Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
Hipotézisek és tények Milyen volt a Gondwana? Kiváló a péc r HIPOTÉZISEK és tények bizonyítják, hogy 200 millió évvel ezelőtt létezett egy őskontinens, amely a mai Dél- Amerikát, Afrikát, Arábiát, Indiát, Antarktiszt és Ausztráliát foglalta magába. Hamarosan megjelenik Moszkvában M. Ravics professzornak, a geológiai tudományok doktorának új könyve, az „Őskontinens titkai”. A tanulmány — amelyből az alábbiakban részleteket közlünk — választ ad a következő kérdésekre is: Hogyan bizonyítják az őskontinens létezését? Mi okozta a szupervilágrész szétválását? Hihetetlennek tűnik, hogy a vastag jégpáncéllal borított Antarktisz és a tűző melegéről ismert Afrika valaha egészen közeli szomszédságban voltak, és az is, hogy ugyanaz a növényzet borította mindkét földrész felszínét, ugyanazok az ősi állatok népesítették be. A világrészek közös őskontinenstől való származtatása nem új teória. Már 1858-ban egy olasz tudós, Antonio Snider (Pellegrini) felfigyelt arra, hogy az Atlanti-óceán mosta partok „csipkéi” megdöbbentő matematikai pontossággal összeilleszthetők. Az utóbbi években a tudósok több olyan adat birtokába jutottak, amelyek az ősvilágrész létezését bizonyítják. Az 1957-es Nemzetközi Geofizikai Év keretében az óceánok mélyén és az An- tarktiszon végzett kutatások bebizonyították, hogy az utóbbi alkotta az őskontinens központi részét. 1970-ben az amerikai tudósok számítógépek segítségével ellenőrizték, hogy milyen mértékben illeszthetők össze Dél-Amerika partjai más földrészek partszegélyével. A Két új könyv A hagyományokhoz hűen, a már korábban is követett szerkesztési elveknek megfelelő formában bocsátotta közre a kiadó a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának legfőbb dokumentumait összefoglaló kötetet. A könyv tartalmazza Leonyid Brezsnyev, valamint Alekszej Koszigin előadói beszédét, az ezekhez kapcsolódó legfőbb hozzászólásokat, s Kádár János felszólalását. A kiadvány második részében találhatók a kongresszus által elfogadott dokumentumok. így a többi között a kilencedik ötéves terv irányelveiről szóló határozat, az Indokína népeinek szabadságáért és békéjéért síkraszálló felhívás, s a Közel-Kelet kérdéseinek szentelt nyilatkozat. Végül a Központi Bizottság tagjainak és póttagjainak, valamint a kongresszuson részt vett testvémártok és baráti pártok küldötteinek névsorát közli Az SZKP XXIV, kongresszusa címmel megjelent mű. Napjaink gazdasági élete problémák és teendők seregét helyezte a korábbitól el- . térő megvilágításba. A kiadó másik újdonságának szerzője, dr. Csikós-Nagy Béla arra vállalkozott, hogy e más megvilágítás fényében sorra vegye a gazdasági helyzet, a gazdaságpolitikai koncepció és a gazdasági mechanizmus jellemzőit. Magyar gazdaságpolitika című könyve három fő részre, s azokon belül több fejezetre oszlik. A testes mű — majd ötszáz oldal — valóban áttekintést nyújt hazánk gazdaságpolitikájáról, így a többi között a szocialista terv- gazdaság változó vonásairól, a termelési tényezők alakulásáról, a nemzetközi munkamegosztásban való fokozódó részvételünkről, a fejlesztési politikáról, az életszínvonal-koncepcióról, s a gazdasági mechanizmus legfőbb alkotóelemeiről, s azok működéséről. A szerző könyvével — az előszóban írtak szerint — „komplex népgazdasági szemléletet” kívánja erősíteni. Példáival, a jövőt te fölvázo’ó módszeres alaposságával jól szolgálja e tüeekvéfiL lm) mérések során nem az óceán hullámai által kimutatott, változó kontúrokat vették figyelembe, hanem a partokat övező, úgynevezett sekély tenger körvonalait, amely az őskontinens „osztódása” után a földrészek eredeti helye volt. A sekély tenger a partok „bemosásával” keletkezett, az óceán által kisajátított területen helyezkedik el, így kontúrjai az eredeti kontinens eredeti talpazatát képviselik. A kísérletek Afrika és Dél-Amerika, illetve Afrika és az Antarktisz maximális illeszkedését igazolták. Ausztrália és Antarktisz ősi partvonalai ugyan „csak” 93 százalékos egyezést mutatnak, de így is reális az a feltételezés, hogy a kontinensek 200—240 millió évvel ezelőtt összetartoztak. MÉG KÉZZELFOGHATÓBB bizonyítéknak tűnnék az Antarktisz és a többi földrész geológiai felépítésének hasonlósága. Az Antarktisz keleti részén emelkedő jéghegyek csúcsát már messziről észlelhető kékes-barnás árnyalatú márványsziklák alkotják. Ez a márványfajta 2,5—3,5 milliárd évvel ezelőtt képződött különleges geológiai viszonyok között (nagy mélységben, magas hőmérsékleten, a déli félgömb kialakulását kísérő földkéregmozgás következtében). Az Antarktiszon kívül fellelhető még ez az anyag az Afrikában és Ausztráliában talált ősi lávaüledékekben is. 1800—1600 millió évvel ezelőtt az izzó földkéreg egy hatalmas hulláma vonult végig a mai Dél-Ausztrálián, Dél- Afrikán és a többi említett kontinensen. E mozgás hatására alakultak ki a gyűrődé- ses hegységek, amelyeket vízszintes irányban, 2—3 kilométeres vastagságban szárazföldi és réteges tengeri üledék borított be. A geológiai őskor jégkorszakának maradványai (280—300 millió évvel ezelőtt) az olvadás vagy gleccsercsuszamlás következtében összegyülemlett görge- lék, kő, kavics, homok,' agyag az említett földrészek gyűrődése« hegységeiben mindenhol előfordul 4—500 méteres vastagságban. A jégkorszak természetesen nem következhetett be egyidejűleg az Antarktiszon és a tropikus Afrikában, ha a mai helyzetüket vesszük figyelembe. Ezt másik meggyőző érvvel is bizonyíthatjuk. Afrika jelenlegi helyzetéből fakadóan az eljegesedés csak az Indiai-óceán felől érkéz- . hetett; köztudomású azonban, hogy az óceánokon — a még ma is észlelhető víz alatti vulkanikusság következtében nem képződik jégpáncél. A jégkorszak tehát csak északról, a hideg égövből érkezhetett. ■ A TÜDŐSÖK feltételezik, hogy a jégkorszak kezdetén a kb. 75 millió négyzetkilométer területű szuperkontinens a Gondwana, már megszilárdult, rég befejeződtek a hegyképződés folyamatai. Középpontjában, kupolaszerű csúcsban végződő, az őskontinens majdnem felét magé ban foglaló hegység terültei, amely egykilométeres átlagmagassága mellett helyen ként elérte a három kilomé' tért is. A kupola formájú csúcs platójának a peremén tágas sziklaságok, alföldek, sekély vizű tavak helyezkedtek el. Az eljegesedés a plató déli pereméről indult ki, és központja a mai Ke- let-Antarktisz volt, az őskontinens leghidegebb pontja. Az itt kialakult jégpáncél körkörös irányban terjedt szét sok ezer kilométerre. A 280—200 millió évvel ezelőtti korszak növényvilágának elszenesedett maradványai az összes említett kontinensen azonosak. Ez azt bizonyítja, hogy ebben az időszakban valóban létezett a Világ-óceán fölé emelkedő plató, s felszínén nem voltak a flóra szaporodását és terjedését akadályozó biológiai korlátok. Az ÖCEÄNOK hegységeiben végbemenő lávaömlések és az azt kísérő földrengések alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a hegycsúcsok tengelyétől ellentétes irányban állandóan érvényesül a kitágulás folyamata. A hegyhátak a vulkáni működés eredményeképpen idődől időre megújulnak. (Így megállapították, hogy az Indiai- és az Atlanti-óceán nem több, mint 200 millió éves, vagyis az őskontinens szétválása után keletkezett.) A láva a felszínre kerülve átadja melegét a víznek, majd megkeményedik és az óceán felszínén vékony réteget alkot Mozgása vízszintes irányú, egy év alatt néhány centimétert nő. A kontinensek közelében, az óceáni árkokban lemerül. Évmilliók során a néhány centiméter több ezer kilométerre nő. 140 millió év alatt Afrikától Dél- Amerika — a tágulási folyamat- következtében —, több mint 5 ezer kilométerre távolodott el, ahogyan ez a valóságban is van. A Naukai Zsizny-böl fordította: Saiga Attila A Pécs belvárosa alatt húzódó pincelabirintusban jelenleg 7,5 millió palack pezsgőt érlelnek. A hétféle Pannónia pezsgőből négy elnyerte a „kiváló áru” minősítést. A Mecsek vidéki Pincegazdaság pécsi pezsgőgyárában Görbe Járiosné és Klenz Istvánná ellenőrzi az élelés alatt lévő pezsgőket. (MTI foto — Hadas János felv. — KS) n Corvina téli újdonságai Gyarapodik a művészeti kiadványok kedvelőinek tábora, növekszik az érdeklődés a múlt érdekes emlékei iránt. A Corvina Kiadó, az il^esiajta olvasói igények legfőbb kielégítője, az év utolsó negyedében is bő választékot kínál. Nagy sikert aratott a XIX. század magyar festészetét bemutató album, most ennek folytatásaként, Magyar festészet a XX. században címmel D. Fehér ZsSuzsa és Pogány ö. Gábor közös munkája kerül az olvasókhoz. A bevezető tanulmány áttekintést ad ötven esztendő alkotói törekvéseiről, stílusok, irányzatok küzdelméről, míg a fekete-fehér és színes nyomatok művek seregét vonultatják fel. A festészet barátainak érdeklődésére tarthat számot egy másik újdonság is: Szőnyi István életpályáját, iskolát teremtő zebegőnyi műtermének remekeit írásban és képben Pa- taky Dénes mutatja be. Ebben az időszakban két olyan művészeti album is napvilágot lát, amely méltán sorolható a csemegék közé. A világ nagy múzeumait megismertető sorozat a National Galeryt bemutató kötettel bővül, míg Heinz Mode A nő az indiai festészetben címmel az ókortól napjainkig követi nyomon az örök téma feldolgozását, mondandóját illusztrációk sokaságával bizonyítva. Az Iparművészeti Múzeumban s az ország más helyein a hazai ónművesség gazdag Kincstárát őrzik. E kincstár legszebb darabjait mutatja be Weiner Mi- hályné Magyarországi ónművesség című munkája, amely a Kis Iparművészet sorozatban jelenik meg. A magyaron kívül több idegen nyelven is kiadásra kerülő könyv érdekessége, hogy mesterjegygyűjteményt foglal magába, elősegítve a rég volt alkotók fölismerését. Két sajátos „útikalauz” lelhető fel a kiadó utolsó negyedévi Hordozók Vagy 'hordozzák a szabadság zászlóit? tv itt Valószínűleg többen vitatkoztak már arról, hogy Vörösmarty Szózatának ismert mondata így hangzdk-e helyesen: Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat... — vagy így: hordozzák? Tehát rövid vagy hosszú z-vel kell-e olvasni, illetőleg egy vagy két z-vel kell-e írni a Szózatnak ezt a szavát? Más szóval: nem sajtóhiba-e, hogy a tankönyvekben hordozák van írva? Jelen időben valóban csak a hordozzák alak képzelhető el. De vajon a költő jelen időt akart-e jelölni? Szándéka mindjárt világossá válik, ha a versben az előzményt és a kérdéses mondat folytatását is megnézzük: Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt. Amint látjuk, csupa múlt idejű igealak közt foglal helyet a hordozák: logikusan nem is illeszthető ide a jelen idejű hordozzák forma! A hordozák írásmód nem sajtóhiba, hanem az ún. elbeszélő múlt szabályos kifejezése. Régen ugyanis a múlt id&t nemcsak mássalhangzóé jellel (-t, -tt), hanem magánhangzóval (-a, -e, -á, -é) is ki lehetett fejezni. Mi a különbség a ma általános hordozták és a ma már régiesnek ható hordozák igealak között? Az, hogy a hordoz- igető után az előbbiben -t, az utóbbinál -á a múlt idő jele, s az ezt köve- vető személyrag sem teljesen azonos bennük (-ák, ill. -k). Tehát a hordozák helyes, de nem jelen, hanem régies múlt idejű igealak. Más példát is említhetünk a Szózatból arra, hogy a költő — jelentésbeli különbség nélkül, talán csak nyelvi változatosság kedvéért — egymás mellett használja az elbeszélő múltat és közönséges múltat: Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Itt az onta (ont-a) és a szakadt (szakad-t) egyaránt múlt Időt fejez ki, csak másmás nyelvi formában. Az onta tehát nem a jelen idejű ont régies, szemályragos alakja — mint sokan gondolják, — hanem a ma is használt, közönséges múlt időbeli ontott irrealakkal egyér- tékű. Az utóbbiban a szóvégi -U jelöli a múlt időt; Vörösmarty onta igealakjában pedig az -a múitidő-jel. Olyan hibával is találkoztam már, hogy a Szózat kérdéses sorát általános iskolai tanulók így értették, így elemezték: „Hiába ont a vért”. Ez az értelmezés már nagy nyelvtani tájékozatlanságra vall. A szöveg írásmódja is mutatja, hogy itt az a nem a vér névelője, hanem 'az ont igéhez tartozó múltidő- jel (onta = ont-a). A versszak egésze is csak úgy igazán jó és szép, ahogy a költő gondolta és írta. Klasszikus költőink szavait nem elég csak betű szerint magunkévá tennünk: értenünk is kell pontosan, hogy mit jelentenek a hal- hatalan versek ismerős szavai! Abban az intelemben, amelyet Arany János írt Vörösmarty Szózatának rendületlen szavával kapcsolatban, úgy érezzük, ez az egész versre vonatkozó nyelvi igény is kifejeződik: Hallottad a szót: „rendületlenül —•” Midőn fö! zengi myriád ajak S a millió szív egy dalon hévül, Egy lángviharban összecsapnak?... Óh, értsd is a szót.. Dr. Pásztor Emil termésében. Bajomi Lázár Endre Párizs híres diáknegyedének történetét mondja el, s fölvillantja a Quartier Latin legnevesebb lakóinak portréját. Reis- mann János és Csurka István — Budapesti változások címmel — a főváros ezer arcából ad gazdag ízelítőt szövegben és képben. A második kiadás a siker fokmérője, s több mű második kiadása tanúskodik a növekvő olvasói érdeklődésről. <m> Hivatásos gépjármű-jogosítvánnyal rendelkező villany- szerelőt azonnali Miere keresünk szövetkezetünkhöz, TECHNOLUX KTSZ, Eger, Dobó tér 6. sz. 130 A Budapesti Közlekedési Vállalat felvételre keres VILLAMOS KOCSI VEZETŐKET ÉS AUTÓBUSZVEZETŐKET Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai végzettségű. 20. életévet betöltött szakképzettség nélküli férfi és női dolgozók, mert vállalaton belül kiképezzük VILLAMOS KOCSI VEZETŐNEK! 21 életévet betöltött férfi gépkocsivezetők, akik 1 éves — 3,5 tonnás — tehergépjármű vezetői gyakorlattal rendelkeznek — és vállalaton belül kiképezzük AUTÓBUSZVEZETŐNEK! Autóbuszvezetők részére ÉVES FORGALMI JUTTATÁS! A Budapesti Közlekedési Vállalattal munkaviszonyban álló járművezetők részére 1973. január 1-től 5 ÉV NYUGDÍJKORKEDVEZMÉNY! Bérezés a kiképzés} Idő alatt is a kollektív szerződés szerint. Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. Felvétel: BUDAPEST, VII.. Kertész u. 16. és a vállalat valamennyi telephelyén. flprőliInfeléseSí ALLAS VÁLLALATUNK egri központja gyors-gépírónöket azonnal felvesz. TÜZÉP Vállalat, Eger, _Lenin lit 75. ________________ G ÉPKOCSIVEZETŐT felvesz az egri postagarázs. Jelentkezés: Eger, Lenin út 90. sz.__________ É PÍTŐIPARI szövetkezet Eger, Csákány u. 11., 1 fő éjjeliőrt azonnali belépéssel alkalmaz. EGER—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság egri munkahellyel felvételre keres gyakorlattal rendelkező, általános tmk- és üzemvezető lakatosokat. ORSZÁGOS Műemléki Felügyelőség egri építésvezetőse egri munkahelyre felvételre keres segédmunkásokat. Jelentkezni lehet Eger, várépítkezés. INGATLAN GARAZS kiadó, műhelynek ia jó. Gyöngyös, Kontbíró u. 23. HÁZRÉSZ beköltözhetően eladói Eger, Neumajer u. 2. Ér- deklódni: du. 5—6-ig. GARÁZS kiadó, Eger, Lajost város KISZ-lakótelep 7. ép. fszt. 1. 3 SZOBA-öss^komfortos családi. ház eladó. Eger, Tordái u. 12. EGERBEN. 151 négyszögölei hajdúhegyi telek, — ikerház építésére is alkalmas — eladó. Érdeklődni lehet naponta, 18 óra- tói, Bercsényi u. 17., I. e. 1. ÜRES, külön álló, három helyiséges melléképület, munkás- szállásnak kiadó. „Jól fűthető” Jeligére, a kiadóba. VEGYES ELVESZTETTEM november árén este fekete-piros mintás nylon szatyromat a Széchenyi úton. Becsületes megtalálója 'a benne levő csomagot a hirdető egri kirendeltségén leadni szíves- kedjék,_jutalom ellenében. JÖ állapotban levő, mély gyermekkocsi eladó. Eger, Hadnagy U. B/l„ IH. S. keresünk Üzemünkbe felveszünk női dolgozókat. 2 és 3 műszakos fonodái munkára Betanulási idő I bónap Betanított és segédmunkára férfi dolgozókat Is keresünk. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Pamuttextilművek Fonógyára. Budapest. XL kerület, Bocskai út 90. Munkaügyi osztály. Ill/b nagyságú ÁFÉSZ 1972. január 1. batáridővel főkönyvelői keres. Követelmények: mérlegképes végzettség, 5 évet, AFÉSZ-i gyakorlat. Érdeklődni lehet: Abádsza- lók, Lenin út 20. sz. alatt. Gépírni tudó és érettségivel rendelkezi adminisztratív munkába- jártas dolgozót azonnali felvételre keres a TECHNOLIÍX KISz. Eger, Dobó tér 6. sz. I
