályvezetője előveszi a kimutatásokat. — Az idei tárolási terv kialakításánál az elmúlt évek tapasztalataira alapoztunk — mondja. — A terv szerint, 537 vagon árut kell biztosítanunk a . téli, tavaszi ellátáshoz, de « a mennyiség valószínűleg >50 vagonra emelkedik. Csak a nagyobb mennyiségeket említve elmondhatom, hogy burgonyából mintegy 330 vagon, vöröshagymából 67 vagon, fejes káposztából mintegy 32 vagon áll majd a fogyasztók rendelkezésére. A fejes káposztánál egyébként olyan tárolási módszert alkalmazunk ebben a szezonban, hogy szinte május elsejéig kapható lesz ez hz igen keresett cikk. Bőségesen tárolunk sárgarépából és gyökérből is, az előbbiből 15, az utóbbiból 16 vagonnal. A sárgarépát és - a gyökeret az idén áj módszerrel tároljuk. Mindkét növényféleséget beleszántják a földbe és töre- kes szalmával takarják. Ez biztosítja a jó minőséget, és emellett jóval kevesebb a veszteség is. — Az elmúlt években akadt néhány hiánycikk« mint például a fokhagyma, lencse, szemes bab. Lesz-e ezekből a cikkekből elég? — Elmondhatom, hogy igen. Fokhagymából például egy vagon árunk van, ez tökéletesen fedezi az igényeket De iesz elegendő babból és lencséből is. — Milyen cikkeket tárolnál. még? — TM.>b olyan zöldségfélét, arn-i •'»■A ugyan nein szüks-m«! hjuiuio mennyiség, de ugyanakkor nagvon fontos a háziasszonyuk számára. Ilyen például a zeller, ebből 4 vagon a készlet, vagy a cékla, amelyből 2,5 vagon fedezi majd a fogyasztók igényeit. Ezenkívül kelkáposztából 11, karalábéból 3 és egyéb zöldségfélékből 2 vagonnal tárolunk, s utoljára, de nem utolsósorban említem az almát, ebből mintegy 65 vagonnal jelentkezünk a piacokon. — Elég lesz-e ez az almamennyiség? — Tudomásunk szerint a közeljövőben nagyobb meny- nyiségű déligyümölcs kerül forgalomba. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a megye állami gazdaságai is jelentős almakészlettel rendelkeznek. Mindezt figyelembe véve, nyugodtan elmondhatom, hogy zavartalan almaellátást tudunk biztosítani. A burgonya, a zöldségfélék és az alma mellett a SZÖVTERMÉK vállalat arról is gondoskodik, hogy ízletes savanyúság is kerüljön az ebéd mellé. A tartósító üzemben mintegy 90 vagon savanyúságot állítottak elő, ecetes uboricát, paprikát, savanyúkáposztát, zöld paradicsomot. A választék bővítésére is gondot fordítottak, a hagyományos ecetes paprika mellett az idén olyan paprikát is forgalomba hoztak, amely vastagabb húsú és más alakú, mint a régebbi fajták. S hogy a savanyúságok nem csupán megyénkben vívtak ki kedvező hímevet maguknak, arra jó példa, hogy az idén 22 ezer üveg savanyúság az országhatáron túlra, Jugoszláviába is eljutott. MINDEZEK MELLETT érdemes azt is megemlíteni, hogy a közelmúltban befejeződött a vsllaLat szeszfőzdéjének rekonstrukciója s jelenleg ha—«■*ent mintegy 90—luo hektoliter pálinkát állítanak elő. A pálinkát a fogyasztási szövetkezetek ooltjcd forgalmazzák. A számadatokat nézve az a kép alakul ki az emberben, hogy nem lesz különösebb ellátási gond zöldségfélékből a következő hónapokra. . — Valóban — mondja Gecse János — igyekeztünk minden cikkből a kellő mennyiséget beszerezni s emellett arról is gondoskodtunk, hogy a választékkal se legyen probléma. Jelenleg a kedvezőtlen időjárás okoz vállalatunknak gondot, a szokatlanul meleg idő nehézzé teszi a biztonságos tárolást. A mostani idényben ugyanis arra törekedtünk, hogy minden olyan cikket szabadtéri tárolókban tartsunk. amelyet lehet. A priz- - mákban tárolt áruk megvédése azonban komoly apparátust és nagy szervezettséget igényel. Eddig a tárolt termékek minőségével még nem volt baj, reméljük, a jövőben sem lesz. Azt szeretnénk elérni, hogy az új zöldségfélék megjelenéséig sem a minőséggel, sem a példa, hogy az idén 12 ezer mi probléma s 5 ellátást tudnánk biztosítani. EZT SZERETNEK a háziasszonyok is S, remélhetően a tavasz végén is kedvező lesz az összhang a forgalmazó vállalat és á fogyasztók között. Kaposi Leverne A kis motorkocsi átcsörőmpöl a váltókon, elhagyja Gyöngyössolymost, belefúrja magát a ködbe. A keskeny nyomtávú sínpár kanyarogva kapaszkodik felfelé a völgyszorosom. A Szén-patak köves medre a töltés oldalához simulva követi utunkat. Lajosházán megállunk, ez a Gyöngyösről induló kisvasút végállomása, idáig járnak a turisták, a kirándulók. A sínen vassorompó zárja el a további utat. A motor hangja megváltozik, erőlködőbb lesz. A kanyarok sokasodnak, a patak néha átszalad a hídként lefektetett talpfák alatt. A következő négy-öt kilométer Ilyen sem volt még! Legalábbis Egerben nem. Megépítették, átadták, átvették, kiosztották az egri Csebok- szári városrész első lakásait, a fölöttébb boldog 84 leendő lakátulajdonos nevét még közszemlére is kitették a városi tanácson. Minden úgy történt, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. Kivéve az eredeti határidőket, és a beköltözés időpontját. Ráadásul ez utóbbira még most is csak totózni, tippelni lehet. Igen, bármennyire is furcsa: csak totózni, tippelni. Mert hiába állnak már hetek óta készen, lakókra várv a a modem, kényelmes lakások, hiába az átadás, az átvétel, a közszemle, a költözködésre még várni kell. A kiosztott lakásokban még senki sem lakik. Vajon miért? A kérdésre Zámbori Ferenctől, az Egri Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjétől, és Fekete Mi- hálytól, a tanács tervcsoportjának mérnökétől kértünk választ. Hallgassuk meg előbb az osztályvezetőt: — A szálak messzire vezetnek, egészen pontosan Hajdúszoboszlóra, a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat központjába. A vállalat — az egri üzemének semmi köze a lakások- az egrieknek nem profijuk a beruházás — nem építette meg a megrendelt, és általa is elfogadott, megjelölt határidőre a gázvezetéket, így nincs fűtés a lakásokban. Tél van, fűtetlen lakásokban pedig nem lehet lakni. . — A gázszolgáltató vállalat mikorra ígérte a gázhálózat megépítését, a gáz bekötését a lakásokba? A kérdésre Fekete Mihály válaszolt. Mégpedig a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Igazgatója által írt, s a tanácsnak küldött levelének egyik szó szerint idézett mondatával: „Az északi lakótelep elkészült lakásainak gáz alá helyezését személyes megbízottam által előadott indokok alapján 1971. november 30- ára tudom biztosítani.” Mint a fűtetlen lakások is bizonyítják: az ígéret elhangzott ugyan, csak éppen a mai napig sem teljesítette a vállalat. — A gázszerelők mivel védekeznek, mivel magyarázzák bizonyítványukat? — Egyszer azt mondták, támfalat kell építeni a pataknál áthaladó vezetéknek, máskor sokallták az összegyűlt földkupacokat, legutóbb pedig azt kifogásolták, hogy a vezeték fölött nincs mindenütt 1 méteres föld fedőréteg. Ezek a kifogások azonban mindössze olyan feladatokat jelentettek, hogy mire a bejelentések jegyzőkönyvei elkészültek, valamennyien aláírták, már a támfal is megépült, a földet is elhordták, és a vezetékeket is lefedték. Jól tudjuk, hogy gázvezetéket építeni, a gázszerelés nagy felelősséggel járó munka. Az igazság azonban az, hogy erősen kifogásolható a vállalat viselkedése. Magatartása anöál is inkább furcsa, érthetetlen, mert az Egri Városi Tanács eddig is mindent elkövetett munkájuk segítéséért. Hogy csak mással ne bizonyítsam: 1970- ben a gázosoknak nem volt pénzük a tervek elkéazítésé- hez. Az Egri Városi Tanács 256 ezer forintos kölcsönnel segített rajtuk, Igaz, a pénzt már visszafizették, de üzemelő gázvezeték még ma sincs a Csebokszári lakásokhoz. — Végül is mikorra ígérik? Hogyan szól a legújabb ígéretük? — Azt mondják, rövidesen elkészülnek. Éppen ideje lenne, hogy így is legyen, elvégre lakásokról van szó. A tanács is azt szeretné, ha mielőbb sor kerülhetne a költözködésre. A városi tanács elnöke, s a tervcsoport vezetője a közelmúltban kétszer is járt Hajdúszoboszlón. Reméljük, most már valóban tettek követik az ígéreteket. — Nem kívánjuk az ördögöt a falra festeni, de vajon ki vállalja a felelősséget, a költségeket, ha a fűtés hiánya miatt elde- formalódík a parketta, az ajtó, az ablak, a fűtetlen lakásokban? — Erre jobb nem is gondolni — vette át a szót az osztályvezető. — Hogy egy ilyen vita meddig tartana, s milyen eredménnyel érne véget, arra megint csak to- tózni-tippelni lehetne. Ez tehát a helyzet, a valóság ez egri Csebokszári üres lakások ügyében. Hiába készültek el, hiába osztották ki, fűtés nincs, lakni nem lehet. Nincs szándékunkban párbeszédet folytatni á Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalattal. Egy dologra azért mégis szeretnénk felhívni a vállalat gazdasági és politikai vezetőinek figyelmét: hazánkban a lakásügy az egyik legfontosabb társadalmi, politikai feladatot jelenti. Nem hinnénk, hogy ezt éppen Hajdúszoboszlón ne tudnák. Ha mégsem, akkor javasoljuk, olvassák el pártunk X. kongresszusának határozatait, a parlamenti gazdasági értekezleten kormányunk elnökének elmondott referátumát, és pártunk Központi Bizottságának decemberben tartott ülésén elhangzott, s nyilvánosságra került véleményét. Biztosan eszükbe jutnak majd a milliókért épült egri Osebokszá- ri szén. modern, kényelmes, átadott-átvett, kiosztott, s mulasztásuk miatt ma is üres, hideg lakások is... Kous József meredekebb emelkedő. A motorkocsi mellett halomba rakott rönkök tűnnek fel. Meg. érkeztünk a mátrai szataj kába. Felfelé az oldalban itt is ott is fehér tüskök világítanak a szálfaerdőből. Folyik a gyérítés. Meglátszik, hogy év vége van. A máskor hatfőnyi brigádból most csak hárman dolgoznak idefent, tíz kilométerre a falu- tóL A kisvasút reggel hatkor felhozza az embereket, akik a táákába bepakolják az egész napi élelmet és délután négyig folyik a kevés szavú, de bő erőt kívánó munka. A két motorfűrész- kezelő szakmunkás — Szűcs Zoltán, a fiatalabb, és Mi- kóla István — beszíjazza álla alatt a biztonsági sisak szíját, felzúg a motorfűrész, az acélfogak belemarnak a fába. Pontosan tudják, hová fog dőlni a fa. Egy-egy műszak alatt négy-öt köbméter tát termelnek ki. Aztán a hosz- szú nyelű fejszével nekiálltnak legallyazná a törzset. Favágók a Mátrában Egy-egy ág néha újjnyi, néha lábszámyi vastagságú. A fejszecsapások egyforma lendülettel, tompán, tempósan zuhognak a ködben. Amikor Szűcs Lászlóval kezet fogok,' a tenyere olyan, mint a gya- lulatlan, érdes fa. A munkájáról csak ennyit mond: — Nehéznek nehéz, de éa ezt szeretem. — Mi a legnehezebb? — A rakodás — mondja. — Itt kevés a hely. Ahhoz, hogy rendes ütemben tudjunk dolgozni, minden másnap fel kell pakolni a vasúti kocsikra a kitermelt rönköket. Több mázsás súlyokat kell felemelni , jóval derék- magasság fölé. Van úgy, ' hogy egy rönknek hárman, négyen Is nekiveselkedünk. De, aki ezt választotta, az csinálja, mert keresni lehet, igaz, meg is kell dolgozni érte. Ügy mondják rólunk, hogy ez a hajtós brigád. Négyezren felül keresünk. PesZre, ehhez jól kell táplálkozni és egészségesen is élni. Hát itt lehet Egész nap ’a szabad levegőn vagyunk. Van egy fából összeütött melegedőhelyiség, ott esszük meg az ebédet Rá támaszkodik a fejsze nyelére. Átmutat a patakon. — Ok a legjobb segítőtársak. Két szürke 16 áll bent a fák között Blazsek Sándor a hatalmas, mozdulatlan rönkre akasztja a hámfára szerelt látcot A lánchurok megszorul a fa törzsén, a ló először óvatosan megmozdítja, aztán a fákat kerülgetve elindul lefelé. Senki nem vezeti. Belegázol a patakba, a meredek előtt megáll. Egy kicsit szusszant. A rönk meg beleszalad a földbe. A ló másik irányba mozdul és a súlyos törzs feiszán- kázik a puha talajon. A szürke odabaktat a farakáshoz és megáll. Megvárja, amíg az ember odaér, leakasztja a rönköt és fordul is vissza a vágásnak. 6 is szakmunkás. —szigethy— Ruhaipari konfekciós munkára szövetkezeti tagoknak dolgozókat felveszünk Betanításról üzemünkben gondoskodunk. Egri lakóhellyel rendelkezőket előnyben részesítjük. fiatalok jelentkezését várjuk Jelentkezni lehet az Egri Ruhaipari Szövetkezet személyzeti vezetőjénél, Eger, Dobó bér 6. sz. ill. emelet. Felveszünk azonnali hatállyal 1 fő kályhafű!őt 1 fö takarítót 1 fő pénztárost Heves megyei Tanács Gyógyszertári Központja Eger, Bajcsy Zsillinszky a 6. J-.im» * • •»> Mikola litván *Ítélkezik" a faóriás felett. (Foto: Kiss Béla)