Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

\ R/46Ü& KOSSUTH 8.18 Lányok, asszonyok 8.80 Népi zene B.50 Üj operalemezéinkből 9.15 Bach- és Beethuven-művek 10.49 Forgöszínpad 11.43 Kórusmüvek 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Jegyzet 12.40 Melódiák oktél 14.01 Csokonal-versek 14.11 Kantáta 14.25 Üj Zenei Üjsag 15.05 Kis magyar néprajz 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 168 óra 17.30 Zenekari hangverseny 19.30 Irodalmi összeállítás 20.55 Emlékezés Chevalier-re 21.20 Népi muzsika 22.20 Ritmus és melódia n.i0—2.00 Melódiákoktól PETŐFI 8.05 Operettrészl. 8.45 Válaszolunk hallgatóinknak 1 9.03 Népdalest 9.50 Fúvószene 11.50 Jegyzet 12.00 Csajkovszkij; Anyegin. Részi. 13.03 Szombattól — hétfőig 13.33 Huberman hegedül 14.00 Napraforgó 15.00 Orvosok a mikrofonnál 15.05 Áriák 15.29 Falvakban, mezőkön 16.05 Beethoven: 111. ..Eroica* szimf. 16.56 Megjelenés előtt 17.36 Az élő népdal 17.45 Utazás az időben 18.15 Ifjúsági Rádiójáték 18.56 Népi zene 19.36 Színházi riport 20.38 Bach: E-dúr partita 20.50 Katajev: Gyógyír feledésre. R,.-vált. 21.30 Monteverdi: Vespro della Beata Vergone 23.15 Századunk zenéjéből MAGYAR 9.0U Politikai tant. a honvédség részére 9.31) Nyugdíjasok műsora 10.15 A színész. Magyarul b. angol film 11.40 Jogi esetele 16.10 Viszontlátásra Monsieur Grock. Magyarul b. francia film 17.25 Hírek 17.30 Az újra felfedezett XVII. század, s. rész (színes is!) 17.45 Mirhái úr kalandjai . ..' 4. Négy szív 18.15 Találkozás Indiával, 2. rész 18.45 Versek 19.15 Cieuvizlú 19.30 l'v-hlradó 20.00 A perceink meg vannak számlálva , . . 21.25 Rhoda Scott dzsesszorgona-koncert j e 22.05 Tv-hlradó 22.15 Ha hallod a harangokat. Magyarul b. jugoszláv film EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Az inkák kincse Színes, szinkronizált bolgár film Délután fél 6 és este 8 órakor Nyirfaliget Színes, szinkronizált lengyel film. Rendezte: Andrzej Wajda EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fel 4 és fél 6 órakor Stan és Pan, meg a hölgyek Amerikai hurleszk-összeállítás Este fél 8 órakor Vesztesek és győztesek Színes olasz—jugoszláv film Főszerepben: Franco Nero GYÖNGYÖSI PUSKIN Csermen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelem HATVANT VÖRÖS CSILLAG Délután fél 6 órakor Lear király. I—II. rész (Mérsékelt helyárak) HATVANI KOSSUTH Egymillió Lauráért FÜZESABONY Zöld rakéták PÉT ÉRV AS ARA Uangyaboly Egerben, este 7 órakor: CIRKUSZBERCEGNO iBérletsziinet) Egy 'arradafmár festő emlékére A 85 éves korában, janu­ár 26-án hosszú szenvedés után elhunyt Uitz Béla fes­tőművész legjobb alkotásai­nak közös vonása az a for­radalmi pátosz volt, amely egész életében munkára ser­kentette. Parasztcsaládból szárma­zott. Kezdetben maga is kétkezi munkásként dolgo­zott: eszteergályos volt. Ké­sőbb, 1912-ben elvégezte a (Művészeti Akadémiát: festő lett. 1914-ben, első kiállítá­sán nem várt sikert arattak képei. A fiatal művésznek ez nyújtott lehetőséget, hogy Olaszországba menjen. Az utazás eredményes volt: Mi­chelangelo lenyűgözte, a Six- tus-kápolna freskóinak em­léke egy életen át elkísérte. Nem véletlen, hogy a töké­letes szerkezetek, a kompo­nálás mestere lett belőle. Itáliából hazatérve, a vi­lágháború vészterhes légkö­rétől sem riadva bekapcso­lódott a forradalmi mun­kásmozgalomba. Részt vett a háborúellenessége miatt betiltott „Tett”, s ennek megszűnése után a „Ma” szerkesztésében. Innen egye­nes út vezetett a Tanácsköz­társaság művészeti direktó­riumába. Széles körű tevé­kenységgel segítette elő a proletariátus hatalmának fenntartását, s méltó része­sedését a művészetekből. Ek­kor festette jól ismert pla­kátjait, köztük a VÖTÖskato- ^ nák, előre! című művét. Tér-^ mészetes tehát, hogy a pro- ^ letárdiktatúra bukása után, $ 1919-ben börtönbe került. $ Innen sikerült Bécsbe me*; nekülnie. Bécsi tartózkodó- ^ sa idején sem szakított a ^ kommunista mozgalommal. Szoros kapcsolatban állt a j' KMP-vel, amely elküdte őt; a Komintern III. kopgresz- $ szusára. Lenin felszólalásai ^ magával ragadták, S ekkor ^ lépett be a kommunista \ pártba. Moszkvából ismét ^ Bécsbe ment. Innen 1923-ban ^ távozott Párizsba, ahol B. U. $ Martel néven alkotott. Itt J sem tudott nyugodni: kom- 5 munista tenniakarása arra ^ ösztönözte, hogy szovjet ál- ^ lampolgárságot kérjen. Ami-- ^ kor azt megkapta, 1926-ban^ állandó tartózkodási helyére, $ Moszkvába utazó.i, ahol az > Össz-szővetségi Iparművésze- $ ti Intézetben a kompozíció^ Uitz Béla: Vöröskatonák, előre! tanára lett. Azóta is töret­lenül és híven partos szel­leméhez alkotott és tanított. Alig néhány hónapja, hogy ismét hazaköltözött, de ek­kor egészségi allapota már erősen leromlott volt. Még éltek benne tervek és elkép­zelések, tovább akarta foly­tatni művészi tevékenysé­gét, amelynek eredményeit ma már az egyetemes művé­szettörténet tartja számon. Első jelentős elismerése az volt, amikor az 1916-os San Franciscoi nemzetközi kiál­lításon aranyérmet nyert. Nagyszabású műveinek sorát a második bécsi tartózkodá­sa idején alkotott 14 műből álló sorozata nyitotta meg, amelyeken az angol mun­kásosztály forradalmi meg­mozdulását mutatja be. Ezek a lapok „Ludditálc” címen vonult be a művészettörté­netbe. Ebben az időben több nemzetközi tárlatra küldte el alkotásait, s így jutottak el azok Stockholm, Firenze, New York érdeklődői elé. Bécsben első moszkvai tar­tózkodása idején készített munkáiból nyílt bemutató, majd 1924—25-ben két kiál­lítása volt Párizsban. Ekkor született a gyarmati rablás témáját feldolgozó rajzsoro­zata. S csak miután végleg Moszkvába költözött, nyílt lehetősége arra, hogy hatal­mas méretű kompozíciókon valósíthassa meg monumen­tális elképzeléseit. Freskói, amelyek pártos hozzáállását és őszinte harcos szemléle­tét tükrözik, sorban készül­tek a fáradságot nem isme­rő mester munkássága nyo­mán. S bár a komponálás mestere volt, elsődlegesnek mégis mindig a tartalmat tekintette, s a formát csak másodlagosnak, amely csak felszíni jelenség, míg a tar­talmat a való világnak, a matériához, az anyaghoz ta­padónak tartotta. Témáit mindig a munkásmozgalom­ból, ennek aktuális felada­taiból merítette, vagy a vi­lágháborúban helytálló szov­jet katonák történelemfor­máló cselekedeteit jegyezte le a kép nyelvére a halha­tatlanság számára. Ily mó­don keletkeztek: Volgográdi csata, Fogoly fasiszták, A szocializmus építése falun stb. című munkái. 1968-ban nagy retrospektív kiállítása nyílt meg Buda­pesten a művésznek a Ma­gyar Nemzeti Galériában. Ekkor határozta el az idős mester, hogy ismét hazaköl­tözik. Örömmel köszöntöttük hazatértekor, s így most an­nál nagyobb a gyász, amely- lyel e kommunista művészt utolsó útjára kísérjük. Chikán Bálint Az ember a hegyekbe tör A SZOVJETUNIÓ 1971— 75-re szóló népgazdaság-fej­lesztési terve előirányozza, hogy az ország keleti része­in gyorsabb ütemben hasz­nosítsák a természeti kincse­ket és a gazdasági potenciált. Kazah geológusok — Aldar Gorbunov és Jevgenyij Kal- minkin arról számolt be az APN tudósítójának, hogy miként hódítják meg a Pa­mir és a Tien-Sany hegység nehezen járható és gyéren lakott körzeteit. Egy régi tréfás dal sze­rint az okos ember nem mássza meg a hegyet, ha­nem megkerüli azt. Komoly­ra fordítva a szót, nyilván­való, hogy a hegyeket „meg kell mászni”, mégpedig nem is csak kíváncsiságból. A Szovjetunió déli ha­tárvidékein húzódnak a Pa­mir és a Tien-Sany vonula­tai, amelyek alig maradnak el a föld legmagasabb hegy­ségétől, a Himalájától. A legutóbbi időkig csak a pász­torok járták a felhőkbe ma­gasodó, dús füvet és tarka virágokat nevelő legelőket. S a föléjük meredő, vakító hó födte havasokon csak az alpinisták próbálták ki ere­jüket. A hegyek azonban felkel­tették a földművelők és a tudósok érdeklődését is, hi­szen innen indulnak lefelé a völgyeket fenyegető hóla­vinák s olvadáskor a tava­szi áradások. így aztán mind gyakrabban keresik fel a ha­vasokat a tudósok. Feltér­képezik a veszélyes körzete­ket és figyelmeztetik a völ­gyek lakóit a veszélyre. Azt is vizsgálják, hogyan kelet­keznek a hatalmas sár- és kőgörgetegek, amelyeket a hegyek magasából sodor ma­gával az eső, vagy a glecs- cserek vize. A romboló elem útjába — mint a folyók ára­dásai ellen is — gátakat, fémszerkezeteket állítanak fel, s nagy erejű robbantá­sokkal védősáncokat készíte­nek. MA MAE SENKI SEM le­pődik meg, ha a magas he­gyek között a rohanó hegyi folyók partján furcsa be­rendezéseket talál. Ezeket, az automatikus megfigyelőket a leningrádi tudósok dolgozták ki az árvizek előrejelzésére. A műszerek azonnal jelzik, ha emelkedik a folyó víz- szintje. A mezőgazdaság dogozói a meglehetősen szeszélyes he­gyeket azonban nemcsak el­lenségnek tekintik. A hegy­óriásokat borító vastag iió- sapkák a vizét jelentik, amely nyáron a mezőket ön­tözi. Sajátosságaik tanul­mányozása mind jelentősebb a népgazdaság számára. A hegyi folyók energiája ad fényt a házakba, erőt a gé­peknek. Sok erőmű épült már ezek­ben a hegyekben, de a befe­jezéshez közeledő Nureki Erőmű lesz Közép-Ázsia gyöngyszeme. 300 méter ma­gas gátja lezárja a Vahs fo­lyó völgyének „kőzsákját”. A mesterséges víztárolóból sok százezer hektár földet ön­töznek majd, villamos ener­giája pedig a Pamir-hegység kellős közepén létesülő Dél- tadzsik ipari központot táia- lálja. A hegycsúcsokról azonban nemcsak a völgyekbe látni, azok a magasba törő ember álmait is jelképezik, A Pa- míron és a Tien-Sany or­main elhelyezett műszerek éles tekintete a tiszta, áttet­sző levegőrétegen át a távo­li csillagokra szegeződik, elektronikus füleik pedig éj­jel-nappal a világminden­ségre tapadnak. A hegyek egyedülálló, utánozhatatlan esztétikai örömet okoznak az embernek, hozzásegítik, hogy egyre tovább léphes­sen a világ megismerésében. AZ EMBER TEHÁT nem­csak puszta kíváncsiságból, hanem fontos és komoly cél­lal tör mind magasabbra a hegyekben. Joszif Maljar (APN—KS) r''''''''''y''''Sy*Ar'J''*S'/'/'*'''''y'S'SS'S*SS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS //////////////. Kalo Uhrik: Hz U-ZV-bs léghajó pusztulása ÜGYELET Egerben: szombaton délután 25 órától, hétfő reggel 7 óráig, a s Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő- ^ ben. (Telefon: il-lO.) Gyermekorvosi ügyelet szom- ^ baton 16 órától 17.30 óráig, va-^ sárnap délelőtt 9 órától 10.30^ óráig. Délután 16 órától 17.30^ óráié, az Alkotmány utcai ren- s delőben. (Telefon: 17-74.) Ren- ^ delési időn kívül az általános ^ orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsi- ^ linszky ulca.) Hétfőn 19 órától ^ kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- ^ Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet: 9—13 óráig. ^ a Technika Házában. Gyöngyösön : szombaton 14 órá- ^ tói hétfő reggel 7 óráig. Az or- ^ vosi ügyelet helye: Jókai utca^ 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár-5 nap délelőtt 10 órától 12 óráig, § a Puskin utcában. (Telefon: 23-J 50.) Hatvanban: szombaton 12 órától ^ hétfő reggel 7 óráig, a rendelő-$ Intézetben (Telefon 10-04) Ren-^ del és s;. ermekek részére is.í; Gyermekorvosi ügyelet vasár- í nap 10—12 óráig, g rendelőimé- «2 zet gyermekszakrendelésén. (Tele-$ fon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 óráig ^ a rendelőintézetben. $ Ü nnepélyesen' megkondult a templom nagyharangja, amikor a szérűről a levegő­be emelkedett az U—24-es léghajó. A kosárból öt vak­merő légi utas intett búcsút a falunak, élükön Juraj Mi- rin parancsnokkal. A repülésnek, őszintén szólva, nem volt semmiféle tudományos célja. Egyedül a falunk hírnevét iwlt hivatva öregbíteni. Manapság szinte minden számottevő helység­nek van repülőtere, csak a mi falunknak nincs. Pedig terepben nincs hiány — u szérű három repülőtérre is elegendő. Futballcsapatunk (melynek tagjai gyakorta la­bukat törik) már régen van, vannak fontos intézménye­ink (például az örökké lel­tározó vegyesbolt) —, már csak a repülőtér hiányzik a világhírhez. Amikor a lég­hajó eltűnik a távolban, szétoszlottunk — a nők ha­za, a férfiak az italboltba. Le kellett öblíteni ezt a nagy eseményt, és még egyszer szakszerűen megvitatni az U—24-es léghajó indulásá- nak jelentőségét, amelynek • akkora a bordere je, hogy fa­lunkat minden bizonnyal vá­rosi rangra fogja emelni. A repülés eközben zavar­talanul folyt A legénység tagjqi kíváncsian nézegettek lefelé, es kiliajigálták a ki­ürült palackokat — ugyan­is két láda sört vittek ma­gukkal az úti a. — Mi történt? — kiáltott fel váratlanul Talapka, az iskolás, aki azért repülhe­tett, mert szünidő volt. — Süllyedünk! — közölte Mirína parancsnok kiku­kucskálva a kosárból. tudod az okát? Vagy talán abbamarad a süllyedés? — Egyenesen Jozsó birkái közé esünk: — kiáltotta a félrészeg Janó, a községi pásztor. léghajót. A lövés nyomán óriási lyuk keletkezett a bal­lonon. — Most mi lesz?! • kér­dezte Janó, miután felülről jól lehordták az ostoba Jo­zsót. — Ki kell dobnunk vala­mit! — A sört! — javasolta Mária Flaksnová. — Azt már nem! — tilta­Jozsó Janó kollégája volt a szomszéd faluból. Mária Flaksnová, az expe­díció szakácsnője rémülten futkározni kezdett. A kosár veszedelmesen imbolygóit. A parancsnok sokáig bámulta tanácstalanul a léghajó műszereit. Janó eltolta on­nan és meghúzott egy meg­lazult csavart. koztak egyhangúlag a fér­fiak. — Akkor igyátok meg! — mondta a szakácsnő. A férfiaknak nem kellett kétszer mondani — a szitko- zódástól amúgyis kiszáradt a torkuk. Ám a hajót ezzel alig-alig tehermentesítették, mivel a sör változatlanul fennmaradt, csakhogy most a Szivárog a gáz! — . hasukban locsogott. Vesszük észre mond­áé la Pokojny sekrestyés miért? — Minek azt neked tud ni? — bosszankodott a pa­konstatálta tömören. A léghajó tovább süllyedt, nyilvánvalóan már túl sok gáz illant el. Ekkor kihají­tották az erre a célra óda- készített homokzsákokat. A hajó újból megemelkedett. Jozsó juhai nagyon megri­adtak a lebegő alkotmány rancsnok. — Talán akkor láttán. Jozsó 'előkapta a pä szebben fogunk süllyedni, ha rittyaját es megcélozta a — Valakinek fel kell ál­doznia magát! — mondta Mirina parancsnok. — Nagy dologról van szó: a falunk dicsőségéről, a mi hírne­vünkről és valamennyiünk életerői... Mindannyian a kövér Ta­lapkára függesztették a te­kintetüket és a fiú máris rö­pült a kosárból Jokojny sek­restyés áldást küldött utána. A gáz azonban tovább ömlött. Akkor a szakácsnőt dob ták ki, majd o- parancsnok Janót áldozta fel. A pásztor volt annyira ostoba, hogy hagyta magát rábeszélni és önszántából ugrott ki. Már csak ketten maradlak: a pa­rancsnok meg a sekrestyés. — Csak úgy menekülhe­tünk meg, ha befoltozzuk a lyukat — mondta Mirina. — Mássz ki a tartókötelekhez, kiadom a foltot. A sekrestyés engedelmes­kedett, de alighogy mászni kezdett, már repült is. Mi­rina a jól végzett munka érzésével ült le a kosár fe­nekén. Előhúzott egy eldu­gott palack sört, és az italt szopogatva ábrándjaiba me­rült. A dicsőségről álmodo­zott. amely rá vár, ha majd leszáll valahol a közeli vá­ros mellett. Hiszen a lele­ményességével minden aka­dály és veszély ellenére a célhoz vezette a léghajót! Teljesen egyedül, miután a legénység többi tagja cser­benhagyta. Így is mondhat­ja, ők már nem tudnak til­takozni. Emlékükre levette a kalapját... ... és ebben a pillanat­ban szörnyű detonáció rázta meg a levegőt. A léghajó egy diófába ütközött és felrob­bant. .., Mirina koporsója után csak négy volt alárendeltje lépdelt. El voltak nyomorog­va, kezük, lábuk bekötözve, de éltek ... Hivatalból kísér­ték a koporsót. A többi fa­lubeli nem ment ki a teme­tésre. Repülőteret pedig egyelő­re nem létesítenek nálunk. Szlovákból fordította: Zahemszky László rfjemismí^ fS72, jianág 29* saombaí 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom