Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-08 / 289. szám
RÁUmí KO^UTH 8.1S Áriák. 9.00 A nagy temető. 17. rész, 9.30 Kégí melódiák. 10.05 Nyltnikék. 10.40 Zenekari muzsika, > 11.30 A.Szabó család. 12.20 Ki nyer ma! 12.33 Tánczene. 13.20 Nóták. 13.49 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.09 Muzsikáló fiatalok. 14.34 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.49 Köruspódium, 15.10 Az élő népdal, 15.20 Iskolarádió. 16.05 "A bajnok élete. Ifjúsági hangjáték. 17.20 Schumann-művek. 17.37 Riport. 17.52 Taps. Zenés játék ismertetés. 19.25 A KISZ-kongresszusról, 19.54 Népi zene. 20.15 Dupla, vagy semmi, 21.19 Gondolat. 22.20 Bach: 80. kantáta. 22.51 Történelmi figyelő. 23.11 Könnyűzene. 0.10 Kórusmuzsika, PETŐFI 8.03 Népdalok. 9.00 Zenekari muzsika. 9.40 Lakáshelyzet 1971-ben. 11.55 Néhány perc tudomány, 12.00 Barokk zene. 13.03 Operák Gogol művel nyomán. 13.40 Orvosi tanácsok. Kettőtől — hatig, az aktualitások jegyében... Közben: 17.33 Közvetítés az FTC —E. Braunschweig UEFA labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 18.20 Hangjáték Mikszáth műveiből. 18.49 Ferencsik János vezényel. 20.50 Könnyűzene. 20.45 A jód és a pajzsmlrígy, 21.05 Régi melódiák, 21.45 Áriák. 22.20 Népi zene. 23.15 Századunk zenéjéből. MAGYAR 9.30 Lövés a szorosban. Magyarul beszélő szovjet- kirgiz film. 11.05 Nyitott boríték. 11.30 Bernadette Devlin, Angol dok.-film. 16.13 Hírek. 16.25 Közvetítés a Ferencváros— Braunschweig UEFA Kupa labdarúgó-mérk.-ről. X8.20 Szajna parti látogatás. Riportfilm. 18.35 Kisfilmek. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 összeállítás Móra Ferenc novelláiból. 21.00 Joszip Kobzon énekel. 21.23 A KISZ Vilii, kongresszusáról jelentjük. 22 10 Tv-hiradó, 22.20 Integrál. POZSONYI 9.30 Rajzfilm. 19.00 és 21.50 Tv-hínadö. 19.40 Dalok. 20.00 Az őrület foglyai. Tv-játék. 2, rész. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor A csendőr nyugdíjba megy Színes francia—olasz ftlmvigjáték. Főszereplő: Louis de Funes (Telefon: 14-07.) EGRI BRÓDY Fél 4 és este 7 órakor A halál 50 órája. I—II. Színes amerikai történelmi kalandfilm. (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI PUSKIN Tanár úrnak szeretettet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Eper és vér HATVANI VÖRÖS CSILLAG Zártkörű filmklub HATVANI KOSSUTH Horizont ■ «V—^ un ■ Eg ' •• 19 6 M c~ ‘ ‘ tök j re Mv 7 ■ a- B-y :-y . iszky utcai re! vOeS oben. (Telefon: Rendelés gyermekek réaZc-iC* iS. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök réggé l 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben, (Teleien; Szocialista brigád vezetők tanácskozása Egerben A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egri szókházában rendezték meg a szocialista brigádvezetők tanácskozását. Hatvanból és Gyöngyösről külön autóbusz szállította a megye- székhelyre a brigádvezetőket. Zimándi Mátyás, a vállalat igazgatója értékelte a szocialista brigádok eredményeit, megköszönte áldozatos munkájukat s beszélt a következő feladatokról is. Nagy Ernőné, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára az év végi csúcsforgalom feladatairól beszélt, kérve a brigád vezetőket, hogy brigádjaikkal együtt végezzenek az eddigihez hasonló jó munkát. A két beszámolót vita követte. Kovács József, a hatvani 38-as számú áruda brigádtagjai nevében, felajánlást tett kommunista szombat megtartására. Vállalták, hogy déli zárás helyett 17 órakor zárnak, ezzel igazodni kívánnak a lakosság igényeihez. Javasolta, elsősorban az idegenforgalmi helyeken tanuljanak nyelveket a szocialista brigádtagok. Paraj Istvánná beszámolt arról, hogy a város három boltjában szocialista brigádok alakulnak 1972-ben. A tanácskozáson „Kiváló dolgozó”-jelvénnyel tüntették ki a 11 legjobb brigád- vezetőt, majd megválasztották azokat, akik a jövő év januárjában a vállalatot képviselik a szocialista bri- gádvezetők tanácskozásán. Szűcs Ferenc Ezüstlakodaltuaeok Besenyőtelken Besenyőtelek községi tanácsának családi és társadalmi ünnepségeket szervező albizottsága, közös ünnepséget szervezett 14 idős házaspárnak, akik ezüstlakodalmukat ünnepelték. A 14 házaspár 25 esztendővel ezelőtt Besenyőtelken fogadott egymásnak örök hűséget. A jubiláló házaspárokat a vb-titkár köszöntötte, majd az ünnepeltek megújították házassági fogadalmukat, s aláírták a jubileumi házassági anyakönyvet. Az anyakönyvvezető és a tömegszervezetek vezetői hosszú életet és jó egészséget kívántak az ünnepeiteknek, majd megvendégelték a házaspárokat. Bozsik Árpád Besenyőtelek Nem a gyöngyösi ÁFÉSZ-ről volt szó A Hétfői Hírek 1971. november 15-i számában ,,Tényleg, miért” címmel az állami szervek, egyes vállalatok és szövetkezetek nagyzási hóbortjáról, a túlzott és felesleges költekezésről, a rongy rá zásról írtam néhány elmarasztaló mondatot. A gyöngyösi ÁFÉSZ igazgató- sági elnökének, Csemyánszky Tamásnak személyes kérésére az említett cikkemmel kapcsolatban a következőket, közlöm: A „Tényleg, miért?’* című cikkemben a példám nem a gyöngyösi AFÉSZ-ről szólt. Nem is szólhatott, hiszen az ő irodájukban az utóbbi tíz évben nem is jártam. Be az említett cikkem többi példáját sem Gyöngyösről merítettem, Csemyánszky elvtárs külön kérése az volt még. hogy ezt a nyilatkozatot *a Népújság hasábjain közöljük. A szerkesztőségben a szerkesztők voltak olyan kedvesek és a kérésnek helyt adtak, Suha Andor Budapest Fiatalok a közéletben Ezzel a címmel tartottunk baráti beszélgetést a kiskörei ifjúsági klubban. Néhány szóval méltattuk az ifjúsági törvény jelentőségét, s megvitattuk, hogy a község vezetésében részt vevő fiatalok milyen feladatokat oldhatnak meg a tanácsban, a tsz-ben és egyéb szerveknél. Szó esett arról is, hogy a televízió példáját követve az ifjúsági szervezet a művelődési házzal együtt szervezzen fórumot, ahol a községi vezetőkkel találkozhatnak a fiatalok. Dóra Zoltán Kisköre A legidősebbel* és le;> fiatalabbak napja A Technolux Ktsz-ben az idén egyszerre találkoztak a legfiatalabbak és a legidősebbek — a dolgozók gyermekei miklusánapon, és a nyugdíjasok az öregek napján. Az apróságok megille- tődve vették át a Mikulás bácsitól a nőbizottság és a szövetkezeti bizottság által készített csomagot. Azokat az anyákat, akik egyedül nevelik gyermekeiket, a nőbizottság javaslatára ezen a napon rendkívüli szociális segélyben részesítették. Alighogy a legifjabbak számára rendezett ünnepség véget ért, a klubhelyiséget elfoglalták azok az idős kartársak, akik már a nyugdíjas évek pihenését élvezik. A ktsz elnöke, Veres Imre üdvözölte a nyugdíjasokat, s a vezetőség nevében karácsonyi segélyt adott át. A nyugdíjasok nevében Vincze Ilona köszönte meg a kedves meglepetést. Vigh Ferenc Eger Korszerűsítették a káli óvodát Kál község tanácsának évek óta megoldatlan problémája volt az óvoda korszerűsítése. Az egészségügyi szervek több ízben Is kifogásolták a korszerűtlen körülmények között működő gyermekintézmény munkáját. A kápolnai községi tanács költségvetési üzeme év elején kezdte meg az óvodaépület korszerűsítését és teljes felújítását. Ez alatt az idő alatt az óvoda egy tanteremben működött. A napokban befejeződött a felújítás és az .óvoda 62 kis lakója örömmel vette birtokába a 200 ezer forintos költséggel korszerűsített épületet. A három foglalkozási termen kívül jól felszerelt konyha, raktár, előhelyi- ségek, fűtött előtér, elkülönítő szoba is található, A korszerűsítési munkában a szülők Is sokat segítettek a festésnél, takarításnál, berendezésnél. Az óvoda udvarát úttörőbrigádok hozták rendbe. Császár István Füzesabony „Bűnös" TAVALY az országban felderített bűncselekményeknek közel a felét a fővárosban és a megyeszékhelyi nagyvárosokban követték el — olvashattuk nemrég az újságokban. Ez az adat beszédesebb, ha hozzátesszük, hogy e nagyvárosokban az ország lakosságának ennél jóval kisebb hányada, ámbár több mint egyharmada él. Tehát nem egyszerűen csak arról van szó, hogy ahol többen vannak, ott több a bűneset is, hanem arról, hogy a sűrűbben lakott helyeken aránylag gyakoribb, mint a kisebb, gyérebben lakott településeken, vagyis ha a statisztika szokásos mutatójával összeha- sonlitanánk, hogy hány bűn- cselekmény „juj;” egy lakosra a városban, ez jóval több lenne, mint falun. Ez a statisztikai formula ebben az esetben nagyon visszataszítóan hangzik, a tisztességes állampolgár még az általánosító megfogalmazással szemben is érzelmileg jogosan tiltakozik: már hogy is „jutna” rá bűneset. Igaza van. Rá nem „jut”, a törvényeket sértő polgártársai teljesítették túl a statisztikai „normát”, átlagot. Hogyan, miért? Miféle eltérés ez? A „bűnös” város szemben a faluval? Avagy a rousseaui gondolat, a XVIII. századi francia gondolkodó tétele igazolódik, a természetes vagy legalábbis a természethez közelebbi állapot diadala ez? Mert hogy az ember eredendően jó — szemben a vallási felfogás szerint eredendően bűnös voltával —, és csak a környezet rontja meg? A jelenség jó ugródeszka az elméletekhez, de célszerűbb a valóságban keresni az okokat. Az ember eredendően se nem jó, se nem rassz. Az ember tanul — a csecsemő a szülőktől, a növekvő felnőttektől, a családi és a családon kívüli környezettől — így lesz ember. S hol van a mai falu a természeti környezettől, az ..ős- állapotoktól”? A becsületes ember falun is, városon is becsületes. Az ilyen emberek aligha fogadnák el, hogy településüket a köztük élő néhány bűnöző vagy rendbontó után ítéljék meg. Aminthogy az ilyeneket nem Nikoíaj Sirov-Taratz: Nem szép az ilyesmi ! (Pesko Pipinkov levele a szerkesztőségbe) Tegnap Csúcsával és Kikóval búcsúsétára indultunk a városban, mivel ezen a héten mindhárman elutazunk a szüléinkkel nyaralni a szélrózsa minden irányába. A trolin az egyik hippi nyakába akasztott tranzisztoros rádióból üvöltött a ha- ligali. (Nem tudom, hogy így kell-e írni, kérem a Szerkesztő Bácsit, ha rosszul írtam, ne tessék megharagudni!) Egy idős bácsi megjegyezte: — Tudod, kislány, nem szép így bőgetni mindenki füle hallatára. — Nem lány az bácsi, hanem fiú — világosította fel Kiko. — Nahát! — csodálkozott a bácsi. — Ahogy így elnézem, ezzel a hajjal inkább lányra hasonlít. A troli minden utasa harsány nevetésre fakadt. — Látja, fater, hogy nevetnek magán az emberek! Jól lejáratta magát! — mondta neki a hippi. — Én? — kérdezte a bácsi. — Nem is én! Nyugaton mindenki tranzisztoros rádióval jár. C’est la vie (ezt már Httam leírva, tudom,, Vv’»r kell ilyen as élet — e? egyik sír, ■ mérik eret, a har- , : hogy fáj a foga, én viszont zenét hallgatok! — Igen ám, csakhogy Nyugaton az emberek fülhallgatót használnak. Bedugják a fülükbe és nem kényszerítik a többieket is, hogy hallgassák ... — mondta a bácsi... — Méghogy én a Nyugattól tanuljak, fater? — vágott közbe öntudatosan a hippi.— Már megbocsásson, de én nem hagyom befolyásolni magam a nyugati életformától és nem dőlök be a fellazítást politikának, érti?... Ejnye, ejnye, fater... — mondta a hippi, ahogy leszállt a megállóban. — Nem szép az ilyesmi! — sóhajtott a bácsi. — Sehogy se tudja az ember megállapítani, hogy fiú-e, vagy lány... — Vannak még hibák, bácsi! Tegnapelőtt a nagymamám is rászólt egy fiúra, hogy ne álljon eléje a sorban, de aztán kiderült, hogy lány az illető, csak fiús frizurával és farmer- nadrágban! — nyugtatta meg Kiké. A bácsi el nevette magit, mi mej le* Ittunk, hogy só... ... k egyet a parkban. Abban a pillanatban a park előtt lefékezett egy áramvonalas, köny- nyű, külföldi kocsi. Nagyon érdekes volt. A 'külföldi csak a saját nyelvén tudott és nem tudta megmagyarázni, mit akar. Két farmer- nadrágos, Beatles-fri- zurás fiú megpróbált vele beszélgetni, de az nem értette meg őket, azok meg őt. — Háben zi fejereojg — öndzsújtó, katt-katt? — kérdezte az egyik. — No! No! — rázta a fejét tagadolag az idegen. — Cigaretten? Rágó- gumen? — No! No Toalett, toalett! — Oké, ferstanden! — értette meg végül az egyik és tolmácsolta a másiknak: —Azt mondja a szivar, hogy toalettje van, női fehérnemű, satöbbi... Biztosán nagy dohányt kér érte, nem nekünk való biznisz. — Vollen zi ajne privaten kvartiren mit guden dámen ... fain csajjal? — kérdezősködött a másik is. — No! No! Toalett, toalett! — ráz*a az ide ■ CL - , 2 •« : 2 «'»'' ' ti. — Na gyötörj azzal a toalettel far dámen.. ne gyötörj! Nix geld! — válaszolta neki az első fiú, és füttyentett a barátjának: — Mans kéne neki! Nix!... Na, húzzuk el a belünket! — és mindketten otthagyták az idegent. — Aj-jaj-jaj! — sóhajtott fel az kétségbeesetten, aztán berohant a parkba és elrejtőzött egy fa mögé, Ée mtgls kilátszott mögüle, mert vastagabb volt a fánál. — Jé, hát a külföldiek is budin kívül intézik el ezt a dolgot! — kiáltott fel Csocso. — Pedig Neltt néni azt 1o~y a kül- előlire mint mi és azoknak van gyerekszobájuk. — Ugyan! Azért, mert külföldiek? Azok is olyanok, mint a többi ember! — mondta Kiko, én meg hozzátettem: — A mi tájaink a legszebbek az igész világon! — Hát a gyümölcseink meg a zöldségeink? Hemzsegnek a vitaminoktól — egészítette ki Csocso. És amikor mindnyájan hazaértünk, és én is otthon voltam, akkor rámjött az alkotói ih- lés, és megírtam ezt a levelet a fenti cím alatt, amit a trolibuszos bdcsl mondásából vettem. Ezzel azokat a fiúkat és lányokat akartam kinevettetni, akik a ruhájuk, a frizurájuk és a modoruk által majmolják az idegeneket és hasra vannak esve a küföldiek ön- gy'.‘ 'I, borotvaütő! golyóstólid- ól és mijétől éz mm látják, hogy a m: országunkban minden sorcXu-t s/to u/ui, terme- szetesebb és szabadabb. Bolgárból fordította: Zahemszky László város ? is szívesen fogadják be. S éppen itt mutatkozik az éltérés a falu és a város, pontosabban a kisebb és a nagyobb települések között. AHOL viszonylag kevés ember él együtt, ott — mint szokás mondani — „mindenki mindenkit ismer”, személy szerint vagy hírből, egyénileg vagy családilag ismerős az egész falu. S ez többet is jelent az ismeret és ismeretség tényénál! Az emberi társadalmat egyebek közt ezek a szálak tartják össze. A kis település társadalmában egy bizonyos egyensúlyt kényszerít ki a kölcsönös ismeretség és a vele járó kölcsönös értékelés, megítélés tudata. S minthogy az egyes ember rendszerint a család keretében kapcsolódik a nagyobb közösségbe, a megítélés a családot is érinti, ezért a család is jőbban felelősnek érzi magát egyes tagjaiért. Azt mondhatjuk, egy faluban, egy áttekinthető ismeretségi szálakkal átszőhető kis településen jobban érvényesül a kölcsönös társadalmi ellenőrzés, és ez nem mellékes a közrend állapota szempontjából. A városban ellenben az ember ismeretségi köre szűkös, még akkor is, ha szám szerint netán több embert ismer, mint falun. Egy városban lakókat, sőt még egy kerületben, egy háztömbben lakókat sem szőnek úgyösz- sze az ismeretségi szálak, amelyek egyébként is alkalomszerűek, felbonthatók: csupán máshová kell költözni, s ott úgyszólván újra lehet kezdeni az életet. Nem olyan zárt háló az ismeretkör, mint falun. A nagyváros a faluhoz képest dzsungel. Ezért természetes az, hogy a bűnözők inkább városba és minél nagyobb városba húzódnak. De törvénybe ütköző tettekre is kedvezőbb az alkalom, nem érzi a gyöngébb jellem maga mögött úgy mint falun az ismerősök, az egész település ellenőrző szemét. Ez a helyzet megkívánja, hogy a nagy településeken a hatóságok fokozottabb gondot fordítsanak a közrend, a közbiztonság fönntartására. S ez így is van nálunk is. A rendőrség megteszi, amit tőle várnak, de városban sem elég ehhez csupán a rendőr! A megelőzést elsősorban a lakosság segítheti elő. Az utóbbi évben többször is hangot kapott az újságokban ez a kérdés egy- egy olyan eset kapcsán, amikor a járókelők szótlanul nézték az erőszakosságot, a garázdaságot, még csak rendőrt sem hívtak. NOS. ez az a terület, ahol hibáztathatjuk a városlakókat. Az ismeretség hiánya nem vezethet holmi teljes elidegenüléshez, mert az veszélyezteti egy település egész közéletét. A városban maximális egymásra utaltságban élünk, még a közlekedésben is mások munkájára szorulunk. Ez a helyzet közösségvállalást kíván, ellentétes a „semmi közöm hozzá” magatartással. Az mondhatja ezt, aki egyedül él és tartja fenn magát az őserdőben — ha van ilyen. Ha vállaljuk, amihez szükségképpen közünk van, az tovább javíthatja a közbiztonságot, a közrendet. Németh Ferenc KlSZ-pályázat A KISZ szegedi városi bizottsága és Szeged megyei város művelődési osztálya irodalmi, foto-, és plakáttervpályázatot hirdetett a KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére. A három kategóriában százhúsz pályamunkát küldtek be a fiatalok. A szakértőkből álló zsűri különösen a politikai témákat feldol'Wrö nlakáto- kaf ítí1t“ kiemelkedőnek. 1971, december ék
