Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

/

....................,.................................lnrnn--nimn>------r ni i

M

elyib a

SB3ZBÍ]|BSBÍlIl 7

Az afrikai vadászok szerint az oroszlán. Miszerin- tünk azonban Mireille Vienne Európa és talán a vi- ■ lág legfiatalabb és legcsi- [ nosabb állatidomárja, aki kedvencével bejárta már az '• öreg kontinens számos \ pontját. Az akrobatacsa-; Iádból származó Mireille; tüzes szempillantásaitól; meghunyászkodik az orosz- ; Ián is. Mert a női szemek; csodákra ú képesekI ;

(Foto: Vie Nouve) ;

<^MiVVAWVVWAWVVVVVV\/VWWWVWWWVVVVVWVVWWVVVVVVVWWWWVVVWWVVWWWWVVVwVVVVWVWWWV^^WiM/WW^WWVW<

TENAGT sAWDOlt;

Uralkodásra,

parancsolásra

Uralkodásra, parancsolásra születtél, nem is tagadhatod — ahogy ülsz, beszélsz, nézel, ahogy kényszerítesz s vársz a hódolásra,

ahogy minden testrészed kívánja — külön-külön — a csodálatot, ahogy a világot vallatod s ítéleted folytonos vallomásra:

csarnokabb vagy, mintsem gondolod hiába lenne bármi önmaga, lehet csupán erőd utánzata —•

s várja, kéri már a zsarnokot: kényszerítse újabb boldog megadásra szemrebbenésed, kisujjad mozdulása

Ewi ftorcsnhisoli

m?- *

M l

Sáros nyomok a szőnyegen.

■ ■

Pély

1972

«ti

Nem azokról szólunk cikkünkben, akik korcsolyájukkal siklanak, csúszkálnak a jégen, hanem egy régi egri foglalkozás nevét és műveletét idézzük fel. A bortermő yidékeken, itt Egerben is korcsolyásoknak nevezték azokat a munkásokat, akik a musttal, a borral telt hordókat korcsolyájukkal eresztették le a pincékbe. Már az 1550-es években úgy emlegetik őket az oklevelek, mint akik igen fontos munkát végeznek, s ezért nagy megbecsülést is élveztek. A XVL és a XVII. században az egri korcsolyások voltak a felelősek a különféle tizedekből nyert mustok és borok gondos szállításáért és elhelyezéséért is.

A cikkünkhöz csatolt régi képen a korcsolyások munkaeszközéről is kapunk tájékoztatást Az sem véletlen,

hogy munkaeszközüket, a korcsolyát oly gyakran emlegetik az egri levéltári adatok is: „Kis Szálában lévő pinczéj okben találtatott egy Korcsola....” (1758), — „A

Szálában a pinczetorokban találtatott egy gyalog Suto és egy Korcsolya...” (1769). Emlegetik a régi egri jegyzőkönyvek a „korcsolás pincetorok’’ nyelvi formát is.

Ennek a régi foglalkozásnak a neve tulajdonnévi szerepet is ’ vállalt. A XVI. századi jegyzőkönyvekben, urbáriumokban gyakran olvasható a Korcsolyás, Kor- .csalás családnév is.

Különben a korcsolya szavunk ismeretlen eredetű. Régebben, így Egerben is gyakoribb hangalakja a korcsola volt. Emlegetik a régi egri • jegyzőkönyvekben a borkor- cso'a összetételt is. A pince torkából a bort a pincébe csúsztató e szerszámnév náv- átvitel útján megnevezi azt a sós, borsos süteményt, sültet, amelyre nagyon csúszik a bor.

Természetesen a szónak ez az újabban kialakult jelentésváltozata is kapcsolatba hozható a régi foglalkozás, illetőleg szerszám nevével. Akik ezt az összetett szót ma ajkukra veszik, nemigen gondolnak arra, hogy egy nagyon régi foglalkozásnév enüékát is idézik a borkorcsolya összetétel emlegetésével. A Korcsclfiás családnevet viselők közül is kevesen vannak, akik azt is tudják, hogy nevük a boroshordó- csúsztató munkások foglal- feozási nevét őrizte meg tulajdonnév! szerepben.

, Jfc. Bakos József

Kalmár János tsz-elnök s telefon után nyúl. „A helyi minisztériumot kapcsolja — recsegi a kagylóba, aztán felém kacsint. — Ez a tanács. Mert nálunk mindennek megvan a maga neve.” Bariba Gábor vb-titkár hamarosan kopogtat az ajtón, s nem sokkal ezután betoppan Kalmár István párttitkár is. Négyesben kezdjük meg a beszélgetést a faluról.

Menekülés és megmaradás

Pély annyira * hasonlít sok más alföldi, Tisza menti faluhoz, s azok is hozzá, hogy az ember szükségét sem érzi időt tölteni külső leírásával. Kalmár elnök mégis azt kérdi, mondanám: milyennek látom Pélyt? Hiszen évek óta nem jártam erre, s én, az idegen és friss szemű. mégiscsak többet látok, mint ők. Mondom: Meglepő, mennyire kevés az új ház, s még mennyire sok a régi nádfedeles hajlék. Galgóczi Erzsébet mondását Pélyre is vonatkoztathatom: „Bizony, nádtetős még ez a falusi szocializmus!” Am érezni lehet, homr nemhiába vannak Kisköréhez egy macs- kaugrásnyira. Több a mozgás, elevenség a faluban, nagyobb sürgést-forgást látni az utakon.

Kalmár János homlokán hullámos gondok futnak végig:

— Jő is ez. meg rossz is — mondja. — Sokan kijárnak a faluból, mind kevesebb az ember a termelőszövetkezetben. Naponta kilenc autóbusz viszi-hordja az ingázókat. Sokan Pesten dolgoznak, de szép számmal jutott pélyi munkás még a Dunántúlra is.

A másik Kalmár, a párttitkár, ezt a gondolatot fűzi tovább:

— A szövetkezetben 58 év

az átlagos életkor. Nagyon gyorsan öregszik a szövetkezeti tagság és öregszik a falu. Kitaníttattunk szakmára az utóbbi években 25—30 fiatalt És mi lett velük? Itthagytak minket, nyolcán se maradtak belőlük a faluban.

Bartha Gábor, vb-titkár

számadatokkal is igazolja, milyen aránya van itt a menekülésnek és a megmaradásnak:

— Az 1949-es népszámláláskor ’ 3030 lelket vettek nyilvántartásba. 1952-bcn hozzánk csatolták közigazgatásilag Ako’hátot is, 1200 lakossal. S a több mint 4200 emberből a mai napra mindössze 2400 lélek maradt...

Örök ellenség és gond: a VIZ

ősi lakott hely Pély. Története során többször elpusztult, elnéptelenedett. Pusztították a törökök, a tűzvészek és a kolera. Örök ellenségünk azonban mindvégig á víz maradt Régi annalesekben gyakran olvashatni: „..a gyakori áradások miatt lassan népesül be...” Pély volt az 1888. évi árvízterület legjobban sújtott helysége. S a víz azóta sem kíméli a pélyieket, tönkreteszi, elpusztítja, amit az ember fáradsággal és verejtékezve létrehoz, s kimossa, kilúgozza a talajból a termőerőt is.

' — Két éve 4 millió, 1971- ben pedig kétmilliós kára volt a szövetkezének. A vadvíz. a belvíz leggyakrabban a határ 60 százalékát elönti.

Nem paradoxon: Pélyen

tengernyi víz van és még sincs víz. Az ivóvíz okpz ugyanis nagy gondot. Bartha Gábor erről a gondokról igen elkeseredetten szól, 6 maga sem tudja már, kiknek és hányadszor sorolja el a község nagy baját

T- Tíz évvel ezelőtt láttunk munkához, hogy egészséges, jó ivóvízhez jussunk. Víztársulatot alakítottunk, s minden család a pénzét adta, . amiből kutat fúrattunk, vezetékeket fektettünk le. A teljes vízművesítéshez hátra van még egy 150 köbméteres gombafejes víztorony, meg nyolc és fél kilométeres vezeték megépítése. Ehhez 5 millió forintnál is több pénzre lenne szükség. Pénz azonban nincs, külső segítségben még nem is reménykedhetünk.

— Így hát a pélyi eknek kellene megint a zsebükbe nyúlniuk.

— Más megoldás nincs. Igaz, hogy tíz óv óta fizetnek a családok évi 150 forintot, s még annyi más költség is terheli az embereket: községfeilesztés, ilyen adó, olyan adó.

— Ha a zsebbe kell nyúlni. az mit jelent?

— Évi hatszáz forintot Ez az összeg a 300 forintos köfa- és a 150 forintos víztársulati hozzájárulással, családonként évi 1050 forint kiadást jelent

Nagy csend telepedik közénk. Sok. ez az 1G50 formt! S ekkor asztalra pakolják a legnagyobb adut: «

— Italra évi 4 mii!ló forintot költenek Péljen!

Gj-ors számo'" s. Ha 2490 felé bontjuk a 4 milliót az 1636 forint. Ennyi italköit- ság jut a falu minden lakosára, a csecsemőkre is. Az alkoholadó 616 forinttal nV\; több is, mint amennyit közcélra kellene áldozniuk. Ha tehát csak 1050 forinttal költenek kevesebbet italra, már

együtt van 8 vízművesítés teljes költsége: nekikezdhetnek a víztorony, a vezetékek építésének. Hogy miként legyen, ezt Pélyen a pélyiek- nek kell eldönteni.

Szuperstoivkus repülőgép a sárban

Ha Pély térképére tekintünk, szuperszonikus repülőgép formáját mutatja. Ez a szuperszonikus gép a rob- banászszerű fejlődés kifejező szimbóluma... lehetne. Ám a pélyiek repülőgépe sárba van ragadva. Nem szimbolikus, nem jelképes sárba, hanem valóságos, közönséges fekete sárba. Az agyagos, szikes föld kásás sarába. Cseppet sem lehet hát csodálkozni, hogy megragad ebben a sárban hagyományosabb jármű is. olyan, mint a lőcsös szekér, de még a traktor is.

— Az útjaink, sajnos, e* megint olyan gond, mint a vízművesítés. Sehonnan se bíztatnak bennünket pénz- ügvi támogatással, nekünk pedig pénzünk nincs. Megvei tanácstagunk is interpellált, hogy segítséget kapjunk. Nem kanunk. Túlnyomó- részt földútiaink vannak, s ha az esős idő beköszönt, be- ler^gadunk a sárba. S' még ezeket az őskori utakat is szétrontják a tsz gépek

„K;s 9se*»U" ás »ny ízleihstö fo-jo on

Pély mégsem olyan hely. ahol nem történik semmi. Az utóbbi időbm hét kilométer járdát építs'tek, elvégezték a f'üu telies viúa- mosítását, 785 méter, mély

kutat fúrattak.

fejtettek le saját t maszkodva. Ezek lődést igazoló tén mindez még m ahhoz, hogy telj ról, elégedettség"1 jünk? Lehet. Ara — a szó legszor- mében — ember mulasztásait kell még pótolni a 1 kultúra, a közegé kereskedelem és területen.

Hadd mondjan van a faiunra; öt könyvtára, 360 Van művelődési lesvásznú moziv. olyan ifjúsági amelynek jó híre sugárzik a falu túlra. És arról kezhetünk meg, egy remek „ken. a tsz jóvoltából, t nyeret — Heves* n bolriuk — sokan péljd kenyér — ízletes, narázsra s . lós-foszlós, mint És akármelyik kis faluszéli port; hetünk. Még a hajlékokban is azt hogy a szobák b mit sem különbőz si otthonoktól: s rok, szőnyegek, sz< léses szobadíszek emberi sors fordult ben a házakban helyütt megkérdez rő vendégtől, h< nek-e egy feketét" kis eset, te

Lehet. 1 „kis esete <

szítes” d< példázzák a idő rohan Akkor’ 1 • hamléntok nyomokat nyegm ..!

Burbulya II. nyilatkozik

Sportinter/ű a javából

A közelgő három és feledik fordulót megelőzően, a szurkolók egybehangzó kívánságának megfelelően, a Sajt és Népe lap sportrovatvezetője felkereste Burbulya Il-t, hogy .válaszoljon néhány, a szurkolókat rendkívül érdeklő kéraésre. Az interjú elkészült, s most ebből közlünk néhány „kérdés-felelet”-et —, okulásul.

AZ ŰJSAGlRÖ: S mi a véleménye a csak a pénzt hajhászó sportemberekről?

BURBULYA II.: Elitélem őket Panta rét Mondták a művelt görögök. Ami azt jelenti, hogy a víz elfolyik, minden megváltozik, a pénz értéke is, mennyisége is, neme is, csak egy marad meg: az ember. Én! A szubjektum. Aki emberi emberségével nem törődik, aki megfeledkezik arról, hogy voltaképpen őrhomo luderis, játékos ember, s nem harácsoló, az tegye le a lantját és futball csukáját.

AZ ÚJSÁGÍRÓ: Mi a véleménye, árt-e, ha a labdarúgó művelt, széles látókörű, politikailag tisztán látó, erkölcsileg magasan kvalifikált ember?

BURBULYA II.: Kicsit furcsán fogalmaz, kérem ... Mi az, hogy árt-e? Véleményem szerint, egy jól nyesett keresztlabdához nem árt tudni, a nyesési és a beesési szög hányadosát. Ezt azonban hogyan lehet megtudni? Csakis az iskolában és csakis tanulva. Széles a pálya, széles a kör, ezek után természetes, hogy elképzelhetetlen egy labdarúgó széles körű ismeretek nélkül. Az, hogy a sport politika, közhelyszámba megy. Én is, ott a pályán, amikor hasra esem a- tizenhdtos vonalán, politizálok. Ha beljebb esem, megadják a tizenegyest, nem esünk ki, ha kijjebb esem el, nem adják meg, kiesünk. S ez már magyar és egyetemes sportpolitikai kérdés. És erkölcsi is természetesen.

AZ ÚJSÁGÍRÓ: Mi a kedvenc könyve és ki a kedvenc színművésze? Egyáltalán milyen viszonya van • kultúra többi ágához?

»

BURBVLYa'u.: Nehéz kérdést

tett fel. Még az edzéseken is, sőt néha játék közben is olvasok. Mi a kedvenc könyvem? Azt hiszem, Dante Isteni színjátéka és Vergilius Aeneise. Mind a kettő eredetiben, természetesen. Kedvenc színművészem Lawrence Olivier. A kérdés további részére válaszolva, art hiszem, hogy jó a viszonyom a kultúra többi ágához is. Picasso kék korszakát egyenesen imádom, a zenében Vivaldi és Monteverdi a kedvencem, meg az Illés.

AZ ŰJSAClRÖ: Végezetü tölti a szabad idejét, ka van.

BURDULYA 11.: Helyes volt hozzátenni, hogy „ha van”. Mert nekem nincs szabad időm. Most készülő!: a kandidátusi értekezésem ' megvédésére, a „Gömbles’ek ck: 'valenc'.á'a. különös tekintettel az ov Vsán nyújtott pályákra” címmel. Ecje'ezés előtt áll az „Egy profi megdicsőülése és halála” című parabolaművem, s ha mégis van pár percem, azt hat j gyermekem nevelésével töltöm.

Eddig Uz interjú részletei, ame- 1 lyet az újságíró a nyomdai leadás ' előtt megmutatott Burbolya 11- nek, aki szájtátva betűzte ki, rövid fél nap alatt.

— Áztat nem is gondoltam volna, hogy iiyen menő fejű fütyi va- \ gyök.. Hogy én miket mondok! Csak arra vigyázzon, kérem, hogy baj ne legyen. Nem sértő az a gömbtestek ekviizéje? Néni? Meredek, állati klasszán meredek amit lenyomott. Ha a haverok' ezt elolvassák, bediliznek a gyönyörűségtől, Csak egyet mondjon má' meg.. Az •a Vivaldi, meg a 'Monteverdi r.em /átszőtt valamikor a Mi. inban? Állati ismerősek ezek a fickók...

íegri)

i