Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
Csütörtök este cm Várhegyi Márta és Rózsa Sándor a Cirkuszhercegnőben. «TETVE mondom ki tóső benyomásom után megszövegezett megállapításomat: a film jelentős művészi alkotás, Krúdy világának értő és hangulatos felélesztése. És valami nagv-nagy hiányt is pótol: érzékeltetni akarja azt a férfilírát. amely napjainkban indokolatlan szemérmességből, vagy a cinizmus túlhajtásai miatt már-már megmosolyogtatóSzindbád a százai eleji novellák hőse, Krúdyban hajtott ki, ő formálta meg írásaiban és életében egyaránt. A hős az írótól szemléletében és adottságaiban elválaszthatatlan. Krúdy remek férfipéldány, aki nem véletlenül írta meg azokat a gáláns históriákat, gordonkahangon elsuttogott vallomásokat, szép leveleket, amelyekben a női lélek rabul ejtése természetes és csalárd is. Természetes azért, mert a ..gyengébb nem” nem tudott sohasem a szép férfiak szép szavának ellenállni, főképp, ha a szép szavakat valódi tettek is követtek. Csalárd volt azért, mert Szindbád nem tudott megmaradni egyetlen megtalált- lány, vagy asszony szoknyája mellett sem. mert értett ahhoz a nyugalomhoz, amely a kiegyensúlyozott, higgad' életet eredményezte volna. Szindbád azt hitte, hogy neki mindenütt és mindenkinél jelen kell lennie. Mindig félt, hogy' valamitől elesik, vagy valamiről lemarad. Ha a bordélyban volt, szűz lányok, polgári látszatok ingerelték. Ha az utcán kóborolt. budai kocsmákat álmodott meg, ahová be kellett térni, megenni azt a nagyon sok fogást, mert hátha a következőben lesz az az igazi falat, az isteni, az a felül- múlhatalan, aminek kiélvezését — no meg az elbeszélését! — nem lehet elszalasztani. Ez a Szinbád természetesnek vette, hogy nála megszűnt az idő és a bizonytalanság, vajon ő mindazok eleiében főszereplő lehet-e. akiket megérintett. Istent kereste búcsúsok között, a nyugalmat a nagy evések táján: és önmagát az asszonyi öle- j lések melegében. Furcsa-e, j hogy ez a gyerekkori álmait: megélő és megvalósítani in- ; dúlt lovag ilyen nyomot ha-: gyott ma után, ilyen varázst, j amelytől ma sem tudnak: szabadulni. Pedig a roman-: tika nála itt-ott átnyúlik a ! szentimenlalizmus határain : is. Értékei miatt még Márai j Sándor is folytatta ezt a fé-! lig keleti, félig európai tar-; tást és annak dicséretét. Huszárik Zoltán álmodta: vissza most ezt a roman ti-: kát képekben, színekben, bű- : torokban, ruhákban, tájak-: ban, mézédes virágok sárga- i jában, barna levelekben, csendes temetőkben, felvidéki kisvárosok barokk házsoraiban. Mennyi nő lengi kő : rül ezt a szemérmesen köz- helyeket suttogó férfit, aki csali egyet, de lehetetlent akar: a pillanatban megfogni azt, ami elsuhan. Nála a szerelem nem egy archoz, egy testhez kötődő hűséges fellángolás, amelynek hamuvá égését ki lehet, vagv ki kell várni A szerelem Szindbád esetében találkozás olyan ígéretekkel. amiket nem is a másik szerelmes tett nekünk, hanem amiket a véletlen pillanat hajít elénk, mint egy virágot — lehetőleg tövis nélkül. A varázs és a búcsú itt olyan természetes, mint ahogyan egy ajtó kinyílik és becsukódik. Az elhagyott érzelmek könyörtelensége — ha Magyar film fáj is — csak árnyék a falon és azoknak jut, akik vállalták az érzés felragyogását. HUSZARIK Zoltán színes formajátéka töretlen atmoszférát teremt. Néhol a képek ritmusa lehetne gyorsabb is, a részletek és a részletezések bája azonban megejti a nézőt és nem engedi. Egyfajta látás és bölcsesség érvényesül itt: az emberi találkozások mélysége bennünk rejtőzködik, s annyit hozhatunk fel magunkból és magányunkból értéket, érzelmet, szenvedélyt, ameny- nvi tőlünk telik. Huszárik Zoltán képei és apró jelenetei sajátos nyelven ezt mondják el ezen a filmen. A rendező a magyar film egyik nagy rendezői egyénisége, úton a komoly és értékes alkotások felé. .Sára Sándor operatőri munkája elválaszthatatlanul azonos nézőszögből származik. Felvételeinek szépsége makulátlan. A film hősét Latinovits Zoltán játssza. Sok nagy hatású alakítás után is tud újat nyújtani. Hiteles azokkal a gyengéd és finom A Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztálya az idén kiemelt feladatként foglalkozik a tantestületi demokratizmus továbbfejlesztésével. új, korszerűbb, hatékonyabb felügyeleti rendszer kidolgozásával és az iskolai adminisztráció, illetve az ebből fakadó túlterhelés csökkentésével. Az oktató-nevelő munka színvonalának alakulása szempontjából nagy jelentőségű feladatról elmondták az MTI munkatársának: — A tantestületi demokratizmus fejlesztésének célja: az iskola belső élete mozdulatokkal, i ahogyan megközelíti álmodozó áldozatait. Bukása sem olyan tragédia, amelynek hangosan kellene bekövetkeznie, csak elomlik a teste a templom: orgona közvetlen szomszédságában. a faragott faszentek között. S ha lehetne, hulltan, még a faszobrok is sírnának. Mellette Day ka Margit az. akit — ki tudja hányadszor már? — dicsérnünk kell teljes értékű alakítása láttán. Ruttkay Éva. Nagy Anna, Szegedi Erika, Medgyesi Mária, Papp Éva és a többiek felvillanásai jól összeállított színegyüttest hoznak arcban, ruhában, fáradt mosolyban és a város nosztalgiájában. EBBEN a sajátos hangulatú filmben isimét és még egyszer fájlaltuk, hogy a magyar filmeken — éppúgy, mint a magyar színpadokon — úgy beszélik ezt a szép és zengzetes magyar nyelvet, hogy az embernek igazán oda kell figyelnie, ha valamit is érteni akar. Nem technikai hiba ez a gépek oldalán, hanem a színészek renyhesége. ' Miért nem vagyunk ennél igényesebbek? (farkas) olyan legyen, ami segíti az igazgatót abban, hogy helyesen, jól tudjon élni megnövekedett hatáskörével, ugyanakkor megakadályozza, hogy a hatáskör-növekedéssel bárki is visszaélhessen. — Álláspontunk az, hogy nem kell gyámkodni az iskolák felett. Az igazgató személye legyen biztosítéka a pedagógiai célok elérésének. A korszerűbb, a mostaninál hatékonyabb; eredményesebb felügyeleti rendszer kialakítása érdekében széles körű vizsgálódást folytatnak az Országos Pedagógiai Intézet munkatársaival. Kiegri színházban Trombita zeng és pereg a dob... A Cirkuszhercegnő premierje Erre sem kell csalogatni a közönséget, mondotta nemrég egy nénike az egri Gárdonyi Géza . Színház előtt, amint megpillantotta a Cirkuszhercegnő plakátját. Kálmán Imre dzsesszbe hajló operettmuzsikája, s a két szerelmes, Fedóra és Mister X színpadi története valóban kasszasiker mindmáig, bármely csücskében a világnak. — Kalmár Péter karmes-- temek ez a véleménye az egri premier előtt is? — Nagyoperetthez méltó kiállításban, nagy létszámú kórussal és zenekarral kerül közönség elé Kálmán Imre műve, amely számomra azért kedves elsősorban, mivel 1959-ben mostani társulatomnál ezzel mutatkoztam kérik a pártbizottságok és a megyei művelődésügyi osztályok a felügyelők és az igazgatók véleményét is. Ügy véljük, elengedhetetlen a tanügyigazgatási* adminisztráció csökkentése. Feltétlenül szükségesek tehát olyan intézkedések, amelyek nyomán kiiktatják például a felesleges nyomtatványokat, egyszerűsítik az is- I koláztatással kapcsolatos adatszolgáltatást, a nyilvántartás jelenlegi rendszerét. E feladatok megoldását három bizottság segíti — szakemberek széles körének bevonásával. be. Bízom a sikerben! A próbák során ideális volt együttműködésem Lovas Edit rendezővel, az operett vezető színészeivel, ami a jó produkció előkövetelménye. Munkámat illetően el kell mondanom, hogy a mostani rendezés a zenei stílus némi változtatását, korszerűsítését parancsolta reám. A korábbi felújításokhoz képest annyiban is más lesz a Cirkuszhercegnő muzsikája, hogy jobban kibontakoznak a hangszerelés részletszépségei. Mint minden operett, az egri színház újdonsága is négy szereplőn nyugszik. S bár azt szokták mondani, hogy a jó hang elég a primadonnánál és a bonviván- nál, Kalmár Péter szerint ezúttal ilyesféle igényben nem marad messzire tőlük a szubrett szerepben sziporkázó Virágh Ilona s Kulcsár Imre, aki a kedélyes, komikus Slukk Tónit alakítja. Ez pedig megint olyan többlet, amelyet a siker zálogaként könyvelhetünk el! Primadonna: Várhegyi Márta. Szívélyes, közvetlen jelenség. Fedóra szerepe először jutott hozzá. S most arról beszél a színház titkári szobájában, mennyire örült a zenei tekintetben nagyon igényes munkának. — Remélem, hogy az egri közönség legalább olyan szeretettel fogad, mint korábbi nagy szerepeimben, amikor A mosoly országát és a Pompadourt vittük sikerre kollégáimmal. Utóbbi különösen emlékezetes számomra. Érette kapott színházunk minisztériumi nívódíjat, amelyben vidéki operettelőadás még nem részesült sohasem! — S partnere, a titokzatos Mister X? — Rózsa Sándor lesz, aki Kecskemétről szerződött hozzánk. Ábrahám Pál operettjében hallották már az egriek, de az csak átvett szerepé volt, s haftgtjeli képességei sem csilloghattak úgy benne, mint a Cirkuszhercegnő dalaiban, amelyek némelyike egy áriával felér. Fejezzük is be villáminterjúnkat stílszerűen az 5 híres dalszövegével: Trombita zeng és pereg a dob, lesi a nép az, attrakciót. .. (rnoldvay) SZINDBÁD az Napirenden ; A tantestületi demokratizmus szélesítése Uj felügyeleti rendszer kialakítása Az iskolai adminisztrációs munka csökkentése Kürti Andrást OMMíM ^ Hisz végtére nem történt ^ tragédia, majd úgy él a jö- í vőben, mintha nem is lenne $ saját telke. Soha nagyobb ^ szerencsétlenség ne érje. De ^ Kopra nem kacagott együtt ^ a többiekkel. Mert Kopra, miközben a kis Gaál szóno- ^ költ, Gittát figyelte. És a $ lány türkizkék szemében még $ halvány mosolyt, csöppnyi ^ együttérzést sem sikerült fel- ^ fedeznie. Gitta megvetően le- j! biggyesztette szája szélét, az- * tán cipője orrával egy kő- $ darabkát kezdett rugdosni. ^ Ingerülten. Mintha a legszí- $ vesebben azt rugdosná, aki § őt ilyen gáládul becsapta, ^ idecsalta, erre az elvadult, ^ nyomorúságos helyre. $ És ekkor Koprában fel- $ gvülemlett a keserűség. És a ^ méreg. Valamint az ősi ma- ^ gyár virtus. Kijelentette, bo- ^ csánatot kér mindenkitől, az ^ ő hibája, hogy meghívta ide $ őket, mielőtt terepszemlét $ tartott volna Mentségére $ szolgáljon, nem sejtette, hogy ^ a jelenlevők között elké- ^ neveztetett, növényházi virág- ^ szálak is akadnak, akiket ^ „ t°stileg-lelkileg összetör ez a ^ kiruccanás. Szánja-bánja $ vétkét. Mindenesetre ő ünnepélyesen még egyszer meginvitálja ide a társaság minden tagját. Mához egy évre. Most nézzenek csak jól körül, vegyék alaposan szemügyre a színhelyet. Hogy felmérhessék a ■ változást. Mert itt mához egy évre tényleg édenkertet találnak majd. Igenis, lesz pázsit, lesz rózsalugas, él ősüvány-kerí- tés. szarni'-a. ribizli, japán törő; i -i :k. i. n,léniáié virág. És lesz összkomfortos nyaraló, esetleg még mini golfpálya is. És mindezt ő egyedül, ezzel a két kezével varázsolja ide] Részvétnél!vánítások mellőzése kéretik. A viszontlátásra egy év múlva! Tessék, mit nem tesz a megsértett férfibüszkeség?! Hisz máskülönben Koprától oly messze esett az effajta nagyképűsködés, mint Makó Jeruzsálemtől. De hát a fogadalom kötelez. Állnia kell a szavát. Jó kis vermet ásott magának, szépen bele is pottyant. Vagy mégsem? Volt egy rozoga 500-as Fiatja, azt eladta, az így szerzett pénzből, különféle építkezési anyagokat és szerszámokat vásárolt. Háromhetes szabadságát a nyár elején a telken töltötte. Az izomlázas első napok után, mikor már a dereka sem sajgott olyan nagyon, és a vízhólyagok is szépen gyó- gyulgattak a tenyerén, azon kapta magát, hogy már nem a düh, nem a „csakazértis” ad erőt a munkához, hanem egyre nagyobb örömöt lel benne. F.'-.ször a sufnit ta'a'Tt/fa ki. a ■: >1 1 í kombinált egyszemélyes munkásszállóvá, raktárrá és szerszámkamrává alakította át. Aztán napestig ásott, csákányozott, lapátolt. A nagyobb socket, szikladarabokat ölben hordta a telek egyik sarkába, jól jönnek majd a nyaraló építésénél. Feltöltötte a gördö- ket, talajt egyengetett, fűmagot szórt el, vízlevezető árkokat ásott. Nekiesett, három nap alatt kiirtotta a bozótost, csak egy hangulatos kis résznek kegyelmezett meg a parcella végében. Kitartóan dolgozott és haladt is szépen. Közben elfelejtette Gitta iránti halálos szerelmét, viszont vagy féltucat mesterség alapelemeit sajátította el, és hasznos ismeretségekre tett szert a környéken. A helybeliek tanácsokkal látták el, olykor kapott tőlük kölcsönbe talicskát, locsolókannát, szerszámot, ezt, azt amire éppen szüksége volt. Szabadságának utolsó napján aztán történt valami, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Délelőtt — az idevágó szakirodalom mélyreható tanulmányozása után, a könyveket a postáski .«.asszony tói kapta, akinek boldogult édesapja híres kertész volt —. elkészítette az első, kísérleti ágyást és nagy műgonddal különtele palántákat ültetett el benne. Akkor kezdődött el az áldatlan viszály Samuval. Samu, a távoli, mégis a legközelebbi szomszédnak, özvegy Pauk Antalnénak volt a tulajdona, hetedmagával. Fiatal, jól fejlett, koromfekete kecskebak, kiflivég nagyságú professzori fehér szakállal. Ez az állat kezdettől élénken érdeklődést tanúsított az új telepes iránt, mint a másik hat együttvéve. Ezúttal is jóindulatúan figyelte, hogy mit csinál Kopra Tibor, s mikor az délben bement a sufniba, hogy megebédeljen, Samu is hozzálátott a táplálkozáshoz. Bekebelezte a palántákat. Egytől-egyik. Kópia visszatért és megdöbbenve látta a szörnyű pusztítást. A tényállás világos volt. a tettes még csak nem is futott, nem is rejtőzött el. Ott álldogált elégedetten az ágyús mellett, várta, hogy folytatódjék az ültetés, meglegyen az uzsonnája is. Ennyi cinizmus láttán a kárvallottat elöntötte a méreg, és visszakézből felpofozta Samut Tulajdonkép- nem volt ez nagy pofon, de pofon volt. Végzetes pofon. Á kecske nem sző" semmit, csak jól megnézte magának Koprát, megfordult, méltóságteljesen elvonult, És azontúl kerülte az új szomszédot, a telkére sem lépett. Nappal. Éjjelente viszont ott ártott neki, ahol csak tudott. Széttaposta az ágyáso- kat, lelegelte a fiatal hajtásokat, még a magot is kikaparta a földből. Szétrugdosta a gondosan összerakott építkezési anyagokat, a vízlevezető árkokat, felborította a festékes vödröket, mindent megrongált, amihez hozzáfért a háromszázhúsz négyszögölön. És bár ezekkel az éjszakai garázdálkodásokkal rengeteg bosszúságot okozott az új telepesnek, érezhetően hátráltatta a munkában, kis idő múltán Samu úgy vélte, e rutintevékenység mellett közvetlenebb formában is elégtételt kell vennie! Kopra életrendjét tanul* mányozva, a kecskebak rájött," hogy bántalmazója —» ekkor már letelt a szabadság, Kopra visszaköltözött Pestre — éjféltájt érkezik fel a hegyre. Ezért aztán minden este lesbe állt az Árkos utca szélén, a bokrok között. A hét öt napján hiába várakozott, de a hatodik nap kárpótolta az álmatlanul elötöltött órákért. Amikor meghallotta az ismerős lépteket, felidézte magában annak a bizonyos pofonnak megalázó emlékét, és olyannyira feltüzelte magát, hogy valósággal reszketett a türelmetlenségtől, mígnem a fiatal újságíró elhaladt előtte és kialakult köztük a rohamhoz szükséges optimális távolság. Akkor leszegte a fejéi, és mint a kipattant rugó, neki az ellenségnek! (Folytattuk
