Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

NEB-vizsgálat Heves megyében Sok még a tennivaló a termelőszövetkezetek szakember­ellátottságának javításában Rendkívül érdekes és ta­nulságos vizsgálatot végzett az elmúlt hetekben a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság: hozzáértő munka­társai segítségével megvizs­gálta Heves megye mező- gazdaságának szakember­ellátottságát. Igaz, hogy He­ves megye termelésének kvótájával az ország többi megyéi között nem szerepel az élen, de e termelés jelle­ge — szőlő, zöldség, takar­mánygabona — mégis mező- gazdasági területénél lénye­gesen nagyobb befolyást biz­tosít a számára az egész or­szág mezőgazdasági termelé­se arculatának kialakításá­ban. így hát a NEB-vizsgá­lat, bér Heves megyét érin­tette, tanulságaival mégis bizonyos szempontból orszá­gos érvényű is lehet. A fél évtized tapasztalata­it summázó vizsgálat 26 ter­melőszövetkezetre, Heves megye tanácsa vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályára, a járások szakigaz­gatási szerveire terjedt ki, emellett tájékozódtak a NEB munkatársai a mezőgazdasá­gi szakmunkásképző intézet­nél, valamint a közép- és felsőfokú technikumoknál. A vizsgálat egyik megálla­pítása, hogy a megye 104 termelőszövetkezetében az el­nökök és az elnökhelyette­sek közül mindössze 68. a tisztségviselők 43 százaléka rendelkezik legalább közép­fokú, illetőleg ennél maga­sabb mezőgazdasági szak­képzettséggel. És ha figye­lembe vesszük az 54 száza­lékos országos átlagot, ak­kor nyilvánvalóvá válik, hogy ezen a téren Heves megye meglehetősen elma­radt nemcsak az országos át­lagtól, de saját igényeitől is. A vizsgálat egy másik téte­le: a megye termelőszövetka- reteiben 313 a vezető beosz­tásban dolgozó szakemberek száma, és ezeknek 66 száza­léka rendelkezik középfokú, vagy ennél magasabb mező- gazdasági iskolai végzettség­gel,— ez viszont jobb az országos átlagnál. A statisz­tika azonban könnyen félre­vezethet, mert a „jobb or­szágos átlag” mögött kedve­zőtlen a megoszlás, mert Hevés megye 25 termelőszö­vetkezetében — -a szövetke­zetek' egynegyedében tehát — egyetlen egyetemet vagy fő­iskolát . végzett szakember sincs, s ezek között három olyan . termelőszövetkezet is tikad, amelj’nek földterülete meghaladja á négyezer hol­dat: “V1 ‘ 1 A vizsgálat azt is igyeke­zett kideríteni, mi az oka annak, hogy az elmúlt évelt letagadhatatlan és számsze­rű fejlődése ellenére sem si­került Heves megyében min­den posztra és minden szin­ten megfelelő szakembert beállítani, s mi annak, hogy a még 1968-ban elkészített tervezetet is messze „alul” teljesítették a termelőszö­vetkezetek a szakemberek számát illetően. A népi ellen­őrzés munkatársai úgy ta­lálták, hogy az okok össze­tettek, szubjektív és objek­tív tényezőkre vezethetők vissza. Az egyik ilyen vitat­hatatlan tényező, hogy a szö­vetkezetekben dolgozó szak­embere!: — bár anyagiakban általában nem állnak rosszul — szociális és kulturális el­látottsága messze kedvezőt­lenebb, mint a mezőgazda­ság, — vagy az élelmiszer- gazdaság más hasonló beosz­tásban dolgozó szakembereié. Megnyilvánul ez elsősorban abban, hogy a megye tsz- eiben például mindössze 132 szolgálati lakás található és a krónikus lakáshiány, ez esetlegesen kapott albérletek magas díja és ezeknek az albérleteknek — . zömében — kulturálatlansága már eleve elriasztja a termelő- szövetkezetekhez készülő szakembereket. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szövetkezetek egy jelentős részében meglehetős fenn­tartással fogadják a kezdő, fiatal, agronómusokat, tech­nikusokat, akiktől vagy azonnali és magas fokú tel­jesítésit vannak, vagy ellen­kezőleg, néha semmit sem, — akkor többé-kevésbé e nem túl szimpatikus kép a mezőgazdasági szakember- ellátásról igazolást is nyer. Itt kívánkozik, nem is zá­rójeles megemlítésre, hogy a megye termelőszövetkeze­teiben még a háromezer főt sem éri el a szakmunkások száma, és ez az adat akkor sem megnyugtató, ha tudjuk, hogy a mezőgazdasági szak­munkások mellett a szövet­kezetek majd mindegyiké­ben ipari jellegű munkás­gárda is van, traktoristák, lakatosok, kőművesek, esz­tergályosok stb. A legdön­tőbb e téren is az — a vizs­gálat szerint —, hogy a ter­melőszövetkezetek nem be­csülik meg szakmunkásaikat sem erkölcsiekben. sem anyagiakban, alig, vagy se­hogyan sem differenciálnak a szakmunkások és a nem szakemberek között. Kiterjedt a vizsgálat külön is a mezőgazdasági termslő- szövetkezetekben dolgozó Ssívdobbatuís számok között Hálátlan feladat egy elő­adónak olyan beszámolót tartani, amelyben lépten- nyomon számszerű adato­kat kell felsorakoztatni. Az adatok, a számok tömegei néha valahogy elfedik a mögötte meghúzódó embe­reket és az emberek mun­káját. A horti Kossuth Terme­lőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén Csontos Béla, az ellenőrző bizottság elnö­ke aprolélcos pontossággal ■ számolt be mindenről, ami a termelőszövetkezeti tago­kat érintette. Feltárta a ta­■ pásztóit hiányosságokat, mázsákról, holdakról, forin­tokról beszélt, számokkal bizonyított és érvelt, agitált a még jobb gazdálkodás ér­dekében. Az ellenőrző bi­zottság elnökének kezében egymást, váltották e gép­• pel sűrűn teleírt papírok, a számfömcgek egyre soka­sodták a hallgatóság felett, amikor Csontos Bela, a ter­melőszövetkezet belső éle * téról szólva a következő- 'het' mondta: „Az ellenőrző bizottság megállapította, hogy számlálom ascn&uafar-. dult elő, hogy fogatosaink nem vették fel kocsijukra az idős tsz-iagokat akkor sem, ha egy irányba veze­tett az útjuk.’’ Egy pilla­natra felnézett a papírok közül és ennyit tett hozzá a megírt beszámolóhoz: „Reméljük, hogy erre többé nem lesz példa!” Hosszú évekig fogok em­lékezni erre a közgyűlésre. Nemcsak azért, mert az egy tízórás munkanapra jutó át­lagkereset egy híján száz fo­rint volt, meri a munkaegy­ség értéke 88 forintot leik ki, s az egy tagra jutó át­lagjövedelem 23 ezer forint volt, s hogy egy holdról 210 mázsa paradicsomot talcuri- tottak be, amely világvi­szonylatban is jelentős ered­mény. Azért marad emlékezetes ez a közgyűlés, mert az egyre szorongaióbb ver­senyben, a felgyorsult tem­póban sem feledkeztek meg a horti termelőszövetícezet ben arról, hogy a termelés az emberek érdekében és emberségesen kell, hogy történjen. . . ('ept&ethi/f szakemberek anyagi helyze­tére és megállapította, hogy bár ezen a téren jelen­tősebb probléma nincs, a szakemberek —, ha a já­rások adottságait figyelem' be véve van is természetes eltérés —, általában, megfe­lelő dotációban részesülnek a szövetkezet részéről. A probléma inkább ott van, hogy az összes személyi jö­vedelem és az alapmunka­bér aránya a legtöbb eset­ben kedvezőtlen: az alap­munkabér néha e jövedelem 90 százalékát is meghaladja. Így aztán szinte jelentékte­lenné válhat az a személyi jövedelemrész, amely közvet­lenül és anyagilag is érde­keltté tenné a vezető beosz­tású tisztségviselőket a ter­melési és a gazdálkodási fel­adatok jobb megoldásában. A sok-sok oldalas és szá­mos más, kevésbé jelentős, de összességében mégis po­tenciálisan ható tényezőket felsoroló vizsgálati jelentés nagy segítséget adhat Heves megye termelőszövetkezeti mozgalma fejlődéséhez, a szakember-ellátottság meg­javításához, ezen keresztül természetszerűleg a terme­lés mennyiségi és minőségi javulásához is. A Heves me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálata kétségkí­vül túl mutat egy megye határain. Gynrkó Géza Expert iparcikk készül Márkázott Otven asszony jut keresethez a szövetkezet új üzemágában Juhász Gyuláné a tekercselést végzi. (Kiss Béla felvétele). Hogyan csökkenhet az indokolatlan munkaerő- vándorlás a fiatalok körében ? A KiSZ-kb intéző bizottsága a munkahely- változtatás okairól Ä dolgozó fiatalok 35—40 százaléka változtatott mun­kahelyet az elmúlt három esztendő alatt, ez csaknem kétszerese a felnőttek kö­zött tapasztalt aránynál: — állapította meg a közelmúlt­ban a KISZ-kib intéző bi­zottsága. Az ifjú pályakez­dők között a munkaerőmoz­gás érthető módon maga­sabb, mint a felnőtteknél, a túlzott „vándorkedv” azon­ban semmiképpen sem in­dokolt, nem szolgálja séma közösség, sem a fiatalok ér­dekeit. Különösen nagy -a mozgás a kereskedelemben, az épí­tő- és építőanyagiparban, il­letve a segédmunkások és a fiatalok között. Ebben leg­inkább a vállalatok extern- tív fejlesztési törekvései, a magasabb kereseti igények és lehetőségek, a lakáshoz közelebb eső munkahely és a képességeknek jobban megfelelő munkakör vonzása játszik szerepet. A fiatalok munkaerővándor! évén ak lé­nyeges okai tálát azonosak az egész dolgozó rétegre megállapítottakkal. mutatt»- zik azonban réhár.y eltérés is. így például az általános iskolát végzett, tarauSffiányai- kat nem folytatók: fersttikoz- tatásának neh ttségeit sok esetben alkalmassági prob­lémák is okozzák. Ezek a fiatalok — fizikai fejletlen­ségük miatt — nem vállal­hatnak nagyobb erőkifejtést igénylő segédmunkát, szak- képzettségük ugyanakkor másra alig teszi őket alkal­massá. A közép- és felsőfokú vég­zettséggel- rendelkező fiatal szakemberek vándorlásának mozgatórúgója gyakran nem­csak az alacsony bér, ha­nem a képzettségüknek nem megfelelő munkakör. A fo­lyamatos foglalkoztatás és a megfelelő bérezés kedvéért más népgazdasági ágakban helyezkedik el a mezőgazda­sági szakképzettséggel ren­delkező munkások jelentős része, a mezőgazdasági tech nikusok és szakközépiskolá­sok esetében pedig a kép­zettségüket gyakran lebecsü­lő beosztás vezet hasonló kö- vctfceanényeare, .. Az ifjúsági munkaerőmoz­gás okai között ott vannak a pályaválasztási tanácsadás, a pályairányítás „gyengéi” is: számos tizenéves csak meglehetősen későn ismeri fel, hogy a választott pálya nem megfelelő számára. La­za és időszakos az egyetem­re készülő, de fel nem vett fiatalok munkahelyi kötődé­se, s jelenős hatással van az ifjúsági munkaerőmozgásra a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés és a családala­pítás egybeesése, az ezekkel járó számos gond, probléma is. Az intéző bizottság alá­húzta: a KISZ területi és munkahely: szervezeteinek fontos feladata, Itogy állan- dóon figyelemmel kísérjék a fiatalok munkaerőmozgását, eiemeziséík aimak okait. (MTI) Másfél hónappal ezelőtt né­mi. megrovással írtunk a markazi Mátravölgye Terme­lőszövetkezet által frissen lé­tesített hajtatóházról. Kifogá­soltuk, hogy a milliós nagy­ságrendű beruházás. kihasz­náltsága , .njc.es biztosítva, mi­vel a szőiőöltvány termelé­se, nevelése csupán az év kis hányadában köti le az épüle­tet. Ez éviben, ismét Markazon jártunk. Mint Halasi János elnök elmondotta, a problé­mán elgondolkozott a szövet­kezet vezetősége, s vélemé­nyükkel egyetértésben hatá­rozatot hozott a hajtatóház további hasznosítására. Há­rom fővárosi céggel rövid időn belül kapcsolatot létesí­tettek, kérve a RÁVISZ, Elektrisz és a Ganz Villa­mossági Művek irányítóit: te­lepítsenek fióküzemet a fa­luban. Céljára felajánlották a hajtatóház helyiségeit, vala­mint vállalták a munkaerő- toborzási. < A fővárosi üzemei: kedve­zőnek találtál: az ajánlatot, majd megkötöttél: a szerző­dést, Ennek értelmében a Mátravölgye Termelőszövet­kezet étn 3 millió forint ter­melési értékben vállalja kü­lönböző méretű áramváltók összeszerelését. A fényújsá­gokhoz szükséges áramváLtók mind exportra készülnek, s az .alkatrészek összemunká- . lasabpz. tekercseléséhez szük­séges gépekét pár hete le is szállítottál: Markazra. Ötven helybéli asszony, közülük Demeter Ottóné és. Tresó József né kéthetes tan­folyamon is részt vett Gyön­gyösön, hogy megkönnyítse a szövetkezet kis melléküzem­ágának beindulását. A Ganz Villamossági Művek ugyan­akkor szakemberét küldte a faluba a gépek beállítása, fo­gásaik betanítása végett. Szinte újévi ajándékként ipari üzemihez jutott tehát Márkáz, ahol utóbb terület­kisajátítás miatt igen meg­nőtt a termelőszövetkezet tagsűrűsége, s Nagyrédére, Lőrincibe, Visontára kellett eljárniuk megélhetésért a ta­gok egy részének. Egyelőre még csak a pró­baüzem folyik, de a szüksé­ges engedélyek beszerzése után megindul a teljes üzem, (m. gy.) AZ 1972. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV [áBurhoiólapgyáfl Xozponti beruházások f 19?2-ig bafejeíödö beruházása* o 1872-n áthúzódó beruházások & 1972‘ben ssídődö betuhéiésok 5 1 Batthyány tér rendűéi» o | 2 Matró K Ny i vonal o 3 Várpalota építés o I 4 Kelenföldi tévliAelíétás ♦ | 5Kaitongép o 6 Csopeli Papírgyár hullórmrertikum­uzem o 7 Millenniumi (AV ineqhossiabbitása O 8 Vörösmarty téri Kulturális Kurpordo 9Metró t-D-ivonal o 10 Ikarusz karosszéria ás jjármftjyár o 11 Sémirélwtns Orvostudományt Egyelőm o 12 IV. Házépítő Kombinát ♦ IQVöibs Csilhg Traktorgyár o 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálták ax 1972. január elsején életbe lépő __. kormányzati intézkedések, “ (TERRA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom