Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-14 / 294. szám

Fejlődött megyénkben a sport tömegmozgalmi jelege, társadalmi szerepe Tanácskozott a megyei sportvezetők konferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) MTS II. kongresszusának, valamint a megyei konfe­rencia határozatai alapján végezte. Az ezek által meg­jelölt feladatok megoldásá­hoz a korábbi időszaknál hatékonyabb segítséget kap­tak a társadalmi és gazda­sági szervezetektől, a KISZ- től és a szakszervezetektől. Nagymértékben irányítot­ték megyénk testnevelésé­nek és sportjának fejlődé­sét az MTS megyei Tanácsa és elnöksége által hozott ha­tározatok, melyek többek között az iskolai, falusi testnevelés és sport, a tö­megsport helyzetével, fej­lesztésével, a központi ha­tározatok egyesületeknél végrehajtott feldolgozásával, az utánpótlás-nevelés, a ká­der- és személyzeti munka elemzésével a szakszövetsé­gek tevékenységével s nem utolsósorban Heves megye középtávú komplex fejlesz­tési tervének kidolgozásával (19,71-től 75-ig) foglalkoztak. Ezután részletesen ele­mezte a beszámoló a testne­velés és sport különböző te­rületein a vizsgált időszak­ban végzett munkát. a testnevelésre fordított óra­szám, s főképp a nagyobb tömegeket mozgató házi ver­senyek biztosítanak tested­zési lehetőséget. Fejlődés tapasztalható az üzemek tömegsportmunká­jában. Ezen a területen az üzemi bajnokságok, sparta­kiádok, a turisztika növek­vő népszerűsödése biztosítja az eredményeket. A közsé­gekben lassúbb ütemű volt a fejlődés, mert kevesebben igénylik . a testedzést, keve­sebben sportolnak rendsze­resen. A - tömeges testedzéshez szükséges tárgyi feltételek még nem kielégítsek, az is­kolák létesítmény-ellátottsá­ga kis mértékben javult, ke­vés a tornaterem, a sport­pályával beépített iskolaud­var, s a sportszer-ellátottság, is az országos átlag alatt van. Gondot okoz még a személyi feltételek hiánya is a tömegsportmunkában. A választott szervek munkájának értékelésében Heves megye versenysport­jának fejlettségéi megállapítja, hogy megyénk­ben nőtt a testnevelés és sport iránti érdeklődés, igény, ami annak is tulaj­donítható, hogy a mozga­lom szervezeti keretei fej­lődtek, javult a vezető tes­tületek munkája. Fejlődött a sport tömegmozgalmi jelle­ge, társadalmi szerepe. A politikailag és szakmailag rátermettebb testületi veze­tésben lehetőség nyílott a társadalmi kapcsolatok ki- szélesítésére, az egyesület és bázisai közötti szorosabb együttműködésre. Növeke­dett a társszervek támogatá­sa és kezdeményező aktivi­tása. A sportegyesületi bá­zisok pártszervei, gazdaság- vezetői fokozottabban segí­tik a káderfeladatok megol­dását. Az utóbbi négy évben a társadalmi és gazdasági élet fejlődésével összhang­ban növekedett az egyesüle­tek, és az MTS területi szer­veinek önállósága. Sokat fej­lődött a sportmozgalom pártirányítása, növekedett a kommunisták száma a sport­szervek és sportegyesületek vezetésében. Az MTS Heves megyei Ta­nácsa és elnöksége munká­jára, melyet a feladatterv­ben és ülésrendben megha­tározottak alapján végeztek, a rendszeresség, az objekti­vitás, a kezdeményezőkész­ség, az újra való törekvés volt jellemző. Ez elmondha­tó a városi, járási vezető testületek tevékenységéről is, bár itt kevesebb volt az ön­állóság, a kezdeményezés. A sportági szakszövetségek kollektív tevékenységükben léptek előre. Munkájuk szín­vonalának emelkedését mu­tatja a versenyprogram vég­rehajtásában évről évre ja­vuló fegyelem. Aktivistáik a sportmozgalom mozgató­rugói, munkájuk az irányí­tásban, ellenőrzésben, végre­hajtásiban nélkülözhetetlen. olimpiai, Európa-bajnokok, főiskolai, világbajnokok, ma­gyar bajnokok jelzik. A válo­gatott keretekbe 24—30 fő került a megyéből. Nemzeti és országos csapatbajnoksá­gokban 35 megyei csapat sze­repel. 1967-hez viszonyítva testedzés igényének széles kö­rű felkeltésére, a szükséges feltételek megteremtésében; — tovább kell fejleszteni azokat a kereteket, amelyek módot nyújtanak tanulóifjú­ságunknak a tömeges sporto­lásra és minőségi eredmények Szakmai megbeszélés a tanácskozás szünetében. Képünkön: Nagy Miklós, az Egri Dó­zsa SC titkára, dr. Ruttkai Vilmos, a Vörös Meteor női NB I-es asztalitenisz-csapatának edzője és Csányi Barna testnevelő tanár; Az elmúlt négy évben a társadalmi munka megbe­csüléseként tízen kormány-, 58-an sportkitüntetést kap­tak és 280 aktíva részesült jutalomban. Tudatosabb lett a sportban a nevelőmunka A testi nevelés mellett nagy jelentősége van a sportszervezetekben az egye­temes nevelőmunkának. Tár­sadalmunk elvárja a sporto­lóktól, a sportvezetőktől, a szocialista embertípusra jel­lemző magatartás tanúsítá­sát, sportpályákon és ma­magánéletben egyaránt. Ezért lényeges a nevelési munka folyamatos végzése, figye­lemmel kísérése. A négyéves időszakban tovább fejlődtek a sport közösségek, megho­nosodott a jó tanuló, jó dolgozó, jó sportoló mozga- galom. ,A nevelési tematiká­ban magasabbra került a mérce, fokozódott az edzők és sportvezetők munkájában a személyes kapcsolatok je­lentősége. Természetesen az edzők, sportvezetők és spor­tolók között is akadnak még olyanok, akiknek személyi­sége, tulajdonságai nem fe­lelnek meg az igényeknek. Ezekből a jelenségekből azonban a sporttársadalom ra általános következtetést levonni helytelen. A tömegek testkultúrájának fejlesztésében határozott előrelépés tapasz­tatható a kedvező politikai, társadalmi, gazdasági hatá­sok következtében. Az a fel­ismerés, hogy a testnevelés és sport kitűnő eszköz az egészség' megvédéséhez, a növekvő szabad idő hasznos 1971, december 11., kedd eltöltéséhez, többekben ala­kította ki a rendszeres test­edzés igényét. A lakosság je­lentős részének egészségvé­dő testmozgási igényét, szer­vezett tömegtestnevelési ak­ciókkal igyekeztek kielégí­teni. Nagyobb fokú szerve­zettség jellemezte az isko­lákban, úttörőcsapatokban, sportegyesületekben végzett rendszeres testedzést. A mun­kát azonban itt is a létesít­mény-ellátottság, a személyi feltételek és a felszerelés színvonala szabta meg. Az iskolákban még ma is kevés nö vekedett ugyan az edzők száma, de ezeknek még féle sem működik aktívan. A lab­darúgás és néhány egyéni sportág kivételével nem ki­elégítő az edzőellátottság. Az edzők nagy része mellékfog­lalkozásban látja el feladatát, s csupán 9 főfoglalkozású ed­ző van a megyében. A me­gyék közötti pontversenyben 68-ban és 69-ben első, 70-ben második helyen végzett He­ves megye. A minősítési szintkövetelmények bevezeté­se óta a min ;sített sportolók számának alakulása fejlődést mutat. Az utánpótlás-nevelés se óta a minősített sportolók sportiskolákban is folyik. Megyénkben jelenleg a Ber- vai Vasas birkózó és a Zal­ka SE ökölvívó-szakosztályá- . nál működik ilyen sportisko­la. Elemzi a beszámoló az agi- tációs és propagandamun­ka, a káderképzés terén el­ért eredményeket, valamint részletesen foglalkozik még a ; pénzügyi helyzettel és a me­gye, létesítmény-ellátottságá­val. A jövő feladatait az elemezett területeknek megfelelően részletesen ki­dolgozva tartalmazza a be­számoló, felhasználva az el­múlt időszak tapasztalatait. Ezek közül különösen je­lentősek a tömegtestnevelés és tömegsport területén meg­jelölt javaslatok: — támogatni kell az is­kolafenntartó hatóságokat a heti kötelező testnevelési órák színvonalának további ja vitásában, « rendszeres (Foto: Tóth Gizella) elérésére; — az üzemek, intézmények, községek dolgozói részére sok­féle alkalmat kell biztosítani, hogy mindenki az érdeklődé­sének megfelelő testedzési formában vehessen részt. Tá­mogatni kell a dolgozó nők test nevelési foglalkoztatására irányuló kezdeményezéseket, a sportbázisok kialakítását; — erőteljesen kell fejlesz­teni megyénkben a termé­szetjárást; — tovább kell javítani a lakosság testnevelésének és sportjának fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, új aktívákat kell bevonni a mozgalomba, vala­mint a meglevőket tovább kell képezni, a létesítmény­gondok csökkentésére pedig biztosítani kell az érdekelt szervek tervszerű együttmű­ködését, szorgalmazni újabb létesítmények létrehozását, olcsó, jó minőségű sportfel­szerelések előállítását. Pusztai László vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy megyénkben a testne­velés és sport is tízezrek köz­kincsévé, sajátjává vált. Bar az elmúlt négy év alatt je­lentős előrehaladást értünk el, olyan utat jártunk be, amely további fejlődésünk-: hoz gazdag tapasztalatokat adott és megfelelő bázist teremtett, mégsem lehetünk elégedettek. Ami tegnap elég volt, az ma már kevés A testneveié«, és sportsze­repe már túlnő az, egy-két évtizeddel ezelőtti társadalmi szereién és jelentőségén. A mai modern élet, a technikai haladás az emberek életmód­jában lényeges változást ho­zott. A technika az ember se­gítője, életének megkönnyí­tője, de, egyben sok veszélyt is rejt magában. Kényelme­sebbé tesz és fogékonyabbá a betegségek iránt. Állítását több példával is igazolta. El­mondotta, hogy a keringési rendszer megbetegedései kö­vetkeztében a halálozás szá­zaléka az összhaláiozáshoz vi­szonyítva 1960-ban 20 száza­lék, 1971-ben pedig már meghaladta a 30 százalékot. Ez a növekedés annál is fel­tűnőbb, mert abszolút érte­lemben is nagy ez a szám — tízezer —, másrészt rohamos és állandóan emelkedő ten­denciát mutat. Ennek a je­lenségnek megállj-t kiáltani mindenekelőtt életforma- és szemléletváltozással lehet. A gyógyszereit csupán ^tüneti kezelést adnak. Nem vélet­len tehát, hogy a gyógysze­res kezelés mellett kezd el­terjedni a testedzés és spor­tolás alkalmazása, mint a gyógyítás és rehabilitáció eszköze. Ugyanakkor a test­edzést, mint a kor betegsé­ge megelőzésének leghatéko­nyabb eszközét kezelik és népszerűsítik is. A sport nem csupán hajsza a rekordok után, hanem milliók egészsége. munkaképessége, fiataljaink felkészítése a honvédelmi szolgálatra, az olyan létfon­tosságú tulajdonságok neve­lője, mint a kitartás, a fe­gyelmezettség, a bátorság, a hazaszeretet, az internaciona­lizmus. Az iskolai testnevelés prob­lémái ismertetése után az ed­zők helyzetével, szakmai kép­zettségükkel, valamint az utánpótlás-nevelésiben kifej­tett tevékenységével foglal­kozott az előadó.' Ezt köve­tően a párt Politikai Bizott­ságának ez év november 30-i .határozatával ismertette meg a jelenlevőket Pusztai László, amelyben a X. pártkongresz- szus határozatából adódó fel­adatként vizsgálta a párt a magyar sport helyzetét. A kiküldött bizottságok egyetér­tettek abban, hogy a magyar testnevelés és sport irányí­tását fejleszteni kell. Az át­szervezés nem öncélú, nem azért szükséges, mert a je­lenlegi vezetés nem tudta megoldani az adott időszak­ban feladatát, hanem azért, mert a politikai, társadalmi és állami élet fejlődése szüksé­gessé teszi a testnevelés és sport irányításának korsze­rűsítését, s magasabb szinten való biztosítását. Az egész világon kezdik felismerni a testnevelés és sport jelentő­ségét az egyén és a társada­lom szempontjából. Ezért mindenütt keresik a megfe-1 lelő szervezeti kereteket és az irányítás fejlettebb módsze­reit is. A Politikai Bizottság határozata értelmében a sporttevékenység központi irányítását állami feladatnak kell tekinteni, ezért az MTS átszervezésével állami szer­vezetet kell létrehozni. Ezután hozzászólásokra ke­rült sor. Elsőnek Fodor Kál­mán, a Zalka SE elnöke emelkedett szólásra, aki a káderképzésről, valamint a szakmai továbbképzésről be­szélt. Juhász Antal né testne­velő tanár a középiskolák testnevelési és sportmunká­járól, valamint a dolgozó nők sportolásának jelentőségéről szólt. Ali István, a gyöngyö­si városi TS elnöke Gyön­gyös város testnevelési és sporthelyzetéről tájékoztatta a megjelenteket, de felsorol­ta az itt tapasztalható hiá­nyosságokat is. Pető András hatvani ökölvívóedző a spor­tolók nevelésének kérdésé­vel foglalkozott, s hangsú­lyozta az iskolák és sport­egyesületek jó kapcsolatának kialakítását. Oláh György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára a megyei párt-vb üdvözletét tolmácsolta a konferenciá­nak, majd a testnevelés és sportvezetés céltudatos, terv­szerű munkájának jelentősé­gét hangsúlyozta. Szólt a sportnak a társadalomban betöltött szerepéről, a fiata­lok fizikai felkészítésének fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy a sportmozgalomban is a szocialista nevelési elvek­nek kell érvényesülniük. Vé­gül a szurkolók ne velésének szükségességéről «sott. Schirm Siegfried, a megyei síszövetség elnöke, a megyei sísport jelentőségéről beszélt, majd élesen bírálta a kékes­tetői sípályán tap»asztalható visszásságokat, rendbontáso­kat. Dr. Csicsai József, az eg­ri Alpári Gyula Szakközépis­kola igazgatója a tömegtest­nevelés és tömegsport, vala­mint az iskolai, testnevelés jelentőségét méltatta. Dr. Szatmári István, az MTS OT elnökhelyettese felszólalásá­ban átadta az MTS Orszá­gos Tanácsának üdvözletét, majd arról beszélt, hogy He­ves megye sportvezetői, akti­vistái jó munkát végeztek az elmúlt négy évben, amelyet számtalan eredmény is bizo­nyít. Ezt követően a sport- mozgalom időszerű kérdéseit' ről beszélt, majd a jövő évi olimpiai feladatokra hívta fel a jelenlevők figyelmét. Kónya Lajos, a megyei KISZ* bizottság első titkára a sport- szövetségek és a KISZ-bi- zottságok együttműködésének! fontosságát taglalta, majd be­jelentette, hogy a jövő évben a megye KISZ-szervezőiéiben beindítják az „Öt karika, őt verseny” elnevezésű sport- mozgalmat. Dr. Stokker Béla főorvos, a sport és az egész­séges ember kapcsolatáról beszélt, Szegedi Barna, az SZMT sportfelelőse pedig a szakszervezeteiknek a tömeg­sportban kifejtett munkájá­ról tájékoztatta a hallgató­kat. Kántor Imre, a Kolacs- kovszki SE elnöke a sport és a tanácsi dolgozók több irá­nyú kapcsolatáról adott szá­mot, Galambos János megyei szakfelügyelő podig az egye­sületi nevelés, a nevelés és az iskolai testnevelés fontosságát bizonyította fel­szólalásában. Rátkai István, az egri tanárképző főiskola sportköri elnökhelyettese a felsőoktatási intézmények — különös tekintettel az egri főiskolára —, sporttevékeny­ségéről adott számot. A vitában elhangzottakra Pusztai László, a megyei TS elnöke válaszolt, majd a kon­ferencia résztvevői egyhangú szavazással elfogadták az MTS Heves megyei tanácsa négyéves munkájáról készült beszámolót, az azt kiegészítő vitaindítót. A megyei sportkonferencia végezetül elfogadta, s jóvá­hagyta a különböző szemé­lyi változásokról készült ja­vaslatot. 1. Bologna—Milan irt 2 2. Fiorentina— Lanerossi 2:1 1 3. Internationale—Cagliaü 0:0 x 4. Mantova—Sampdoria 1:2 2 5. Napoli—Roma 4:0 1 R. Torino—Gatanzaro 1:0 1 7„ Varese—Juventus u:l 2 3, Verona—Atalanta 1:2 2 9. Arezzo—Novara 1:0 1 10. Cesena—Ternana 0:2 2 11. Genova—Foggia 1:0 1 12. Modena—Taranto 0:1 2 13. Palermo—Reggiana l&l A plus* «gr naéff&ézés:

Next

/
Oldalképek
Tartalom