Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-09 / 290. szám

Megkezdődött a KISZ Vili. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára. Nyers Rezső, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP különböző munkabizottságo­kat, a szekcióülések elnökeit, s ugyancsak egyhangúlag fo­gadták el azt a javaslatot, bogy a jelölőbizottság 105 ta­gú központi bizottságra és 17 tagú központi pénzügyi ellen­őrző bizottságra tegyen ja­vaslatot. Ezután dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságé­Képünkön: Dr. Horváth István, a KISZ-kb első titkára beszédét mondja. KB ifjúsági munkabizottsá­gának vezetője. Ugyancsak az elnökség tagja volt politikai, gazdasági és kulturális éle­tünk számos más ismert sze­mélyisége, KISZ-vezetők, a munkában, a tanulásban élenjáró munkás—paraszt és diákfiatalok. Köszöntötte a kongresszusra érkezett kül­földi delegációkat, köztük a Szovjetunió Lenini Komszo- moljának küldöttségét, a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség, a Nemzetközi Di­ákszövetség, valamint a Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetség delegációját. Dr. Vajó Péter ezután megtartotta elnöki megnyitó- beszédét. Egyebek között hangsúlyozta: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség VIII. kongresszusa iránt nagy az érdeklődés. Fiatalja­ink azt várják, kérik tőlünk, hogy tártál mos munkát vé­gezzünk a következő napok­ban. Arra várnak választ, hogyan lehetne a szocialista típusú közösségi nevelés, ön- tevékenység, önkormányzat intenzív, modern programját jobban kibontakoztatni az alapszervezetekben, fiatalja­ink kérik és várják, hogy a kongresszus mozgósítsa az egész ifjúságot a X. párt- kongresszus és a negyedik ötéves terv által kitűzött cé­lok valóra váltásáért, foglal­jon állást az ifjúság helyze­tét érintő legfontosabb kér­désekben, kérik és várják, hogy mindezek megvalósítá­sa érdekében kongresszusunk jelölje meg a követendő utat. Ezután dr. Vajó Péter ja­vaslatára a küldöttek elfo­gadták a kongresszus napi­rendjét A VIII. kongresszus napirendje a következő: 1. a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség: központi bizottságának beszámolója és javaslata a szervezeti sza­bályzat módosítására. Előadó: dr. Horváth István. 2. A magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi pénzügyi ellenőrző bizottsá­gának jelentése. Előadó: dr. Forró János. 3. A magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának és központi pénzügyi elenőrzö bizottságá­nak megválasztása. A központi bizottság beszá­molóját, valamint a központi pénzügyi elenőrző bizottság jelentését a küldöttek koráb­ban írásban kézhez kapták. A küldöttek ezt követően megállapították a kongresz- szus ügyrendiét: a központi bizottság beszámolóját, illet­ve a beterjesztett dokumen­tumokat plenáris, és szekció­üléseken vitatják meg a kül­döttek: a szekciók a viták ta­pasztalatai alapján dolgoznak ki ajánlásokat a kongresszus fámára. Megválasztották a 0 ü lf?l. december 9.. csütörtök (MTI-foto — KS) li kiegészítéseket a központi bizottság írásos beszámolójá­hoz. Ír. Homáth István beszéde Dr. Horváth István elöljá­róban hangsúlyozta: a KISZ Vili. kongresszusa kedvező helyeztben tanácskozik, hi­szen a párt és a társadalom megkülönböztetett figyelme és érdeklődése kíséri a KISZ tevékenységét. A párt Központi Bizott­ságának ifjúságpolitikai határozata társadalmi pezsgést indított el a fia­talság körül, az ország- gyűlés törvényt alkotott az ifjúságról, s számos intézkedés született a fiatalok érdekében. Az ifjúsági szövetség poli­tikailag és szervezetileg meg­erősödve jutott el a VIII. kongresszusához, a tanácsko­zás küldötteinek dolga, hogy a X. pártkongresszus határo­zatait követve állást foglal­janak az ifjúság fejlődését, jövőjét meghatározó legfon­tosabb kérdésekben, döntse­nek a KISZ továbbfejlesz­tésének feladatairól. A KISZ központi bizott­ságának első titkára a továb­biakban a nemzetközi hely­zet alakulásáról szólt: leszö­gezte, hogy a fiatalok a bé­ke, a demokrácia, a haladás, a nemzetközi jogok elisme­résének hívei, cselekvő szo­lidaritással küzdenek az ázsiai, afrikai, latin-ameri­kai népek szabadságáért, függetlenségéért, s maradék­talanul eleget tesznek inter­nacionalista kötelezettségeik­nek, erejük és lehetőségeik szerint továbbra is minden támogatást megadnak az imperialista agresszió ellen harcoló hős vietnami népnek. — Napjainkban — foly­tatta dr. Horváth István — gyakran hallhatják a fiata­lok, hogy könnyű nekik, mert társadalmunk úgy gon­doskodik róluk, amire a ko­rábbi ifjú nemzedékek életé­ben nem volt példa. Ez igaz is, ám a fiatalok élete fflí is bonyolultabb annál, sem hogy egyetlen jező\rel kony- nyűnek nevezhetnénk. A hetvenes évek magyal ifjú­sága valóban nem küzd lét­bizonytalansággal, helye, szerepe biztosított a társada­lomban, de nem gondok nélkül. Nehézségekkel talál­koznak a fiatalok, amikor munkába állnak,s helyenként nehezen vívják ki a mun­kájuk szerinti megbecsülést. Megismerik a család és az otthonalapítás akadályait is. De legyen bármennyi gond­juk is a fiataloknak, abban bizonvosak lehetünk, hogy problémáik a szocializmus útján, társadalmi méretek­ben a megoldás felé halad­nak. Ezért ifjúságunknak — amely nemcsak tanúja, ha­nem részese is a szocialista társadalom mesterem lésének — szívesen vállalt feladata és megtisztelő kötelesedé, hogy ebből a munkából ki­vegye a részét. — Pártunk X. kongresszu­sa, népgazdaságunk negye­dik ötéves terve szocialista társadalmunk reális távlatait tárta elénk. Terveink meg­alapozottak, nem rózsaszínű álmok, hanem életünknek a dinamikusan fejlődő szoci­alista gazdaság eredményeire épülő valódi távlatai. Ered­ményeink továbbfejlesztése, terveink megvalósítása sok új feladatot állít elénk, meg­oldásuk elsősorban a fiatalok tudásának és tehetségének kibontakoztatására nyújt le­hetőséget. A magunk elé tű­zött reális célokat azonban csak akkor érhetjük el, ha megszívleljük a X. párt- kongresszus alapvető mon­danivalóját és magasabb szinten, következetesebben haladunk tovább eddigi utunkon. Erre intenek ben­nünket azok a gondok, fo­gyatékosságok és egyenetlen­ségek is, amelyek jelenleg fékezik és nehezítik fejlődé­sünket. Hibáink és objektív nehézségeink a gazdálkodás­ban, a szocialista erkölcstől idegen tulajdonságok nyíl­tabb jelentkezése az embe­rek tudatában és életmódjá­ban, jórészt annak következ­ményei, hogy nem elég hoz­záértően, nem elég követ­kezetesen, nem elég elvsze- rűen alkalmazzuk a pártpo­litikáját. Annak is zserepe van ebben, hogy Magyaror­szágon még senki sem kö­vezte ki a szocializmus tel­jes felépítésének útját. — Akkor járunk helyes úton, ha 1972-ben és a következő esztendőkben a X. kongresszus határoza­tainak maradéktalan megvalósítására összpon­tosítjuk erőinket. Továbbra is valljuk, amit előző kongresszusunkon is mondtunk,' hogy szocialista gazdaságpolitikánk teljes mértékben megfelel ifjúsá­gunk érdekeinek és törekvé­seinek, hogy a gazdaság irá­nyításának új rendszere értő szövetségesre talált az ifjú­ságban, mert követelményei egybeesnek az ifjú nemzedek legjellemzőbb tulajdonságai­val és eredményeit is a fia­talok élvezik majd legtovább. Készt kérünk és részt vál­lalunk a gondok megoldásá­ból, mindent megteszünk azért, hogy a fiatalok meg­értsék: személyes érdekük és kötelességük a gondosabban, lendületesebben végzett mun­ka és tanulás, a szocialista emberhez méltó gondoskodás és magatartás. Alapvető kö­vetelménynek tekintjük, hogy a KISZ-szervezeteink fellép­jenek minden ellen, ami gá­tolja az új technika és tech­nológia térhódítását, a fe­gyelmezett, termelékenyebb munkát, a korszerű üzem- és munkaszervezést, a jó mun­kahelyi légkör kialakítását. Ifjúsági szövetségünk arra ösztönöz minden fiatalt, hogy lelkiismeretesen végezze el mindennapi munkáját. Mi azokat tekintjük követendő példának, akik maguk is örö­met találnak abban, hogy fe­gyelmezetten végigdolgzzák a munkaidőt, és „belefeledkez­nek” a munkába. Az állami szervekkel, a szakszerveze­tekkel és a szövetkezetekkel együttműködve szervezzük továbbra is a fiatalok szo­cialista munkaversenyét, ter­melési mozgalmait, társadal­mi munkaakcióit, szélesítsük a szocialista országok moz­galmát. — Továbbfejlesztjük a KISZ több mint egy évtize­des hagyománnyal rendelke­ző védnökségi mozgalmát, er­re a jövőben is szükség lesz minden olyan vállalkozásnál, amely megfelel legfontosabb gazdaságpolitikai céljaink­nak. Szerintünk a védnökség nem lehet pusztán a munka­erő biztosításának eszköze, a rossz munkaszervezés ellen­súlyozása — több és neme­sebb a rendeltetése. A véd­nökséggel megvalósuló léte­sítmények szorosabb szálak­kal fűzik nemzedékünket a szocializmus ügyéhez. Ezért javasoljuk a kongresszusnak, hogy a VII. kongresszuson vállalt, de még le nem zárt védnökségek folytatása mól- lett vállaljunk új védnöksé­get az olefinprogram lenin- váraú beruháöáeait «atatot az oktatás létesítmények építése felett. Segítsük a szá­mítástechnikai program meg­valósítását, a könnyűszer­kezetes építési technológia bevezetését és elterjesztését. — Ha vannak is akik mást mondanak, a fiatalok többsége, be­csülettel és szorgalmasan készül a munkára, leen­dő hivatásának gyakor­lására. Ennek megalapozásában az iskolára hárul a legnagyobb feladat. Bármennyire is je­lentősek azonban közoktatá­sunk változásai, a társadalom és a fiatalok igénye ma már megelőzik oktatási intézmé­nyeink jelenlegi teljesítmé­nyeit. Ezért üdvözöltük örömmel pártunk kezdeményezését, hogy széles körű, alapos vizs­gálatban tisztázzuk, melyek a jelen és a jövő társadalmi igényei ezen a téren. Dr. Horváth István a to­vábbiakban a KISZ szerve­zeti életének továbbfejlesz­téséről, a szövetség tevé­kenységéről szólott. Elmon­dotta, hogy nem ok nélkül hangsúlyozzák évek óta a politikai, kommunista voná­sok erősítésének fontosságát, s ez nyilvánvalóan nem az ifjúsági szövetség ideológiai alapjaira, nem is politikai céljaira vonatkozik. A poli­tikai, kommunista vonásokat a KISZ-szervezetek minden­napi gyakorlatában, az egyes KISZ-tagok magatartásában kell erősíteni. Legyünk kö­rültekintőbbek, reálisabbak és következetesebbek a kö­vetelmények megfogalmazá­sában és érvényesítésében — emelte ki a központi bizott­ság első titkára , ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy a fiatalokat a KISZ-ben. kell kommunistává nevelni. —- Javasoljuk a kongresz- szusnak, hogy forduljon fel­hívással a KISZ tagjaihoz, a magyar ifjúsághoz: jelsza­vunk jegyében teljesítsék a szocializmus építéséből reánk háruló feladatokat. Nagysze­rű célok sorakoznak előttünk. Merjünk és akarjunk teljes szívvel, mwsze- hangzó szóval és jó munkával lelkesedni ér­tük. ■— zarta referátumát a KISZ központi bizottságának első titkára. Ezután a kongresszus rész­vevőinek nagy tapsa közben Fock Jenő lépett a mikro­fonhoz. Az NDK kormányának képviselője kész a megállapodások szövegét parafáin:... BERLIN: Az NDK minisztertanácsá­nak sajtóosztálya az alábbi közleményt adta ki: Peter Florin, az NDK kül­ügyi államtitkára és Ulrich Müller, a nyugatberlini sze­nátus megbízottja december 7-én és 8-án újabb megbe­szélést folytatott az NDK és Nyugat-Berlin között köten­dő két egyezmény parafá- lásának előkészítésére. Az egyik egyezmény az utazá­sok és látogatások megköny- nyítéséről, a másik az en- klávék kérdésének terület­cserék révén történő rende­zéséről szól. A keddi és szerdai megbe­szélésen újra kiderült, hogy a felek teljesen egyetérte­nek a megálapodások koráb­ban kidolgozott szövegét il­letően. A nyugatberlini sze­nátus megbízottja azonban mégsem parafálhatta az ok­mányt, mivel nem kapott erre felhatalmazást, sőt mi több, újabb elfogadhatatlan követeléseket támasztott az­zal, hogy ezeket vegyék fel a már lezárt jegyzőkönyvbe. Az NDK kormányának megbízottja ismételten kije­lentette, hogy kész a már kidolgozott két megállapodás szövegét haladéktalarul pa­rafáim. Indiai előrenyomulás Változatlan hevességgel tombol a Pakisztán által Indiára kényszeritett háború mind a keleti, mind a nyugati fronto­kon. A jelentések az indiai csapatok előrenyomulásáról szá­molnak be. Képünkön: Indiai katonák a pakisztáni csapa­toktól zsákmányolt katonai dzsippen, amely 75 milliméteres űrméretű amerikai fegyverrel van felszerelve. (Telefoto — AP — MTI — KS) Pártunk és kormányunk egész dstgezá népünk szerefettel tek ni a KiSZ-re Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Megtiszteld kötelezettsé­gemnek teszek eleget, ami­kor átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek, a KISZ valamennyi tagjának és ez alkalomból az egész magyar ifjúságnak pártunk Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány forró üdvözletét. Öröm és jóleső érzés szá­munkra, hogy van, tevé­kenykedik, szocialista épitőmunkánkban részt vesz a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Pártunk és kormányunk, egész dolgozó népünk szere­tettel tekint erre a szerve­zetre, mely 1957. március 21- én, a dicsőséges magyar Ta­nácsköztársaság kitiltásá­nak 38. évfordulóján bon­tott zászlót. Az azóta eltelt időszak eredményei tanúsítják: he­lyesen döntött pártunk, ami­kor úgy határozott, hogy egységes ifjúsági szervezet­re van szükség, amely ösz- szefogja, neveli az egész or­szág dolgozó, tanuló ifjúsá­gát. Azóta 14 esztendő telt eL A KISZ megfelelt a bi­zalomnak és & várakozás­nak. Hosszan lehetne méltatni azt a törekvést is, amely a KISZ részéről az internacio­nalizmus tudatosítására, el­mélyítésére irányult. Ezzel párhuzamosan jelentős részt vállalt a szocializmus alap­jainak lerakásában és most as oraágépííő seesaií tá­gasabb szinten történő meg­valósításában. E szerteágazó és bonyo­lult tevékenység az oka ta­lán annak, hogy esetenként túl szervezett, túlságosan felnőttes, szinte öreges egy- egy mozzanat az akciók vég­rehajtásában. Nem keresik, kutatják eléggé bátran a megoldások új módszereit. A fontoskodás, a merev beha- tároltság idegen az ifjúság lelkesedésétől. Ez visszahúz­za a kezdeményezést, a fia­talos lendületet. Kezdeményezzen csak bát­ran a KISZ! A kockázat nyilván kudarcokkal is jár­hat. És mégis azt tanácso­lom: vállalják a tévedések­kel együttjáró felelősséget is. Meg vagyok arról győ­ződve, hogy van ebben a szervezetben annyi erő, hogy képesek a hibákat gyorsan kijavítani. A gyakran tapasztalt óva­tosságot — ezt készségesen elismerem — erősítheti, hogy az idősebbektől nem kapnak kellő bátorítást, serkentést a feladatok megoldásához. Mintha hallanám is a vá­laszt: gyakorta előfordul, hogy inkább a már kitaposott úton maradó kocogásra biztatnak, mert abból nem lehet nagyobb baj. Elismerem, előfordul ez is. Rögtön hozzáteszem, hogy sokszor szívesebben is hall­gatnak az ilyen tanácsra, mert a szervezetek számára nyugodtabb, rázkódásmen te. ätifcb életet biztosít Kormányunk különös fi­gyelmet fordít az ifjúság ne­velésire, helyzetének foko­zatos javítására. Kormány, a minisztériumok és a taná­csok, intézkedéseik kiadásá­nál messzemenően figyelem­be veszik az ifjúság érde­keit. Népi államunk az élet minden területén számít az ifjúság aktív részvételére. Ifjúságunk is részese an­nak, hogy népgazdaságunk alapjaiban egészségesen fej­lődik. A X. pártkongresszus határozatainak végrehajtása során hazánkban számos gazdasági folyamat kedve­zően alakult. A továbbiakban részlete­sen szólt gazdasági életünk eredményeiről, a távlatokról, a nemzetközi kérdésekről. Beszédét így fejezte be: — A céljaink közösek az önökével. Azt kívánjuk, hogy bé­kében. biztonságban épüijön tovább szocialis­ta hazánk: a Magyar Népköztársaság, hogy ha­zánk ifjúsága legyen okos, művelt, edzett, dol­gos, vállalja a munkát, a gondokat és élvezze az élet örömeit. Mindehhez és a kongresszus további munkájához, majd az azt követő gyakorlati te­vékenységhez kívánok sok sikert, gazdag eredménye­ket és boldogságot az egész magyar ifjúságnak. Fock Jenő felszólalását a kongresszus küldöttei hosz- szantartó tapssal fogadták. Ezután szünet következett

Next

/
Oldalképek
Tartalom