Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

Csütörtök este cm Várhegyi Márta és Rózsa Sándor a Cirkuszhercegnőben. «TETVE mondom ki tóső benyomásom után meg­szövegezett megállapításo­mat: a film jelentős művé­szi alkotás, Krúdy világának értő és hangulatos feléleszté­se. És valami nagv-nagy hiányt is pótol: érzékeltetni akarja azt a férfilírát. amely napjainkban indokolatlan szemérmességből, vagy a ci­nizmus túlhajtásai miatt már-már megmosolyogtató­Szindbád a százai eleji novellák hőse, Krúdyban hajtott ki, ő formálta meg írásaiban és életében egy­aránt. A hős az írótól szem­léletében és adottságaiban elválaszthatatlan. Krúdy re­mek férfipéldány, aki nem véletlenül írta meg azokat a gáláns históriákat, gordon­kahangon elsuttogott vallo­másokat, szép leveleket, amelyekben a női lélek ra­bul ejtése természetes és csa­lárd is. Természetes azért, mert a ..gyengébb nem” nem tudott sohasem a szép fér­fiak szép szavának ellenáll­ni, főképp, ha a szép szava­kat valódi tettek is követ­tek. Csalárd volt azért, mert Szindbád nem tudott meg­maradni egyetlen megtalált- lány, vagy asszony szoknyá­ja mellett sem. mert értett ahhoz a nyugalomhoz, amely a kiegyensúlyozott, higgad' életet eredményezte volna. Szindbád azt hitte, hogy neki mindenütt és mindenki­nél jelen kell lennie. Mindig félt, hogy' valamitől elesik, vagy valamiről lemarad. Ha a bordélyban volt, szűz lá­nyok, polgári látszatok in­gerelték. Ha az utcán kóbo­rolt. budai kocsmákat álmo­dott meg, ahová be kellett térni, megenni azt a nagyon sok fogást, mert hátha a kö­vetkezőben lesz az az igazi falat, az isteni, az a felül- múlhatalan, aminek kiélve­zését — no meg az elbeszé­lését! — nem lehet elsza­lasztani. Ez a Szinbád ter­mészetesnek vette, hogy nála megszűnt az idő és a bizony­talanság, vajon ő mindazok eleiében főszereplő lehet-e. akiket megérintett. Istent ke­reste búcsúsok között, a nyu­galmat a nagy evések táján: és önmagát az asszonyi öle- j lések melegében. Furcsa-e, j hogy ez a gyerekkori álmait: megélő és megvalósítani in- ; dúlt lovag ilyen nyomot ha-: gyott ma után, ilyen varázst, j amelytől ma sem tudnak: szabadulni. Pedig a roman-: tika nála itt-ott átnyúlik a ! szentimenlalizmus határain : is. Értékei miatt még Márai j Sándor is folytatta ezt a fé-! lig keleti, félig európai tar-; tást és annak dicséretét. Huszárik Zoltán álmodta: vissza most ezt a roman ti-: kát képekben, színekben, bű- : torokban, ruhákban, tájak-: ban, mézédes virágok sárga- i jában, barna levelekben, csendes temetőkben, felvidé­ki kisvárosok barokk házso­raiban. Mennyi nő lengi kő : rül ezt a szemérmesen köz- helyeket suttogó férfit, aki csali egyet, de lehetetlent akar: a pillanatban megfog­ni azt, ami elsuhan. Nála a szerelem nem egy archoz, egy testhez kötődő hűséges fellángolás, amelynek hamu­vá égését ki lehet, vagv ki kell várni A szerelem Szind­bád esetében találkozás olyan ígéretekkel. amiket nem is a másik szerelmes tett nekünk, hanem amiket a véletlen pillanat hajít elénk, mint egy virágot — lehetőleg tövis nélkül. A va­rázs és a búcsú itt olyan természetes, mint ahogyan egy ajtó kinyílik és becsu­kódik. Az elhagyott érzel­mek könyörtelensége — ha Magyar film fáj is — csak árnyék a fa­lon és azoknak jut, akik vállalták az érzés felragyo­gását. HUSZARIK Zoltán szín­es formajátéka töretlen at­moszférát teremt. Néhol a képek ritmusa lehetne gyor­sabb is, a részletek és a rész­letezések bája azonban meg­ejti a nézőt és nem engedi. Egyfajta látás és bölcsesség érvényesül itt: az emberi találkozások mélysége ben­nünk rejtőzködik, s annyit hozhatunk fel magunkból és magányunkból értéket, ér­zelmet, szenvedélyt, ameny- nvi tőlünk telik. Huszárik Zoltán képei és apró jelenetei sajátos nyelven ezt mondják el ezen a filmen. A rendező a magyar film egyik nagy rendezői egyénisége, úton a komoly és értékes alkotások felé. .Sára Sándor operatőri munkája elválaszthatatlanul azonos nézőszögből szárma­zik. Felvételeinek szépsége makulátlan. A film hősét Latinovits Zoltán játssza. Sok nagy ha­tású alakítás után is tud újat nyújtani. Hiteles azok­kal a gyengéd és finom A Művelődésügyi Minisz­térium közoktatási főosztá­lya az idén kiemelt feladat­ként foglalkozik a tantestü­leti demokratizmus tovább­fejlesztésével. új, korsze­rűbb, hatékonyabb felügye­leti rendszer kidolgozásával és az iskolai adminisztráció, illetve az ebből fakadó túl­terhelés csökkentésével. Az oktató-nevelő munka szín­vonalának alakulása szem­pontjából nagy jelentőségű feladatról elmondták az MTI munkatársának: — A tantestületi demok­ratizmus fejlesztésének cél­ja: az iskola belső élete mozdulatokkal, i ahogyan megközelíti álmodozó áldo­zatait. Bukása sem olyan tra­gédia, amelynek hangosan kellene bekövetkeznie, csak elomlik a teste a templom: orgona közvetlen szomszéd­ságában. a faragott faszen­tek között. S ha lehetne, hulltan, még a faszobrok is sírnának. Mellette Day ka Margit az. akit — ki tudja hányadszor már? — dicsérnünk kell tel­jes értékű alakítása láttán. Ruttkay Éva. Nagy Anna, Szegedi Erika, Medgyesi Má­ria, Papp Éva és a többiek felvillanásai jól összeállított színegyüttest hoznak arcban, ruhában, fáradt mosolyban és a város nosztalgiájában. EBBEN a sajátos hangu­latú filmben isimét és még egyszer fájlaltuk, hogy a magyar filmeken — éppúgy, mint a magyar színpadokon — úgy beszélik ezt a szép és zengzetes magyar nyelvet, hogy az embernek igazán oda kell figyelnie, ha vala­mit is érteni akar. Nem technikai hiba ez a gépek oldalán, hanem a színészek renyhesége. ' Miért nem va­gyunk ennél igényesebbek? (farkas) olyan legyen, ami segíti az igazgatót abban, hogy helye­sen, jól tudjon élni megnö­vekedett hatáskörével, ugyanakkor megakadályozza, hogy a hatáskör-növekedés­sel bárki is visszaélhessen. — Álláspontunk az, hogy nem kell gyámkodni az isko­lák felett. Az igazgató sze­mélye legyen biztosítéka a pedagógiai célok elérésének. A korszerűbb, a mostani­nál hatékonyabb; eredmé­nyesebb felügyeleti rendszer kialakítása érdekében széles körű vizsgálódást folytatnak az Országos Pedagógiai In­tézet munkatársaival. Ki­egri színházban Trombita zeng és pereg a dob... A Cirkusz­hercegnő premierje Erre sem kell csalogatni a közönséget, mondotta nem­rég egy nénike az egri Gár­donyi Géza . Színház előtt, amint megpillantotta a Cir­kuszhercegnő plakátját. Kál­mán Imre dzsesszbe hajló operettmuzsikája, s a két szerelmes, Fedóra és Mister X színpadi története való­ban kasszasiker mindmáig, bármely csücskében a világ­nak. — Kalmár Péter karmes-- temek ez a véleménye az egri premier előtt is? — Nagyoperetthez méltó kiállításban, nagy létszámú kórussal és zenekarral kerül közönség elé Kálmán Imre műve, amely számomra azért kedves elsősorban, mivel 1959-ben mostani társula­tomnál ezzel mutatkoztam kérik a pártbizottságok és a megyei művelődésügyi osztá­lyok a felügyelők és az igaz­gatók véleményét is. Ügy véljük, elengedhetet­len a tanügyigazgatási* ad­minisztráció csökkentése. Feltétlenül szükségesek te­hát olyan intézkedések, ame­lyek nyomán kiiktatják pél­dául a felesleges nyomtatvá­nyokat, egyszerűsítik az is- I koláztatással kapcsolatos adatszolgáltatást, a nyilván­tartás jelenlegi rendszerét. E feladatok megoldását három bizottság segíti — szakemberek széles körének bevonásával. be. Bízom a sikerben! A pró­bák során ideális volt együtt­működésem Lovas Edit ren­dezővel, az operett vezető színészeivel, ami a jó pro­dukció előkövetelménye. Munkámat illetően el kell mondanom, hogy a mostani rendezés a zenei stílus némi változtatását, korszerűsítését parancsolta reám. A koráb­bi felújításokhoz képest annyiban is más lesz a Cir­kuszhercegnő muzsikája, hogy jobban kibontakoznak a hangszerelés részletszépségei. Mint minden operett, az egri színház újdonsága is négy szereplőn nyugszik. S bár azt szokták mondani, hogy a jó hang elég a pri­madonnánál és a bonviván- nál, Kalmár Péter szerint ezúttal ilyesféle igényben nem marad messzire tőlük a szubrett szerepben sziporká­zó Virágh Ilona s Kulcsár Imre, aki a kedélyes, ko­mikus Slukk Tónit alakítja. Ez pedig megint olyan több­let, amelyet a siker záloga­ként könyvelhetünk el! Primadonna: Várhegyi Márta. Szívélyes, közvetlen jelenség. Fedóra szerepe elő­ször jutott hozzá. S most ar­ról beszél a színház titkári szobájában, mennyire örült a zenei tekintetben nagyon igényes munkának. — Remélem, hogy az egri közönség legalább olyan sze­retettel fogad, mint koráb­bi nagy szerepeimben, ami­kor A mosoly országát és a Pompadourt vittük sikerre kollégáimmal. Utóbbi külö­nösen emlékezetes számom­ra. Érette kapott színházunk minisztériumi nívódíjat, amelyben vidéki operettelő­adás még nem részesült so­hasem! — S partnere, a titokza­tos Mister X? — Rózsa Sándor lesz, aki Kecskemétről szerződött hoz­zánk. Ábrahám Pál operett­jében hallották már az eg­riek, de az csak átvett sze­repé volt, s haftgtjeli képes­ségei sem csilloghattak úgy benne, mint a Cirkuszher­cegnő dalaiban, amelyek né­melyike egy áriával felér. Fejezzük is be villámin­terjúnkat stílszerűen az 5 híres dalszövegével: Trombi­ta zeng és pereg a dob, lesi a nép az, attrakciót. .. (rnoldvay) SZINDBÁD az Napirenden ; A tantestületi demokratizmus szélesítése Uj felügyeleti rendszer kialakítása Az iskolai adminisztrációs munka csökkentése Kürti Andrást OMMíM ^ Hisz végtére nem történt ^ tragédia, majd úgy él a jö- í vőben, mintha nem is lenne $ saját telke. Soha nagyobb ^ szerencsétlenség ne érje. De ^ Kopra nem kacagott együtt ^ a többiekkel. Mert Kopra, miközben a kis Gaál szóno- ^ költ, Gittát figyelte. És a $ lány türkizkék szemében még $ halvány mosolyt, csöppnyi ^ együttérzést sem sikerült fel- ^ fedeznie. Gitta megvetően le- j! biggyesztette szája szélét, az- * tán cipője orrával egy kő- $ darabkát kezdett rugdosni. ^ Ingerülten. Mintha a legszí- $ vesebben azt rugdosná, aki § őt ilyen gáládul becsapta, ^ idecsalta, erre az elvadult, ^ nyomorúságos helyre. $ És ekkor Koprában fel- $ gvülemlett a keserűség. És a ^ méreg. Valamint az ősi ma- ^ gyár virtus. Kijelentette, bo- ^ csánatot kér mindenkitől, az ^ ő hibája, hogy meghívta ide $ őket, mielőtt terepszemlét $ tartott volna Mentségére $ szolgáljon, nem sejtette, hogy ^ a jelenlevők között elké- ^ neveztetett, növényházi virág- ^ szálak is akadnak, akiket ^ „ t°stileg-lelkileg összetör ez a ^ kiruccanás. Szánja-bánja $ vétkét. Mindenesetre ő ün­nepélyesen még egyszer meginvitálja ide a társaság minden tagját. Mához egy évre. Most nézzenek csak jól körül, vegyék alaposan szemügyre a színhelyet. Hogy felmérhessék a ■ változást. Mert itt mához egy évre tényleg édenkertet találnak majd. Igenis, lesz pázsit, lesz rózsalugas, él ősüvány-kerí- tés. szarni'-a. ribizli, japán törő; i -i :k. i. n,léniáié vi­rág. És lesz összkomfortos nyaraló, esetleg még mini golfpálya is. És mindezt ő egyedül, ezzel a két kezével varázsolja ide] Részvétnél!­vánítások mellőzése kéretik. A viszontlátásra egy év múl­va! Tessék, mit nem tesz a megsértett férfibüszkeség?! Hisz máskülönben Koprától oly messze esett az effajta nagyképűsködés, mint Makó Jeruzsálemtől. De hát a fogadalom köte­lez. Állnia kell a szavát. Jó kis vermet ásott magának, szépen bele is pottyant. Vagy mégsem? Volt egy rozoga 500-as Fiatja, azt eladta, az így szerzett pénzből, különféle építkezési anyagokat és szer­számokat vásárolt. Háromhe­tes szabadságát a nyár ele­jén a telken töltötte. Az izomlázas első napok után, mikor már a dereka sem sajgott olyan nagyon, és a vízhólyagok is szépen gyó- gyulgattak a tenyerén, azon kapta magát, hogy már nem a düh, nem a „csakazértis” ad erőt a munkához, hanem egyre nagyobb örömöt lel benne. F.'-.ször a sufnit ta'a'Tt/fa ki. a ■: >1 1 í kombinált egy­személyes munkásszállóvá, raktárrá és szerszámkamrá­vá alakította át. Aztán nap­estig ásott, csákányozott, la­pátolt. A nagyobb socket, szikladarabokat ölben hord­ta a telek egyik sarkába, jól jönnek majd a nyaraló épí­tésénél. Feltöltötte a gördö- ket, talajt egyengetett, fű­magot szórt el, vízlevezető árkokat ásott. Nekiesett, há­rom nap alatt kiirtotta a bozótost, csak egy hangula­tos kis résznek kegyelmezett meg a parcella végében. Kitartóan dolgozott és ha­ladt is szépen. Közben elfe­lejtette Gitta iránti halálos szerelmét, viszont vagy fél­tucat mesterség alapelemeit sajátította el, és hasznos is­meretségekre tett szert a környéken. A helybeliek ta­nácsokkal látták el, olykor kapott tőlük kölcsönbe ta­licskát, locsolókannát, szer­számot, ezt, azt amire ép­pen szüksége volt. Szabadságának utolsó nap­ján aztán történt valami, aminek nem lett volna sza­bad megtörténnie. Délelőtt — az idevágó szakirodalom mélyreható tanulmányozása után, a könyveket a postás­ki .«.asszony tói kapta, akinek boldogult édesapja híres ker­tész volt —. elkészítette az első, kísérleti ágyást és nagy műgonddal különtele palán­tákat ültetett el benne. Akkor kezdődött el az ál­datlan viszály Samuval. Sa­mu, a távoli, mégis a legkö­zelebbi szomszédnak, özvegy Pauk Antalnénak volt a tu­lajdona, hetedmagával. Fia­tal, jól fejlett, koromfekete kecskebak, kiflivég nagysá­gú professzori fehér szakál­lal. Ez az állat kezdettől élénken érdeklődést tanúsí­tott az új telepes iránt, mint a másik hat együttvéve. Ez­úttal is jóindulatúan figyelte, hogy mit csinál Kopra Tibor, s mikor az délben bement a sufniba, hogy megebédeljen, Samu is hozzálátott a táp­lálkozáshoz. Bekebelezte a palántákat. Egytől-egyik. Kópia visszatért és megdöb­benve látta a szörnyű pusz­títást. A tényállás világos volt. a tettes még csak nem is futott, nem is rejtőzött el. Ott álldogált elégedetten az ágyús mellett, várta, hogy folytatódjék az ültetés, meg­legyen az uzsonnája is. Ennyi cinizmus láttán a kárvallottat elöntötte a mé­reg, és visszakézből felpo­fozta Samut Tulajdonkép- nem volt ez nagy pofon, de pofon volt. Végzetes pofon. Á kecske nem sző" sem­mit, csak jól megnézte ma­gának Koprát, megfordult, méltóságteljesen elvonult, És azontúl kerülte az új szom­szédot, a telkére sem lépett. Nappal. Éjjelente viszont ott ártott neki, ahol csak tu­dott. Széttaposta az ágyáso- kat, lelegelte a fiatal hajtá­sokat, még a magot is ki­kaparta a földből. Szétrug­dosta a gondosan összerakott építkezési anyagokat, a víz­levezető árkokat, felborítot­ta a festékes vödröket, min­dent megrongált, amihez hozzáfért a háromszázhúsz négyszögölön. És bár ezekkel az éjszakai garázdálkodásokkal rengeteg bosszúságot okozott az új telepesnek, érezhetően hát­ráltatta a munkában, kis idő múltán Samu úgy vélte, e rutintevékenység mellett közvetlenebb formában is elégtételt kell vennie! Kopra életrendjét tanul* mányozva, a kecskebak rá­jött," hogy bántalmazója —» ekkor már letelt a szabad­ság, Kopra visszaköltözött Pestre — éjféltájt érkezik fel a hegyre. Ezért aztán minden este lesbe állt az Árkos utca szélén, a bok­rok között. A hét öt napján hiába várakozott, de a ha­todik nap kárpótolta az ál­matlanul elötöltött órákért. Amikor meghallotta az is­merős lépteket, felidézte ma­gában annak a bizonyos po­fonnak megalázó emlékét, és olyannyira feltüzelte magát, hogy valósággal reszketett a türelmetlenségtől, mígnem a fiatal újságíró elhaladt előt­te és kialakult köztük a ro­hamhoz szükséges optimá­lis távolság. Akkor leszegte a fejéi, és mint a kipattant rugó, neki az ellenségnek! (Folytattuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom