Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
í Szaporodik a gépkocsiforgalom, egyre szűkebbek lesznek az utak. A volán mögött ülők, a nehéz tehergépkocsik, vagy a személygépkocsik vezetői gyakran bosz- szankodva érzik ezt. Nyilvánvaló, hogy ma már a korszerűség, s a továbbfejlődés alapfeltétele, hogy egy-egy községnek útjai révén jó kapcsolata legyen a környező településekkel. Számos példa van rá, hogy ahol ez hiányzik, onnan elköltöznek az emberek, visszafejlődik az élet. Vajon mi a helyzet e téren megyénkben? Milyenek az útjaink? 1147 KILOMÉTER. Ilyen hosszú útvonal „tulajdonosa” a megyében a KPM Egri Közúti Igazgatósága. Természetesen a megyei utak hossza ennél jóval több, viszont ez a 1147 kilométer a legfontosabb szakaszokat foglalja magában, amelyek láncszerűen kapcsolják össze a helységeket. A minap be- jártúiik néhány jellemző útvonalat ezek közül Berecz Istvánnal, a közúti igazgatóság igazgatójával, s megkerestük a „nehezebb terepeket” is, amelyek bizony még sokfelé előfordulnak a megyében. Az első szakaszt Eger— Kerecsend. E bükki 25-ös útnak ezen a vonalán sürgősek az igazgatóság tennivalói; különösen az útpadka veszélyes itt, s alapos szélesítésre is szükség van. nak erre, sárkupacok, szeJ méthalmok találhatók mindkét oldalon. NEM MELLÉKESEK A MELLÉKUTAK. A selypi elágazástól Lőrinci felé kanyarodunk. Keskeny, hepehupás az út, jókat bakkanunk a felfagyások foldozgatott gödreiben. Jobboldalt szép, új házak sorakoznak, balodalt kivágásra ítélt akácfák; már a számozás is ott van rajtuk. Gondoltam, ez már az útszélesítés előjele, de hamar kiderült, hogy a telkeket akarják a mostani út széléig kiparcellázni, ezért vágják ki a fákat. Ezek szerint itt nincs szükség szélesebb útra ^ — A környéken a Selyp— Gyöngyöspata között húzódó mellékúttal van a legtöbb probléma. Korábban, amikor arra jártunk, a rózsaszent- mártoniak például így keseregtek; „Erre már nem lehet azt mondani, hogy életveszélyes útszakasz, mert ez már útnak sem nevezhető”. Tudnak-e változtatni ezen a helyzeten? — Pillanatnyilag valóban az a legrosszabb mellékút. Még két ilyen van a megyében: az egyik Szihalom, Me- zőszemere és Egerfarmos között, a másik pedig Verpelét és Sírok között. Ez utóbbi korszerűsítését már tavaly elkezdtük, a munkát az idén is folytatjuk., Ebben az évben egyébként mindhárom útvonalon elkezdjük a felújítást, s megváltoztatjuk az áldatlan állapotokat. a mátka déli lejtő- jen. Kőrútunk befejező része a Gyöngyös—Abasár— Verpelét—Egerszalók útvonal; idegenforgalmi szempontból is fontos, nagyforgalmú mellékút. Az 50 kilométeres szakasz egy részét ugyan már az elmúlt évben felújították, korszerűsítették, m legnagyobb távon azonban még csak a nyers alapokkal készültek el, s ez bizony nagyon „eszi” a gépkocsik gumiabroncsát Végig megoldották a vízelvezetést, most is dolgoznak a terepet rendező munkások, á végleges befejezés időpontja azonban — anyagi okok miatt — egyelőre bizonytalan. Az utakon többfelé is tapasztaltuk, hogy sürgős feladatokat kell megoldania az igazgatóságnak már az idén. Ezek pedig sok pénzbe kerülnek. Bízunk benne, hogy ez év végére jobbak lesznek Heves megye útját Hekeli Sándor — A tervek már készen vannak, 75 millióba kerül a korszerűsítés — mondta az igazgató. — Szerződést is kötöttünk, a 25-ös úton ezt a munkát végezzük el először. MÉG NINCS KÉSZ A 3-AS. Ötszázmillióba került eddig a 3-as fő közlekedési út megyei szakasza. Széles, jól kialakított útvonal, büszkék lehetünk rá. Az út mentén azonban végig sáros, autógumiktól összeszabdalt a szegély, s a sárból bizony jócskán jut az aszfaltra is. Tehát van mit csinálniuk még itt az útépítőknek; a nemesített padkára a biztonságos leállás és az út tisztasága miatt is szükség van. — Benne szerepel a programunkba, s még az idén hozzá is kezdünk. Valószínűleg az Egri Közúti Építő Vállalat lesz a kivitelező, s ahogyan az anyagiak engedik, a munkát a lehető leghamarabb szeretnénk befejezni. Egyúttal új, korszerű információs táblákat is szerelünk majd fel. Horton áthaladva, még egy adalékot jegyezhettünk meg a .3-as útról. A községben végig kész az öntött útszegély, de hogy ezt kellően rendben is tartsák, arra már a helyi tanácsnak kell ügyelnie. Amint tapasztaltuk, sok gondot sajnos nem fordítaQrMömsm 1972. január 30„ vasarnap B izonyára nagy mär a sértődöttek táDiagnózis bora, hiszen jó ideje építkezéseinket is az „örökzöld” témák között emlegetjük, akár csak a legismertebbeket, mondjuk a Patyolatot, vagy éppenséggel a házkezelőségjeket, amelyek szinte szünet nélkül céltáblái az észrevételeknek, megjegyzéseknek, sőt gúnyolódásoknak. talán igazuk is van azoknak, akik fölöttébb únják már a csipkelődéseket, korholásokat, őiszintö haragra lobbannak, amikor ismét róluk vám szó. Ám lehet-e hallgatni akkor, amikor annyira szembeötlő beruházásainknál, építkezéseinknél az egyensúlyzavar? Amikor lépten-nyomon kapkodást tapasztalunk egy-egy jij tervnek már az előkészítésében is, hosszú huzavona előzi meg a kivitelezések megkezdését, s nemegyszer szervezetlenül, lélektelenül látnak hozzá a munkához, s így folytatják a továbbiakban is? Amikor lakott házakat — nemegyszer, viszonylag fiatal utcasorokat — szanálnak, jóllehet amúgy is kevés a lakás, s egyre több, az igénylő? Amikor a kőművesek úgy építenek, a szakiparosok úgy dolgoznak, mint ha maguk sem követelnének másoktól jobbat, tökéletesebbet. S az új házakban néhány hét vagy hónap múltán pattogni, peregni kezd a vakolat, újjnyi vastag' repedések keletkeznek a falakon, meglazulnak, megsüllyednek a parketták, egyre kevésbé zárnak az elvetemedett ajtók, ablakok, réseiken pedig fütyülve szalad át a metsző szél? Csepeg, csurog a vízvezeték, nem működik rendesen a gázkonvektor, a boyler, s lihegve kell kutatni, futkosni a levonult mesterek, felelős vezetők, cégek és szervek után...?! Lehet-e hallgatni, amikor azt tapasztaljuk például, hogy amíg két esztendeje országosan 900 állami lakás került ötven százalékkal többe, mint ígérték, addig tavaly már háromezer ilyen lakásdrágulásnak voltunk tanúi? S üzemek, intézmények, „csúsztak”, miközben eredetileg tervezett költségek egyre csak nőttek? Nem, korántsem lehet sajnos visszafogni. az indulatokat. Akkor sem, ha némelyeknek esetleg fáj ezekkel találkozni, keserű ezekkel szembenézni. Feltétlenül beszélni kell a rosszról is. Nem gonoszkodva csámcsogni rajta — csak beszélni. S annál is inkább, mert ha közvetlenül nem is. közvetve feltétlenül valamennyiünket érint. Előbb, vagy utóbb mindannyian érezzük. A „diagnózis” puszta megállapításával azonban tnég véletlenül sem jutunk előbbre. Ez csupán egy köznapi felismerés, tény, amin nem is szabad különösebben meditálni. Megújul a lakótelep Is Petíflbánpoli a gázprogramban Mind számottevőbbek megyei, sőt országos viszonylatban is a Mátraalji Szénbányák petőfibányai üzemei, a városrésznyi telep hajdani iparának örökösei, továbbfejlesztői. Jellemző erre, hogy együttes termelési értékük — a tervek szerint — az idén már a 300 millió forintot is megháladja, s vállalkozásaik népgazdasági szinten is fontos elképzelésekhez kapcsolódnak. ü g£pOzemiEh elképzeléseiről Gál Béla üzemvezető-helyettestől tájékozódtunk. Mint megtudtuk: az oszlopgyártás iránt megnövekedett igényeknek tulajdonítható főként, hogy "ebben az évben már az eddig „bűvösnek” tartott 100 millió forintos forgalom fölé emelkedhetnek. Legnagyobb megrendelőjük változatlanul a Magyar Villamos Művek: részére szállítják a vezetéktartó vasszerkezeteket. TerméA gépüzemi kotrószereidében Papp József egy fogaskerék koszorúházát javítja. (TöGh Gizella feävj keik ennélfogva a legkülönbözőbb vidékekre kerülnek, közöttük például az aradi nemzetközi vonalra is, amelyen áramot importálunk. Kisebb részben vállalatuk beruházásának megvalósítását segítik Visontán, saját üzemük rekonstrukciós munkáit végzik, a dunaújvárosi új, horganyozó csarnok épület- szerkezeti feladatain osztoznak, s a Selypi Cukorgyárban épülő, répamag-kiké- szítő üzem vasszerkezeti munkáit teljesítik. Érdekes profiljuk a kotrójavítás, amelyre az utóbbi időkben valóságos „gépkórházat” sikerült kialakítaniuk, berendezniük. Mindezek mellett számottevő az országos gázprogram megvalósításában való részvételük, amelynek. során a szomszédos testvérüzemmel kooperálnak. Kereken 20 millió forintos ez a megbízásuk, miszerint nyom;, sfokozó és gázátadó állomásokat szerelnek Vértesbogláron, Szőny- ben, Kápolnásnyéken. 9 [StaWpítöii üzemvezetője, Bérezés Richard, az említett gázprogramot illetően, már 110 milliós tervről beszélt. Munka- területük az* idén is a Dunántúl, s legnagyobb munkáik a Veszprém—Ajka—De- vecser vonalon, valamint a százhalombattai—kápolnás- nyéki, mezőszentgyörgyi— dombóvári szakaszon várnak rájuk. Míg a kisebbek közül a Péti Nitrogénművek vezetékáthelyezése, a váci DCM már befejeződő gázmunkái figyelmet érdemlőbbek. 9 negyesuzBíiT terveiről Nagy István üzemvezetőtől szereztünk információt, A hajdani bányakiszolgáló üzemben az utóbbi években mind erőteljesebben fejlődött az építőtevékenység, s tulajdonképpen ma már ez dominál a 90 milliós munkában. Faházaik iránt fokozódik leginkább az érdeklődés, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy csupán eddig 7400 négyzet- méternyi összterületű épületre — ugyanannyira, mint tavaly egész évben — kötöttek szerződést, vagy éppen és terápia avatkozást, különösen ha olyan Kiváltképpen feleslegesen, haszontalanul meditálni! A „diagnózis” feltétlenül „terápiát” igényel, sürget, követel. Gyors, szakavatott be- sűlyos az eset, mint éppen emlegetjük! Reménnyel tölthet él valamennyiünket, hogy — mint a hét végén, az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón is elhangzott — határozott szándékkal, jó érzékkel, nagy akarattal hozzákezdtek már az orvos, láshoz, a gyógyításhoz. Seregnyi hasznosítható ötlet, javaslat, elképzelés foglalkoztatja a szakembereket, akik munkájuknál egyébként segítőtársaik ezreinek, tízezreinek megtalálásában bíznak. Komplex munkaprogram, állami költségvetést kímélő műszaki költségnormák kidolgozása kezdődött Az eddiginél éberebben ügyelnek arra, hogy a beruházások, az építkezések tökéletesen megalapozottak legyenek, ne pusztán szubjektív érzések határozzák meg egy-egy új alkotás, létesítmény születését, az épületek elhelyezését méreteit, megoldásait díszítéseit Bizonyos fokig határok közé szorítják végre a könnyelműen csapongó fantáziát, az illetékeseket megpróbálják felelősségre szoktatni, komolyságra nevelni az előkészítésben, a tervezésben, a kivitelezésben. A szabadáras gyakorlat helyett előtérbe helyezik a kalkulált ajánlatokat, az eddiginél nagyobb választékot kémek, hogy a legjobb, a legpraktikusabb, a leggazdaságosabb mellett legyen lehetősége kinek-kinek dönteni. S ahol megpróbálják mégis kijátszani ezt az éberséget, figyelmet, megfeledkeznek a józanságról, szembehelyezkednek a közös érdekekkel, ott a minisztérium vétózik, s az eddiginél szigorúbb felelősségre vonásokra kerül sor! Hatékonyabb beruházásokra, építkezésekre törekszenek az ÉVM szakemberei,-az ország vezetői, s a siker érdekében természetesen rendet akarnak az anyagiparban is. Azt akarják, hogy a műszaki, technikai színvonal^ a szakmai fegyelem a munka egész területén emelkedjék, erősödjék. Korszerű gépek, technológiák egész sorát alkalmazzák a vállalatoknál, üzemeknél, s ne legyenek sehol sem kihasználatlan kapacitások, gazdaságtalan műszakok. E törekvéseknek azonban elengedhetetlenül találkozniuk kéül a különböző területeken, a közvetlenül a megvalósításon dolgozók megértésével, jó szándékával, lelkiismeretes igyekezetével is, hogy a szomorú, lesújtó „diagnózist” mielőbb élfelejthesfiüki Gyón! Gyula kezdtek tárgyalást partnereikkel. Párádon, a gyermeküdülő mellett, egy külön kis „üdülőváros” építését kezdték ■ meg az említett faházakböl, s még számos más helyen, üzemi célokra szerelnek ösz- sze különböző épületeket Leányfalun hagyományos technológiával építenek 120 —140 gyermek számára télinyári szállót, befejezik a selypi, cementgyári lakásokat, részt vesznek ők is a cukorgyári űj üzem megvalósításában, s — többi között — bővítik a rózsaszentmártoni iskolát. Nem utolsósorban pedig — tekintve, hogy a- vegyesüzem egyben a petőfibányai lakótelep „gondnoka” is —, számottevő az otthoni munka is. Mintegy hatmillió forintos felújítást, korszerűsítést akarnak végezni a bérházakban, hozzálátnak végre a KISZ-lakások építéséhez, víztisztító és keverőtelepet 'létesítenek a- strandfürdőméi, s máris megkezdték a petőfibányai új, 600 adagos üzemi konyha, étterem — a délutáni, esti órákban nyilvános vendéglő — kivitelezését. Ez utóbbit még az idén át is akarják adni; augusztusban vagy legkésőbb a szeptemberi bányásznapra. S ez így igazságos: a pe- tőfibányaiak, akik ennyit adnak — kapjanak is! Sokkal könnyebben megy így a munka I (Gy. Gy.j Heves megyei Patyolat Vállalat felvételt hirdet gépésztechnikus! munkakörre, gépipari technikum IV. éves hallgatója is pályázhat. Jelentkezés as egri központban----------------------------.-------< .......... ........ E gri Vasipari Vállalat gépgyártásban több éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt keres Jelentkezéseket munkahely és munkakör rövid leírásaival „Műszaki eanáosadé’* jeligére egri hirdetőbe kér» jük leadni, /
