Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

< \ilágbajnok»iágra az év tekézője Tősi Pál Szorgalom és kitartás, vas­fegyelem, a célkitűzés meg­valósításáért küzdő, áldoza­tot is vállaló ember, sok munka, példamutatás. Akit pedig e sorok jellemeznek, Tősi Pál, az Egri Spartacus NB I-es válogatott tekézője, a magyar válogatott bronz­érmes vb-tagja, kezdő és befejező embere, az 1971-es év legjobb sportolója és így tovább. A sportújságírók, de az országos sportszövetség mint minden évben, ezúttal is le­adták voissukat arra, kit tartanak az év, 1971. leg­jobb tekézőjének. A nevek, a teljesítmények megméret­tek és a választás jogosan az egri fiúra esett, aki 34 éves fejjel — 17 éve aktív sportoló — a legegyenlete­sebb teljesítményt tudta nyújtani a sportágban. Kü­lönösen az idegenben élért eredményei voltaic nagyon, jók, amellyel pontokat szer­zett együttesének. Huszon- kétszer egymás után teljesí­tette az I. osztályú minősí­tés követelményeit, amely­nek megszerzéséhez elég öt­ször idegenben győzni. Esete egyedülálló és példa nélküli e sportágban. Az évi ide­genben ütött faátlaga 927, de ő tartja a pályacsúcsot 1015 ütött fával is, amelyet va­lószínű, hosszú ideig senki sem tud majd túlszárnyalni. — Amikor a tavalyt év valamennyi teljesítményét nézegettem és a sajátommal összemértem, akikor jöttem rá, hogy én voltam a leg­eredményesebb 1971-ben —• mondja ahogy beszélgetünk véle munkahelyén, az ÉMÁSZ egri Sas úti telepén, ahol mint vili a moslabor-ve­zető. felelős beosztásban dol­gozik. — Nagyon örülök, boldog vágyóik, hogy ezt is megélhettem: az év legjobb tekézője lettem. Pedig soha nem voltak nagy terveim e sportágban. Talán csak azért sikerült így, mert so­kat dolgoztam. Először is azt akartam, hogy a csapat biz­tos, eredményes tagja legyek az NB I-ben, majd amikor a válogatottba hívtak, azért igyekeztem, hogy le ne „ég­jek”. Annyit dolgoztam ezért — sok tehetséges fia­tal áll mögöttem —, hogy szinte nem is igaz. A pálya­munka mellett — az erőn­léti edzések, futás, gim­nasztika, úszás stb. — ren­geteg másfél órákat töltöt­tem el egyedül a szabad­ban, ahonnét mentem aztán a kétszáz dobásokat élvé­gezni. Most érzem, megérte... Lelkesen mondja ezeket Aztán a sportág szépségei­ről beszél önfeledten. Meg­fiatalodott a sportág — mint mondja —, amióta be­vezették az X. osztályba a kétszáz dobást. Így lett i£'a" zán sport a teke is. Aki öreg volt és nem bírta erőnléti­leg, „kiesett a sorból”, elő­térbe kerültek a fiatalok, akik nemcsak tehetséggel, hanem erővel is rendelkez­nek. Főleg a Dunántúlon van belőlük sok, s ha a te­hetség szorgalommal is pá­rosul. hamarosan ott lehet­nek a világ élvonalában. — Az a szerencsés eset fordult elő velem, hogy.nyu­godt körülmények között versenyezhettem — folytat­ja. — A csapatnak is jól ment, bár Ózd a hazai pá­lyánk, de nem volt szeren­csére a munkahelyen és a. családban sem olyan nagy g9nd, amely befolyásolhat­ta volna eredményemet. Egy­szóval minden egybejött. QMimsig t MR&, január k. — Mit szól mindehhez a felesége? — vetem közbe, hiszen gyakran előfordul; hogy hetekre távol kell len­nie családjától, két gyerme­kétől, edzőtáborozás, ver­senyzés, a válogatottság, külföldi utazgatás stb. ren­geteg időt emészt el. Most is egy hétre jött csak haza a táborból és már újra két­hetes edzőtáborozás követ­kezne. — Már megszokta — mondja. — Nem dohány­zóm, nem iszom, semmi szenvedélyem nincs a tekén kívül. Az a hobbym. S arra a pár évre, ami még hátra van e sportágban részemre, addig lehetőséget kaptam. Egyébként is nagyon megér­tő a feleségem. Mindenben támogat, ezért lehetek ott az élvonalban is. — Tervei? — 1972-ben lesz a világ- bajnokság. Szeretnék kijut­ni Splitbe. Ha egyénileg nem is, de csapatban sze­retném dobogóra segíteni a magyar válogatottat. Nem szeretnék utolsónak ott dob­ni, mint legutóbb, amikor rajtam függött, hogy meg­tartjuk-e a harmadik helyet vagy sem. Borzasztóan iz­gultam, mert ez a tény az én idegrendszeremet is ki­kezdte. Akkor sikerült. Re­mélem, ha most elsőnek léphetek pályára, kijön be­lőlem az, amit tudok. Ter­mészetesen azt is el tud­nám viselni, ha 1972-ben az ideinél is jobb eredménye­ket tudnék felmutatni és ha végre elkészülne Egerben a négyfolyosős automata te­kepálya. Végül néhány, t971. évi já eg” után érdeklődtünk. — Az év legboldogabb napja? — Az országos bajnokság volt. Nehezen kerültem oda, szinte csak az utolsó pilla­natban. Ezt megnyertem. Az első napon az első helyezet­tel szemben 30 fás hátrány­ban voltam, másnap min­dent behoztam és végül 13 fás telőnnyel lettem bajnok. — Az év legszomorúbb órái? ■— Előtte egy héttel éltem át a tizeik bajnokságát. Leg­kedvesebb pályámon, az Ika- ruson nyolcadik lettem, rá­adásul az év legrosszabb eredményét ütöttem idegen pályán, mint ahogy nem tudtam a győri Rába Kupa versenyt sem idegileg elvi­selni. Az első helyezettnek 925 volt az eredménye, 10 fát kellett volna még lete­ban, csak nagy erőfeszítések árán sikerült az NB Ill-ban bent maradnia a Hatvani Kinizsi labdarúgó-csapatá­nak. Ez idő alatt, — nem a sportköri vezetés hibájából — hét edző tevékenykedett felváltva a gyáriak csapatá­nál! A múlt bajnoki idény­ben a helyi vetélytársak, a MÁV HAC és a Gáspár SE búcsút. mondott az NB in­nak. Ezek után a Hatvan’ Kinizsi csapata lett megyénk harmadik városának a lab­darúgó reprezentása... Haitvan egyetlen NB 111-as csapata nagyon gyenge raj­tat vett az őszi idényben. Az első nyolc fordulóban mindössze három bajnoki pontot gyűjtöttek össze. A nyolcadik forduló után már a harmadik(!) edző irányí­tásával készült a csapat. Ek­kor Sárközi Györgyöt, a csa­pat volt játékosát bízták meg az edzői teendők ellá­tásával. A kilencedik fordu­lóban az Edelény ellen 4;0- ra nyertek a cukor- és kon- zervgyáriab, A csapatnak rítenem hat dobásból, hogy én legyek az első. Nem tud­tam, csali kilenc fát ütöt­tem, s így második lettem, mert ráadásul rosszabb volt a tarolásom, mint aki a ku­pát elnyerte. — Legnagyobb ellenfele? — A pálya volt. Ha kijön ugyanis a lépés, nincs ellen­felem. ha nem, mindenki le­győzhet. így volt éz 1971- ben is. — Legnagyobb élménye? — Ausztria és Jugoszlá­via. A két országban, ahol többek között megfordul­tam, mindenütt automata te­kepályát láttam. A legkis- sebb kocsma mellett is volt jól felszerelt pálya, amelyen kedvtelésből bárki játszha­tott. Ontják is a tehetsége­ket, mint ahogy a nyugat­németek is. 1968-ban példá­ul még csais harmadikok voltak a vb-n, legutóbb pe­dig megnyerték. Sok az au­tomata pályájuk, sok a ver­senyzőjük is. Nálunk is így volna jő. Fazekas István SAKK­híradó A Gyöngyösön megrendezett I. osztályra minősítő versenyen jól szerepelt Smid János, aki életében először szerezte meg az I. osztályú minősítést. A ver­seny végeredménye: 1. Oláh 9,5, 2. Varga 9, 3. Smid 6,5, 4. Bar­tók 6. 5. Hegedűs 5, 6. Józsa 4,5, 7. Csizmiadia 4, 8. Redécsi 3,5, 9. Kádár 2,5, 10. Szigetváry 2,5, 11. Racskó 2 ponttal. * Gyöngyös város 1971. évi üzemi sakkbajnokságának végeredmé­nye: 1. Építők II. 16, 2. Izzó I. 16, 3. M. Szénbánya 16, 4. KGV I. 15,5, 5. Vas- és Fémipari V. 14,5, 6. Építők I. 13, 7. Izzó II. 12, 8. Szakközépiskola 8, 9. Ipari tanulók 0 ponttal.- * A GYESE OB II-ben bronz­érmet nyert csapatánál jó ütemben haladnak az átigazolá­sok. Már leigazolták Lorincz Já­nos mesterjelöltet, a Bp. Szállí­tóktól, Bartók Zoltánt (csillagos L osztály) a Bp. Honvédtol és az ifjúsági Kladiva Istvánt (II. osztályt) a Füzesabonyi Vasas­tól. Ábel Lajos (Kecskemét) és Bárczay Sándor (Miskolci EAFC) átigazolása még nem zá­rult le. A Magyar Sakkszövetség minősítő bizottsága jóváhagyta a GYESE versenyzők minősíté­sét. 1972. január 30-án az alábbi keretből állítják össze az első bajnoki mérkőzésre a GYESE csapatát: 1. Demeter mj. 2. Fá­bián mj. 3. Stugel mj. 4. Dobos mj. 5. Lőrinczy mj. 6. Sillye m. 7. Gáti mj. 8. Krupánszki mj. 9. dr. Szigetvári mj. 10. Ábel mj. II. Varga mj. 12. Silly éné m. Oláh csillagos I. o. 14. Bartók cs. I. o. 15 Karancs cs. I. o. 16. Bárczay cs. I. o. 17. Bubenko I. 0. 18. Csizmadia I. o. 19. Józsa 1. o. 20. Smid I. o. 21. Tóth I. o. 22. dr. Imrefi I. o. 23. Hege­dűs II. o. 24. ördög H. o. 25. Kladiva n. o. megjött az önbizalma, a fia­tal edző pedig jó kapcsola­tot teremtett a játékosokkal. Az edzéseken .mindenki igye­kezett. .. Két rutinos játé­kos Bacsa és Román ismét játékra jelentkezett... Köz­tudott az is, hogy a Hatvani Kinizsi azon jó tulajdonsá­gokkal rendelkező csapatok közé tartozik, ahol igyekez­nek megtartani a sajat ne- , velésű. vagy fiatalon leiga­zolt tehetséges játékosokat, és fokozatosan játéklehetősé­get biztosítanak számukra az első csapatban. A jelenlegi csapat gerincét is — Bacsa, Mészáros, Baranyi, Szabó, Tóth, Szekeres, Urban, Lud­vig — ilyen játékosok alkot­ják. Az 5—6 évvel ezelőtti tehetséges fiatalok „termése” érik most, be. A Hatvani Kinizsi csapata az őszi szezon második felé­ben nagyszerű teljesítményt nyújtott. Végül is, megyénk harmadik legjobb NB III-as csapataként a nyolcadik helyen végeztek. Az utóbbi éveikhez viszonyítva, ez nagy előrelépést jelent, mert ak­A sporttortenelem kevés olyan esetet jegyzett fel, amikor egy ember kezdemé­nyezése nyomán született meg, egy sportág. Hogyan indult el ezen ke­vesek egyike, a rögbi „vi­lághódító” útjára? Az angol Rugby városka kollégiumában tanult 1823- • ban az ír William Webb El­lis, aki az Angliában akkor divatos labdarúgást szerfe­lett unalmasnak találta. Oly­annyira, hogy egy alkalom­mal, hirtelen elhatározással felkapta a labdát és futni kezdett vele. Egyenesen be­futott az ellenfél kapujába és kijelentette, .hogy ez bizony bél. Bár társai akkor nem ér­tettek vele egyet, mégis ez * volt a rögbi születésének órája. Később azonban néhá­nyat mégis találtak valami érdekességet a játékban és elkezdték azt az új szabályok szerint játszani. Évtizedek múlva pedig William Webb síremlékére fel vésték az alábbi szöveget: „Ez a kő legyen emlékeztető nagyszerű tettére, amikor is fittyet hányva a szabályok­nak, kezébe fogta a labdát és elfutott véle —, megteremtve egy nagyszerű játékot.” A rögbit 1839-ben a Cam- brdgde és Oxford egyetem fiataljai is nagy kedvvel űz­ték, majd alig tíz év múl­tán már egész Angliában játszották. A sportág népsze­rűségére jellemző, hogy 1871- ben 21 amatőr és néhány pro­fi klub is alakult, sőt még ez évben megalakították a Rugby Football Union-t, s e nemzeti szövetség' most ün­nepelte százéves fennállását. boriban a félszezon zárása­kor a kiesők helyén tanyáz­tak... Teljesítményük: 15 mérkőzésből 5 győzelem, 4 döntetlen, hat alkalommal pedig (főleg a szezon elején) vesztesen hagyták el a já­tékteret. A csatárok 29 alka­lommal találtak az ellenfe­lek kapujába. Mérkőzésen­ként majdnem kétgólos az átlag. Sajnos a védelem is ..gólképesnek” bizonyult, mert 25 alkalommal zördült meg a hatvaniak hálója.' A védelem munkáján lesz .mát javítani... Az utolsó hét mérkőzésén a következő összeállításban játszott a csapat: Bacsa — Konkoly, Szekeres, Mészá­ros, Baranyi, Gubis, Urban, Szabó, Román, Tóth, Kővári. A csapat legeredményesebb játékosának Tóth bizonyult 12 góljával öt követi a 6—6 golos Román és Szabó. Ejti- * ütést érdemel még az is, hogy az NB III-as mérkőzé­seken hatvani játékost nem állított ki a játékvezető... A játékosok jelentős része Most nem kívánunk bele­mélyedni az eléggé bonyo­lult játék szabályainak tag­lalásába. Lényeges, hogy eb­ben a játékban sok minden megengedett. Jaj annak, aki birtokolja a labdát és meg­próbál azzal az elleniéi ka­puja félé futni, azt megfog­hatják, földre ránthatják. Ha a játékot valami szabályta­lanság miatt megszakítják, akkor azt az úgynevezett „scruTn”-mal folytatják. Min­den csapat nyolc csatára (egy csapat 15 főből: 8 csatárból és 7 védőjátékosból áll), egy tömeget alkotnak, átfogva egymás derekát és megha­jolva (képünkön is látható), összedugják fejüket és min­den erejüket megfeszítve igyekeznek a labda fölül el­tolni a másikat, s azt meg­kaparintani. Ez „a tömeg­birkózás” legtöbbször rend­kívül mulatságos jelenet. A rögbi vitathatatlanul „a kemény férfiak sportja”, de mindazt a sok rosszat amit ró­la mondanak, tulajdonképpen „rokonának”, az amerikai futballnak köszönheti. Per­sze ezért a rögbit nem gza- bad, de nem is lehet sok ro­konvonása ellenére sem az amerikai futballal összeté­veszteni. Már csak azért sem, mert a játékban a jenkik a jégkoronghoz hasonlóan „iki- párnázzák” magukat és fej­védő sisakban játsszanak. A bíró sípjelére a játékosok egymásnak rohannak, s akit elérnek, „leteríthetnek”. A rögbiben viszont a játékosok rendes labdarúgó-felszerelést kapnak. komoly beosztásban dolgo­zik a Hatvani Cukor- és Kojizervgyárban. A labdarúgó-utánpótlás is jó. Az ifjúsági csapattal Ri­gó János tanár foglalkozik évek óta nagy szakértelem­mel és igen eredményesen. A Nógrád-Heves- megyei NB-s ifjúsági bajnokságban a második helyen “állnak. A hatvaniak január 10-én kezdik az alapozást. Február 6-án lesz az első kél-kapus játék. Az első csapat kere­tében készül majd a fiatal és tehetséges Patai, Burján, Mikes és Bordás is. . Sárközi György edző és a sportköri vezetés a jövőben további javulást vár a csa­pattól. Tavasszal úgy sze­retnék folytatni, ahogy az őszi hajrában abbahagyták. A jó közepes helyezéssel elé­gedettek lennenek a szezon végén is. Ez pedig megadná az alapot ahhoz, hogy a jö­vőben még előbbre léphes­senek, Sajget-eáafa József Hogy „a kemény férfiak sportja”, mégis minek kö­szönheti hallatlan népszerű­ségét? .Talán annak, hogy az egész játék alapjában véve igen szellemes kombinációja a labdarúgásnak és & kézi­labdának, így egy jól felké­szült csapat játékosai a tak­tikai elképzeléseknek egész tárházát vonultathatják fel. Egy aforizma szerint: „A rögbi durva játék, amelyet sportszerűen játszanak — a labdarúgás sportszerű játék, amelyet viszont durván ját­szanak ...” E tényt támaszt­ja alá az Európában ismere­tes és sok országban szíve­sen játszott rögbinek semmi­vel sem rosszabb a baleseti statisztikája mint más sport­játékoknak. A rögbi különösen .nép­szerű és kedvelt játék Ang­liában, Franciaországban* Svájcban, Ausztráliában és Üj-Zélandbaru Hogy nálunk Magyarorszá­gon miért nem lett eddig népszerű a rögbi? Talán mert a focipályákon és a lelátó­kon lejátszódó cirkuszi pro­dukciók egyelőre látványo­sabb szórakozást .nyújtanak a nézőknek és játékosoknak, min}; a „csúcsos” labdáért vívott vad hajsza... (somos/ 1. Bologna—Catanzaro 1 2:1 2. Inter—Juventus X 0:0 3. Mantova—Fiorentina 2 1:2 4. Ro ma—AtaLanta 1 1:0 5. Sampdoria—Lanerossi x. 1:1 6. Torino—Milan X ü:U 7. Varese— Cagliari 2 U :2 8. Verona—Napoli X 1:1 9. Arezzo—Ternana X 0:0 10. Brescia—Palermo 2 0:1 11. Foggia—1Tarar-to X 1:1 12. Modena—Lazio X 0:0 13. Sorrento—Cömo 2 1:2 14. Perugia—AS Reggina 1 !:• Gyakorlattal rendelkező revizori te gyáregységgel rendelkező ipaii ia'al Egri vállalat jeligére egri Magyar Hirdetőbe. Féléves .bizonyítvány a labdarugó NB lll-ból Előbbre lépett a Hatvani Kinizsi Az elmúlt bét bajnokság­i Százéves a rögbi „Serum”, azaz „tömegbirkózás” a labdáért.;;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom