Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-12 / 293. szám

Komplex program 1 nemzetközi epffmiődés eredményei üz integráció újabb lehetőségei ' 'A KÖLCSÖNÖS Gazdasá­gi Segítség Tanácsa elfogad­ta az együttműködés további elmélyítését és tökéletesíté­sét, valamint a KGST-tag­államok szocialista gazdasá­gi integrációjának fejleszté­sét célzó Komplex Progra­mot. A KGST XXV. ülés- szaikán hozott határozatot 1971. augusztus 7-én nyilvá­nosságra hozták, s a szoci­alista országok nemzetközi gazdasági együttműködésé­nek új szakasza kezdődött eL Mégis a Népszabadság terje­delmes mellékletét az embe­rek nem azonos gondolatok­kal vették kézbe. Akadtak aggályoskodók, akik úgy vél­ték, hogy a súrlódások és a nehézségek miatt vált szük­ségessé a Komplex Program de szép számmal vannak túl­zottan derűlátók, akik gyors és az eddigieknél nagyobb eredményeket • várnak a Komplex Programtól. Az ellentétes vélemények első ütközésén már túl va­gyunk, de a dokumentum annyira feltétlenül újszerű, hogy a kérdést megvizsgál­juk, nyomon követjük az eddig megtett utat és vázol­juk az újabb feladatokat. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (közismert rövidítéssel: KGST) 1949- ben alakult. A második vi­lágháborúban nagyon sú­lyos károkat szenvedtünk. Alig kezdtünk hozzá az új­jáépítéshez, az imperialista hatalmak a Szovjetunió és népi demokratikus államok ellen hidegháborút kezdtek, ellenünk embargót vezettek be. Majdnem minden árut stratégiai cikknek nyilvání­tottak, a legkíméletlenebb politikai és gazdasági eszkö­zökkel akarták megakadá­lyozni fejlődésünket. Ekkor a KGST-államok az iparosí­tás kezdetén, vagy derekán tartattak, vagyis a fejlődés egy lépcsőjével lejjebb, mint az integrálódni kezdő' nyu­gati tőkés országok. ' Ilyen körülményék között az újjá­építés, a szocialista iparosí­tás, a mezőgazdaság átszer­vezése és á lakosság élet- színvonalának állandó növe­lése rendkívül nagy és bo­nyolult feladat volt. A KGST 1949-ben azt a feladatot ha­tározta meg, hogy ösztönöz­ze a szocializmus építését, gyorsítsa a gazdasági fejlő­dést, adjon védelmet a tő­kés országok politikai, gaz­dasági nyomása ellen, tegye lehetővé a kevésbé fejlett országok gazdasági erősödé­sét. A KGST-ben tömörült ag­rár, vagy agrár-ipari orszá­gok fejlett ipari, illetve ipa­ri-mezőgazdasági országokká váltak, ma már szocialista iparral és szocialista mező- gazdasággal rendelkeznék. Mindezt nem egészen húsz év alatt érték eL < 1950—> 1970 között a szocialista or­szágok részesedése a világ ipari termeléséből 20 száza­lékról 38 százalékra emel-* kedett. Két évtized alatt a nemzeti jövedelem négysze­resére nőtt, míg a világ egyéb országainak nemzeti jövedelme körülbelül meg­kétszereződött. A KGST-or­szágokban az egy főre eső nemzeti jövedelem évente átlagosain 6,8' százalékkal, a Közös Piac országaiban 4,5 százalékkal emelkedett. A KGST-országok ipari terme­lése évente 10,4 százalékkal nőtt, kétsasrte gyorsabban, mint a fejlett tőkés orszá­goké. HAZÁNK SZAMARA kü­lönösen fontos volt az együtt­működés, mert a háborúban igen súlyos károkat szenved­tünk, a felszabadulás előtt gazdaságunk meglehetősen egyoldalú volt, kis orszá­gunk nyersanyagokban és energiahordozókba szegény. Magyarország gazdaságában nagy szerepet játszik az ex­port, a nemzeti jövedelem több mint egyharmada a külkereskedelemből szárma­zik, s ebihez nyersanyagra van szükség. Évente több mint ötmilliárd devizaforint értékű nyers- és alapanya­got hozunk be. A kőolaj 100 százalékát, a vasérc 96, a nyersvas 95, a műguini 70 százalékát a KGST-crszá- gokból importáljuk. A Ma­gyarországon felhasznált pa­pír, fa és sok más, igen fon­tos nyersanyag a KGST-or­szágokból származik. A felszabadulás előtt, 1923 —1938 között a magyar nem­zeti jövedelem emelkedése nem érte el az évi 2 száza­lékot, de 1948-tól átlagosan 6 százalékkal növekedett. Ipari termelésünk 1939— 1969 között nemcsak nyolc­szorosára nőtt, s ezenkívül alapvető strukturális átala­kítást valósítottunk meg Je­lentősen növekedett a gép­ipar és a vegyipar szerepe, a korszerű műszaki kultúrát és a modern technikát alkal­mazó, az ország adottságai­nak és a nemzetközi munka­megosztásnak megfelelő ipar­ágak részaránya nőtt. Ter­mészetesen mindehhez sok beruházás, sok pénz kellett. Minek köszönhetjük ered­ményeinket? Mi volt szoci­alista vívmányaink forrása? Egyrészt népünk szorgalmas munkája, másrészt a szoci­alista gazdasági együttműkö­dés, amellyel népünk erejét az elmúlt 22 év alatt meg­sokszoroztuk. A NEMZETKÖZI együtt­működés tette lehetővé a gépipar gyors fejlesztését. Gépexportunk több mint 90 százalékát a szocialista or­szágokban értékesítjük, de a KGST továbbra is biztosítot- ja a magyar gépipari üze­mek és az itt dolgozó embe­rek foglalkoztatását Nincs elegendő pénzünk, szakem­berünk és időnk arra, hogy minden iparágat kellően fej­lesszünk, De a KGST-én be­lüli munkamegosztással erőinket az adottságainknak leginkább megfelelő ágaza­tokra összpontosítottuk. Pél­dául: szerszámgépek, autó­buszok, műszerek, vákuum- technikai- és híradástechni­kai felszerelések, valamint gyógyszer- és vegyipar. Vi­szont más gépeket és beren­dezéseket a baráti országok­tól vásárolhattunk. Közis­mert, hogy mennyire nélkü­lözhetetlen és milyen előnyt jelent számunkra a Szovjet­unióból érkező villamos energia és olajvezeték, a KGST köze» vagonpark és a közös vállalatok, vagy a nagy hozamú szovjet búza­fajták és más növények meghonosítása. A KGST EDDIGI ERED­MÉNYEI nyilvánvalóak, csak megátalkodott ellenségeink tagadhatják a tényeket. De közben a világ halad, meg­változtak a körülmények, és az igények. A gazdasági együttműködés lehetőségéit nem használtuk tó kellően, másrészt az egyes KGST- ben tömörült országok kü­lönböző fejlettsége miatt ne­hézségek keletkeztek. Amint a Komplex Program fogal­ma is jelzi, feladatunk" az együttműködés további el­mélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagálla- mofc szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése. Vagyis folytatjuk és kiszé­lesítjük azt, amit 1949-ben elkezdtünk. Dr. Fazekas László Lerssű €£ fejlődés Mi lesz Eger kulturált közlekedésé.«» ? Zsúfoltak a helyi] áratok — Kevés a taxi ■— Segíthetnének a vállalatok I ? Egyre többen vetettek fel olvasóink közül a jogos kér­dést: Mi lesz Eger közleke­désével? A városban ugyan­is napról napra aggasztóbb, tarthatatlanabb a helyzet. A munkakezdéskor, a műszak- váltások idején, s az esti órákban tömegek várakoz­nak az autóbusz-megállóéi­ban. Késnek és ritkák a já­ratok, s egy-egy kocsira, vagy csuklós' buszra a vára­kozók alig egy kis része fér már fel például a főiskola előtt. A sportrendezvények idején, kulturális eseménye­inkkor, de a nap legnagyobb részében is hiába csörög ki­tartóan a taxiállomás tele­fonja, nincs aki felvegye! ötletszerűen érkeznek a taxik, egyszer csak* egy, másszor . négy is egymás után: de több nem! A többi a város helyett a vidéket járja... Mi lesz tehát a város köz­lekedésével? — adtuk to­vább a kérdést az illetéke­seknek, dr. Vrvölgyi Zol­tánnak, a VOLÁN egri 4. számú vállalata személyfor­galmi osztályvezetőjének, aki ^Mjáróbap ..elmondotta, hogy érzik a problémát, tudnak a közlekedési gondokról. A to­vábbiakban arról adott tár jékoztatást, hogy a megye- székhelyen jelenleg 5 útvo­nalon 11 helyi járatú autó­busz — nyolc csuklós és há­rom Ikarus — járja a vona­lat. Naponta további öt nél­külözhető járművet állítanak be az utass^állítás gondjai­nak elősegítésére. Ez jelenti az összes járműparkot; több kocsi beállítására sajnos," nincs lehetőségük. Hogy mi­ként lehetne a zsúfoltságon VÉSNÖK Serlegek, plakettek az asz­talán ... Elismerően bólint az idegen — de Varga Balázs mosolyogva hárítja el a di­cséretet. Mondván, hogy nem övé a babér. Mindössze any- nyi köze van. a jutalmakhoz, _ kitüntetésekhez, hogy rájuk írja: mely alkalomból, .kiket is illet... . Aztán ügyes kis szerszá­mait mutatja, hol az egyiket, hol meg a másikat kézbe vé­ve mélyeszti a fémbe, s mun­kálja természetes egyszerű­séggel a nemes anyagot. Vésnök a foglalkozása — s úgy szól erről, mint bárki más, köznapibb szakmájáról. Pedig igazán ritkaságszámba megy, hiszen a nagy gyár­ban, ahol dolgozik, egyedül űzi e mesterséget, s talán egész Gyöngyösön sincs raj­ta kívül, aki hasonló élfog­laltsággal tölti az idejét, az életét. Érdekesebbnek tartja en­nél, hogy — merő véletlen- ségből választotta kenyeret adó szakmáját. Eredetileg ugyanis szerszámkészítőnek tanult, s mint ilyen szerzett később segédlevelet. S való­Qláireá Jim, december 12., vasárnap színűleg eszébe sem jut, hogy más munka is van a világon, ha történetesen a MÁV északi főműhelyében meg nem lesi .az idős Melczner Nándi bácsit, jó néhányszor oda nem séttehkedik az öreg közelébe fürkészni a titkot. Megtudni: hogvan születik egy-egy bélyegző, a hallgatag szaki keze alatt. Apródon- ként aztán nemcsak megles­te,. hanem valósággal elleste, elsajátította az új tudományt. Olyannyira, hogy'» amikor Nándi bá’ már nyugdíjba ké­szült, vállalkozni mert rá, hogy az örökébe lép. Mert — ez sem utolsó —, kedve is volt hozzá! Tulajdonképpen így és itt vált az újabb szakma isme­rőjévé, gyakorlójává. Bélyeg­zőkészítéssel kezdte maga is — arcképes igazolványokhoz gyártotta a stempliket — majd próbálkozott mással is, mindavval, amire kérték. Máig is emlékezetes számá­ra a dunaújvárosi kohász jel­legzetes figurája, ami első, valóban szebb munkája volt. ' Négy esztendő után mon­dott búcsút a pesti üzemnek, mert lévén adácsi fiú, köze­lebb akart kerülni otthoná­hoz. Gyöngyösön, az Egyesült Izzóban kínálkozott számára újabb lehetőség foglalkozása folytatásához. Még 1959-ben történt mindez, s azóta is a Pipás-hegyen dolgozik. Munka közben... Tranzisztor- és diódabé­lyegzőket, TUNGSRAM- emblémákat „gyárt” általá­ban, 0,6—0,8 milliméteres be­tűket vés a fémbe. Máskor — pirulva bevallja, hogy ezek az ő ünnepnapjai — al­kalmi kelyhek, kupák, ser­legek, érmek adnak számára munkát. A nemesfémhez — aranyhoz, ezüsthöz —, min­dig külön engedélyt kap, mert ez csak így szabá­lyos ... Roppant szereti második szákmáját, s mint beszéli: jól érzi magát az Izzóban, ahol megbecsülik, ahol már két­szeres kiváló dolgozó. Tetszik neki a mindennapi munka is, de jobb szeretne azért tel­jesen a kedve szerint vés­ni. Gondolt már. arra is, hogy (Foto: Szendrővári György.) önállósítja magát, iparenge­délyt vált, s aaptán mindig csak csupa különleges, csu­pa érdekes megbízást vállal —* de mint családapa, a há­rom gyermek nevelése mel­lett, 1 kicsit bizonytalan az ilyenféle sorsban. Ezért in­kább marad az üzemben, s csupán kikapcsolódásként hó­dol igazi szenvedélyének. Most" az éremművészet fe­lé kacsintgat... Egy jelleg­zetesen gyöngyösi kollekció ki­alakítását tervezi, Vak Boty- tyánnal a középpontban, öt­hat darabos sorozatra gondol, s ezzel szeretne egyszer már kiállításon is jelentkezni, szerepelni. Ha sikerülne — mondja sóvárogva —, na­gyon boldog lenne! (gyöni) segíteni? Erre egy rég szor­galmazott ötletet említ az osztályvezető: az üzemek, vállalatok ne egyszerre — reggel hatkor — kezdjék a műszakot, hanem egyezzenek meg a lépcsőzetes kezdési időpontban... (Az ötlet ed­dig még nem talált megva­lósítóra!?) A tervekről szólva dr. Urvölgyi Zoltán elmondotta, hogy jövőre a leghosszabb és a legzsúfoltabb vonalra (Finomszerelvénygyár—Gép­állomás) két új csuklásbuszt állítanak be. Ezt többek kö-, zött azzal is indokolták, hogy a lassan benépesülő Csebokszári lakótelep érin­tését is tervezik. Sőt:ameny- nyiben a városi tanács egy buszfordulót épít ezen a ré­szen, akkor még egy külön­járatot is indítanak innen. A további tervekben az 5- ös vonal (Camping—VÖCSI) járatának sűrítsése is szere­pel. Ezeken kívül, ha kap­nak rá kocsit, egy új járatot indítanak a Gépállomásról a Hadnagy úti lakótelep«! át a VÖCST-ig, s a megszűnő andomaktályai vasúti meg­álló helyett autóbusszal bo­nyolítják le a város s a kö­zeli település közötti -utas­szállítást.« ; . A taxiproHémáira tón*? elmondotta a VOLÁN egri vállalatának illetékese, hogy a városban Í6 kocsi áll as utazók rendelkezésére, ha... S itt kezdődik a probléma: ha jó részük nincs éppen Vidéki túraútorí, mert oda is ezek a kocsik mennek; vagy, ha éppen a jármű gebines vezetője nem javíttatja a ko­csiját, illetve nincs elfoglal­va valamilyen jobban fizető út felhajtásával... A VO­LÁN-nál javasolták a vál­lalatoknak: ne taxit vegye­nek igénybe a hosszabb utaikra, hanem béreljenek XX-es kocsikat! így több taxi maradna a városban!? Ezek lennének. hát a meg­oldások, de: addig mi lesz Eger közlekedésével? Ma­radnak a zsúfolt helyi jára­tok, a hiányzó taxik és a lassú, apró előrelépések?. ... ,.v b ut&gttrHrafc'- (szilvás) Felhívjuk tégla- és cserépvásárlóink figyelmét, hogy 1971. évi kibocsátású tégla és cserép utalványokat a téglagyárak december 30-ig váltják be 1971. december 31. után ez évi kibocsátású utalványok befizetett ellenértékét visszafizetjük. EGER—SALGÓTARJÁNI TÜZÉP Vj EGER Felvételre keresünk kivitelezési gyakorlattal rendelkező közép- vagy felső­fokú épületgépészeti technikumi végzettséggel rendelkező művezetőt, épületgépészeti és technológiai szerelések irá­nyítására a / selypi kirendeltségünkre Jelentkezés levélben, vagy személyesen: CSŐSZERELŐÍPARI VÁLLALAT, 5. SZAMIJ SZERELŐIPARI ÜZEM, BUDAPEST, VI!., GARAY U. 10»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom