Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

ßädti KOSSUTH 8.18 Könnyűzene. 3.00 A nagy temető* 6. rész* 3.20 Zenekari muzsika, 10.05 Iskolarádió. 10.10 Édes anyanyelvűnk. 10.45 Fúvósesztrád. 11.00 Miről ír a Társadalmi Szemle? 11.10 Operarészletek. 12.20 KI nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.45 Felkészültünk? 14.00 Gyermekrádló. 14.25 Nyitnikék. 15.10 Kóruspódium. 15.29 Operettdalok. 15.49 Kamarazene. 16.05 Falusi délután. 17.20 Kórushangverseny. 18.05 Versek. 18.15 Népdalcsokor. 19.40 Párbeszéd az éterben. 21.03 Mozart: g-moll szimfónia. 21.30 Láttuk, hallottuk... 21.50 Népi muzsika. 22.25 Zenélő Magyarország. 23.43 Operettrészletek, PETŐFI 2.05 Operettrészletek. 8.30 Operák Lev Tolsztoj művei nyomán. 9.00 Ezeregy délelőtt. 11.45 Lermontov-veisok. 12.05 Népi zene. 12.20 Zenekari muzsika. Mindenki kedvére kettőtől — hatig..; 18.10 Külpolitikai dokumentumműsor, 13.00 Hangverseny a Stúdióban, 19.40 Könyvismertetés. 20.28 A sopoti dalfesztiválról, 21.28 Holnap közvetítjük .., 21.58 A beruházás gazdaság­tanából. 22.08 Nóták. 23.15 Zenekari muzsika. MAGYAR 8.25 Iskola-w. 17.08 Hírek. T ’ 17.15 A tükörgyárban. 17.25 Magilla gorilla... 11 rész. 17.50 Muzsikus fiatalok.;; n. középdöntő. 18.55 Esti mese. 19.05 Parabola. 19.30 Tv-'níradó. 20.00 Tyendrjakov: peifedeaés az erdőben. Tv-film. (14 éven felüli.) 21.15 Colt és muzsika. Magyarul beszélő olasz, zenés film­sorozat. I. rész. (2.20 Tv-híraűó. egri vörös csillag (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor A nagy zsákmány Színes, szinkronizált francia— olasz filmvigjáték. (Felemelt helyárakkal.) EGRI BRÖDY. (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A kétéltű ember Színes szovjet fantasztikus film GYÖNGYÖSI PUSKIN Belorusz pályaudvar GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kockázatos akció FÜZESABONY Staféta HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fényes szelek HATVANI KOSSUTH Petulia HEVES , Leon és az Atlanti fal FETERVASARA Reménykedők §ZÍNHAZ Egerben, este 8 órakor} A BOLOND LÁNY (Shakespeare-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szom­bat reggel 7 óráig, a Jókai utca <1. szám alatti rendelőben. (Te- kéóm: 17-274 Bartha, Eger: Már több ízben is közöl­tük, hogy csak teljes név­vel és címmel beküldött be­jelentésekre válaszolunk. így ezek alapján az ön bejelen­tését sem tudjuk a felettes szervekhez továbbítani. Rózsavölgyi Istvánná, Ver- pelei; Kérésének szívesem tet­tünk eleget, közöltük la­punkban köszönetét a ver­peléti sütőüzem dolgozói­nak. Reméljük, jó munká­jukat továbbra is csak di­cséret illeti majd. Köszön­jük levelét. Munkaidő-kedvezmény jel­igére: Helyesen értesült, valóban most is érvényben van azok­nak a kismamáknak a ré­szére, akik nem veszik va­lamilyen okból igénybe a gyermekgondozási segélyt — a szoptatási munkaidő-ked­vezmény. Az Mt. V. 58, §-a szerint a kisgyermekes anyáknak, a gyermek hathó­napos koráig kétszer 45 per­ces, 9 hónapos karáig egy­szer 45 perces munkaidő­kedvezmény jár. A munka­idő-kedvezmény a munka­idő kezdetén vagy végén egyszerre is kiadható, tarta­ma munkaidőnek számít, és erre az időre áUagkereset jár. V. Jánosné, Gyöngyös: Panaszával első fokon a vállalat munkaügyi döntő- bizottságához kell fordulnia. Ha a munkaügyi döntőbi­zottság határozata ellen fel­lebbezni akar, a megyei dön­tőbizottsághoz kell fordul­nia, de fellebbezését, a me­gyei döntőbizottságnak címez­ve, a vállalati MDB-hez kell beadnia. A megyei döntőbi­zottság minden esetben meg­hallgatja a panaszost is. Bí­rósághoz ebben az ügyben nem fordulhat, mert máso­dik fokon a megyei döntő- bizottság hozhat határozatot. Reméljük, panaszára már a vállalatnál megoldást talál­nak. Diapozitivek szerelése A kész diapozitíveiket egS^ szerű iskolai vetítőgépekkel tekercs alapjában is vetít­hetjük. Így azonban köny- nyen sérülnek és a vetített kép eleinte hibássá, majd élvezhetetlenné válik. Sokkal célravezetőbb a diákat filmkockánként védő­üveglapok közé tenni és kö­rülragasztani, mert így azok korlátlan élettartamba tesz­nek szert. A diakészítéshez hozzátar­tozik ez az eljárás. Ügy­annyira, hogy Magyarorszá­gon szabvány is van erre. Neve: „Diapozitív vetítési célokra.” Száma: MSZ 5630. A szabvány szerint a dia­pozitív védőüveglappal ellá­tott fényképlemez, vagy két üveglap közé foglalt fény­képfilm, ragasztószalaggal szegélyezve. Mérete, anyaga, kivitelezése pontosan meg­határozott. A kivitelre nézve a szab­vány előírja, hogy a felira­tok céljaira szolgáló fehér szegélyt úgy kell elhelyezni, hogy vetítés közben a kép­tartóban felülre, a lámpa­ház felőli oldalra kerüljön, hogy ezzel ellenőrizhessük a vetített kép helyes állását. A szegély a fedőlapot és a filmet annyira szorítsa egy­máshoz, hogy azok haszná­lat közben ne mozdulhas­sanak el és a diapozitív le­mezt hézag nélkül vegye körül. A fedőlapok tiszták legyenek, hogy a vetítést ne zavarják. Kész dia 'üveglemezek eszerint a szabvány szerint készült méretben és kivitel­ben kaphatók a szaküzletek­ben. De a kisfilmek szere­léséhez szükséges maszkok, sőt szegőszalag is, s így a filmkockák házi szerelése aránylag olcsón elvégezhető. Beszerezhetünk kész dia- képtartókat is. Ezekkel sok­kal gyorsabban szerelhetjük diapozitívjeinket. Hátrá­nyuk a magas eladási ár és az a tény, hogy nem véde­nek annyira a por ellen, mint a ragasztószalaggal kö­Az AFIT XVI. sz. Autó­javító Vállalat felvesz azon’ nali hatállyal 2 fő gépkocsi vezetőt. Feltételek: Minimum ötéves vezetői gyakorlat, büntetlen előélet. Jelentke­zés: AFIT XIV. sz. Autó­javító Vállalat, Miskolc, Zsol kapu 9—11. Anyaggaz rülvett üveglemezek. Mére­teikre, anyagukra és kivi­telezésükre vonatkozó elő­írásokat a „Diapozitív kép- tartók vetítőkhöz” c. MSZ 5531 sz. szabvány tartalmaz­za. Többféle kivitelben ké­szülnek. A ritkábba» vetített diák részére vásárolhatunk olyan diaképtartókat is, amelyek­ben nincs üveglemez és a kisfilmet csak a keret feke­te és fehér lapjának össze- szoritásával rögzíthetjük. Diapozitívjeink szerelése közben mindig a legnagyobb tisztaságra törekedjünk. Ha kezünk izzadós természetű, úgy szerelés közben több­ször is mossuk meg házi szappannal (jó zsíroldású bármilyen mosószerrel), hogy ujjlenyomatok ne maradja­nak a filmeken. Magát a fil­met finomszőrű ecsettel po­roljuk le. a védőüvegleme­zeket pedig mossuk meg és töröljük teljesen szárazra. Körmendi Károly Á művészi ipar múzeuma „A világ valamennyi Ipar- művészeti múzeuma egyazon programmal indult; írja Ra- disics Jenő, a mi Iparművé­szeti Múzeumunk első tudós igazgatója — egybegyűjtsni az iparművészet múltjának jellegzetes és kiváló emléke­it, ezek segítségével, mint ta­gyűjtemény megalapítására. Külföldön — Európa-szer- te — királyi gyűjtemények vetik meg az alapján a nagy múzeumoknak. Nálunk az uralkodók egykori gazdagságá­ból, a mecénások gyűjtéséből — ami a török háborúk dú- lása után megmaradt a XIX. y gyűjteményét, Egger Henriin ötvösmunkákat, Nemes Mar­cel antik római üvegeket, Glück Frigyes kulcs- és evö- eszközgyű j teményt, Berger Salamon kétezer délszláv hímzést, a múzeumhoz kerül­tek az Eszterházy-kincsek, a Győri Székesegyházból a XVI. Az Iparművészeti Múzeum üllői úti palotája. nftóanyaggal, mély eszmei tartalmánál fogva alkalmas irányításra, s rég elfeledett technikák felelevenítésére, fejleszteni korunk iparművé­szetét, fokozni versenyképes­ségét, s a közönség ízlését nemesíteni”. Ez volt a programja a ma­gyarországi iparművészeti múzeumnak akkor, amikor 1896. október végén megnyílt az Üllői úti palota, s már ak­kor is, amikor az 1872-es or­szággyűlés első ízben szava­zott meg nagyobb összeget a századra, az is Bécsbe, kül­földre került. A múlt század­ban alapított közgyűjtemé­nyek alapjait főurak, egyházi fejedelmek, lelkes műbará­tok adományai vetették meg. Pulszky Károly, Ráth György és Radlsics Jenő ér­deme, hogy Iparművészeti Múzeumunkat a nagy euró­pai múzeumokkal egyenran­gúvá fejlesztették. Műgyűj­tők adományozták a múze­umnak féltett kincseiket. Bu- bics Zsigmond 700 darabból álló holicsi és tatai fajansz­dálkodási m- w és szállítási ősz­cAz all) á^Lő­— Édes fiam, háromszor hat az tizennyolc, kiadjuk a kisszobát albérletbe. — Mi az, hogy háromszor hat az tizennyolc? — Hárman vagyunk, hat négyzetméter elég koponyán­ként, a tizennyolc négyzet- méteren feliUi kisszobát kiad­juk albérletbe. Csillogó szemű nejem számszaki érvelése ellen nincs mód tenni. Tehát ki­adjuk, s a bevételt békés cé­lokra fordítjuk. Hirdetésünkre csinos gép­írólánykák jelentkeztek, majd szolídarcú idősebb nők, ké­sőbb fiatal házaspárok lükte­tő libegőssel. Nem adtuk. Végül egy jól öltözött, meg­nyerő külsejű (110 kilós) negyven év körüli férfi ko­pogtatott, s elmondta, hogy főszakács a „Túróscsuszá­ban”, csendre van szüksége, mert most dolgozik „A kony­haművészet” című kötetén. Pámás kezével bemutatko­zott: — Lepény Dezső va­gyok. örömmel engedtük be a főszakács „írót" a lakásba. Este rettentő kalapácso­lás, dörömbölés, bútorok to­logatásának szörnyű csikor­gása riasztotta meg nyugal­munkat. Nyomott hangulat­ban tértünk nyugovóra. Az első, legédesebb szendergés- kor oldalba könyökölt csillo­gó szemű nejem: — Hallod? — Mi az? — ültem fel ágyamban. — Földrengés van. Remeg a ház. Valóban mély, tompa dübör­gés hangzott. Szeizmográfunk ugyan nincs, de 8-as erőssé­gűnek ítéltem. Rohanjunk ki a szabadba — villant át agyamon, de e pillanatban nejem a fejéhez kapott: — Megvan? Az albérlőnk horkol. Reggeli ébredésünkkor hagymaszag költött fel ben­nünket. Kiderült, hogy Le­pény úr egy rezsón rántottat süt magának frühstőckre ma­kói nemes hagymával körít­ve. Leégett zsír- és hagyma­bűz töltötte meg még a lép­csöházat is. Amíg Lepény úr el nem ment hazulról, nem mozdultunk ki a házból, fél­tünk, hogy a főszakács író szobatüzet támaszt, amit tud­valevőleg még a biztositó in­tézet sem szeret, nem beszél­ve a tűzoltókról. Később Le­pény úr kifúratta a mennye­zetet, mert gyűrűhintát és trapézt szereltetett fel szoba­tornára. Bizonyára azért ed­zette magát, nehogy fel mer­jünk neki mondani. A vízve­zetéket gyümölcshéjjal, pa- pírszcletekkel, rántotta-mara- dékokkal tömte el, ettől cső­repedés támadt. Egy egész szerelő brigád rohant ki a Víz- és Csátor tuunűtől. Egyik este plásan tért ha­za, egész éjszaka hallgat­nunk kellett, amint önma­gával vitatkozik a különböző ételek elkészítése tárgyá­ban, mármint rántva, sütve, habarva, pirítva, főve, vagy felverve jobb-e, ha az illető étel bekerül „A konyhamű­vészet” című kötetébe. Aztán írógépet hozott és éjjelenként a 470 oldalas kötetét gépelte kétujjas ököllel. Kínai sza­kácskönyvet is fordított, olyankor hangosan dörmögte: „Kuingcsinghsziau kaikai- kluhlun.” Ami tudvalevőleg azt jelenti magyarul, hogy „Darált hal rizsgombócba gyúrva, kisütve”. Ma reggel összetalálkoztam vele a lépcsőházban. Kedve­sen megsimogatta a fejemet és érdeklődött a mai ebédünk iránt. — Tudja, mi lesz a mai ebéd nálunk? Kuing-csingh- sziau kaikai-kluhlun. Hatalmas tenyerét össze­csapta: — Hát... hát maga még kínaiul is tud? — Mi az, hogyl — feleltem. — Éppen most várunk négy kedves kínai látogatót. Ha lát itt a lépcsőházban négy idegent, görbe késsel a szá­jukban, azok minket keres­nek. Kalauzolja hozzánk. Na­gyon aranyos ellenforradal­márok. Magyarul: hungvej- pingisták. Este hallottuk, amint Le­pény úr visszatér a lakásba, leszerelte a mennyezetről a gyűrűhintát, összecsomagolt és végleg eltűnt az életünk­ből. Másnap fiatal házaspárt fogadtunk albérlőnek. Csen­des szöszmötölésüktől nyu­godtan kialusszuk magunkat. Dénes Gésa századi alakos falikárpit. Majd százéves iparműiif- szeti gyűjteményünk előbtra Nemzeti Múzeum lépcsőházá­ban, majd később a Sugár úti régi Műcsarnok (ma Népköz- társaság útja 69—71.) alag­sorában tengődött. S csak 1893-ban kezdték el építeni Lechner Ödön és Pártos Gyu­la tervei szerint az Iparmű­vészeti Múzeumot és iskolát. Három évig készült az Ül­lői úti palota, s csak a mil­lenniumi ünnepségek utolsó eseményeként, 1896. október végén helyezték el a záró­követ. Amikor 1897-ben a múzeu­mot a nagyközönség részére is megnyitották, így írt a Va­sárnapi Újság: „Lechner Ödön és Pártos György kül­sőleg is kifejezni kívánták az épület célját és a megszo­kott építési stíl helyett mást alkalmaztak. Magyarost óhaj­tottak nyújtani. De magyaros építészeti stíl nincsen. Föl­használták hát a keleti for­mákat, a kerek és csipkés boltíveket, ablaküvegeket, a magyar díszítésnek régi em­lékeit, amelyeket hízések, 'festések őriztek meg.” Sok ellenzője akadt az épí­tészek elképzelésének, külö­nösen a homlokzatot borító Zsolnay-féle pirogránlt al­kalmazását találták merész­nek, szokatlannak. A zo- máncos fényben ragyogó vi­rágos, tulipános cserepek vé­gül mégis ott díszlettek a pa­lotán —; hirdetve, hogy a művészi ipar múzeuma szá­mára elsősorban a hazai ipar­művészet termékeit kívánják felhasználni. A belső építészet folytatja a külső magyaros-keleties stí­lus elemeinek alkalmazását. A múzeum legértékesebb tárgyait az első évek leltára így sorolja fel: kőszegi patika a XVIII. századból, sümegi könyvtárterem, sólyi temp­lomkarzat, toki, maksai mennyezet, ugyancsak a XVIII. századi, francia és magyar bútorok, holicsi és habán fajansz, francia és né­met porcelánok, angol kő­edények, keleti és erdélyi szőnyegek, gobelinek, rene­szánsz textilek, régi piagyar virághímzések, erdélyi és eu­rópai ötvöstárgyak, régi ma­gyar könyvkötések, középko­ri elefántcsont-faragások,' mé­zeskalácsformák. Jövőre, amikor , a gyűjte­mény alapításé’ • 103 évfor­dulóját ünnep" - kiállítá­son mutatják a múzeum legszebb, legértékesebb mű­kincseit. Kádár. JOAtm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom