Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
M ' Kedd est/ külpolitikai kommentárunk Konfliktus a környezetvédelem körül AZ EGYESÜLT NEMZETEK Szervezete környezetvédelmi konferenciájának főtitkára a kanadai Maurice Strong. A főtitkár most Stockholmban — ott, ahová az ENSZ környezetvédelmi konferenciáját összehívták a jövő nyárra — sajtókonferenciát tartott. Ezen a nemzetközi sajtóértekezleten egyebek közt feltették a kérdést a kanadainak: mi a véleménye arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság teljes jogú tagként részt vegyen a konferencián? Maurice Strong válaszában hangsúlyozta: véleménye szerint a környezet- védelem egyetemes jellegű probléma, éppen ezért a majdani stockholmi tanácskozáson a lehető legtöbb államnak részt kell vennie. Ennél tovább is ment Maurice Strong: felszólította a világ kormányait, hogy tegyék lehetővé az NDK részvételét a konferencián, mert ennek az összejövetelnek a nemzetközi együttműködés szempontjából igen komoly jelentősége van. Hogyan merülhetett fel egyáltalán a kérdés? Ügy. hogy az NSZK-ban — bizonyos, véleményünk szerint rosszul értelmezett taktikai meggondolásokból — még mindig nem számolták fel százszázalékosan a hidegháború maradványait. S Bonn intrikált az ellen, hogy az NDK teljes jogú tagként részt vegyen ezen a konferencián. CSAK CSATLAKOZNI TUDUNK Strong szavaihoz, további erős (Strong egyébként angolul azt jelenti: erős) érvekkel. Sajnos, a levegő s a vizek szennyeződése, s egyéb súlyos természeti ártalmak, mint a civilizáció — az emberiség által kissé elkésve észrevett — káros kísérőjelenségei, már nagyon veszedelmesek. Sok országban külön környezetvédelmi minisztérium alakult. Olyan kérdés ez — egészségünkről, életünkről van szó, amelyben nem játszhatnak szerepet politikai szempontok, pláne ilyen kicsinyesek és nemtelenek. Ahogy vállvetve küzdött és küzd az emberiség a gyermekbénulás, a skarlát, a kolera vagy a lepra ellen, ugyanígy kötelessége — és egyedüli lehetősége — összefogni a környezetvédelmi ártalmak leküzdésére. Kötelessége az az NDK-nak is. De kötelessége a többi országnak, függetlenül attól, hogy felvette-e már a diplomáciai kapcsolatot Berlinnel vagy sem, tagja-e már az NDK az ENSZ-nek vagy még nem —, kötelessége minden államnak segítenie az NDK-t is a közös veszedelmek leküzdésében. Elfogadni és felhasználni az NDK ezirá- nyú tapasztalatait minden országnak —, és átadni az ezirényú tapasztalatokat az NDK-nak éppen úgy, mint minden más államnak. Csak erről lehet szó. NAGYON EGÉSZSÉGTELEN környezetből, a revan- sista, szélsőjobboldali múltból származik minden olyan kísérlet, amely megakadályozni kívánja, hogy az NDK részt vehessen majd a stokholmi nemzetközi környezet- íj védelmi konferencián. Hevansista provokáció A keddi Trybuna Ludu beszámolt arról, hogy Düsseldorfban a nyugatnémet re- vanisisták egy csoportja megzavarta Tadeusz Cies- lak, lengyel professzor előadói estjét. Az esten — hangzik a jelentés — Cieslak professzor „A moszkvai és Varsói Szerződés jelentősége az európai biztonság és együttműködés szempontjából” témáról tartott előadást. A professzor Gromiko Hirohito TOKIO: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden látogatást tett Hirohito császárnál, és ennek során baráti beszélgetés folyt a császár és Gromiko között. 0. A. Trojanovszkij. a Szovjetunió tokiói nagykövete is részt vett a beszélgetésben. Kedden délután Gromiko Nagoyába, Tokió és Osaka után Japán harmadik legnagyobb ipari, kereskedelmi és kulturális központjába utazott. A szovjet külügyminiszter Nagoyából Tóba városba utazik. ■ Bhutto utazása ANKARA: Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök befejezte hivatalos látogatását Ankarában és kedden délelőtt tovább utazott Rabatba. Bhutto Ankarából Marokkóba, innen Tunéziába, majd még ugyanazon a napon Algériába, onnan pedig Líbiáiba utazik. Tito nyitotta meg a IKSZ konferenciáját Joszip Broz Tito elnök megnyitó beszédével és az elnökség két beszámolójával kedden Belgrádban megkezdődött a JKSZ 2. konferenciája 367 küldöttének tanácskozása. Joszip Broz Tito beszédében többször is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nyugati sajtó rosszindulatú támadásával és az ország egysége megbontásában reménykedőkkel szemben a valóságban nem lehet valamiféle jugoszláv válságról beszélni, hanem csupán nehézségekről. amelyekkel szembe találta magát a párt. Ezeknek a pártban, gazdaságban és általában az ország életében jelentkező nehézségeknek az az oka, hogy azokat a helyes határozatokat, amelyeket 1989. márciusában a JKSZ kilencedik kongresszusa hozott, nem hajtották végre. Ez azt bizonyítja, hogy a kommunisták nem álltak a helyzet magaslatán. A gazdasági reform biztató eredményeket hozott, egészében beváltotta a hozzá-. fűzött reményeket, de nem f minden területen volt sikeres. Ügyszintén a párt szerWaldheim és Nixon előadói körútját a német-—- lengyel tarsasag, valamint az evangélikus es katolikus diákkörök szervezték. S egy soviniszta csoport, amely a „kitelepítettek szószólóinak” nevezte magát, provokatív és sértő közbekiáltásokkal zavarta az előadót, botrányt rendezett, s nem engedte, hogy a professzor válaszoljon a kérdésekre. Sértő megjegyzésekkel illették Brandt kancellárt is. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára héttőn megbeszélést folytatott Washingtonban Nixon elnökkel. (Telefoto — AP—MTI—KS) Ez Indiai Népköztársaság nemzeti ünnepén | aimár 26-án ünnepli I India történelmének egyik nagy fordulópontját. Ez egyben az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe •». 1950-ben ezen a napon vált India szuverén köztársasággá s ekkor vált érvényessé a liatározat is a különböző hűbéres .államok felosztásáról. A világrésznyi ország alkotmányjogi függetlenségét már 1947 augusztus 15-én elnyerte. A függetlenség megadását azonban a brit gyarmatosítók hajdáni gyarmatbirodalmuk rafinált felosztásával párosították. Ilymódon az új indiai államnak nemcsak belső közigazgatási problémákkal kellett megküzdenie, hanem súlyos külpolitikai konfrontációkkal is. A függetlenség megadásától kezdve egészen 1949 közepéig tartott India és Pakisztán között a kasmíri konfliktus. Így 1950. január 26-a nemcsak azért fordulópont, mert az indiai szuverén köztársaság születésének dátuma — hanem azért is, mert ettől az időponttól szentelhette az új állam erőfeszítéseinek nagy részét belső problémái megoldásának. Most több mint két évtizeddel’később, egyértelműen le lehet szögezni: India rendkívül pozítiv és tiszteletet parancsoló nemzetközi szerepet töltött be független köz1972 január 26., szerda társasági létének egész időszakában. Emlékezetes, hogy Nehru vezetésével az indiai külpolitika már a hidegháború legveszélyesebb eveiben kidolgozta a pozítiv el nem kötelezettség politikáját — s emellett az amerikai imperializmus brutális nyomása ellenére mindvégig kitartott. A nemzetközi események viharai sokszor tették próbára ezt a politikát, így az 1960-as évek elején Washington a Kína és India között kirobbant határ- konfliktust próbálta felhasználni arra, hogy aktivizálja India jobboldali erőit és az országot a maga hatalmi körébe vonja.- Más körülmények között hasonló kísérletek történtek az 1965 késő őszén lezajlott második indiai—pakisztáni konfliktus idején. Az indiai kormány azonban Nehru, és utódai: a rövid ideig hivatalban lévő Sasztri, majd Nehru lányának, Indira Gandhinak vezetése alatt mindvégig kitartott az el nem kötelézettségi politika mellett. Éppen a mostani évforduló napjaiban nem érdektelen leszögezni. hogy a hajdani Kelet- Pakisztánban megvalósított pakisztáni terroruralom miatt kirobbant harmadik konfliktus során is Uj-Del- hinek ez a politikai irányvonala váltotta ki Washington haragiát. Indiának 550 millió lakosa van, s ez a szám évente mintegy 13 millió fővel emelkedik. A nemzeti jövedelem fejenként évi 110 dollár körül! szinten mozog, tehát rendkívül alacsony. Ez önmagában jelzi az országra váró gazdasági-társadul - ml feladatok méreteit. Függetlenné válása óta az Indiai Köztársaság rendkívül komoly eredményeket ért el. Ma például a termelőeszközöket gyártó iparágak ötször annyi gépet és berendezést állítanak elő, műit 1950-ben, gyors ütemben növekedett az acélipar és a vegyipar termelése. Sokat változott a mezőgazdaság helyzete is. A lakosság gyors növekedése ellenére van re- ményarra, hogy India a hetvenes évek közepére a tömegek szempontjából életbevágó élelmiszerek viszonylatában önellátóvá válik. A problémák mindenekelőtt abban gyökereznek, hogy alapvető társadalmi fordulat nem történt a tulajdonviszonyokban. Ennek megfelelően a termelési szempontból pozitív mező- gazdasági eredmények elsősorban a nagybirtokokon es a termelékenyebben gázdalkodé gazdag parasztok földjein mutatkoznak — míg a falusi lakosság többségének helyzete romlott. Az ipari szektorban a tulajdonviszonyok radikális megváltozásának hiánya következében sajátos konfliktus bontakozott ki a kormány által támogatott állami szektor, valamint a magánmonopóliumok között. Ezeknek az ellentmondásoknak következménye az, hogy a jövedelemelosztás egyenlőtlenségét nem sikerült csökkenteni. A lakosság leggazdagabb tíz százaléka a teljes fogyasztás több mint negyedrészét veszi igénybe. Ebből is a „csúcson” elhelyezkedő öt százalék a teljes fogyasztásból 18 százalékban részesedik. Természetesen e rendkívüli problémák megoldásához nemcsak erélyes kézzel, hanem egyben igen körültekintően lehet csali hozzáfogni. Hiszen a világrésznyi India kormányának melyen gyökerező és elevenen ható vallási-társadalmi előítéleteket is le kell győznie az előrehaladás során. Megállapítható, hogy az indiai belpolitika fejlődésének általános iránya is kedvező kilátásokkal kecsegtet. Az 1971-ben lezajlott választások a monopolista burzsoázia érdekképviseleteinek tekinthető pártok összeomlásával végződtek és világos megbízatást adtak az úgynevezett „Üj Kongresszusi Pártnak”, Indira Gandhi kormányának, az átfogó társadalmi reformok végrehajtására. A köztársaság ünnepén olyan Indiát köszönthetünk. amelyet barátsági és együttműködési szerződés köt a Szovjetunióhoz, baráti kapcsolatokat ápol a világ haladó erőivel: a külpolitikában továbbra is az el nzzn kötelezettségi poli'ika szilárd képviselője — belpolitikájában pedig egyesíti a stabilitást a haladó reformok mind következetesebb végrehajtásának ígéretévé!. — te — vezeti átalakítása sem érte el a kívánt hatást. A kisebb létszámú alapszervezetekben jól halad a munka, de ahol egy alapszervezetben több száz párttag tömörül, nincs meg eléggé a lehetőség, hogy az emberek kifejezésre juttassák véleményüket, hasson az alulról jövő bírálat. Ennek a konferenciának az a feladata — foglalta össze mondanivalóját Tito elnök —, hogy szervezetileg jól összefogjuk erőinket, vagyis nem új határozatokra van szükség, hanem a kilencedig kongresszuson elfogadott fő irányvonal következetes végrehajtására. Veljko Vlahovics, a JKSZ fejlődése és időszerű feladatai című referátumában kifejtette, hogy a múlt évi decemberi elnökségi üléssel nagy lépést tettünk- előre, de a megoldandó kérdések sokaságát és bonyolúltságát, valamint azt tekintve, hogy milyen eszmei -politikai válságot él át a kommunisták szövetsége, nem szabad azzal megtéveszteni magunkat, hogy minden simán fog menni. Hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak meg kell szabadulniok az eszmei ingadozásoktól, az opportunizmustól, a politikai beesöntó- sodástól és a liberalizmustól. Vlahovics hangsúlyozta, hogy a kommunisták számára a kérdések kérdése az önigazgatás. Kire Gligorov: „Társadalmi-gazdasági időszerű kérdések és a JKSZ feladatai” címen tartotta meg referátum, mát. Ö is részletesen elemezte az önigazgatási rendszer és a gazdasági mechanizmus. valamint az egész szövetségi népgazdaság fejlődésének egymásra hatását boncolgatta. A két beszámoló fölött a délutáni ülésen elkezdődött a vita, amely ma is folytatódik. Nemes János Mudzsibur Rahman- interjú A pakisztáni fegyveres erők több mint húrom millió embert megöltek, a házak mintegy negyven százalékát felégették, megsemmisítették az ország kommunikációs eszközeinek jelentős részét, tíz millió embert menekülésre kényszerítettek — vonta meg a nyugat-pakisztáni hadsereg bengáliai „tevékenységének” mérlegét Mudzsibur Rahman, a Bang- Ju Desh Népi Köztársaság miniszterelnöke. Rahman sejk interjút adott a Szófiában megjelenő Rabotnicsesz- ko Delo Daccába küldött tudósítójának. s az interjút a lap keddi száma első oldalán közli. Az élet Bangla Deshben lassanként normalizálódik — mondotta a miniszterelnök —. a kereskedelmi hálózat már működik, néhány napon belül megnyitják kapuikat az egyetemek és a többi iskolák. Megkezdődött a terv- gazdálkodás kialakítása, amely átfogja majd,az egész gazdasági életet. Először egy éves, majd ötéves tervet dolgoznak lei. Mudzsibur Rahman kifejtette, számít a baráti országok segítségére. Országa mindenkitől elfogad segítse* get — mondotta — mert rászorul, de sohasem egyezne bele, hogy a segítséget feltételekhez kössék és Bangla Dí-Kh politikájának befolyás • solására használják fel. BT — külszolgálatban A héten húsz esztendő óta először a New York-í ENSZ- palotán kívül, az etióp fővárosban, Addisz Abeba.ban ül össze a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa az afrikai kontinessel kapcsolatos legégetőbb kérdéseket. A Biztonsági Tanács pénteken kezd ülésezni —, az ülésszak körülbelül egy hétig tart. Tiszamenti Vegyiművek Vállalat SZOLNOK, TÓSZEGI ÜT felvételre keres termelő és karbantartó üzemeihez FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, LAKATOS, HEGESZTŐ, VILLANYSZERELŐ. ELEKTRIKUS és VEGYESIPARI szakmunkásokat, DARUKEZELÖKET. valamint gimnáziumi és egyéb középiskolai érettségivel rendelkező férfi munkaerőket, betanított munkásoknak, (szakképzés megegyezés szerint), szállító üzeméhez RAIÍODŐKAT, kiszolgáló üzemeihez FÉRFI ÉS NŐI MUNKAERŐKET, BETANÍTOTT MUNKÁSOKNAK (8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőket), valamint takarítónőket. Csökkentett munkaidő! Jó kereseti lehetőség! Férfiak részére szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. k t
