Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-29 / 255. szám
Egyéni érdek —- népgazdasági kár „Futok a pénzem után..." Táblázatokkal kiegészített terjedelmes jelentés került a közelmúltban a Hatvan Vár nosd Tanács V. B. elé a helyi és a környékbeli községek lakosságának foglalkoztatottságáról, a települések muinka- erőgazdálikodási helyzetről. A beszámolóban tallózva megdöbbentő adatok kerülnek elő: csupán a konzervgyárban 500—600 ember hiányzott a tervezett létszámból a főidényben, amikor éppen a legtöbb kézre lett volna szükség... A kritikus helyzeten, csak úgy tudtak segíteni, hogy 12 órás műszakokat vezettek be az üzemekben és a raktárakban. Volt eset, hogy a másfélszeresére nyújtott munkaidőben három-négy héten keresztül több százan is dolgoztait. Szerencsére nem szolgálnak mindenütt ilyen példákkal, de a városban sajnos több helyütt is panaszkodnak hasonló gondokról. A hatvani ipartelep másik nagyüzemében, a cukorgyárban 100 —150 dolgozó hiányáról beszél jelenleg is az osztályvezető. S közben kesereg — a jó dinnyetermiés miatt. Pontosabban. azért, mert a közeli falvak, Hort és Csány diny- nyései jelentették évek óta a gyári létszámerősítést őszidőben, de az idén, a jó nyári keresetek miatt sorra elmaradtak, nincs szükségük a •hatvani pénzre. A Heves megyei ^Állami Építőipari Vállalat föépités- veaetőségqp — mint mondják —, jobb a helyzet: pillanatnyilag nem emlegethetnek különösebb létszámhiányt, noha az utóbbi időkben számos jó szakmunkást, brigádot elveszítettek. Ki erre, Isi arra ment közülük, néhányuk történetesen a helyi tsz nemrég erősen felduzzadt ópítő- részlegiéhez... ahol egyébként a vállalat korábbig építésvezetője most a főnölt. Ügy ~ vallják, hogy amott jóval több a pénz, s evvel bizony az állami építők nem tudnak versenyezni. Még úgy sem, hogy amazoktól eltérően különféle juttatásokat, étkezési térítést, munkaruhát, különélés! dijat adnak. Árulkodó munkakönyvek Hiánycikk a munkaerő. Ennélfogva olykor válogatás nélkül is kapva kapnak a jelentkezőn. Még az olyanon is, akivel bizony csíny.ián kellene bármi .., Gondolunk itt például azokra, akikről ugyancsak a Hatvan Városi Tanácsnál hallottunk. — A múltkoriban járt az irodánkban egy 1937~es születésű géplakatos, aki már az ötödik munkakönyvét váltotta. Hatszáz forintért. De ugyanennyit fizetett égj7 szak- képzettség nélküli hu&zón- egyesztendős lány is. Valóban elvesztették-e az előző munkakönyveiket, vagy valamilyen' kellemetlen bejegyzés miatt letagadták? Nem tudjuk ... Pérsze volt olyan vendégünk is, aki könyve ellenére sem ébresztett túlságosan nagy bizalmat, hiszen tavaly négyszer lépett ki munkahelyéről, s az idén ugyanennyiszer kéLlett megszüntetni a munkaviszonyát. A munkahelyéről „kilepett’ bejegyzési egyébként augusztus végéig ügyfeleink közül 159 férfi és 91 nő munkakönyvében olvastuk a közvetítés alkalmával... Tekintve, hogy ekkora a vándorlás, a különösen érzékenyen érintett munkahelyeken, a cukorárból, a konzervgyárból és a tsz-től nemi biztosítunk „zöld utat ’ az indokolatlan, mászkálok- n,ak. S különösen, vigyázunk az újonnan alakult munkahelyekre, főleg a Duna Cipőgyár kerekharaszfi üzemére, ahová „kilépett” bejegyzéssel például egyszerűen nem közvetítünk dolgozót... Kíméletlen testvérüzemek Ilyen-olyan ígéretekké csa lógatják itt is, ott is az em bereitet, másutt meg az önmagában is vonzó munka- My készteti a dolgozókat «Éttdorlásra. Egy ki§ mggbe; szélés a műszak ufón, vagy a szabad szombaton, s máris küldik a kikérőlevelet. Sokszor annak ellenére is, hogy feletteseik egyenesen tiltják a dolgozók név szerinti kikérését. Példa erre éppen Hatvan környékén, az ecsédi külfejtéses bányaüzem, amelyik pár hete — a nehézipari miniszter és a vállalati igazgató határozott kérése ellenére —, még petőfibányai testvérüzemétől, a gépüzemtől is kikért embereket. Ha meg elmarad a megígért kikérő? Anélkül is akcióba lép a vándorló kedvű, s ahogyan Petőfibányán olvastuk, már írja is: „Kénem az üzemvezetőséget, hogy a mrunkakönyvemet azonnali hatállyal kiadni szíveskedjék”. Vagy: „... a felmondási időtől eltekinteni szíveskedjék és felmondásomhoz azonnal járuljon hozzá...” — Követelőzhetnek, mert másutt; biztosra mennek... A saját portán söprögessenek! Tapasztalatok bizonyítják, hogy nemcsak Hatvaniban és a környékén, hanem megyie- szerte meglehetősen nagy a munkaerőmozgás. S ez káros, akadályozza a mindennapi termelést, rontja a fegyelmet. Nem lehet számítani az emberekre úgy, ahogy tervezik, a váratlanul Mesett munkaerőt — alkalmi akciók során toborzott diákokkal, segítségül ként katonákkal kell pótolni, mint a hatvani gyárakban beszélték, vagy meg- myújtam a munkaidőt, amelynek éppenséggel a csökkentéséért. harcoltunk oly hosszú időn át. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy az említettek közül egyik sem lehet igazi megoldás. Félsegítség csupán, ha a Hatvani Cukorgyárban délutánonként, esténként irodai dolgozók is állnak az üzemi feldolgozó berendezések mellé. Sokkal többet ér ennél,, ha például eüfogadha- tőbbá teszik a ■ munkakörül- ményeket, az úsztatóknál, a rnosóházfoan, a snészkemiemr cénél, vagy a eukorrafcodás- nál, az eddiginél általában nagyobb kedvet teremtenek a mindennapi feladatok végzéséhez. S éppen kormányunk elnöke, Focfe Jenő múlt hét végi parlamenti beszédéhez kapcsolódva hasznos tanulságként ajánlhatjuk a kiút keresésében annak a petőfibányai, gépüze- mi csoportvezetőnek az esetét is, amelyből kiderült: az illető annak idején azért vált meg a régi kollektívától, mert megunta a rossz munkaszervezést, a kapkodást, a fegyelmezetlenséget, az állandóan ideges hangulatot. Mihelyt azonban változtattak a helyzeten, — még ha hihetetlenül hang zik is —, a kisebb fizetésért is visszament megszokott üzemébe, egykori szaktársai közé. Győnl Gyula Épül az új Agria Bútorgyár. .. ... hiszen a régi már kicsinek bizonyul. Az új gyár csaknem 13 euer négyzetméternyi területen épül; hat méter magas, 96 méter hosszú és 54 méter széles csarnokkal. A csarnok építését a dunaújvárosi 26-os számú Állami | Építőipari Vállalat végzi s ha jó ütemben halad, az üvegezés és tetőszigetelés befejeztével már december 20-ra ó,ixidhatják belső munkálatokra. A csarnok végleges átadására a jövő év első felében kerül sor. Már rakják a trapézlemezeket. (Foto: Tóth Gizellái A Heves megyei fogyasztási szövetkezetek küldöttértekezlete Egerben (Folytatás az 1. oldalrőt) politikai kérdéseiről. E széles körű vitában tisztázódott a szövetkezés alapelve, a szövetkezetek és a szövetségek népgazdaságban elfoglalt helye, szerepe és jogi helyzete. A kormány az MSZMP szövetkezetpolitikai irányelvei alapján határozatban rendezte a szövetkezeték és szövetségek helyét és úgy ítélte meg, hogy az újszerű helyzetben szükséges a szövetkezeti alapokmányok, az alapszabályok átdolgozása, korszerűsítése is. A fogyasztási szövetkezetek 1969. második feiében éppen ezért megalkották új alapszabályukat. A korszerűsítést követően a megyei szövetség is új alapszabályt: dolgozott ki. Az alapszabály megalkotása óta másfél év telt él, s megállapítható, hogy a megyei szövetség folyamatosan kialakítja és dinamikusan továbbfejleszti az új munfcasitílust. Az eltelt rövid idő azt bizonyítja, hogy a megyei küldöttgyűlés helyesen, a párt politikáját szem előtt tartva, a korszerű elveknek megfelelően döntött az alapszabály megalkotásában és helyesen határozta meg a ssövetség\féladatait. Ezt követően dr. Havellaint Ferenc a megyei szövetség főbb tevékenységéről, a szövetkezeteknek nyújtott szolgáltatásokról tájékoztatta az értekezletet. Elmondotta, hogy a szövetkezeteknek a IV. ötéves terv kialakítása során első ízben kellett középtávú terveket készíteniük. A megyei szövetség konkrét gyakorlati segítséget is nyújtott e tervek elkészítéséhez. A MÉSZÖV elnöksége nagy figyelmet fordít a szövetkezeti közös összefogások minél szélesebb körű megvalósítására. Javasolta, hogy^, a rendelkezésre álló közös pénzalapok jelentős részét az összefogások finanszírozására fordítsák. Ennek megfelelően épül Egerben szövetkezeti áruház, Veiken bisztró, Recsken ABC áruház. összefoglalva elmondotta, hogy a MÉSZÖV ttiteztott A szövetkezeti küldöttek egyhangú szavazással fogadták el testületéi, ügyintéző szervezete az alapszabály szellemében végzi munkáját. A következőkben a MÉSZÖV elnöke arról beszélt, hogy pártunk X. kongresszu sa, a megyei pártértekezlet állásfoglalásai utat mutatnak szocializmust építő munkánk soron következő szakaszában, népgazdaságunk további fejlesztésében. A pőrrtkongresz- szus határozataiból fakadó szövetkezeti tennivalók végrehajtására, a megyei pártértekezlet anyagának hasznosítására a MÉSZÖV elnöksége javaslatot készített és ezt minden szövetkezethez eljuttatta. A megyei pártbizottság ez év augusztusálban értékelte megyénk helyzetét, a határozatok végrehajtásának állását. A pártbizottsági állásfoglalás alapján a következőkre szeretnénk a figyelmet irányítani: Munkánkban kulcskérdés kell, hogy legyen a gazdasági hatékonyság fokozása. Szövetkezeteink a nyereség növelésének tekintetében akkor járnak el helyesen, ha a szövetkezeti tagság érdekeinek megfelelően szolid árpolitikát folytatnak. Az élőmunkával való takarékosságnak jó alapja a termelékenység növelése. A gazdálkodás fontos részét képezi a korszerű munka- és üzemszervezés. A népgazdasági érdékek megkövetelik, hogy a termelés fejlesztése az értékesítési lehetőségek szerdát történjen. Törekedni szükségéi az export fokozására, szövetkezeteink előtt további lehetőség a háztáji gazdaságokban a méz, a nyúl és más cikkek termelésének ösztönzése, a felvásárlás növelése. A szövetkezetek törekedjenek arra, hogy a hálózatfejlesztési terveknél a döntések legyeinek megalapozottak. Mindez elősegíti a negyedik ötéves terv sikeres megvalósítását. Ezután dr. Havellant Ferenc az egységes szövetkezeti törvényt méltatta. Kifejtette, hogy kevés ország van a világon, amely ilyen átfogó, a szövetkezeteket érintő legmagasabb szintű jogszabállyal rendelkezne, mint a miénk. A törvény magába foglalja eltelt negyedszázadunk eredményes munkáját és ez a további fejlődés forrása. Fontos elvi megállapításokat szögez le; többek között azt is, hogy a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú és azonos védelemben részesül. Az előadó kifejtette, hogy e jelentős jogalkotás után az a feladat, hogy a szövetkezeti törvényből fakadó tennivalókat végrehajtsuk, a népgazdaság, a szövetkezeti tagság érdekének megfelelően továbbfejlesszük gazdasági és mozgalmi munkánkat. Dr. Havellant Ferenc végezetül arról szólt, hogy a szövetkezetek élénk érdeklődéssel és figyelemmel készülnek a decemberben sorra kerülő kongresszusra. Megáia beterjesztett javaslatokat. (Foto: Szabó Lajos) lapítható, hogy az irányelvek helyesen összegezik az eddigi eredményeket, az egyes ágazatok számára megfelelő programot adnak a további fejlődéshez. Növekedett a tagság érdeklődése a szövet- . kezetek munkája iránt. Bízunk abban — mondotta —, hogy az irányelvek, az akcióprogramban foglaltak megvalósítása tovább erősíti a gazdasági és mozgalmi munkát. Arra kérjük kongresszusi küldötteinket, hogy a kongresszuson azt jelentsék: a Heves megyei fogyasztási szövetkezetek pártunk helyes politikájának megvalósításán dolgoznak továbbra is. és arra törekszenek, hogy egyre többet tegyenek a lakosság, a tagság ellátásáért, különféle szolgáltatási igényeik kielégítéséért. Dr. Havéllainit Ferenc beszéde rután a küldöttértekezlet résztvevői ágazati szekcióüléseken tárgyalták meg a kongresszus irányelveit, az írásbeli és szóbeli beszámolót. A szekcióüléseken került sor a kongresszusi küldöttek és az OFT-tagok megválasztására. A szekcióüléseken 37 kongresszusi küldöttet választottak, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsába pedig a következő tagokat delegálták: Zachar Gábort, a parádi ÁFÉSZ elnökét, Gőz Gyulánét, a tisza- nánai ÁFÉSZ elnökét, Szabó Ildikót, a ludasai községi KlSZ-szervezet ütMtát, Racskö Istvánt, a gyöngyös- patái takarékszövetkezet elnökét, és dr. Ruttkai Vilmost, az Egri Toronyház Lakásszövetkezet elnökét;. A szekcióülések utáni: áz ágazati, választmányok elnökei beszámoltak a végzett munkáiról, az elhangzott indítványokról, javaslatokról- Ezután hozzászólásokra került sor. A hozzászólók között szót kért Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára is. Köszöntötte a küldöttértekezlet résztvevőit és elmondotta, hogy pártunk általános és gazdaságpolitikájának megvalósításában jelentős részt vállalnak megyénkben .is az általános fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek. így érthető, hogy a szövetkezeti mozgalom fontos szerepet tölt be megyénk életében. Elmondotta, hogy a szövetkezetek szép eredményeket értek el az elmúlt évek folyamán. Természetesen pi"ob- Jémák is adódtak és adódnak. Utalt a beruházások,Icai kapcsolatos gondokra, s kifejtette, hogy egységes, egészséges szemlélet kialakítására van szükség mindenhol. Kifejtette azt is, hogy bár a szövetkezett társulások tekintetében van előrelépés, de mégis többet szükséges tenni a jövőben. Felszólalt Patai János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Elismeréssel szólt a Heves megyei szövetkezetek szép eredményeiről. További sikereket kívánt, valamint Mfe- jezésre juttatta, hogy az elhangzott javaslatokat a kongresszuson figyelembe fogják venni. A küldöttértekezlet dr. Havellant Ferenc zárszavával ért véget, aki összefoglalta a vi tákban, e lhangzót - takat és ismételten, megállapította, hogy a szövetkezeti mozgalom további jelen,tős fejlődés előtt áll. Ehhez a fejlődéshez járult hozzá a megyei küldöttértekezlet és járul hozzá a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa — mondotta. (k. I.) 1971, október 29., péntek
