Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

A megye éléskamrája 550 vagon zö'dség. gyümölcs — 90 vagon savanyúság Úi módszerek a téli tárolásnál HA VALAKI azt a fárad­ságot venné magának, hogy végigjárja a megye éléskam­ráját, az bizony több nap­ba telne. Hiszen a SZÖV- TERMÉK közös vállalat, csu­pán Egerben 25 p*:i'ében, a hűtőházban és jó néhány, szabadtéri prizmában tá'ctta a téli, tavaszi hónapokra va­ló cikkeket. Ezenkívül tárol­nak még Gyöngyösön, Hat­vanban, Kálban, Korion és Csányban is. Már a 'elsoro­lás is jelzi, hogy a *o>sös vállalatnak hatalmas meuy- nyiségű árut kell biztosítani ahhoz, hogy zavartalan le­gyen a zöldség- és gyümölcs­ellátás azokban a hónapok­ban, amikor friss termékhez nem juthat a vásárló. Gecse János, a közös vál­lalat áruforgalmi osztályve­zetője előveszi a kimutatá­sokat. — Az idei tárolási terv kialakításánál az elmúlt évek tapasztalataira alapoztunk — mondja. — A terv szerint, 537 vagon árut kell biztosí­tanunk a . téli, tavaszi ellá­táshoz, de « a mennyiség valószínűleg >50 vagonra emelkedik. Csak a nagyobb mennyiségeket említve el­mondhatom, hogy burgonyá­ból mintegy 330 vagon, vö­röshagymából 67 vagon, fe­jes káposztából mintegy 32 vagon áll majd a fogyasz­tók rendelkezésére. A fejes káposztánál egyébként olyan tárolási módszert alkalma­zunk ebben a szezonban, hogy szinte május elsejéig kapható lesz ez hz igen ke­resett cikk. Bőségesen táro­lunk sárgarépából és gyökér­ből is, az előbbiből 15, az utóbbiból 16 vagonnal. A sárgarépát és - a gyökeret az idén áj módszerrel tároljuk. Mindkét növényféleséget be­leszántják a földbe és töre- kes szalmával takarják. Ez biztosítja a jó minőséget, és emellett jóval kevesebb a veszteség is. — Az elmúlt években akadt néhány hiánycikk« mint például a fokhagy­ma, lencse, szemes bab. Lesz-e ezekből a cikkek­ből elég? — Elmondhatom, hogy igen. Fokhagymából például egy vagon árunk van, ez tö­kéletesen fedezi az igénye­ket De iesz elegendő bab­ból és lencséből is. — Milyen cikkeket tárol­nál. még? — TM.>b olyan zöldségfé­lét, arn-i •'»■A ugyan nein szüks-m«! hjuiuio mennyi­ség, de ugyanakkor nagvon fontos a háziasszonyuk szá­mára. Ilyen például a zel­ler, ebből 4 vagon a készlet, vagy a cékla, amelyből 2,5 vagon fedezi majd a fogyasz­tók igényeit. Ezenkívül kel­káposztából 11, karalábéból 3 és egyéb zöldségfélékből 2 vagonnal tárolunk, s utoljá­ra, de nem utolsósorban em­lítem az almát, ebből mint­egy 65 vagonnal jelentke­zünk a piacokon. — Elég lesz-e ez az al­mamennyiség? — Tudomásunk szerint a közeljövőben nagyobb meny- nyiségű déligyümölcs kerül forgalomba. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a megye állami gazdaságai is jelentős almakészlettel ren­delkeznek. Mindezt figyelem­be véve, nyugodtan elmond­hatom, hogy zavartalan al­maellátást tudunk biztosíta­ni. A burgonya, a zöldségfé­lék és az alma mellett a SZÖVTERMÉK vállalat ar­ról is gondoskodik, hogy íz­letes savanyúság is kerül­jön az ebéd mellé. A tartó­sító üzemben mintegy 90 vagon savanyúságot állítot­tak elő, ecetes uboricát, pap­rikát, savanyúkáposztát, zöld paradicsomot. A választék bővítésére is gondot fordí­tottak, a hagyományos ece­tes paprika mellett az idén olyan paprikát is forgalom­ba hoztak, amely vastagabb húsú és más alakú, mint a régebbi fajták. S hogy a sa­vanyúságok nem csupán me­gyénkben vívtak ki kedvező hímevet maguknak, arra jó példa, hogy az idén 22 ezer üveg savanyúság az ország­határon túlra, Jugoszláviá­ba is eljutott. MINDEZEK MELLETT ér­demes azt is megemlíteni, hogy a közelmúltban befe­jeződött a vsllaLat szesz­főzdéjének rekonstrukciója s jelenleg ha—«■*ent mint­egy 90—luo hektoliter pálin­kát állítanak elő. A pálin­kát a fogyasztási szövetke­zetek ooltjcd forgalmazzák. A számadatokat nézve az a kép alakul ki az ember­ben, hogy nem lesz különö­sebb ellátási gond zöldség­félékből a következő hóna­pokra. . — Valóban — mondja Ge­cse János — igyekeztünk minden cikkből a kellő mennyiséget beszerezni s emellett arról is gondoskod­tunk, hogy a választékkal se legyen probléma. Jelenleg a kedvezőtlen időjárás okoz vállalatunknak gondot, a szokatlanul meleg idő ne­hézzé teszi a biztonságos tá­rolást. A mostani idényben ugyanis arra törekedtünk, hogy minden olyan cikket szabadtéri tárolókban tart­sunk. amelyet lehet. A priz- - mákban tárolt áruk megvé­dése azonban komoly appa­rátust és nagy szervezettsé­get igényel. Eddig a tárolt termékek minőségével még nem volt baj, reméljük, a jövőben sem lesz. Azt sze­retnénk elérni, hogy az új zöldségfélék megjelenéséig sem a minőséggel, sem a példa, hogy az idén 12 ezer mi probléma s 5 ellátást tudnánk biztosítani. EZT SZERETNEK a házi­asszonyok is S, remélhetően a tavasz végén is kedvező lesz az összhang a forgal­mazó vállalat és á fogyasz­tók között. Kaposi Leverne A kis motorkocsi átcsö­rőmpöl a váltókon, elhagyja Gyöngyössolymost, belefúrja magát a ködbe. A keskeny nyomtávú sínpár kanyarog­va kapaszkodik felfelé a völgyszorosom. A Szén-patak köves medre a töltés oldalá­hoz simulva követi utunkat. Lajosházán megállunk, ez a Gyöngyösről induló kisvasút végállomása, idáig járnak a turisták, a kirándulók. A sí­nen vassorompó zárja el a további utat. A motor hangja megválto­zik, erőlködőbb lesz. A ka­nyarok sokasodnak, a patak néha átszalad a hídként le­fektetett talpfák alatt. A kö­vetkező négy-öt kilométer Ilyen sem volt még! Leg­alábbis Egerben nem. Meg­építették, átadták, átvették, kiosztották az egri Csebok- szári városrész első lakása­it, a fölöttébb boldog 84 le­endő lakátulajdonos nevét még közszemlére is kitették a városi tanácson. Minden úgy történt, aho­gyan a nagykönyvben meg van írva. Kivéve az eredeti határidőket, és a beköltözés időpontját. Ráadásul ez utóbbira még most is csak totózni, tippelni lehet. Igen, bármennyire is furcsa: csak totózni, tippelni. Mert hiá­ba állnak már hetek óta készen, lakókra várv a a modem, kényelmes lakások, hiába az átadás, az átvé­tel, a közszemle, a költöz­ködésre még várni kell. A kiosztott lakásokban még senki sem lakik. Vajon miért? A kérdésre Zámbori Ferenctől, az Egri Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjétől, és Fekete Mi- hálytól, a tanács tervcso­portjának mérnökétől kér­tünk választ. Hallgassuk meg előbb az osztályveze­tőt: — A szálak messzire ve­zetnek, egészen pontosan Hajdúszoboszlóra, a Tiszán­túli Gázszolgáltató és Szere­lő Vállalat központjába. A vállalat — az egri üzemé­nek semmi köze a lakások- az egrieknek nem pro­fijuk a beruházás — nem építette meg a megrendelt, és általa is elfogadott, meg­jelölt határidőre a gázveze­téket, így nincs fűtés a la­kásokban. Tél van, fűtetlen lakásokban pedig nem lehet lakni. . — A gázszolgáltató vál­lalat mikorra ígérte a gáz­hálózat megépítését, a gáz bekötését a lakásokba? A kérdésre Fekete Mihály válaszolt. Mégpedig a Ti­szántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Igazgatója által írt, s a tanácsnak kül­dött levelének egyik szó sze­rint idézett mondatával: „Az északi lakótelep elké­szült lakásainak gáz alá he­lyezését személyes megbízot­tam által előadott indokok alapján 1971. november 30- ára tudom biztosítani.” Mint a fűtetlen lakások is bizo­nyítják: az ígéret elhang­zott ugyan, csak éppen a mai napig sem teljesítette a vállalat. — A gázszerelők mivel védekeznek, mivel magya­rázzák bizonyítványukat? — Egyszer azt mondták, támfalat kell építeni a pa­taknál áthaladó vezetéknek, máskor sokallták az össze­gyűlt földkupacokat, leg­utóbb pedig azt kifogásol­ták, hogy a vezeték fölött nincs mindenütt 1 méteres föld fedőréteg. Ezek a kifo­gások azonban mindössze olyan feladatokat jelentet­tek, hogy mire a bejelenté­sek jegyzőkönyvei elkészül­tek, valamennyien aláírták, már a támfal is megépült, a földet is elhordták, és a ve­zetékeket is lefedték. Jól tudjuk, hogy gázvezetéket építeni, a gázszerelés nagy felelősséggel járó munka. Az igazság azonban az, hogy erősen kifogásolható a vál­lalat viselkedése. Magatar­tása anöál is inkább fur­csa, érthetetlen, mert az Egri Városi Tanács eddig is mindent elkövetett munká­juk segítéséért. Hogy csak mással ne bizonyítsam: 1970- ben a gázosoknak nem volt pénzük a tervek elkéazítésé- hez. Az Egri Városi Tanács 256 ezer forintos kölcsönnel segített rajtuk, Igaz, a pénzt már visszafizették, de üze­melő gázvezeték még ma sincs a Csebokszári lakások­hoz. — Végül is mikorra ígé­rik? Hogyan szól a leg­újabb ígéretük? — Azt mondják, rövide­sen elkészülnek. Éppen ide­je lenne, hogy így is le­gyen, elvégre lakásokról van szó. A tanács is azt szeret­né, ha mielőbb sor kerül­hetne a költözködésre. A vá­rosi tanács elnöke, s a terv­csoport vezetője a közel­múltban kétszer is járt Haj­dúszoboszlón. Reméljük, most már valóban tettek kö­vetik az ígéreteket. — Nem kívánjuk az ör­dögöt a falra festeni, de vajon ki vállalja a fele­lősséget, a költségeket, ha a fűtés hiánya miatt elde- formalódík a parketta, az ajtó, az ablak, a fűtetlen lakásokban? — Erre jobb nem is gon­dolni — vette át a szót az osztályvezető. — Hogy egy ilyen vita meddig tartana, s milyen eredménnyel érne véget, arra megint csak to- tózni-tippelni lehetne. Ez tehát a helyzet, a va­lóság ez egri Csebokszári üres lakások ügyében. Hiá­ba készültek el, hiába osz­tották ki, fűtés nincs, lakni nem lehet. Nincs szándékunkban pár­beszédet folytatni á Tiszán­túli Gázszolgáltató és Sze­relő Vállalattal. Egy dolog­ra azért mégis szeretnénk felhívni a vállalat gazdasá­gi és politikai vezetőinek figyelmét: hazánkban a la­kásügy az egyik legfonto­sabb társadalmi, politikai feladatot jelenti. Nem hinnénk, hogy ezt éppen Hajdúszoboszlón ne tudnák. Ha mégsem, akkor javasoljuk, olvassák el pár­tunk X. kongresszusának határozatait, a parlamenti gazdasági értekezleten kor­mányunk elnökének elmon­dott referátumát, és pár­tunk Központi Bizottságának decemberben tartott ülésén elhangzott, s nyilvánosságra került véleményét. Biztosan eszükbe jutnak majd a mil­liókért épült egri Osebokszá- ri szén. modern, kényelmes, átadott-átvett, kiosztott, s mulasztásuk miatt ma is üres, hideg lakások is... Kous József meredekebb emelkedő. A mo­torkocsi mellett halomba ra­kott rönkök tűnnek fel. Meg. érkeztünk a mátrai szataj ká­ba. Felfelé az oldalban itt is ott is fehér tüskök vilá­gítanak a szálfaerdőből. Fo­lyik a gyérítés. Meglátszik, hogy év vége van. A máskor hatfőnyi brigádból most csak hárman dolgoznak ide­fent, tíz kilométerre a falu- tóL A kisvasút reggel hat­kor felhozza az embereket, akik a táákába bepakolják az egész napi élelmet és dél­után négyig folyik a kevés szavú, de bő erőt kívánó munka. A két motorfűrész- kezelő szakmunkás — Szűcs Zoltán, a fiatalabb, és Mi- kóla István — beszíjazza ál­la alatt a biztonsági sisak szíját, felzúg a motorfűrész, az acélfogak belemarnak a fába. Pontosan tudják, hová fog dőlni a fa. Egy-egy műszak alatt négy-öt köbméter tát termelnek ki. Aztán a hosz- szú nyelű fejszével neki­álltnak legallyazná a törzset. Favágók a Mátrában Egy-egy ág néha újjnyi, né­ha lábszámyi vastagságú. A fejszecsapások egyforma len­dülettel, tompán, tempósan zuhognak a ködben. Amikor Szűcs Lászlóval kezet fogok,' a tenyere olyan, mint a gya- lulatlan, érdes fa. A munká­járól csak ennyit mond: — Nehéznek nehéz, de éa ezt szeretem. — Mi a legnehezebb? — A rakodás — mondja. — Itt kevés a hely. Ahhoz, hogy rendes ütemben tud­junk dolgozni, minden más­nap fel kell pakolni a vasúti kocsikra a kitermelt rönkö­ket. Több mázsás súlyokat kell felemelni , jóval derék- magasság fölé. Van úgy, ' hogy egy rönknek hárman, négyen Is nekiveselkedünk. De, aki ezt választotta, az csinálja, mert keresni lehet, igaz, meg is kell dolgozni ér­te. Ügy mondják rólunk, hogy ez a hajtós brigád. Négyezren felül keresünk. PesZre, ehhez jól kell táplál­kozni és egészségesen is él­ni. Hát itt lehet Egész nap ’a szabad levegőn vagyunk. Van egy fából összeütött me­legedőhelyiség, ott esszük meg az ebédet Rá támaszkodik a fejsze nyelére. Átmutat a patakon. — Ok a legjobb segítőtár­sak. Két szürke 16 áll bent a fák között Blazsek Sándor a hatalmas, mozdulatlan rönk­re akasztja a hámfára sze­relt látcot A lánchurok megszorul a fa törzsén, a ló először óvatosan megmoz­dítja, aztán a fákat kerül­getve elindul lefelé. Senki nem vezeti. Belegázol a pa­takba, a meredek előtt meg­áll. Egy kicsit szusszant. A rönk meg beleszalad a föld­be. A ló másik irányba moz­dul és a súlyos törzs feiszán- kázik a puha talajon. A szürke odabaktat a farakás­hoz és megáll. Megvárja, amíg az ember odaér, le­akasztja a rönköt és fordul is vissza a vágásnak. 6 is szakmunkás. —szigethy— Ruhaipari konfekciós munkára szövetkezeti tagoknak dolgozókat felveszünk Betanításról üzemünkben gondoskodunk. Egri lakóhellyel rendelkezőket előnyben részesítjük. fiatalok jelentkezését várjuk Jelentkezni lehet az Egri Ruhaipari Szövetkezet személyzeti vezetőjénél, Eger, Dobó bér 6. sz. ill. emelet. Felveszünk azonnali hatállyal 1 fő kályhafű!őt 1 fö takarítót 1 fő pénztárost Heves megyei Tanács Gyógyszertári Központja Eger, Bajcsy Zsillinszky a 6. J-.im» * • •»> Mikola litván *Ítélkezik" a faóriás felett. (Foto: Kiss Béla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom