Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-28 / 305. szám
Az 1971—72-es bajnoki futball-színjáték első felvonása lezajlott, szereplői pihenőre tértek a kulisszák mögé vonultak, hogy a rendelkezésre álló rövid időben tanulságot és erőt merítsenek a történtekből a további folytatáshoz. Félidőben vagyunk tehát, amikor elmondhatjuk, hogy az újjászervezett magyar labdarúgás a nagy zuhanás után viszonylag jó eredményekkel köszöntheti az 1972-es esztendőt. S ha számba vesszük legfontosabb eredményeit —, válogatottunk drámai fordulatok után kiharcolta az EB-selejtezőből való továbbjutást, sikeresen vette az első VB- selejtezőt Máltában is, legjobb klubcsapataink pedig többségében még „állnak’ a kupákban — elmondhatjuk: lesz miért szorítanunk, izgulnunk az olimpia mellett 1972-ben is. A nagy magyar labdarúgó- gépezet első osztályában a szőkébb pátriánk, Heves megye színeit képviselő Egri Dózsa csapata is pihenőre tért, hogy vezetői, játékosai erőt meríthessenek a gazdagon meggyűlt tanulságokból. A tanulságokról, az értékmérésről. a jövő feladatainak meghatározásáról van tehát szó. amelyet 15 kemény és izgalmas 90 perc apró, de jelentős mozaikkockáiból kell egybeállítani, hogy sikerüljön az eredeti célkitűzést, az NB I-ben való bentmaradást kiharcolni. Az Egri Dózsa a „félidőben” a 14. helyen végzett a bajnoki táblázaton, 10 pontot gyűjtött, 19 gólt rúgott és 35-öt kapott, háromszor nyert, négyszer játszott döntetlenre és nyolcszor pedig vereséggel hagyta el a zöld gyepet. S rögtön ehhez egy megjegyzés: ha így érne véget a bajnoki év, mindenki elégedett is lehetne — mármint a táblázaton elfoglalt helyezéssel, mert ez a bentmaradást jelentené az egriek részére... Visszatekintve a megtett útra, alapvető tényként állapíthatjuk meg azonban, hogy az Egri Dózsa nem tudta maradéktalanul kihasználná lehetőségeit az őszi fordulóban. Ebben az esetben ugyanis legalább 16—17 pontja lenne most a gárdának és jogos bizakodással tekinthetne a jövő felé. Akkor azt mondhatnánk, a csapat minden tőle telhetőt megtett, azt nyújtották, amit el lehetet várni tőlük, azaz ameny- nyi lehetőséget felkínált a kitűnő őszi sorsolás, a hazai pálya előnye, a szív és az akarat. A tatabányai „idegsokk“ Nos. nem az történt. A lehetőségek 50—60 százalékával élt csak az együttes. Már a lélektanilag oly fontos rajt sem úgy sikerült, ahogy az kellett volna. Nem sikerült a győzelmet kivívni a Rába- partiak ellen, mert pontot raA hagyományoknak megfelelően, a sportújságírók ez évben is megválasztották az év legjobb női és férfi sportolóját, valamint az 1971-es esztendő legjobb csapatát, amelyet a karácsonyi számunkban közöltünk már. Az alábbiakban az év hősei nyilatkoznak. „Pillangókisasszony" Gyarmati Andrea már nem újonc az „év sportolóinak” megbecsült mezőnyében. A legutóbbi, 1970. évi szavazásnál is ő kapta a legtöbb voksol, nagy fölénnyel lett első. Hogy miért lett 1971-ben is győztes, azt hűen tükrözi eredménylistája. Andrea egy év leforgása alatt négy Európa-csúcsot úszott, kettőt beállított, hét országos egyéni bajnokságot .nyert, az Európa-kupában első lett a 100 méteres pillangó és a 200 méteres hátúszásban s ebben a két számban, továbbá a 100 méteres hátúszásban sem talált legyőzőre. — Számított az elsőségre? •- Csak reménykedtem, mert idén is sok volt az eséNem tudta maradéktalanul kihasználni lehetőségeit az Eger Megjegyzések az Egri Dózsa labdarúgó-csapatának őszi szerepléséhez bolt Egerből a Győr. Vereséggel végződött az első idegenbeli találkozó is Diósgyőrben, mint ahogy valamennyi mérkőzést elveszítette a csapat az ellenfelek otthonában. Idehaza a döntetlenek, .sírból” visszahozott, avagy bal- szerencsésen elveszített pontok születtek a Videoton elleni találkozóig, amikor végre megszerezte első hazai győzelmét az Eger. A Tatabánya elleni összecsapás — némi tekintetben a Vasas elleni is —, mindennek a betetőzése volt. E 90 perc alatt győződhettünk meg arról, hogy a csapat nem tudja, vagy nem képes a teljes játékidő végigküzdésére, hiába volt a kemény alapozás, a szorgalmas munka. Nem tudják idegileg elviselni a vezetés tényét, azt, hogy az ellenfél sem törődik bele vesztésre álló pozíciójába, igyekszik azon változtatni. Eger ellen ezért legtöbbször tudott is változtatni. Ennek oka legtöbbször a kishitűségben rejlett, de volt olyan is, amikor a „nagy mellény” miatt „úszott” él a biztosnak látszó két pont. A szélsőségesség, a teljesen érthetetlen kiszámíthatatlanság jellemezte az őszi fordulóban az Egri Dózsát, annak ellenére, hogy a kívülállókban, de a szakemberek szemében is szépen, stílusosan játszó együttes benyomását tudták kelteni. Ez utóbbi alól is akad azonban, kivétel, mégpedig az MTK elleni mérkőzés, ahol katasztrofálisan ütköztek ki a rutintalanságnak. jellemző vonásai: a közelharc elkerülése, a rosszul alkalmazott területvédelem, a pontatlan labdatovábbítás, a szervezetlen, csak ösztönszerű táma- dásszervezés, idegeskedés, kapkodás, az elkerülhető kapott gólok és a reménytelen összeomlás. Természetesen akadtak kivételes esetek is, mint a Bp. Honvéd, a Pécs, a Videoton elleni találkozók, de ezeknek száma kevés volt 1971-ben. Nos, alapvetően ezek voltak a legdöntőbb csapathibák, ezeken kell az őszi forduló tűzkeresztsége után változtatni, hogy a versenyben maradás reális ténye megmaradhasson tavasszal. Az ember nem gép, de..« A csapathibák mögött azonban mindig emberek, játékosok állnak, akiknek lehet jó és rossz napjaik, mert az ember nem gép. De ez csak egy-egy találkozóra szólhat. Aki 15 mérkőzésen nem tudja egyszer sem „hozni magát”, annak szerintünk a képességeivel van hiba. És sajnos az ősszel az NB I-ben több egri játékos nem tudta azt a formát nyújtani, amit elvártak, avagy megszoktak addig tőle, egy osztállyal lejjebb. S ezek voltak túlsúlyban — így pedig az is igaz, hogy a Dózsa jelenlegi garnitúrájának egy része nem tud eleget tenni az élvonal maximális követelményeinek; az ellenfelek gyakran megoldhatatlan feladatok elé tudják állítani őket, akik nemcsak akaratban, rutinban, hanem csapatjátékban, keménységben, gyorsaságban, lövő- és egyéni kombinatív készségben is jobbak. Ászárnak, de a látottak is azt bizonyítják, hogy az egrieknek gyenge, s „gólerős” a védelme, lassúk a középpályásai, akik ráadásul alibijátékra is hajlamosak, a csatárok pedig a kínálkozó helyzetek tömkelegét szalasztják el addig, míg egyszer a hálóba tudnak találni. Fegyelem jó alapokon Természetesen egyoldalú lenne a kép, ha nem említenénk meg a csapatnál fellelhető jó tulajdonságokat is, amelyekre építve, azokat gyarapítva a gárda tovább léphet a jelenlegi pozíciójából. Első a fegyelem. Ezzel néhány kisebb epizódtól eltekintve nem volt hiba, a játékosok mind a magánéletben, mind pedig az edzéseken, de a pályán is sportszerűen, viselkedtek. Nagyszerű az, hogy az ősszel az első csapatból nem állítottak ki senkit, sárga cédulát is alig-alig kapott valaki a játékvezetőtől. Jó volt a kollektív szellem, a játékosok baráti kapcsolatban vannak egymással, mindenki ott segít a másikon, ahol tud. Az újonnan igazoltakat testvériesen befogadták, azon igyekeztek, hogy mielőbb beilleszkedjenek a garnitúrába, hogy mielőbb bizonyíthassanak. Ennek köszönhető, hogy például Simon jól be tudott épülni a csapatba, bizonyított is — harmadik az eredményességi listán —, úgy harcolt minden mérkőzésen, mintha évek óta az egriek színeiben kergette volna a labdát. Hasonló módon szólhatunk Deésyröl is. Az is jó volt, hogy az edző megpróbálkozott a fiatalok csatasorba állításával. Ezt a folyamatot a jövőben tovább kell erősíteni! Nagy vonalakban ezeket lehet a félévi mérlegbe tenni. A teljességre nem törekedhettünk, hiszen voltak olyan tényezők is, amelyekről nem szóltunk hely hiányában (a szakvezetés színvonala, a szerencse kérdése, az átigazolási nehézségek, a csökkenő nézőszám, a lehetőségek korlátozottsága stb.), de nem is tartoztak a főbb tanulságokhoz, bár meglétük befo- lyásolólag hatott. Egy tény: jobban is szerepelhetett volna a csapat 1971-ben az első- osztályban. Ahhoz viszont, hogy a tavasz biztató legyen, nagyon sokat kell tenni a hátralevő időben. Kemény alapozás után az őszinél is jóval nagyobb becsvággyal kell a gárdának minden küzdelemben helytállnia. hogy eredményesen gyüjthessék a pontokat. A tavaszi sorsolás rossz — ez igaz —, de hát az ellenfelekkel így is, meg úgy is találkozni kell egyszer. Az a lényeg. hogy a csapat bravúrokra is legyen képes, ne csak otthonában, hanem idegenben is érjen el pontot, vagy pontokat. A védelmet .is meg kell erősíteni, mint ahogyan tovább kell erősíteni a kombinatív játékot és a gólhelyzetek kihasználását. Ez a bentmaradás egyedüli járható útja. amelynek megtételéhez szükség van a szurkolók az őszitől sokkal jobb, hathatósabb támogatására is. Mindenkinek össze kell fognia a közös cél megvalósításáért. Reméljük, hogy ez így is lesz 1972-ben, és a bajnokság végén valamennyien közösen örülhetünk az eredményes szereplésnek. Számok a tudás mércéjéről Most pedig nézzük a statisztika adatait. Az ősz folyamán 18 játékos: Deésy, Kárpáti, Mészáros, Czeczeli, Rajna, Berán, Tóth M„ Bánkúti, Tóth T., Kovács F., Simon, Szűcs, Bulyovszky, Vígh, Tátrai, Landi, Pat varos és László jutott szóhoz. Valamennyi mérkőzésen szerepelt Kárpáti, Mészáros, Czeczeli, Berán, Tóth M. és Simon. Tizennégyszer lépett pályára Deésy, valamint Bánkúti. Tizenkétszer állt csapata rendelkezésére Rajna, tízszer Szűcs, hatszor Vígh. négyszer László és Bulyovszky, kétszer Landi és Patvaros, egyszer pedig Tátrai. Az állagosztályzat szerint a legjobb teljesítményt Bánku- ti, az Egri Dózsa csapatkapitánya érte el 5,92-es átlaggal. A további sorrend: 2.. Czeczeli 5,87, 3. Simon 5,73, | Az év legjobbjai Íves vetélytárs — válaszolta a magyar „pillangókisasz- szony”. — Balogh Györgyi, Békési Ili, s a világbajnok kajakozó lányok előtt elsőnek lenni — úgy érzem — szép teljesítmény. — Mit hoz az új esztendő? — Sokat, remélem... engedéllyel, már januárban leérettségizem, hogy utána minden erőmet az olimpiai előkészületekre összpontosítsam. Egyforma nehéz lesz mindkettő, de hiszem, hogy sikeresen túljutok rajtuk. Csalt az a kérdés: milyen eredménnyel? Andrea évek óta bizonyít. Miért ne bizonyíthatna 1972- ben is? „Mr. Tuss" Pólyák Imre (1958 és 1962), Gurics György (1961) és Kozma István (1967) után, ebben az évben ismét birkózó, a világbajnok Hegedűs Csaba lett 1971 legjobb magyar férfi sportolója. Szófia hőse, a Vaszil Levsz- ld stadion szőnyegén nyolc mérkőzése után, 0 hibaponttal állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára és ezzel új, mondhatni nem hivatalos világrekordot döntött meg sportágában. — 1963 óta versenyezem és eddigi sportpályafutásom valóban legszebb, legeredményesebb esztendéje volt a mostani. Mintegy 50 mérkőzésen vettem részt, és a nemzetközi találkozókat is beleszámítva, mindössze három vereséget szenvedtem —• köztük kétszer attól a bolgár Dimitrovtól, akit azután otthon, a világbajnokságon sikerült legyőznöm. A verseny- sorozat közben mindössze három pontozásos győzelmem volt, a többin — itthon és külföldön egyaránt — két vállal nyertem. — És hogyan tovább? — A világbajnoki cím és a mostani szavazás eredménye természetesen kötelez, s életem legnagyobb eseményén, a müncheni olimpián, továbbra is igazolni szeretném a bennem bízókat. Öten voltak \ Öt sportember, a vívás szerelmesei; Sokszor tanújelét adták már annak, hogy művészei a párbaj törnek, szinte lehetetlen feladatok megoldására is képesek, még vesztett pozícióból is nyernek. Becsben, a világbajnokságon sem volt könnyű dolguk. Az olimpiai bajnoki és világbajnoki cím dicsősége nemcsak övezte őket, hanem kicsit „nyomta” is. A védőnek mindig nehezebb a feladata, s különösen akkor, ha olyan csapattal szemben kell újból győznie, mint a szovjet válogatott. De azon a júliusi estén ellenállhatatlan volt az öt közül pályára lépő négyes. Kulcsár. Nemere, Fenyvesi dr. és chmitt olyan klasz- szisvívást mutatott be, mint egykor a magyar kardozók. Csodálatos találatok követték egymást és mind magasbbra emelkedett a csodálatos győzelmek száma. A nézők, a szakemberek és a vívótársak egyöntetű megállapítása volt: „így még nem vívott a világon párbajtőrcsapat!” Öten voltak, de csak négyen maradtak. Négyen, mert Nemere Zoltán, úgy látszik, hamar elfelejtette a 4—5. Mészáros és Berán 5,53, 6. Kovács F. 5,43, 7—8. Kárpáti és Rajna 5,33, 9. Deésy 5,3, 10. Szűcs 5,11, 11. Tóth T. 5,07, 12. Tóth M. 4,87, 13. László 4.75, 14—15. Landi és Bulyovszky 4,5, 16—17. Tátrti és Vígh 4. Patvaros mindkét mérkőzésen, amikor szerepelt, nem kapott osztályzatot. Ki mennyi gólt szerzett: Kovács F. (4), Tóth T .(3), Tóth M. (3):, Bánkúti (3), Simon (2), Czeczeli (1), Rajna (1), Szűcs (1), Karsai (öngól). Ki hányszor került be a forduló válogatottjába: Bánkúti (3), Czeczeli (3), MészáMinden Münchenre Még néhány nap és lezárul az 1971-es esztendő. A sportban is elkészült a számvetés, ami azért is bír különösebb fontossággal, hiszen 1972. az olimpia éve. Hogy mi történt az idén hogyan tovább, arra az egyik legilletékesebb, Páder János, a Magyar Oimpiai Bizottság titkára adott választ az MTI munkatársának. — Hol tartanak az olimpiai előkészületek, milyen tapasztalatai vannak a világ- és Európa-bajnokságok- nak a nemzetközi versenyeknek? — Ennek az évinek fő jellemzője az előkészületi és edzésmunka nagy terhelése és intenzitása volt, amellett természetesen versenyeken is alkalom kínálkozott a tudás bizonyítására — mondotta Páder János. — Mielőtt részletekbe mennénk, az alapelvét kell ismételni, azt, hogy Müncheniben áltálában csak az 1—6 helyre esélyes sportolók mennek. Amit az érmeket és pontszámokat tekintve el szeretnénk érni, az körülbelül a mexikói szereplés. A nem hivatalos csapat- versenyben nehéz lesz megtartani a pegyedik helyezést, — ez az azték fővárosban 194 ponttal sikerült. — hiszen az 1—4 hely szinte már előre „kiadott”, a Szovjetuniónak, az Egyesült Álla- mokn'ák, az NDK-nak és NSZK-nak. Japánnal és más országokkal lehetünk versenyben az 5., vagy az ezt követő helyekért. — Ha az ez évi VB-k, EB-k szempontjából vizsgáljuk a magyar sport jelenlegi helyzetiét, akkor nem rosszak a kilátásaink. Négy Európa- bajnoki és 4 világbajnoki V bécsi pillanatokat, a magyar Himnuszt, azt a sok szépet és jót, amit hazájától és a magyar vívósporttól kapott. Hűtlen lett társaihoz is, s ezért most csak Kulcsár Győzőnek, dr. Fenyvesi Csabának, Schmitt Pálnak és Erdős Sándornak jár minden elismerés... 1. Atalanta—Torino 0:0 X 2. Catanzaro—Napoli 0:0 X 3. Fi orentina—Inter. 0:0 X 4. J uv entus—Mantova 2:1 1 5. Lanerossi—Cagliari 0:1 2 6. Milam—Verona 2:0 1 7. Róma—Bologna 1:0 1 8. Sampdoria—Varese 2:0 1 9. Como—Palermo 1:0 1 10. Novara—Reggiana 0:0 X 11. Perugia—Catania 1:0 1 12. Sorrento—Cesena 0:1 2 13. Taranto—Lazio 0:0 X + 1 14, Reggina—Foggia 0:0 X ros (27, Kárpáti t2),‘ Tóth Rt (2), Berán (1), Kovács F. (1). Megjegyzés: a forduló válogatottságánál a második csapatban szereplő játékosokat is figyelembe vettük. Ki mióta játszik az NB l- ben és mióta Egerben: (a játékosok neve után az első szám az első NB I-es mérkőzés dátumát jelzi, zárójelben pedig azt közöljük, hogy mióta szerepel az egri csapatban): Landi Ferenc 1959 (1969), Bulyovszky Miklós 1969 (1968), Deésy György 1971 (1971), Kárpáti József 1965 (1967), Mészáros József 1969 (1954), Czeczeli Károly 1969 (1969), Rajna György 1967 (1967), Berán Károly 1967 (1967), László Benedek 1970 (1971). Tóth Miklós 1969 (1968), Kovács Ferenc 1967 (1968) . Bánkúti László 1963 (1969) , Tóth Tibor 1969 (1970), Simon János 1970 (1971), Szűcs István 1967 (1968), Vígh Tibor 1971 (1970), Patvaros László 1971 (1963). Fazekas István szem szegeződik aranyérmet szerezlek 1971- ben versenyzőink, emellett ezüst- és bronzérmeket is szép számban hoztak haza., Érdekes egyébként, ha az elmúlt 12 hónap eredményeit vizsgálgatjuk. akkor olimpiai aranyérem-esélyeink csökkentek, viszont az _ helyen több pontot szegeztünk, mint Mexikóban. — Hogyan tovább? Mik a következő teendők? A f elkészülési program napra, órára megállapított. Junius közepéig kialakulnak a csapatok és a szakszovett segekkel történő megbeszélések után július 15-én hozza nyilvánosságra a MOB az olimpiára utazók névsorát. Addig azonban még sok munka van hátra. Sportolóinknak úgynevezett kötelező versenyeken kell részt venniük, ezenkívül hazai és külföldi viadalokon ame- lyek sokak számára váloga- tónak számítanak. Nem titkoljuk, hogy döntő a számbavételnél a hazai bajnokságon elért eredmény. Előreláthatólag kb. 240—250 fős küldöttség képviseli a magyar sportot a bajor fővárosban. Rogy történik a kiutazás? — A szakszövetségek általában azt kérték, hogy a \ ersenyzöik hat-hót nappal korábban szeretnének kint lenni Münchenben, mint ahogy rajtjukra sor kerül Ez a kérdés érthető, hiszen kell nehány nap, amíg a sportolók „aklimatizálód- nak ’ a nagy forgatagban. Milyen lesz a formaruha? — Már elkészültek a kiválasztott szövetek: a férfiak egyenruhája kék zakó, szürke nadrág, a nők ruhaszíne meggypiros. Természetesen kimenőruhájuk is lesz a sportolóinknak, a fiúké barna színű, a nőké drapp-barka kosztüm. A melegítő a szokásos meggypiros, és m iádén felszerelés olyan, hogy állja a versenyt... Milyen lesz a magyar sport képviselete a verseny lebonyolításában? — Szakembereink szép számmal közreműködnek a nyári játékokon, így Sír József dr., _ Matura Mihály, Bonn Ottó, Nagy Jenöné, Balthazar Lajs lesz ott majd az operatív bizottságban, de még több sportág súlyemelés, vízilabda, kézilabda, kosárlabda is igényel magyar szakembert. Az olimpiával kapcsolatosan tudományos konferenciákat is tartanuk Münchenben. Már biztos előadó- nu'k számit két pszichológu- sunk, dr. Nagy György és dr. Rókusialvy Pál. A versenybírák között is szép számmal lesznek magyarok, kézilabdában, ökölvívásban^ de más sportágakban is. ' Tisztázódott-e már az olimpiai láng magyarországi útja? — Igen. Értesítést kaptunk hogy Jugoszláviából augusztus 19-én érkezik a lang Szegedre, majd 21-én hagyja el Magyarországot Hegyeshalomnál.
