Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-14 / 294. szám

Fogalmak — fókuszban Gazdasági növekedés r A gyermek ifjúvá serdül, ' majd felnőtt lesz belőle. Eh­hez — sok más feltétel mel­lett — rendszeres és elegen­dő mennyiségű táplálékra van szüksége. Az emberi szervezet s bármiféle más mechanizmus hasonlítgatása tévutakra visz, de példaként mégis fölhasználható. Egy- egy ország gazdaságának szervezete ugyanis szintén végigjárja a növekedés kü­lönböző szakaszait, s hogy ezt megtehesse, „táplálékra”, a termelés növekvő mennyi­ségére van szüksége. Leír­hatjuk tehát, hogy a világ­szerte használt fogalom, a gazdasági növekedés nem más, mint a hosszú távú bővített újratermelés. Ha ily gyorsan summázhattuk a lé­nyeget, aligha bonyolult do­logról van szó. A gazdasági növekedés azonban minden ország fejlődésének legbo­nyolultabb folyamata. Mérce, hosszú távra Egy vagy néhány eszten­dő nem szolgáltat reális ala­pot a növekedés mértékére; a kamaszok nagy többsége hirtelen nő, de ettől nem lesz már félnőtt. A gazdasá­gi növekedést tartós folya­matként. hosszú távon lehet — helyes — értékelni. Mér­céje a társadalmi összter­mék és a nemzeti jövedelem mennyiségének emelkedése, de szemléletesebb, ha az egy fősre jutó nemzeti jöve­delem. bővülésén mérjük. Utóbbinál maradva: ha­zánkban az egy főre jutó nemzeti jövedelem megkö­zelíti a 800 dollárt, ami nemzetközi méretekben a közepes fejlettségű országok között jelöli ki helyüket. A gazdasági növekedés üteme Magyarország esetében gyor­suló: 1950—1958 között évi átlagban 4,6, 1959—1967 kö- ’ zott 5,7, de 1965—1970 kö­zött már 6,4 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem. Ami a felszaba­dulás előtti többszöröse, mert akkor ez a mutató hosszú évek átlagában 1,5 százalék volt. Jogos kérdés; egyáltalán miért fontos a gazdasági nö­vekedés mérése, számon tar­tása? A gazdasági növeke­dés hozza létre azokat az anyagi alapokat, amelyek a társadalom minden más te­vékenységének szükségszerű — elengedhetetlen — forrá­sai. Mércéje a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasági versenynek, ugyan­akkor megmutatja az egy- egy országon belül követett gazdaságpolitika helyességét és gyengeségeit, ezzel döntő tényeket szolgáltat a továb­bi gazdaságfejlesztési kon­PBZSjjŐ­hilátásoh Megkezdődött a hagyomá­nyos pezsgőszezon. amely a karácsonyi ünnepeken. a szilveszteren és az újéven, v áiamint a farsangon át á húsvéti ünnepekig, azaz ápri­lis elejéig tart. A Mecsek vi­déki Pincegazdaság pécsi pezsgőgyárában ezekben a napokban, hetekben van a legnagyobb munka: éjjel nappal folyik a termelés. Az év végéig még legalább száz ezer palackot csomagolnak és szállítanak az üzletekbe. A pezsgőgyár új terméket bocsátott ki. Az ünnepeken „mutatkozik be” a fogyasz­tóknak a pécsi Pannónia pezsgőcsalád legújabb tagja, az úgynevezett Extra Dry. Ez a hetedik pezsgőfajta, amely Pécsett készül és egyben az igazi klasszikus pezsgő. A szokottnál hosszabb ideig — két és fél évig érlelik. A pezsgő iránti széles kö­rű és egyre növekvő igény jelzi, hogy a mecseki pince- gazdaság pezsgőgyára egy­millió palackot bocsátott ki az idén, s ebből 600 ezer bel­földi kerül forgalomba. Ennyi pezsgő még sohasem készült Pécsett. eepciók kimunkálásához. így már érthetővé válik# hogy világszerte nagy tudomá­nyos apparátus dolgozik a gazdasági növekedés minél mérhetőbbé tételén — mert ma még mind a tényezőket, mind azok súlyát és méré­sét tekintve sok a vitatott kérdés —, s hogy az állam­vezetés fokozott mértékben támaszkodik ezekre az elem­zésekre. Tényezők, összegezve Mind hazai, mind nem­zetközi tapasztalatok alap­ján megállapíthatjuk, hogy a gazdasági növekedés té­nyezőinek figyelmen kívül hagyása az egyensúly meg­bomlásához, illetve az egyen­súlyzavarok fokozódásához vezet. Nem lehet tehát ön­kényesen, az objektív adott­ságoktól független növeke­dési iramot diktálni. Milyen főbb tényezők Ját­szanak szerepet a gazdasá­gi növekedésben, annak gyorsabb vagy lassúbb üte­mében, esetleg megrekedé­sében? Anélkül, hogy részle­tesebb taglalásba bocsát­kozhatnánk, a következők: az anyagi javak termelésére fordított munkaerő meny- nyisége, a népesség növeke­dése, mind termelői, mind fogyasztói szemszögből. Az anyagi javak termelésében résztvevők munkájának ha­tékonysága, a műszaki fej­lődés, a termelőeszközök bő­vítése (beruházás), a mun­kafolyamatokban felhasznált termelési eszközökben elért megtakarítás. Ezek a sző­kébb értelemben vett alko­tóelemek. A gazdasági növe­kedésben ugyanakkor szere­pet játszanak más tényezők is. Így a termelő felhalmo­zás és az állóalapok haté­konysága, a népgazdaság szerkezetváltozásai, a tudo­mányos kutatás, az oktatás (a munkaerő kvalifikáltsá­ga), a földrajzi és a társa­dalmi környezet. E két utób­binál maradva: a földrajzi környezet szerepe fontos — hazánkban például a kibá­nyászott szén átlagosan 3400 kalóriás, a szénbányászat vezető országaiban 6000, de elsősorban adottság, amely nem automatizmusként mű­ködik. Ami pedig a társa­dalmi környezet jelentőségét illeti: a szocialista orszá­gokban a gazdasági növeke­dés egyenletesebb, fejlődés- vonala kisebb törésekkel tarkított, mint a tőkés álla­moké. hogy csak egyetlen jellemzőt emeljünk ki a tár­sadalmi környezetből szár­mazó. s idevágó sok közül, Végső soron tehát a gazda- ~ sági növekedés rengeteg té­nyező összegeződése, ame­lyen belül az alkotó elemek gyengíthetik és erősíthetik egymást. Szilárd alapokon A hosszú távú bővített új­ratermelésben — mint leír­tuk — nagy szerepe van a foglalkoztatottságnak, s a nemzeti jövedelem felosztá­sának. Szilárdak-e hazánk esetében a gazdasági növe­kedés ilyesfajta tényezői? Magyarországon a foglalkoz­tatás magas fokú, megfelel a fejlett ipari országokban el­értnek. 1950 és 1970 között a nemzeti jövedelem növeke­désének 20 százaléka a fog­lalkoztatás, 80 százaléka a termelékenység emelkedé­séből származott. Az emlí­tett időszakban ugyanis az aktív keresők száma csupán 870 ezer fővel nőtt, ám ezen belül jelentős átrétegeződés ment végbe, a kevésbé ter­melékeny ágazatokból a ter­melékenyebb területekre áramlott a munkaerő. Ehúsz év alatt az ipari foglalkoz­tatottak száma 797 ezerről 1 819 000-re bővült, s míg 1950-ben az ipar a nemzeti jövedelem 26 százalékát ál­lította elő, részesedése 1970- ben már 0 százalék volt. Ami pedig a nemzeti jö­vedelem felosztását illeti: 1945 előtt a felhalmozás mindössze hat-hét százalék­ra rúgott A felszabadulás után 18 és 30 százalék kö­zötti értékeket találni, míg a legutóbbi években a fel­halmozás és fogyasztás ará­nya stabilizálódott, a fel­halmozás 22—24 százalékos részesedésével. A negyedik ötéves terv lényegében ha­sonló megoszlást tart kívá­natosnak: a felhalmozást 23 —25 százalék között rögzíti. Szilárd alapokon nyugsza­nak tehát a gazdaságfejlesz­tési tervek, kiegyensúlyo­zott tervszerű gazdasági nö­vekedésre nyílik lehetőség. S hogy érzékeljük: értelmét mindennek, váltsuk át fo­rintra az elmondottakat. Összehasonlítható árak alap­ján számítva 1960-ban 153 milliárd volt a nemzeti jö­vedelem, s ebből a lakosság anyagi fogyasztása 114 mil- liárdpt emésztett fel. 1970- ben a nemzeti jövedelem 260 milliárdra rúgott, s eb­ből a lakosság már 178 mil- liárdot fordíthatott anyagi fogyasztása fedezésére, azaz 64 milliárddal többet, mint tíz esztendeje. Mert á hosz- szú távú bővített újraterme­lés értelme és célja nem más, mint az életszínvonal emelése. Mészáros Ottó Fél év késéssel Száz család vár a beköltözésre Gyöngyösön Már harminc jövendő la­kó körbejárta majdani ott­honát, hogy maga is meg­győződjön, milyen állapot­ban van a lakás. A legille- tékesebbek meozása volt ez. Észrevételeiket nem is tit- ikolták el, hanem hivatalosan is rögzítették. Egyikük csu­pán ezt írta: „Mindennel meg vagyok elégedve. Minél előbb szeretnék költözni”! Mikorra teljesülhet a kíván­sága, ezt szerettük volna megtudni. Ezért néztünk szét a gyöngyösi Szabadság téren magasodó épület III. szekciójában. Segítségünkre sietett Studer János, aki a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesének személyes megbízottjaként segíti a munkák befejező szakaszát. Nem kellett sokáig nézge- lődni ahhoz, hogy megálla­píthassuk, minőségileg az át­lagosnál jóval magasabb szintet érnek el az elvégzett munkák. Apróság álcád több is. Itt-ott ikis hólyagok eme­lik meg a műanyag-padlóit. K burkolat még magán vi­seli az olajfesték pettyeit. A beépített szekrények egyik ajtaja meggörbült. Nem nyit­ható fel a gáztűzhely fede­le. mert a melléje épített konyhaszekrény szélesebb, mint amilyen kellene hogy legyen. Ezt így tervezték. A tervezés szabta meg azt is, hogy a lakókonyha és az egyik szoba között ötmilH- méteres üvegfal álljon. El­képzelni is rossz, mi törté­nik, ha egy gyerek ennek nekiszalad vagy beleesik, Nehezan érthető, miért kel­lett a tolóajtó mellé olyan távolságra kijelölni a vil­lanyikapcsoló helyét, hogy miattuk az ajtót ne lehessen elhúzni. Szerencsére, ezt a tévedést már kijavították. Szép az épület, de az el­ső emeletről egy több méter széles és fél száz méter hosz- szú, semmire sem használ­ható lapos teraszt lehet lát­ni. Erre senki rá nem lép­het, mert műszakilag úgy ol­dották meg a beborttását. Ugyan miért? Sem esztéti­kailag, sem gyakorlatilag nem indokolható ez a te­rasz. Kinek jó ez így? Aligha szerencsés dolog a lépcsoházatoban található két világító udvar. Az egész épü­let jó elrendezése, hasznos­sága ellentmond ennek a furcsa megoldásnak. De hát ne legyünk most kötekedők. Akik az OTP-től megvá­sárolták ezeket a lakásokat, nagy örömmel készülődnek a beköltözésre. Mikor kerül­het erre sor? Az I. sz. iskola felé eső, úgynevezett III. szekció la­kói még a hónap közepén elfoglalhatják a lakásaikat, A nagyon várt „karácsonyi ajándék” Gyöngyösön az OTP-ház, (Foto: Tóth Gizella) ha a hibajegyzékben szerep- lő és a költségvetési tételek szerinti hiányosságok meg­szüntetése megtörténik, il­letve ezt hivatalosan is meg­állapítják. E>e hátra van még az I-es é® a Il-es szekció, amelyek közül a Il-es beköítözhetősé. gle látszik korábbinak. Pon­tosabban, a karácsonyi ün­nepek előtti napokban ez is megtörténhet. A másik rész pedig a hónap végéig vehe­tő majd birtokba. Kibélelik a Tiszát A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Nagykörűn nagyszabású partvédelmi bemu­tatót rendezett. A hagyományos rözsepokrócozás — rőzseszőnyeg — helyett vasbeton rács­csal bélelték ki a folyómedret, a kimosás ellen. A vasbeton „szőnyeg” olcsóbb, kevesebb munkaerőt igényel. • V m. i (MTI Foto — Kozák Albert jelt;, — KSJ Arra a kérdésre, hogy ex eredeti határidő után miért telt el egy fél év az épület befejezéséig, azt a választ kaptuk, hogy ennek egyik oka a tervmódosításban ta­lálható meg. Lényegében te­hát nem az építőkön múlott. Most nagyon határozottan ígérték, hogy mindent meg­tesznek a lakókért: még a karácsonyt megelőzően iga­zi ünnepi ajándékéhoz jut­hassanak. (G. Molnár F.) A recskiek nagy gondja Orvosi lakás - üresen Emeletes nagy épület a Tán­csics utcában, a gyógyszer- tár szomszédságában. Az emeleten három szoba, kom­fortos városi kényelemmel. A földszinten orvosi rendelő, váróhelyiséggel. A várót nemrég bővítették, a rendelő teljesen új. — örülhet, aki ide költö­zik! A recski tanácselnök, Ma- ■rúzs János, kesernyésen mo­solyog a megjegyzésen. Mint­ha azt gondolná: de naív ez az újdondász, azt hiszi, hogy valóid is kapva kap ilyen körzeti orvosi állás után. Ez a lakás itt, hiába számít ép­poly komfortosnak, mint pél­dául az egri toronyházak la­kásai, ez nem a Hadnagy ut­ca, hanem Recsk. — Szeptemberben ment el az orvosunk ebből a körzet­ből. Gödöllőre költözött, ahol felülvizsgáló főorvosi állást Itapotí. Utódja pedig nem maradt. Pedig nagyon hiá­nyolja több mint 1500 em­ber. Az influenza, as A2 idő­szakában minden gond és minden munka a másik kör­zeti orvosunk nyakába sza- Icadt. Egy ember kevés a község egészségügyi ellátásá­ra! — Nem sikerült új orvost keríteni? Maruzs Janos arca most már erősen gondterhelt. — Kétszer is pályázatot hirdettünk a megüresedett orvosi állás betöltésére. Saj­nos, csak érdeklődők akad­tak, de jelentkező egy sem. Nemrék Ernődről telefonált egg fiatal doktor, aki meg­ígérte, hogy hamarosan Recskre látogat, megnézi a lakást, a várót, a rendelőt, s ha megnyeri a tetszését, ná­lunk marad. Hiába vártuk, nem jött, de nem is exkuzál- ta magát, értesítést sem kül­dött. Azóta csend van... Hetekkel ezelőtt történt ez a beszélgetés, az elmúlt na­pokban újra Recsken jár­tunk, tudakolva: van-e vala­mi változás orvosi ügyben, utolsó látogatásunk óta? Ezúttal Zám András vb-tu- kártól kaptunk tájékoztatást: — Annyi változás történi, hogy helyettesítő orvost kap­tunk az egri megyei kórház­tól. A helyettesítő minden­nap 9 órától 11, fél 12-ig ren­del, délután pedig a fekvő belegeket látogatja. A he­lyettesítés december 15-ig szól, pár nap múlva ezt a dá­tumot is elérjük. Gondjaink enyhülése tehát csak ideig­lenes volt. Végleges megol­dást az hozhat majd, ha ál­landóra kaphatunk orvost. — Van erre valami re­mény, kilátás? — Jelentkezett egy fiatal­ember, Gyöngyösoroszira va­ló, aki szívesen elvállalja az állást. Egyelőre még nem kész orvos, de hamarosan túl lesz a diploma-megvédésen, s rendelkezésre áll, hogy gyó­gyítsa a recski betegeket. Sok nehézség, sok erőfeszí­tés után megoldódik hát vég­legesen 1500 ember egészség- ügyi ellátásának gondja. Nem marad már sokáig üresen a Táncsics utcai háromszobás lakás. ft». *■)

Next

/
Oldalképek
Tartalom