Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

KOSSUTH

8.18 Áriák,

0,00 Különös házasság. 9. íolyt.

9.20 Népek zenéjéből.

9.47 Keméuy Egon: Erdő mélyén — szvit.

19.00 Iskolarádiö.

10.40 Édes anyanyelvűnk.

10.45 Kodály: Kilenc epigramma.

11.00 A szív és a vegetatív idegrendszer.

11.10 Romantikus zene.

12.20 Ki nyer ma?

12.30 Tánczene.

13.20 Nóták.

13.45 Riport.

14.00 Róka Móka Bábszínháza.

14.25 Nyitnikék.

15.10 Schubert: a-moll szonáta.

15.30 Kórusp ódium.

16.05 Falusi délután.

17.20 Händel és Bach műveiből.

18.29 Mikrofórum.

18.10 Népdalok.

19.40 Kaleidoszkóp.

20.20 Operarészletek.

22,50 Meditáció.

23.00 Könnyűzene, o.io Kamarazene.

PETŐFI

8.95 Nótacsokor.

9.03 Ezeregy délelőtt.

11.45 Nevek naptára.

12.00 Operettrészletek.

12.30 Haydn: B-dúr szimfónia.

13.03 Bizet: Rettegett Iván.

Részletek.

Mindenki kedvére

kettőtől — hatig ..»

18.20 Üj magyar zene az 1971. év díjáért.

19.10 Népdalok.

19.34 IskoLarádió.

20.28 Emil Gilelsz

zongoraestje.

22.33 Nóták.

23.J5 Zenekari muzsika.

MAGYAR

8.06 lskola-tv.

17.53 Hírek,

17.40 Nyitott füllel.

18.05 kengyel kisíilm.

18.20 Riportfilm.

18.50 Pillantás a oportvilágba. 19.18 Esti mese.

19.30 Tv-hiradó.

20.00 A génuai hölgy ..; í, rész.

99.55 A Tévé Zened Klubja. 81.35 Tv-hirad6.

21.45 Szülők, nevelök egymás közt...

K. P.. Hatvan:

Elhalt testvérének egyenes leszármazottja (gyermeke) apja helyett jogosult a nagyszülőktől származó örökségre. Az örökrész nagyságát a hagyatéki tárgyalás során állapítják meg. Ezt megelőzően nem kötelesek kifizetni az örökrész értékének megfelelő összeget. Általában az a gyakorlat, hogy -a kiskorú örökségét a gyámhatóság letétbe helyezteti. Ahhoz viszont nincs joguk, hogy az örökrészt a gyermek nagykorúságáig visszatartsák. Érdemben tárgyalni azonban csak a hagyatéki tárgyalás után lehet.

K. Péter, Gyöngyös:

Ha a kollektív szerződésben nincs másképp rögzítve, a felmondási idő két hét. A felmondási idő egy része alatt a munkáltató köteles a

dolgozót a munka végzése alól felmenteni és erre az Időre az átlagkeresetének megfelelő bér jár. Panaszával a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulnia.

Somodi György, Gyöngyös- solymos:

Panaszát kivizsgáljuk, munkatársunk személyesen is felkeresi majd Önöket. Kérjük szíves türelmüket.

Sípos János, Kisköre:

Több nyugdíjastársa nevében érdeklődött, hogyan módosultak az új nyugdíjjogszabályok alapján a mezőgazda- sági járadékosokra vonatkozó szabályok. Erre nem született új rendelkezés, továbbra is érvényben maradnak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékokra vonatkozó folyósítási szabályok. Kérdésére ennek értelmében nemmel kell felelnünk.

Színszűrők és napelienző

A SKlnszűrökről már megállapítottuk, hogy színes fényképezésnél túl sokat nem várhatunk: tőlük. Kis mértékben mégis foglalkozunk használatukkal, mert végszükségben érhetünk ed velük bizonyos eredményeket.

Első és legfontosabb alkalmazási területük a kétféle film- fajtával függ össze.

Előfordulhat, hogy napfénye« felvételeinket műfényíilmre kell készítenünk, mert mondjuk csak ezt tudtuk beszerezni, vagy pl. műfényvilágítás mellett fényképeztünk, s a műíényfllm megmaradt részét napfény mellett vagyunk kénytelenek felhasználni.

Működésünk nem reménytelen, ha ebben az esetben narancsszűrőt alkalmazunk, mert ez a szűrő a napfény kékben gazdag fényét a műfényhez teszi hasonlóvá. Ilyen szűrő a feliér-fekete fényképezésnél is használatos, nem kell külön beszereznünk. Arra vigyázzunk csak. hogy az exponálási idő négyszeresére növekszik, mert ennek a szűrőnek szürőfaktora 4.

Ha műfénynél akarunk napfényfilmre fényképezni, akkor a müfény vöröses fényét világoskék szűrővel alakítjuk át nap- fényjellegűvé. Ennek a szűrő- faktora 5. Színhőmérséklet-módosító szűrőknek is nevezzük az ilyen szűrőket.

Az említett fő eseteken kívül

más esetben iá szükség lehet szinszürőre. Amatőrgyakorlatban főleg napfényfilmeknél. Azért kell gondolnunk e szűrők használatára, mert a napfény csak napközben gazdag kék sugarakban, reggel és estefelé inkább érvényesül benne a vörös sugarak hatása. De a napfény színhőmérséklete napsütéses és borult időben is más és más, az árnyékok színhőmérséklete pedig eleve elüt a napsütötte részek színhőmérsékletétől. Szemünk nem veszi észre e különbségeket, de a színes filmek igen érzékenyen reagálnak ezekre.

Hideg és meleg színekről esztétikai értelemben is beszélünk, de a magasabb, illetve alacsonyabb színhőmérsékletet ezek- 1 kel ne tévesszük össze. Legközelebb pontosan tisztázzuk ez ellentétes fogalmakat.

Napfényfilmhez reggeli és esti felvételeinknél az elmondottak miatt használjunk 1,5 szűrőfak- torú halványkék, árnyékos fel- »vételeinkhez pedig 2 szüxőfak- torú rózsaszínű színszűrőt.

Napellenző használata minden egyes felvételnél kötelező. Éneikül a lenesét oldalról érő kóbor fények karos reflexeket okoznak, aminek kék fátyol a .következménye. De színek tisztasága és brlllanciája miatt is szükség van állandó haszi|álatára.

Körmendi Károly

OyertyamM asszonyok és a méz

A megyei méhészkedés ezer éve

ftti-méztermelés a török hódoltság utolsó évtizedeiben az örökös hadakozások miatt lecsökkent, a méhkasok elpusztultak.

.A méztermelés a török hódoltság után falun is, a megye városaiban is újra fellendült. Egerben 1698-ban még 287, 1699-ben 431, 1700- ban 356 köpü mézet adóztattak, mindhárom évben egyenként 12 dénár teherrel.

A méhtartás fontosságát még a régi királyok is elismerték, írta Káló Péter mezőkövesdi méhészíró a méhtartásról írott könyvében 1816-ban. „A Koronás fejedelmek közül b. e. Mária Terézia Kegyelmes Királynénk, mely igen kedvelte és nagyra becsülte a Méh« tartást... elegendő bizonyságaik ennek az általa Bécsben... és több városokban felnyittatott iskolák ... melyekben a Méh- tartásnak helyesebb módjára közönséges Tanítók által tanítani parancsolta..

Megjelenik a cukor

A méhészkedés mindaddig fontos ága marad az ország gazdaságának, amíg a cukor feldolgozásával, a villamos energia felhasználásával mind a méz. mind a viasz és az egyéb mellék- termékek jelentősége a minimálisra csökken. A századforduló körül bekapcsolódik a cukortermelésbe a hatvani és a selypi cukorgyár. Ez meglátszik a méhészkedés visszaesésén is. 1906-ban a megye méztermelése 178 mázsára, 1910- ben 233 mázsára tehető. 1912-ben 318 méhész —

igaz. hogy a rossz termelés miatt — már csak 66 mázsát termelt.

Jelenleg Heves megyében mintegy 2000—2200-an foglalkoznak méhészettel, s ezek körülbelül 13 000—15 000 méhcsaláddal rendelkeznek. Közülük 1300—1400 a szervezett méhész, a méhtársu- lati, vagy szövetkezeti tag. A társuláson kívüli méhészek körülbelül 30—40 százaléka árutermeléssel foglalkozik, míg a többi önellátásra termel. Varga László

A magyar nyelv „kaptár” neve igen régi. Nyelvészek állapították meg, hogy régebb ideje van meg nyelvünkben, mint a „kas” szavunk. Ezek szerint a honfoglaló magyarság a méhészkedéssel még valahol az őshazában ismerkedett meg, onnan hozta magával, új hazájába ismereteit.

A magyarság a Kárpátmedencében is tovább folytatta ősi mesterségét, és az Árpád-korban a falvak egész sora foglalkozott méhészettel. Ezt tanúsítják a Födémes, Méhész, Méhes, Méhlő helyneveink, a Méznevelő, Mézművelő, Mézadó személyneveink is.

A Heves megyei Födémes község eredetét egyes nyelvészek a méhészkedéssel hozták kapcsolatba, azt állítva: a név attól a cselekedettől eredt, hogy az élőfa- boclonokban levő méhcsaládokat télire úgy védték, hogy a nyílást deszkával, azaz födémmel szegezték be.

Egri máz — Pesten

A középkorban a méz helyettesítette a ma nélkülözhetetlen cukrot és a mellék- termékekből készítették a viaszgyertyát és a mézsört.

Ezért a méhészkedés jelentősebb volt, mint manapság. A XVI—XV. században nemcsak a jobbágyok termelnek mézet, hanem a földesurak is, mégpedig a nagy mennyiségből ítélve, nemcsak a majorság, az udvartartás szükségletének fedezésére, hanem piaci igények kielégítésére is. Erre vonatkozóan az 1493. évi Bakócz- kódex tartalmaz értékes < Heves megyei adatokat. — Az egri püspöki uradalom két úton elégíti ki a mézszükségletét. Saját termelésű mézzel és tized mézzel. A tizedekből az uradalom birtokába évente 330 kas méz jut, ebből nagy mennyiséget adhatnak el a piacokon is. A méz fő piaca Pest.

Kastélyok és méheskertek

A XVT. századi dézsma- jegyzékek alapján a méhtartás helyzetéről a következő képet kapjuk. 1549-ben a

patai districtusban a föld nélküliek száma alacsony, 1,3

százalék.

Persze, nem minden föld nélküli méhész vagyontalan. Nyolc méhészgazdának szőlője van Gyöngyösön s nem is olyan apró parcellák. Megoszlásuk szerint zsellér 2, pauper 1, fél telkes 3 és gazdagparaszt 2. Ebben a districtusban két mezőváros és 31 falu volt. A földnélkü- li, vagy apró parcellára szorult és abból megélni nem tudó jobbőgycsoportok közül 19 méhészt lehet kimutatni. Méhészettel aránylag nem sok paraszt foglalkozik. A patai districtusban 106 gazdaság adóáik méhkas után (7,2 százalék).

Egy méhészetre átlagosan körülbelül öt kas jut, ami évi 25—28 kilogrammos mézhozamnak felel meg.

A középkorban az összeírások majd minden kastélynál és udvarháznál megemlítik a méh-, vagy méheskertet is. A méheskert éppen úgy volt kerítve, mint a többi magyar kert. A méheskerteket is állított, font, vagy rótt palánkkal kerítették be.

A magyar háztartásban a

méz és a viasz a XVI. században is fontos szerepet játszott. A liktáriumoknak nevezett befőtteket mind mézzel készítették, a sütemények is mézzel készültek. a méhserhez is méz kellett, a gyógyító füveket és virágokat, Sőt virágvizeket is mézzel elegyítették. A nálunk népszerű tarkonyméz, rózsaméz, stb. készítéséhez is ez kellett. A viaszt kalácsba fonva árulták. Az özvegy jobbágyasszonyoknak kötelességük volt a földesúr számára gyertyát mártani, ezeket hívták gyertyamártó asz- szonyoknak.

„Édesszájú"

törökök

A török időkben az egri vilajet területén a természetbeni adózás továbbra is megmaradt és a természetbeni adóba szinte minden község köteles volt mézet is adni. A mézet részben a török katonaság élelmezésére fordították, másrészt sokféle módon felhasználták. A

James Holding;

Nem cehei meglepetés

Ügy gondolta, előbb megtud minden szükséges adatot a helyszínen, mint így, telefonon keresztül. A banképület egyébként is egy ugrásra volt a rendőrállomástól.

zsákot s egy cédulát, amelyen.' nyomtatott betűkkel a következő állt: TEGYE AZ ÖSSZES PÉNZT EBBE A ZSÁKBA!

— Le tudná írni, milyen is volt körülbelül a rabló?

■ ^ Mindenki tudhatja, hogy a

§ bűnözők. nagyon idegeseit, ^ amikor „munkában” vannak, | vagy mindjárt tettük végre- hajtása után, A legkisebb | zörej, váratlan mozdulat pa- ^ nikot kelt bennük.

^ Randall felügyelő a s.aját ^ bőrén tapasztalhatta ezt. ^ Néhány évvel ezelőtt, ami- k kor még közönséges rendőr ^ volt, tetten ért egy tolvajt 5 egy ékszerüzletben, önkén- ^ telenül a revolveréhez nyúlt, ^ a tolvaj megrémült, s ő is ^ előrántotta fegyverét. A go- ^ lyó Randall lábába fúródott. ^ Ez az apró, jelentéktelen kis S tolvaj más körülmények kö- $ zött arra sem merészkedett | volna, hogy egy cseppet fel- $ emelje hangját a rend őre ^ előtt...akkor azonban ideges- | ségében és rémületében lőtt. ^ Randall tanult az esetből, i s a lábán levő forradás _ jó i emlékeztető volt a számára. v A másik eset,, amely arra figyelmeztette, hogy mindig higgadtan lépjen föl, Harry Oberlen banktisztviselővel történt.

Oberlen a Nemzeti Bankban dolgozott. Egv napon tolóablakán bekopogott pív rabló, és elvitt tőle háromezer dollárt.

Amikor a jelentés megérkezett a rendőrségre. énoen Rande'l volt az üeveletes.

— Nem tudom, ki volt a rabló s mennyi pénzt vitt el — dadogott a banlóffpzcfa- tó. amikor tel Qtenon közöl- í ' „ hí rí n ---T

VTA.Vi.inv n<a.rr*r>p1 rwr.1ÄH ff*»'rr•'** no.f-p ellenőriziü'c

a kni'»vtra|<pfi . .

—Y Ne nvri liánok he/ — felélte Kan dali. — öt percen belül ott leszek.

H

Gyöngyösön: 19 órától szom- t*al reggel 7 óráig. <t .Tokai utca >

Az igazgató a nagyterembe vezette a rendőrfelügyelőt.

— Hol volt az őr a rablás idejen?

— A mosdóban. Ügy látszik,1 ezt az alkalmat várta a bűnöző. — Odavezette a nyomozót az egyik tolóablakhoz. — Ez Harry Oberlen. Ö fizette ki a tolvajnak a háromezer dollárt.

— Meséljen el mindent a legapróbb részletekig — kérte Randall.

— A rabló egyenesen a IolÁablakomhoz tai*tott. Egyedül von.. sen»i sem követte. Némán átnyújtott egy

— Közepes termetű, fekete hajú. Szürke nadrág és viharkabát volt rajta. Egyik kezét a zsebében tartotta, mintha revolvert fogott volna. A felvevőgép valószínűleg minden mozdulatát megörökítette.

— Oberlennek ugyanis sikerült megindítania a rejtett kamerát — tette hozzá az igazgató. ’

— N agyszerű — mondta Randall. — S mi történt

utána?

— Mindent megtettem, amit a rabló követelt. A banknak van biztosítása, s mi valamennyien azt az utasítást kaptuk, hogy ilyen esetekben ne tanúsítsunk ellenállást.

— Mennyi pénz volt a pénztárban?

— Mintegy háromezer dollár, s valamennyi fémpénz.

— Munkatársai közül észrevette valaki, hogy mi történik?

— Nem hiszem. Miközben a pénzt a zsákba tettem, a rabló idegesen tekingetett körbe, de senki sem ügyelt rá,

— S amikor megkapta a pénzt?

— Egy mellékajtón az utcára ment. Akkor megnyomtam a vészcsengőt, majd utánaszaladtam. Láttam, amint beült egy szürke Ply- mouthba. A kocsi rendszámtáblájának két utolsó száma 39.

— Ember, miért nem ezzel kezdte! — ugrott föl Randall, s azonnal a telefonhoz sietett. — Halló, Henessy? Nézzenek utána nem jelentette-e valaki mostanában, hogy elloptak egy szürke Plymouthot? Rendszámtáblájának két utolsó száma 39.

Néhány perccel később a rendőrállomásról jelentették. hogy előző nap valóban eltűnt egy ilyen gépkocsi.

— A Nemzeti Bankban vagyok — adta ki az utasítást Randall. — Azonnal jelentsétek mindenkinek, hogy a Szürke Plymouth vezetője ellopott háromezer dollárt. — Amikor letette a kagylót, az igazgatóhoz fordult: — A rabló azóta biztosan kocsit cserélt. A legjobb lenne, ha mindjárt előhívnák a filmet. Addig mi a pénztárossal ellenőrizzük, mennyi pénz tűnt el.

Mihelyt az igazgató elment. Oberlen Randallhoz

íerdutt,

— Felügyelő, nem akartam

az igazgató előtt szólni, de én fel voltam készülve effajta meglepetésre.

— Hogy érti ezt?

— Feltételeztem, hogv egy napon rabló fog megállni a tolóablakom előtt. Sokat töprengtem azon, mit tegyek ilyen esetben, anélkül, hogy túl nagy kockázatot vállalnék.

Ebben a percben felberregett a telefon, s Randall 8 kagyló után nyúlt.

— Halló, felügyelő — jelentkezett Henessy. — Megtaláltuk a szürke autót.

— Máris?

— Igen, méghozzá a bank közelében. A vezető nem volt benne, de a gépkocsi mégsem volt üres. Az első ülésen egy zsák volt, telve pénzzel.

— Köszönöm. Állítsátok össze a jelentést!

— Randall a pénztárosihoz fordult:

— Hallotta a jelentést?

— Nem. Talán csak nem sikerült máris elfogni a tolvajt?

— Azt nem, de megvan a gépkocsi és a pénz.

Oberlen elégedetten elvi- gyorodott.

— Szóval, a módszer bevált. megijedt a rabló. Ez volt az én meglepetésem.

— Nem értem!

— S ami a legviccesebb, azt kérte, hogy mindent tegyek a zsákjába, ami csak a pénztárban van.

— S mit tett még a zsákba, Oberlen?

— Füstbombát, felügyelő. Három percre volt időzítve.

,Nwmüa @

isi*. Január H« gémto*