Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-23 / 302. szám
fcädti KO^UTH 8.18 Barokk operamuzsika. 8.40 Az űrjogról. 9.05 Nóták. 9.49 Mérhető-e a tudás? 10.05 Eötvös: Éljen az egyenlőség. K.-változat. 11.05 zenekari muzsika. 19.20 Ki nyer ma7 12.35 Melódiákoktól. 13.40 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.00 Bende Zsolt énekel. 14.10 Zenekari muzsika . (5.15 Egmont. Goethe drámájának rádióváltozata. 16.51 Népi muzsika. 17.15 Muzsikáról — fiataloknak. 17.34 Körmikrofon. 17.50 Üj felvétel. 18.07 Anyám könnyű álmot ígér. 2. rész. 18.48 Zenéről tíz percben. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Néjd muzsika. 19.45 Csajkovszkij: A Pikk Dáma. Háromfelv. opera. 23.10 Versek. 23.25 Tánczene. PETŐFI 8.05 Rádiójáték gyermekeknek. 8.57 Beethoven-müvek. 9.31 A 04—05—07 jelenő. 11.50 Riport. 12.00 Könnyűzenei híradó, 12.30 Áriák. 12.45 Miskolci stúdió. 13.03 Mozart: Divertimento. 14.00 Zenés délután, 18.10 Rádióhangversenyekről, 18.40 Nóták. 18.54 Találkozásaim híres muzsikusokkal: 19.34 A Biblia világa. 20.28 Játsszunk együtt! (Ifjúsági Rádió.) 81.28 Népi zene. 81.40 Láttuk, hallottuk. 82.00 Lemezgyűjtőknek, 82.20 Könnyűzene. 83.15 Romantikus zene, ~j4A]dJdiAoiuk, fcuÜfé MAGYAR 9.30 Szünidei rflktiné. 3 kisfüm. 17.18 Híreik. 17.25 Kukkantó. 18.10 Miről Ír a világsajtó? 18.25 Számítógépeik Magyarországon, ! ; 19.05 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 90.00 R. M. du Gerd: A Thlbault család. Színpadi változat. A Thália Színház előadása. S3JS Tv-híradó. 82.35 Colt és muzsika.Jl L Befejező rész. i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órako® A kaktusz virága Színes, szinkronizált amerikai filmvígjátéJc. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Baleset a tengerparton 4. Színes francia—olasz bűnügyi.:, film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Furcsa pár <• GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hé, barátom, itt van Sabata I '* (Felemelt helyárak.) HATVANI VÖRÖS CSILLAG A betyárkapitány HATVANI KOSSUTH Alphaville HEVES A réztorony ‘ FÜZESABONY A medve és a bába PETERVASÁRA A préri Sűműa Egerben, este 7 órakor: <8* A BOLOND LÁNY * (Bérletszünet) <■ ÜGYELET í 4 Egerben: 19 órától péntek.;, reggel 7 óráig a Balcsy-Zsi-1 linszky utcai rendelőben (Tele- '• f n: 11-10.) Rendelés gyermekek-;' r'-szére is. Gyöngyösön: 19 órától néntek Gyöngyösön • 19 ódától csütört.Hic reggel 7 órá':?. n Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: < 17-27.) v •• •> rr | vbyongyosrol Az 1971-es év munkájával, eredményéivel és hiányosságaival és az elkövetkező év könyvtári feladataival foglalkozott a gyöngyösi városi- járási könyvtár munkaértekezletet. 1972. január 1-évela könyvtár városi kezelésbe kerül át, de továbbra is megtartja a községi könyvtárak feletti felügyeletét, segíti őket szakmai munkájukban. A városi hálózat — mint azt a városi tanács december 10-i ülése is megállapította —, szegényes és sok kívánnivalót hagy maga után. De fontos és biztató tény, hogy 1972-ben a személyi és tárgyi feltételek tekintetében előrelépés várható. Tervünk, hogy 1972-ben újabb fiókkönyvtárat létesítünk a város területén. Jelentős szerepkörük volt munkánkban a különböző rendezvényeknek. febben az évben közel 50 rendezvényre került sor könyvtárunkban, vendégünk volt többek közt Galambos Lajos, Bor Ambrus író, Jobbágy Károly, Kiss Benedek költő, a gyöngyösi és a hatvani irodalmi színpad. Sokat fejlődött a könyvtár állománya, a 2280 új könyvnek 50 százaléka szépirodalom, 50 százaléka ismeretterjesztő irodalom. Fokozatosan fejlődik a könyvtár kézikönyv-állománya is, sajnos szűk olvasótermi lehetőséggel. A könyvtár működésének fontos előfeltétele a különböző oktatási és kulturális szervekkel való szoros és állandó kapcsolata. A helyi általános iskolák több ízben rendeztek irodalmi és művészeti vetélkedőt a könyvtár olvasótermében. Gyermek- könyvtárunk hetenként kétszer rendez klubfoglalkozásokat. A művelődési házzal közösen működtetjük az irodalmi színpadot. 1972-es terveinkben szerepel a községi könyvtárakban működő klubok, körök és színpadok munkájának összefogása és segítése. Írók, költők, neves személyiségek községekbe történő meghívásával is segítjük az évközi munkát, Barcmyi Imre Kaiból Megtartotta utolsó ülését a káli Egyetértés Tsz gazdasági vezetősége. Első napirendként a közös gazdaság 1972. évi termelési szerződéseiről hallgatták meg a vezetőség tagjai Sepeghy Pál főmezőgazdász előterjesztését. A korábbi évekhez hasonlóan 1972-ben is szerződés útján kívánják a megtermelt áruk nagy részét értékesíteni. A különböző értékesítési szerződéseket 1972-re a már évekkel előbb kialakult gyakorlat szerint kötöttéit meg. A szerződéskötésen túl jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsárut kíván a tsz saját egységeiben forgalomba hozni. A vezetőség tagjai hozzászólásaikban elmondották, mik azok a teendők, amelyek elengedhetelenek az eredményes gazdálkodáshoz. Ezután a vezetőség tagjai meghallgatták az 1971. évi beruházások alakulásáról szóló tájékoztatást. A beruházások megvalósulása a tervelmek megfelelően alakult, bár tapasztalható, elsősorban az építkezésnél, többletköltség. Az 1971. évi beruházások legjelentősebb részét a korszerű tehenészeti telep megvalósítása jelentette. Ezzel lehetőség nyílott arra, hogy növeljék az állattenyésztésből származó bevételt. A vezetőségi ülés harmadik napirendje a szakember-ellátottság helyzete volt. A közös gazdaság szakember- és szakmunkás-ellátottságáról Szűcsi András, a szövetkezet személyügyi élő- adója adott tájékoztatást. Jelenleg főleg a szakmunkásutánpótlással van baj, mivel a termelőszövetkezetbe jelentkező fiatalok elsősorban az ipari szakmák iránt érdeklődnek. A^ állattenyésztő szakmunkások létszámának növelése érdekében a vezetőség úgy határozott, hogy az állattenyésztésre jelentkező fiataloknak a tanulmányi ösztöndíjon kivül külön ösztöndíjat is adnak, ha vállalják, hogy az iskola elvégzése után állattenyésztési szakmában a termelőszövetkezetben dolgoznak. Varga Gyula Parádsasvárról ' Befejeződött a Parádi Üveggyárban a szociális épület bővítése, amely véglegesen megoldotta a dolgozók számára a korszerű tisztálkodási lehetőségek. A szociális épület bővítésével egy időben került átadásra az új üzemorvosi rendelő, ahol dr. Zsíros Ákos üzemorvos havi negyven órában naponként tart rendelést. Régen vártak már erre a gyár dolgozói. Egyelőre ugyan meglehetősen kevés óraszámban, de mégis nagyon régi tervet valósítottak meg. Az üzemorvosi rendelő beállításával alkalom nyílik a dolgozók egészségének rendszeres ellenőrzésére, ami nagyon fontos ebben a gyárban, hiszen több egészségre ártalmas munkahely van és a rendszeres ellenőrzéssel elejét lehet venni a foglalkozási betegségeknek. A gyár vezetői fontosnak tartják a dolgozók szociális és egészségügyi ellátását, s erre magas összegeket áldoznak. Gembiczki Béla Mezőszemeréről Elkészült és jóváhagyták a község 1972. évi kulturális tervét. A Dózsa Termelőszövetkezetben a növénytermesztők, baromfitenyésztők és a gépműhely dolgozói részére szakáganként folyik a szakmai képzés. A TXT ezt a munkát előadásokkal segíti. A szövetkezet kulturális terve az oktatáson túl kirándulást, tapasztalatcsere-látogatást és színházlátogatást is élőirányzott. A községben rendszeresen működik az ifjúsági klub, amely az irodalmi jellegű nevelőmunka mellett vetélkedőt, országjárást, tárlatlátogatást is tervezett. Megkezdődött a nők klubjában is a munka, összejöveteleiken, kézimunkáznak, hímeznek, kötnek, felelevenítik a mezősze- merei népviselet hagyományait Tizenhat ismeretterjesztő előadást is terveztek a divatról, lakberendezésről, gyermeknevelésről, egészség- ügyi kérdésekről. Ezek mellett bel- és külpolitikai tájékoztatókat is hallgatnak az asszonyok. A termelőszövetkezet új klubhelyiség berendezésével teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a nők és a fiatalok kulturált körülmények között találkozzanak. Tiszai modeü-kísérletek A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének laboratóriumában felépítették a Tisza csongrádi szakaszának modelljét. A csongrádi vegyes forgalmú vasúti híd mellé új közúti hidat építenek, ezért végeznek modellkísérleteket. A műszeres mérések nagyban megkönnyítik a tervezés munkáját. Képünkön: a csongrádi Tisza-szakasz modellje a vasúti híddal. MTI-foto — Fényes Tamás felv.) Rembrandt tévedése A kép mögé látó röntgensugár Császár István A. Porter; Háromszáz éven át semmit sem tudtak a művészet- történészek Rembrandt egyik tévedéséről. 1665-ben festett önarcképén eredetileg bal kezében ecsettel, a jobban pedig festékpalettával ábrázolta magát. Csak amikor elkészült a kép, jött rá, hogy alaposan megtréfálta a tükör: voltaképpen önmaga tükörképét festette meg. Sietve vastag festékréteggel kente át a képalak karjait és újra megfestette — most már helyesen — az ecsetet tartó 4 VÖDÖR Néhány héttel ezelőtt utazom a metrón és látom, hogy a kocsiban Jermelkin ül, vödörrel a kezében. Odamegyek hozzá. — Szervusz! Hát ez a vödör hogy kerül hozzád? — Hogy is mondjam, tudod, aktatáska helyett... Hordom... — Tessék?! — Jól értetted. Egészen kényelmes holmi, sőt, nézd, még mutat is! Látszólag valóban egyszerűnek tűnik, de éppen ezért tetszetős. Ráadásul csillog is. — Most hülyéskedsz, vagy komolyan beszélsz? — Nem szoktam hülyéskedni. .. Nálunk a nagy főnök is vödröt hord táska helyet. Nagyon megkedveltük. — Ahá! De egy kicsit azért túlságosan messzire mentek „eredetieskedés” terén, nem gondolod? . — A kényelemszeretet vitt rá bennünket. Próbáld ki csak te is, perceken belül a sajátodnak fogod érezni! Csak ugyanilyet vegyél, mert a cinkvödör olcsóbb, s ugyanakkor nagyobb tekintélyt sugall a hordójának. Jermelkin hirtelen kezet szorít, és hangos csörömpölés közepette vergődik át az előtte álló emberfalon. A metró megy tovább, most már nélküle. „Ez a Jermelkin egész életében komoly és tekintélynek örvendő férfiú volt. Igazán nem úgy néz ki, hogy lóvá akar tenni. Nem olyan fajta. Es már az egész főnökség vödörrel jár náluk. Hm... Tulajdonképpen ez a Jermelkin nekem is lehet főnököm, hiszen a felettes vállalatnál dolgozik. Valószínű új szelek járnak, szórakozásból nem csörgetnék a vödröket. ..” Röviden szólva, azt sütöttem ki, hogy az ilyen nagyszerű kezdeményezés előtt le a kalappal, s még aznap vettem egy ugyanolyan cinkvödröt, amilyennel a barátom a beszélgetés után ki- verekedte magát a metróból. Viszem hazafelé a vödröt és nem értem, mi ebben a kényelmes. Sikongva nyivá- kol, szörnyen veri a lábam — átkozott pokoljárás! Természetesen peckesen viszem hazáig... Otthon, a kék foltokon és fülzúgásokon kívül nem érzek mást. Másnap, papírral, újsággal és a munkámhoz szükséges dokumentációval megrakva, a másik lábam veretem a vödörrel. A munkatársaimnak persze feltűnők. Csak néznek, mint Ivánt a moziban. — Szem jón Gavrilovics! Bizonyára tévedésből hozta magával a vödröt... — Nem, nem — mondom szerénységgel álcázva kék foltjaim fájdalmait — újabban ezt hordom táska helyett. Egészen kényelmes, s mint látható, tágas. A nagy- főnökségen már mindenki vödröt hord. Munkatársaim csak néztek, néztek, mint valami torzszülöttre, de azután éreztem, ők is gondolkodóba estek. Mit szépítsem, másnap mindenki vödörrel jött munkába. Kozmiscsev, a főnökünk egy vörössel nyikorgóit be az irodájába. Egymás szájából szedik ki a pompá- sabbnál pompásabb jelzőket és dicshimnuszokat vödrükre vonatkozóan, engem meg nyakra-főre dicsérnek az eredeti ötletért. Az oktatás, kákát szidják, mint szódás a lovát... Hogy lehetett egy ilyen szemetet egyáltalán kézbe venni?! A szomszédos intézmények is átvették kezdeményezésünket, megértették az idők szavát. Tegnapelőtt utazom a metrón és látom, ismét ott áll a kocsi végében Jermelkin. Vödör nélkül. Aktatás-£ kával! * — Hát veled mi történt? * Elvesztetted a vödröt? * — És ha elvesztettem? * — Ne viccelj! Hol a vöd-X röd? * — A, vödör... Volt, nincs,* öregem... Életem legna- :• gyobb tévedése volt! % — Hogyhogy? Hát nem te* dicsérted nekem? A nagyfő-* nökség is vödröt hordott... * — Miért dicsérjem? Veri* az ember lábát, nyikorog.'- Ismerd be csak te is, hogy * így van! * — Jp, jó, igaz. De egysze- * rűen érthetetlen. Te mond-% tad, hogy a nagy főnökség is* ezt hordja. — Az egész história azzal* kezdődött, hogy a nagy főnök* egy cinkvödörrel csörgött bei az irodába. Elhatár óztuk, % hogy mi is veszünk. Azután* kiderült, hogy a másnap kéz- * dődő nyaralásához vette.'-, úgyhogy, hagyd a fenébe a* vödröt, marhaság! Hordjad £ csak újból az aktatáskádat!* Nincs ennek párja. £ Ismét jött a megálló és le-* szállt. * „Hát igen. Valami nem* stimmel, Jermelkin mindig* tudja, hogy honnan fúj a j! szél. Hiába nem cserélte fel: a vödröt a táskával. És már'£ az egész nagyfőnökség így* jár. Akkor ez egészen íco-£ moly dolog!’’ •:* Egyszóval, még aznap vet.% tem magamnak egy ugyan-* olyan fekete akta*áskit, ami-’; ■ lyen Jermelkinnek volt. Azóta is mindig tudom."'' ha új szelek fújdogálnak. < Oroszból fordította: Saiga Attila jobbot és a palettát tartó bal kezet. Rembrandt tévedésére csak akkor derült fény, amikor a művészettörténészek megröntgenezték a vásznat. A röntgenkép világosan elárulta a szabad szemmel láthatatlan javítást. A régi mesterek remekművei manapság többet érnek, mint a legdrágább ékszerek. De vajon nem hamisítványok-e? A művészettörténészek egyre több tudományos módszert alkalmaznak ennek eldöntésére: különböző' hullámhosszú (ibolyántúli és vörösön inneni) fénnyel megvilágítva veszik szemügyre a képeket, mikroszkópos és vegyvizsgálatot, továbbá röntgensugaras elemzéseket végeznek. E módszerek közül az utóbbi, a radiográfia a legszélesebb körben alkalmazott napjainkban. A múlt századok mestereinek technikája kitűnően alkalmas a röntgensugaras elemzés céljaira. Képeiken ugyanis több festékréteget alkalmaztak, s az egyik leggyakrabban használt pigmentjük, az ólomfehér, nagyszerűen elnyeli a röntgensugarakat. Az egész vásznat vagy fatáblát először ólomfehéret tartalmazó alappal szórták be, erre kerültek azután a kompozíció színrétegei — egyik-másik festék ugyancsak tartalmazott ólomfehéret. Végül több lakkréteggel vonták be a kompozíciót. A röntgenkép főként az ólomfehér nyomait mutatja ki, a fedő lakkrétegek láthatatlanok rajta. Napjaink különleges rönt- genfilmjei könyörtelenül leleplezik a képhamisítókat, egyszersmind a kép megrongálása nélkül részletes felvilágosítást adnak a régi mesterek rejtett javításairól, változtatásairól egy-egy remekmű küzdelmes születéséről is. (A DELTA legújabb számából) 1971. december 23., csütörtök