Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

SZÉLESRE TÁRT KAPUK Házikönyvtárak, tisztaszobák faluja: Rózsaszentmárton [ Lőrinci felől igyekszünk az ' fenmáir 2800 lakosú községbe, ! Ti ózsaszen tanár tanba, hogy mai ' arcával, kultúrájával ismer- [ kedjümk. Áz első benyomá- i sok nem kedvezőek. Ugyan- ! csak fogni kell a volánt ve- I Betűnknek, hogy a sűrű göd- I rök, buktatók ki ne ránt­sák kezéből. A falu közvet­len határában legalább 15 ki­lométer útszakasz ilyen élet­veszélyes. Másik 15 kilomé­ter a településen belül kese­ríti meg a járművel közleke­dők életét. Pedig írásbeli ígé- - rét ük van a KPM-től, hogy ■1971 második, s 1972 első fe­lében felújítják a pályát. E pillanatban sajnos, mindösz- sze néhány tonna lehányt burkolókő utal arra, hogy »gyógyító” szándékát határ­időn belül érvényesíteni ■akarja az utak felett paran­csoló hivatal. Igaz, a helyi tanács tarta­lékolt 800 ezer forintot ez évben, s jövőre is hasonló összeget állít költségvetésébe a település utainak kariban^ tartására, felújítására. ★ Bentébb kerülve, kiapadt artézi kútra bukkanunk, s máris szembe találjuk ma­gunkat egy másik fájó, ró- zsazsentmáxtomi probléma- ,váL . — Sok gondunk, bajunk , /jan a vízellátással, különö­sen nyáridőben — ínondja Szemén Béla iskolaigazgató, 'a községi tanács társadalmi .elnöke. — Elég gyenge ho- ‘zamú a kutunk, s ráadásul igen elavult már a csőveze­ték, amit talán ötven éve, a bánya megnyitásakor fektet­tek le a faluban. Elszokik a ■ víz, s az sincs, aki megke-. .fesse. Pedig egyre inkább b® 'sége van Rózsaszentmárton- nak az egészséges, friss víz­re. A település 800 házából .270-ben fürdőszoba van, amit használnak is a benne lakók, nem úgy, mint a szép, új ke­letű lakásokat. Még mindig él ugyanis sokfelé a szemlé­let, hogy a „tisztaszoba” csak messziről jött vendégnek va­ló, mi békességben megélünk kora tavasztól, késő őszig a lakóház mellé ragasztott, kis melléképületben... Kell a víz az újonnan épült, 8 tan­termes iskolába is, amely 28Q gyerek zavartalan tanulási lehetőségét teremtette meg 1969-ben. S kell majd az új óvodának, ahol 1972 január­jától 50 apróság gondozását tudják biztosítani. De a víz a lelke a község nagyobbik, közel háromszáz embert foglalkoztató ipari üzemének, a Fővárosi Mű­anyagipari Vállalat silótoir- nyokat gyártó telepének is; Ez a kis gyár sokban hozzá­járult ahhoz, hogy a rózsa- szentmártoni bánya megszűn­tével, ne csökkenjen a hely­beli családok életszínvonala. Az itt elhelyezkedett asszo­nyok, lányok pótolják azt a jövedelemikiesést, amellyel mintegy 400 férfi más terü­letre való irányítása járt ★ S most kopogtassunk be egy családi otthonba. Nézzük meg, műként válik anyagi ja­vakká az ecsédi, visontai kül­színi fejtésre, s a hőerőmű­höz, meg Pestre, a Metró­építéshez eljáró rózsaiak energiája, munkajszelleme ? Hogyan él az elöregedés fe­lé ballagó, 360 tagot szám­láló Rákóczi Tarínelőszövet- keaet valamely tagja, aki a három éve termőre fordult 60 hóid szőlő, s másik 60 hold gyümölcsös, meg az ál­latállomány jóvoltából, múlt évben példáiul 45 forintot fi­zetett egy munkaegységre? Ami első pillantásra szem-; be tűnő: itt is, ott is új, mo­dem bútorok töltik be a la­kást. A padlón színes sző­nyeg, néhol magyarperzsa. A vitrinben könyvelt, s a fa­lon jó grafikák, festmények. /Sisáéknál, ahol Ildikó tavaly végezte el az általánost, leg­alább 70—80 kötet sorol a polcokon. De ugyanez lehet a helyzet Szalay Pál, vagy Molnár Sándor otthonában, ahová a gyerkeken keresztül mind erőteljesebben hatol be a kultúra fénye. Earner Józsefné, adminiszt­rátor a műanyagüzemnél. Képekkel teli lakása azokat az időket idézi, amikor a Képcsarnok Vállalat felfe­dezte Rózsaszentmártont, s évente 15 festményt és 15—20 grafikát forgalmazott, ami igen. nagy szó. A náluk tett láto­gatás során. Márffy Ödön vi­rágos csendélete tetszett A képpel még a férj is kibékült, amikor tudomására hoztuk, hogy a festő, Ady feleségé­nek, Csinszkának volt a má­sodik férje. (Hiába, akit csak az irodalom érdekel, így kell megfogni más műfajnak!) ★ Reggel 5-től, este fél 11­íg számtalan busz, munkás­járat a világ , négy tája felé. Kívüle 76 maigángépkocsd. Aztán szervezett utak a ter­melőszövetkezetből s a két ipari telepről: a műanyag­gyárból és a vállfaüzemből! Ezek B lehetőségek tárják szélesre a kulturálódás ka­puját Rózsaszentmártonban. S ezek alkítottak ki egy olyan ragaszlcodást a szülőföld iránt, amely gátját állja az elvándorlásnak. Nem csök­kent húsz év alatt a falu lé- lekszáma. Legfeljebb telepü­lésen bélül van olyan fluk­tuáció, amely a fiatalságot a mezőgazdaságiból az iparba vezérli Tóth János, művelő­dési otthon igazgató ifjúsági klubjának 50—60 vendége van állandóan. Itt tapasztal­ható , ez leginkább. Mind di­ák vagy üzemi KISZ-fiatal Ök a lelkei az évtizedek óta fennálló helyi színjátszó együttesnek is, amely a ha­gyományos formában szín­padra vitt' művek iránt ér­deklődik egyelőre. S ezek a fiatalok járnak el a hetente négyszer játszó moziba, amely nem a legkorszerűbb ugyan, de keskenyfim vetítő gépe torzító lencsével, szé­lesvásznú filmek vetítésére is alkalmas. Es itt álljunk meg! Aho­gyan 170 házban legalább 40—50 jó könyv leühető, aho­gyan 1200 rozsai felutazott a vadászati világkiállításra, ahogyan zsúfolásig teli a mű­velődési ház a Déryné Szín­ház negyedévenként ismétlő­dő dőadásán, s ahogyan tíz .év alatt 103 festmény, grafi­ka gazdára talált itt, olyan szomjúság tapasztalható Ró- zsasaentmártonban a jó film iránt Tíz éve még konkur- rencia volt a televízió. De hiába jut ma már minden másfél családra egy képer­nyő, a mozi előadásain al­kalmanként háromnegyed háznál nincsenek keveseb­ben, pedig 200 férőhelyes a nézőiért A? Sokat lépett előre az utób­bi húsz esztendőben Rózsa- saentmárton, e mátraalji község. S nem csupán külső élet­vitel tekintetében. A féLvil7 lántott képek, adatok arra vallanak, hogy szellemében is új, felfrissült nép lakja a fálu szétszórt portáinak há­zait Moldvay Győző — Egy brigádvezetőről szeretnék írni. — Brigádvezetőről? Miért éppen arról? Van a terme­lőszövetkezetben két üzem­egységvezető. Különben is mit lehet a brigádvezetök- ről írni, mennek egyik hely­ről, a másikra, állandóan úton vannak. Nem is igen lehet megtalálni őket. — Hol találom a növény- termesztésben dolgozó bri­gádvezetőt? — Micsonai Andrást? A sóderbányán túl, a Fabók- ér mellett. Oda ment Nekiiramodik az autó a Kaiból kivezető útnak. El­érjük a sóderbánya gödrei­ben csillogó kisebb-nagyobb víztükröket, a Fabók-ér melletti nádas barna töme­géből fácánok emelkednék fel. A fasorokkal határolt dűlők között sehol nem lá­tunk embert. Kétezer-ötszáz Icatasztrális hold terület tar­tozik Micsonai András bri- gádvezetőhöz. Ekkora terü­leten elveszik az ember. A nádason túl két trak­tor küzködik a nedves föld­del. Szántanák. Tóth Zoltán és Aux József, a két trak­toros szerint alig húsz perce mehetett el innen a brigád­vezető Erdőtelek felé. —• Milyen ember a bri­gádvezető? — Hogy milyen ember, azt nemigen lehet tudni. Ál­landóan jön-megy. Ellenőr­zi, hogy rendesen dolgozik-e az ember, meg elmondja, hogy mit kell csinálni. Hát nem irigylem, annyi biztos. BRIGÁDVEZETŐ OJWt WtL nsvember %, vasárnap Ennyi emberrel mindennap összeegyezkedni. Erdőtelek határában meg­találjuk Micsonai Andrást. Munka közben. A gépkeze­lővel igyekeznek dűlőre jut­ni. — Hát ha nem megy, ak­kor kössék össze a két trak­tort. Persze, úgy kevesebb a teljesítmény. De a mun­kát rendesen kell elvégez­ni. — Milyen a brigádvezető élete? — Hogy másnak milyen, azt én nem tudom. Én sze­retem. 1965-ben jöttem ide, ehhez a termelőszövtkezet- hez. Azóta sok mindent dől-, goztam, amíg brigádvezető lettem. Minden évben más földek tartoznak hozzám, az idén Tubulyka, Nagybirtok, Telek, Rét, Puszta. Megis­merem a dűlőket, az utakat, hogy lehet egyik helyről át­menni gyorsan a másikra, mert menni azt kell. Két­ezer-ötszáz hold az nagyon sok. Ha motorral megyek, akkor körülbelül nyolcvan kilométert motorozom, ide- oda a földutakon, persze ha biciklivel vagyok, akkor nem tudok annyi helyre elmen­ni. Akkor úgy kell megosz­tani a munkát a többiekkel, hogy mindenhová jusson va­laki. — Miért kell mindenhová brigádvezető? — Mi amolyan futárok vagyunk. Visszük a paran­csot. Most is megnéztem a traktorosokat a FabŐk-éméL Mert azért néha meg szok­ták csinálni, hogy feljebb „ Xfo-dk az ekéi; a öraktcax>, sok, hogy gyorsabb legyen a mun ka. — Nem valami hálás fel­adat. — Meg kell szokni. Az a fontos, hogy amikor nemet kell mondani valamiért, azt meg kell mondani. A bri­gádvezető mindig az embe­rek között van és nem lehet ígérgetni, ■ mert holnap szá­mon kérik rajta. — Kielégíti ez a munka? Az, hogy mindig csak pa­rancsot továbbít? — Valakinek ezt is meg kell csinálnia, de nemcsak ennyiből áll a munka. A föl­dön mindig akad valami, amit ott rögtön meg kell ol­dani, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy azt odabent eltervezték. Akkor aztán mirajtunk a sor, hogjr lőni! Szüret után tesz sok esküvő Arannyal kezdődő házasságok Régi egri és kömyékibeíi hagyomány, hogy a szűrért utáni őszi hónapokban je­gyezik él egymást, kelnek egybe a fiatalok, legalábbis ékkor nagyobb rajban lepik meg a háziasságkötő iroda környékét és az ékszerboltot, mint más hónapokban. Most is csúcsforgalom van az Óra- és Ekszerkereske- delmi Vállalat egri 128-as boltjában.. A sláger: a kari. kagyűrű.„: — „Kísérőt” is kémének hozzá — közli a családi ta­nács döntését a vőlegény. — Lehet briliánssal vagy tiszta aranyból... csak szép legyen — teszi hozzá a násznép szó­szólója, majd bosszankodva veszik tudomásul, hogy a vá­laszték bizony elég szegé­nyes. — Nem rendelnék talán eleget? — Dehogynem. Csakhogy a vevők igénye megnőtt er­re ez őszre, — mondja az üzLetveaetőno, s mutatja, hogy naponta milyen nagy bár- Bonyládikókra való arany­gyűrű fogy" el... van úgy, hogy hatvanezer forint ér­tékben. — A régi, keskeny karika­gyűrű már a múlté, se nem keresik, se nem tartjuk. Meg se vennék... — Hanem? — Széles karikagyűrűt vesznék ma már a háza­sulok. Legtöbbször ötvösmin­tával, monogrammal — Mennyiért? — Párban ezarkétszáz-foét- ezerötszáz forint az ára. Per­sze még ,kísérő” gyűrű, menyasszonyi ruhaókek, a vőlegénynek svájci aranyóra, asztali gázöngyújttv vágy al­pakka cigarettadoboz jön hozzá. Vagy más értékes ajándék... — Végtére is mennyi arany aranyozza be a most sseaa* házasságokat? — Ezt pénztárcája vSko* gatja. A legkevesebb kétezer» ötszáz foont... a. tapasztod letek szerint Szokás, hogy at fiatalokat eUküsétri mindkét rokonság, és közösen dömrtüs el, milyen ajándékot kapjon a vőlegény és a menyasa- szony. Mondhatom, rengeteg ajándékot kapnak... és vi- szontajándékot. Alig győzzük rendelni a gyűrűket fülbe­valókat, aranyláncokat már­kás óráikat bizsukat egy nap alatt elkapkodják... azt se csodálnánk, ha a várt havi hétszázezer forintos for­galom most, a szüret utáni időszakban megközelítené az egymilliót. Szüret után ugyanis scfe esküvő esik Egerben.;; és legtöbbjét a szó szoros ér- tellnében is aranyba foglal­ja a násznép. • IC. E. A GELKA célkitűzése: Magas szinten szolgáltatni... KÖZEL egy évvel ezelőtt, január elején alakultak meg a megyékben a GELKA ki­rendeltségek, többek között ekkor hozták létre a Heves megyeit is, amely összefogja a megyében levő GEILKA- szervizeket. Az Egerben mű­ködő kirendeltséget a gyön­gyösi szerviz vezetője, Nyíri Szabolcs irányítja. Vele be­szélgettünk az eltelt időszak tapasztalatiról, a kirendelt­ség terveiről, valamint ar­ról, hogy milyen intézkedé­seket tettek a javító-szolgál­tató munka szélesítésére. — A kirendeltség elsőren­dű feladata az, hogy szoro­san összefogja a megyében működő szervizek munkáját; érvényt szerezzen azoknak a határozatoknak, amelyek á szolgáltatás e' területének fejlesztését célozzák; haté­konyabbá tegye a szervizhá­lózat munkáját, sűrűbbé te­gye az ellenőrzéseket, hogy ezzel is csökkentse az ügy­felek panaszait. Bár ez utób­bi időben minimálisra csök­kent, ami azt jelenti, hogy havi négy-öt reklamáció fut be hozzánk... — tájékoztat a kirendeltség vezetője. — a földön gyorsan kitaláljunk valamit és meg is csináltas­suk. — Mit gondol szeretik az emberek? —■ Azt én nem tudom. Azt hiszem, a brigádvezetői fog­lalkozással vele jár, hogy ne nagyon szeressék, de én úgy hiszem, hogy megbe­csülnek az emberek. — Miről szokott gondol­kozni, amíg egyik helyről átér a másikra, Möst is, amíg a Fabók-értől ide ért, legalább nyolc kilométert kellett megtennie. — Nézem a földet, tneg a vetést, hogy fejlődik-e. Amikor látom, hogy rend van a földön, az nagyon nagy öröm a magamfajta embernek. Meg lefigyelge- tem az állatokat, madara­kat, hogy mit csinálnak, merre mennek. Aztán néha arra is gondolok, hogy ez a brigádvezetői állás nem nyugdíjas dolog. Az elnöké sem az, hát akkor az enyém hogy volna. Én kistéri va­gyok, ott születtem, de azért már nem mennék el innen. Ha nem leszek brigádvezető, akkor se. ! — Meddig tart a munka­ideje? — Nyáron fél ötkor ke­lek, és úgy nyolc, fél ki­lenckor érek haza este. Meg motorral hazaszaladok ebé­delni. — Nagyon kifárad estére? — Megszokja az ember és beleéli az életbe. Az azért igaz, hogy a lábaim már na- gcyn sokszor fájnak a bi­ciklizéstől. — Mit szeret a munkájá­ban? — Ezt nem tudnám ponto­san megmondani. A földet, azt hiszem. Meg az embere­ket. Az egészet. Szigetbe ésés •/ Van ezeken kívül még egy jelentős, bár még csak elő­készületi stádiumban levő feladatunk: a szervizek mun­kájának, adatainak gépi fel­dolgozása, amelyet véglege­sen 1972-ben vezetünk itt be. AZ ANYAGELLÄTÄS időn­kénti gondjáról szólva el­mondotta a megyei kiren­deltség vezetője, hogy a szervizek a rendeléseik a- lapján az anyagot a közpon­ti elosztóból kapják. A me-, gyén belüli anyagfeleslegről mindig rendszeresen egy lis­tát készítünk, s így azonnal az illetékes szervizhez tud­juk irányítani a kért alkat­részt Szoros kapcsolatot épí­tettek ki a GELKA felújító­üzemével is, ahonnan olyan alkatrészek kerülnek ki, a- melyeket a tíz évnél régebbi készülékekbe lehet beszerel­ni. Ilyenekhez ugyanis a gyártó cég már nem bizto­sít utánpótlást!.., — Van-e vajon olyan probléma, ami jelenleg gon­dot okoz a szervizekben? — Igen, méghozzá a hűtő- gépszerelők képzésének problémája. Az ipari szak­munkásképző ugyanis csak elektrolakatosokat képez, s nekünk még a végzés után kell, egy újabb tanfolyamra ■beiskolázni szervizeinkben a kezdő szakembereket Ezenkívül nem nálunk, ha­nem a gépállomáson kell pe- kik a gyakorlati éveket le­tölteni, Ezen kellene segíte­ni, mert ezzel sokkal jobb helyzetet teremthetnénk a szolgáltatás e területén is. A GELKA jelentős há­lózatbővítés előtt áll. Hogy érinti ez megyénket? — Heves megyében 22 millió forint áll a hálózat bővítésére. Az ötéves terv hátralévő időszakában Eger­ben, Hatvanban, Hevesen, Kiskörén, Recsken és Péter- vásárán létesítünk új, min­den igényt kielégítő szervi­zeket. S ezzel nemcsak hogy bővítjük a hálózatot, de olyan területeket s ellátunk majd, amelyek eddig ..fehér fojtok voltak a javító-szolgáltatás térképen... — Végső soron hogyan értékelhetők az eddigi ta­pasztalatok, amelyek a ki- rendeltség létrehozása óta születtek megyénkben? — MINDENKÉPPEN hasz­nos kezdeményezés volt lét­rehozni, megszervezni a GELKA megyei kirendelt­ségeit, hiszen máris jobb az összhang a szervizeink mun­kája között, s ez végered­ményben a lakosság igénye­inek gyorsabb és jobb kielé­gítését hozta magával! (szilvás) Eli meny beszámoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom