Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

A benfmaradás reményében végzik a munkát... Január 21-től Balatonberényben táborozik a Gyöngyösi Spartacus Gyöngyös. A Vak Bottyán Gimnázium új tornaterme vezényszavaktól hangos. A parkettán 18 labdarúgó — a Gyöngyösi Spartacus NB li­es csapatának tagjai — Trei­ber Rudolf edző irányítása • mellett végzi a különböző gyakorlatot a bordásfalon, a ■mászórúdon, a svédszekré­nyen, a szőnyegeken. A me­zők izzadtak, szinte a torna­terem ajtajáig elhallatszik a fiúk tüdejének zihálása, ámint erejüket, izomzatúkat megfeszítve, de szó nélkül igyekeznek eleget tenni az edzői utasításnak. — Aztán változik a kép. Pergő ritmusú gyakorlatok következnek, — egy, kettő, három, négy — számol, ve­zényel, diktál a mester: — Húzz bele, Erdélyi, te is Bágyi — replikázik a hang­ja, nagyobb intenzitásra buz­dítva a már csüggedőket, majd pihenőnek előkerül a labda is, s megkezdődik a „vérre menő” ülőfutball .Két részre szakad a gárda — mindenki csak ülve és láb­bal érhet a labdához —, de így is zúgnak a lövések Ko­vács, a másik oldalon pedig Dredor kapujára. Egy-egy lát­ványos megoldásnál felde­rülnek az arcok fent a „kar­zaton”, a tornaterem lelátó­ján, ahol néhány hazai lelkes szurkoló árgus szemekkel vi­gyázza kedvenceinek mozgá­sát. Minden izmot megmozgat a rúdmászás. — Naponta tartunk edzést, szabadban és a tornaterem­ben — mondja az edző, hogy meglát bennünket és kijön a pálya szélére s átveszi a mérkőzés bírói tisztét. — Ja­nuár 3-tól csináljuk az ala­pozást 19 fővel, de most csak 18-an vannak, mert Ma­tus tegnap egy összecsapás­nál rosszul esett és eltört a válla, Tóth Gyulát pedig porcra operálták és csak a jövő héten kezdheti el a munkát. A keret névsora iránt ér­deklődünk Gyorsan sorolja: Kovács, Dredor, Nagy I., Ács, Barta, Adonyi, Pethes, Matús, Gáspár, Gombos, Szé­kely, Erdei, Bágyi, Nagy T., Molnár, Deli, Forgács, Nád­udvari, Szatmári. A keret új remben szintén az erőnlét­fejlesztésen van a hangsúly. — Mikor vonul táborba a gárda? — Január 21-től Balaton­berényben folytatjuk a mun­kát — sorolja Treiber Ru­dolf. — Egy hétig leszünk a magyar tenger partján, ahol edzőtáborozunk majd. Na­ponta háromszor tartunk ed­zést, mégpedig reggeli előtt, ebéd előtt és vacsora előtt. Ezután visszatérünk Gyön­gyösre és január 29-én már az első előkészületi mérkőzé­sünket is lejátsszuk, előre­láthatólag az Újpesti Dózsa látogat majd el hozzánk. Természetesen több NB I-es csapattal is játszunk február folyamán, s majd csak ké­sőbb választunk könnyebb partnereket. A tavaszi esélyekről fag­gatjuk ezután a zöld-fehérek majd éles vezényszó hang­zik: — Terpeszugrás, egyesé­vel előre — s a szóra ismét ugrásra merevednek az izmok. Valamennyien nagy lendü­lettel, a bennmaradás remé­nyében végzik a munkát, jó látni: szorgalmasan alapoz­nak... Fazekas István A mérlegen 1971 Jö <a futoutcanpoficie» Kerékgyártó sorozatban gyártotta a csúcsokat A férfirangsorok gyorsfu­tó számai nem mutatnak ja­vulást. A rangsorban szerep­lők nagy része azonban utánpótlás, ifi, vagy éppen serdülő korú, ezért bízunk fejlődésükben. Bánhidi tá­vozása óta nincs klasszis rö­vidtávfutónk és vele elvesz­tettük a megye egyetlen I. osztályú atlétáját is. Az utánpótlás Bartus és Csiz­madia személyében fejlő­dést mutat, de 11,3—11,4-es ifikben is van „fantázia”, Tó- vizi László tavasszal és ősz­szel volt jó formában, és biztosan nyerte a megyei középiskolai bajnokságot, októberben éppen a hatva­ni Bódy és a gyöngyösi Nád- udvary ellen, akik még 1972-ben is ifi korosztályúak a nagyon tehetséges hatvani Bártfaival együtt. Kár, hogy az egyik legtöbbet ígérő vágtázó, a hatvani Illés Z. csak tavasszal vett részt ver­senyeken. 200 m-en csaknem ugyan­azokkal találkozunk mint 100 m-en, ez természetes. De betört közéjük az év nagy felfedezettje, a hatvani Hepp János, aki főleg 400-on ja­vult nagyot. 51,7 mp-es ered­ménye mindennél többet árul el tehetségéről. Az or­szágos bajnokságon döntőbe került. Ez volt az első igazi atlétaéve, 1972-ben sok örö­met szerezhet és több csú­csot javíthat. 400-on Bárdos Istvánnak sikerült elérni a II. osztá­lyú szintet, bár ő inkább 800 m-en lehetne eredmé­nyes, amit új megyei re­kordja bizonyít. A tehetsé­ges, szorgalmas Kerékgyártó Mi újság az olimpiai sportágakban ? Birkózás tagja Gombos, aki az ifiből most került fel az első csa­pathoz. Beállós, nagyon te­hetséges fiú, kár, hogy elég­gé sérülékeny... Az edzési program kerüJ szóba. Megtudjuk: a sza­badban másfél óra a munka. Ebből egy óra erőnléti fog­lalkozás, a többi időt játék teszi ki. A terv szerint min­den héten öt perccel növelik a játékrész idejét, hogy a bajnoki rajtra formába len­düljön a csapat. A tornate­Q Amis fa 1822. január 19., szerda mesterét. Elmondja, hogy a tavaszi sorsolásukat jónak tartja, és ha a szerencse sem pártol el tőlük 1972-ben, a bentmaradást ki tudják har colni. Szerinte a Spartacus játékosállományának tudása semmivel sem rosszabb, mint az NB II. legtöbb együtte séé. Meggyőződéssel magyaráz­za mindezeket, majd éleset fúj sípjába, melynek követ kéziében véget ér az ülőfoci a tornateremben 4:4-es ál­lásnál. Újabb gyakorlathoz invitálja fiait, hogy ismét közéjük lép. Előkerülnek szőnyegek, a szekrények is, — csend borul a teremre — A vívás után a birkózás a legeredményesebb - magyar olimpiai sportág, hiszen 1908 —1968 között összesen 12 aranyérmet nyertek a kötött- és szabadfogású versenyzők. Született ezenkívül nyolc második, 10 harmadik, 15 negyedik, 15 ötödik és hat hatodik helyezés. A magyar sporttársadalom erősen bízik abban, hogy Münchenben sem fog meg­szakadni ez a ragyogó soro­zat és 1972-ben a XX. nyári játékokon is a Hagyomá­nyokhoz híven szerepelnek a magyar birkózók. A szakve­zetés ennek érdekében már december 1-én megkezdte az olimpiai felkészítés felelős­ségteljes munkáját. Eleinte Gurics György vezető edző és Kruj Iván edző irányí­totta a 25 kemény legény edzéseit. Mivel azonban az olimpia már rohamléptek­kel közeledik, a szövetség szakvezetése jónak látta, hogy növelje az edzők szá­mát. A kötöttfogású együttes felkészítéséhez nagy segítsé­get n>újt az egykori olim­piai bajnok, jelenleg a DVSC edzője, Hódosi Imre és Mül­ler Ferdinánd a Vasasból — a világbajnok Hegedűs Csa­ba mestere. Már mindketten be is kapcsolódtak a mun­kába. A válogatott keret névso­ra: Kötöttfogás: 48 kg: Seres Ferenc (Szondi SE), 52 kg: Doncsecz József (Vasas), 57 kg: Varga János (Bp. Hon­véd), 62 kg: Réczi László (Kiskunfélegyházi Vasas), 68 kg: Steer Antal (BVSC), 74 kg: Hegedűs Miklós (Va­sas), Hornyák József (BVSC), 82 kg: Hegedűs Csaba (Va­sas), 90 kg: Perest József (Bp. Honvéd), Sillai László (Győri Dózsa), 100 kg: Kiss Ferenc (Ganz-MÁVAG). Szabadfogás: 48 kg: Laták Attila (BVSC), 52 kg: Erdős Márton (Bp. Honvéd), Gál Henrik (FTC), 57 kg: Kiinga László (Bp. Honvéd), 62 kg: Szabó László (Vasas), 68 kg Rusznyák József (Diósgyőri VTK), Kocsis János (Bp. Honvéd), 74 kg: Búzás Ká­roly (Bp. Honvéd), Urbano vies Miklós (Csepel), 82 kg: Deák András (DVSC) Molnár Géza (Bp. Honvéd), 90 kg: Baj kő Károly (Vasas), 100 kg: Csatári József (Bp. Honvéd), nehézsúly; Maróti István (Csepel). Újság még az is, hogy úgynevezett tartalék-váloga­tott keretet is felállítottak és a jelenleg még „ismeretlen” fiatalok szinte állandóan ug­rásra készek arra az esetre, ha netán valamelyik váloga­tott kerettag megsérülne vagy megbetegedne. Ennek a csoportnak az irányítója Tóth Gyula, a Bp. Honvéd edzője. Természetesen addig, amíg eldől, hogy kik utaznak Münchenbe, jó néhány ha­zai és nemzetközi verse­nyen kell bizonyítaniuk a legjobbaknak. Február 26- án a szövetség szabadfogású, majd egy héttel később kö­töttfogású ellenőrző verse­nyével kezdődik az idény. Az olimpiai repülőjegyeket hat versenyen mutatott eredmé­nyek alapján adjuk majd ki — mondotta Gurics György. végigversenyezte az egész idényt. Csaknem hetenként javított rekordot. 800-tól 3000-ig tartja a megyei ifi­csúcsokat, az országos baj­nokságon két számban is helyezést ért el. Adottságai alapján egészen kiemelkedő futó lehet belőle, 1972-ben már a felnőttrekordokat ost­romolhatja. 800—Í500-on jó az utánpótlás, mert az emlí­tetteken kívül Sike S. (E. Dózsa), Mrkva A., Paray L, Brenner P., Kiss J. (H. ITSK) sokat fejlődött. Külön kell említeni az országos tá­jékozódó futásban válogatott egri Boros Zoltánt, aki „sza­bad idejében” atlétikai ver­senyeken is indult. Jó ered­ményt ért el 1500-on, 5000 m-en és akadályfutásban. Hosszabb távokon Fehér László vezeti a rangsort. Nyáron kiváló formába len­dült. Háromszor is megja­vította az akadályfutás me­gyei rekordját, helyezve volt a vidéki bajnokságon. Az őszi versenyeken azonban kartörése miatt már nem in­dulhatott. Mészáros Pista szorgalma, küzdőképessége példakép le­het sokak számára, akik jobb körülmények között ké­szülhetnek. 800-tól 10 000-ig szerepel a rangsorban, s a megyei bajnokságon 1500-on legyőzte Bárdost is. A me- ' zei bajnokság nagy megle­petése a gyöngyösi Juhász A. volt, aki a megye; baj­nokságon és NB I. B-ben szintén szerepelt. A nyáron munkahelyet változtatott, Budapestre költözött, félő, hogy elveszett az atlétika számára. Szeretnénk legalább annyi biztatót írni a gátfutókról, mint a síkfutókról. Sajnos, itt nincs fejlődés. Gazda Miklós az év elejét teljesen kihagyta, ősszel kevés edzés­sel indult, győzött néhány versenyen, bebizonyítva azt, hogy neki a futópályán van az igazi helye. Sok volt az „alkalmi” gátfutó a külön­féle távokon, s ez az ered­ményeken érezhető. Csak az akadályfutókat dicsérhetjük mert a serdülő Paray (H. ITSK) többször is megjaví­totta az 1000 m akadályfu­tás csúcsát és aranyjelvé­nyes eredményt ért el. Ke­rékgyártó a 2000 m-es ifi, Fehér a 3000 m-es felnőtt­csúcsot javította meg. A Hatvani ITSK akadályfutói sok versenyen vettek részt s fokozatosan javultak. A gát- és akadályfutók teljesítményének értékelésé­hez tartozik még, hogy 800 és 1500 m-en megdőlt a sok­éves átlagcsúcs az 5-ös, 10- es és még a 15-ös csoporto­sításban is. A hatvaniak 4x800 és 4x1500 m-es csú­csairól se feledkezhetünk meg. Felnőttcsúcsokat javí­tottak az ifi- és serdülő vál­tók. Gratulálunk a verseny­zőknek, valamint lelkes ed­zőjüknek, Benkő Ákosnak is. . (komiéi) A VB-re készülnek Mátraházán az olimpiai magaslati táborban készül az idei nagy feladatokra többek között a világbajnoki küzdelmek­re a magyar női tekeválogatott-keret. Képünkön a 11 tagú keret: Tompáné, Csaba, Majorosné, Németh, Bognár, Vati, Dvorszki, Tóth, Dunai Mészárosné, Hursán a kondicionáló­teremben homokzsákokkal váll- és karerősítő gyakorlatokat végez. B. Tóth László vezetőedző árgus szemekkel figyeli „tanítványainak” munkáját. (Foto: Kiss Béla) Matuzsálemek" a háló előtt ? Ha egy labdarúgó (me­zőnyjátékos) eléri a 30. évet, sokan már az „öreg” jelzővel illetik. Ilyenkor nem szívesen veszik számításba a váloga­tott csapatoknál sem, s az edzők, a klubok vezetői ke­resik az utódaikat. Ügy tű­nik, a kapusoknál más a helyezi, mert ha végigtekin­tünk az NB I. jelenlegi állo­mányán, bizony sokan van­nak, akik már közel járnak a harmadik x-hez, sőt, azt túl is lépték. Gulyás Géza, a Ferencvá­ros egykori kapuvédöje ép­pen 1971-ben „ugrott be” vá­ratlanul, hogy kisegítse a zöld-fehéreket kapushiányuk­ból, sőt, jól sikerült 11-cs rúgással búcsúzott. A korel­nök jelenleg Rapp Imre, a pécsiek cerberusa: 1937. szeptember 15-én született, utána Szentmihályi, Fatér, Tamás, Lanczka?, Rarhély, Szarka, Varga következik, s meglepően kevés a 20 év kö­rüli kapuvédő. — Matuzsálemek a háló előtt? — ezzel a kérdéssel fordultunk Grosics Gyulához, a volt 88-szoros válogatott­hoz, aki 37 évesen mondott búcsút az aktív játéknak. — Kétségtelen, a kapusok sokkal tovább az élvonalban maradhatnak, mint a me­zőnyjátékosok — válaszolta. — Ezt több okkal is magya­rázom. Az egyik — és talán a legdöntőbb —, hogy vala­mennyi csapattag közül a kapusoké a legnagyobb fe­lelősség, hiszen egy-egy meg­ingás, kisebb hiba, rossz he­lyezkedés „végzetes” lehet. Ezért nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy akár egy mérkőzésre is köny ny ebben készüljenek. Min dig sportszerűen kell élni, komolyan edzeni. Igen ám, de a kapusok idenfi sokkal jobban megvi­selten , ,u — Ez is igaz, de kiegyen­lítődik azzal, hogy a mérkő­zéseken általában a fizikai igénybevételük nem olyan erős. Fontos: erős edzések­kel készülni, és akkor nem lehet nagyon öreg, vagy ki­öregedett kapusról beszélni. — Melyik a legideálisabb kapuskor? — Meggyőződésem, hogy 26 évtől pályafutása befeje­zéséig a legtapasztaltabb, a legrutinosabb egy kapus, amikor már ismeri „szakmájá­nak” minden csínját-bínját. Én. amikor 37 éves fejjel ab­bahagytam a védést, már egy hónap múlva úgy éreztem, kár volt. Fizikai erőm és idegeim révén még e.gy-két évet nyugodtan állhattam volna őrt valamelyik háló előtt. Node ez mar elmúlt... Érdekes Grosics Gyula vé­leménye. S ha valakinek, ne­ki igazán elhihetjük, hogy miért sok az „öreg porté8*? ZZ NE l-beu. Üj játék, de máris nagyon népszerű a Spartacus-fiúk köré­ben az ülőfoci, (Foto: Kiss Béla)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom