Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
A társadalmi ösztöndíjperek tanulságai Megyénk a hazai sajtóban 1971/6. r A társadalmi tanulmányi ösztöndíjak körül a szerződő felek között olykor viták keletkeznek, amelyeknek végére csak a bíróságon kerül pont- Az ilyen ösztöndíj- ügyekkel kapcsolatos néhány érdekesebb bírósági állásfoglalást gyűjtöttünk csokorba. Bgy nőhallgatónak, aki a szerkezetépítő szakon folytatta tanulmányait, két tanévre adományozott, társadalmi ösztöndíjat a MAHART, Magyar Hajózási Vállalat. A szerződésben a hallgató arra vállalt kötelezettséget, hogy hálom évig munkaviszonyba lép a vállalatnál. Ez meg is történt: a Csepeli Szabadkikötő Üzemigazgatóságához osztották be az új diplomást. Azonban nem volt megelégedve munkahelyével. mert nem a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatták, s kérte, hogy járuljanak hozzá munkaviszonyának megszüntetéséhez. A bíróság megállapította: k szóban forgó munkakör betöltése építészmérnöki feladat, viszont az alperes szerkezetépítő mérnöki képesítést szerzett A vállalat már s swnBŐdéskötéskcvr tudott arról, hogy a hallgató milyen képesítéshez jut tanulmányai során, s ha. őt nem tudta ilyen munkakörben foglalkoztatni. ajkkor indokolatlan volt részéről a tanulmányi ösztöndíjszerzodés megkötése. Ezért a bíróság elutasította a vállalat keresetét, amelyben a folyósított ösztöndíj visszafizetését kérte. Egy másik hallgató csaknem 20000 forint társadalmi ösztöndíjban részesült, s ennek viszonzásául az Országos Gumiipari Vállalat szegedi részlegénél villamosmérnökként öt évig kellett volna dolgoznia. Mintegy három évig élvezte az ösztöndíjat, amikor a szerződés felbontását kérte. Fő indokként arra hivatkozott, hogy az egyetemen kutatómunkában vesz részt, ha erre a tevékenységére diplomája megszerzése után is igényt tartanak, ott kíván elhelyezkedni. A bíróság megállapította: a hallgató megszegte a szerződést, amikor annak felbontását kérte, arra hivatkozva, hogy máshol kíván elhelyezkedni. Ezért a jogszabály alapján kötelezte, hogy diplomája megszerzése után, az elhelyezkedést követő időponttól havonta esedékes egyenlő részletekben fizesse vissza a vállalat által részére folyósított összeget. Csaknem hasonló indokkal kérte a tanulmányi ösz- töndíjszerződés felbontását egy másik hallgató is. Arra hivatkozott, hogy korábban elkezdett kutatási munkája nem vág a vállalat profiljába. A hallgató a szerződésben arra kötelezte magát, hogy négy és fél évig dolgozik, mint villamosmérnök az ösztöndíjat nyújtó Diósgyőri Gépgyárnál. A szerződő felek a megállapodást felbontották, a vállalat azonban itt is igényt tartott arra, hogy a hallgató fizesse vissza a tanulmányai során részére juttatott összeget. A bíróság ítéletében rámutatott: a megkötött szerződés teljesítése és az ezzel összhangban álló társadalmi érdek azt kívánta volna, hogy az alperes a vállalatnál, ahol villamosmérnökben hiány van, megbecsült szakemberként tevékenykedjék. Társadalmi érdek az is, hogy tanulmányi ösztöndíjszerződést megkötő egyetemi hallgatók ne hagyják ott azt a vállalatot, amely szakemberszükségletének biztosítása érdekében jelentős anyagi áldozatot hozott. A bíróság kötelezte a hallgatót, hogy a felvett tanulmányi ösztöndíjat, miután befejezte tanulmányait, egyenlő havi részletekben fizesse vissza. (MTI) Jakab Agnes; Ipar a homokon. Másféle a próba Hevesen. NÉPSZAVA. 1971. szeptember 16. A magyar tájak életében az elmúlt negyedszázad óriási változásokat hozott. A gyors átalakulás sok-sok témát kínál az újságíróknak. A Népszava cikkírója egy megyénkben nagyközség, Heves megváltozott életének bemutatására vállalkozott, A község az elmúlt években számos új létesítménnyel gazdagodott: gimnázium, művelődési otthon, áruház, korszerű szülőotthon és rendelőintézet épült, létrehozták a MEZŐGÉP hevesi gyáregységét, s még két városi üzem létesített itt fióküzemet. Az ipar megjelenése a község életében új színt hozott. A hajdani mezőgazdasági jellegű község megindult a városiasodás útján. Kálnoky László: Az' elsodortak. ÉLET ÉS IRODAIjOM. 1971. szeptember 11. A költészet egyik éltető forrása a szülőföld, a gyermek- és fiatalkor emlékei. Neves költőnk, az egri származású Kálnoky László verseiben is megjelennek olykor-olykor ezek az .emlékek. Az Élet és Irodalomban közölt rövid versében az 1930-as évek egri társadalmának jellegzetes alakjai, a méltóságteljes urak, hivatalnokok, kereskedők, diákok, a székesegyház ősz hajú karnagya, egy lilaöves kanonok jelennek meg. Néhány személy alakját oly mesterien villantja fel, hogv a vers elolvasása után több idősebb egri olvasó felfedezhette a nevükön nem nevezett emberek kilétét. Moldvay Győző: Gárdonyi spanyolul. Kubai vendégek Egerben. DÉLI HÍRLAP. 1971. szeptember 8. Egerben évről évre sok idegen megfordul. Vonzza őket a város szépsége, hősi múltja. Szeptember elején a Kubai Kommunista Párt egyik vezetője feleségével együtt kereste fel a várost. A Népújság újságírója erről az eseményről számolt be rövid írásában a miskolci Déli Hírlapban. Megtudjuk a cikkből, hogy a kubai vendégeket Gárdonyi híres regényének, az Egri csillagoknak elolvasása késztette Eger meglátogatására. A regényt spanyol fordításban olvasták vendégeink. Sólyom József: Politika és beruházáspolika. A Heves megyei pártbizottság tapasztalataiból. NÉPSZABADSÁG. 1971. szeptember 22. Az elmúlt hónap végén rendkívül aktuális téma került a Heves megyei pártbi- zotság napirendjére. A párt legfelsőbb megyei fóruma megtárgyalta a helyi beruházáspolitika jelenlegi helyzetét. A pártbizottsági ülésen olyan tapasztalatok kerültek felszínre, amelyek országosan is hasznosíthatók. Nem véletlen tehát, hogy a Népszabadság, pártunk központi lapja is foglalkozott az ülés anyagával. A tanácskozás résztvevői örömmel állapították meg, hogy a harmadik ötéves tervben az ipar a megye vezető gazdasági ágazatává vált. Ez azonban nem feledtetheti el napi gondjainkat. Ezek közül különösen három érdemel nagy figyelmet. Ezek a következők: a létesítmény nem készül el időre, a beruházási költségek menetközben nagymértékben megnövekednek, egyes beruházások kései befejezése következtében sok ott gyártott termék korszerűtlenné válik. Ésszerűbb beruházási politika megvalósítása politikai jelentőségű ügy — állapítja meg a párt- bizotsági vita nyomán a cikk írója. Szabó Lajos: Ismét fejlődik a kisüzemi gyümölcs-szőlőtermesztés Hevesben. SZÖVETKEZET, 1971. szeptember 15. Az elmúlt évtizedben megyénkben nagymértékben lecsökkent a gyümölcsfák száma a szórványterületeken és a háztájiban egyaránt. A helyi szövetkezetek több intézkedést tettek a háztáji és kertgazdaságok gyümölcs- és szőlőterületeinek felújítása érdekében. A cikk írója azokat az intézkedéseket foglalta össze, amelyeket a szövetkezetek a gyümölcsös szőlőtermelés fellendítése érdekében tettek. Szántó Gábor: A bánya kertészei MAGYAR IFJÚSÁG. 1971. szeptember 10. Néhány évvel ezelőtt Vi- sontán óriási talajmunkálatok kezdődtek. Megindult a község határában lévő lignit kitermelése. A külszíni fejtés egyre nagyobb területet igényel. A helybeli termelőszövetkezet eddig 840 katasztrális hold földet adott át a bányának. Azt a területet, ahonnan a lignitet kibányásztak, a falu visszakapja, s megindul a főid visszahódítása, termelésre alkalmassá tétele. A rekultivációs munka már eddig is szép eredményeket hozott. A különböző módszerekkel termékennyé tett talajon sok-sok kultúrnövény díszük. Szántó Gábor erről a nem mindennapi munkáról számol be. Tóthné, Mányi Judit: Honvédelmi nap Visontán. LOBOGÓ. 1971. szeptember 15. Az utóbbi években a korábbi időszaknál nagyobb teret kapott hazánkban a honvédelmi nevelés. Ez a fontos nevelési terület megyénkben is egyre megbecsültebb lesz. Jó dolog az is, hogy időnként a honvédelmi nevelés keretében különféle rendezvényeket szerveznek. Ilyen rendezvény volt a közelmúltban Visontán, amelyet a helyi termelőszövetkezet elnöke és az MHSZ helyi lövészklubja titkára szervezett. A Lobogó munkatársa híven tudósít a sok utánjárást igénylő szervező munkáról, s a jól sikerült honvédelmi napról. Szecskó Károly Szabályozták a csecsemőotthonok szervezetét és működését Az egészségügyi miniszter szabályozta a csecsemőotthonok szervezetét és működését. A rendelkezés kimondja, hogy a csecsemőotthonok feladata 3 éves korig olyan testileg és szellemileg ép gyerekek gondozása, egészségügyi ellátása és nevelése, akik családjukban egészség- ügyi, szociális és egyéb rendkívüli körülmény miatt nem tarthatók, vagy egészséges fejlődésük veszélyeztetve van. Tartós elhelyezésre elsősorban az állami gondozottakat kell fölvenni — mégpedig minden más igény mellőzésével és lehetőleg azonnal. A koraszülöttek utógondozása ugyancsak a csecsemőotthonok feladata. Az állami gondozott újszülöttnek az anyját is fel lehet venni az otthonba a szoptatás idejére. A csecsemőotthont a fővárosi, illetőleg megyei tanács tartja fenn. Működését a tanács egészségügyi szakigazgatási szerve irányítja és ellenőrzi. A csecsemőotthon igazgatója csak gyermekgyógyász szakorvos lehet. Az egészségügyi ellátás, gondozás, és nevelés feladatait a beosztott orvosok (szakorvosok), szakképzett középfokú egészségügyi dolgozók, pszichológusok és óvónők látják el. Az otthonba történő felvételt a gyermek orvosi vizsgálata előzi meg. Ezenkívül egyéves korig havonta, azon túl legalább három havonként minden gyereket alaposan meg kell vizsgálni. Gondoskodni kell továbbá a kötelező védőoltások végrehajtásáról, illetőleg pótlásáról, fertőző betegség esetén elkülönítési lehetőségről, a gyermekközösségbe nem szabad olyan gyerekeket ■ bebo- csátani, akik salmonellózis, dizentéria vagy fertőző bélhurut hordozói. Az otthon vezetőjének és minden beosztottjának feladata a gondozottak egészséges és tevékeny életre nevelése — hangsúlyozza a szabályzat. Sugár István: Buttier mesébe illő keresetlevele (Folytatás.) 22. „... Vakmerőén és hatalmaskodva Dőry Gábor gróf mindenféle szidalmak közepette azt mondogatta, hogy engem bilincsbe veret és Egerbe vitet, hacsak leányával, Katalinnal nyomban házasságot nem kötök. Ekkor bizony szomorú, gyászos és minden önkéntes elhatározásomtól és szabad hozzájárulásomtól megfosztott helyzetemben — kivált megfontolva és gondolva elsősorban is azt, hogy Dőry Gábor bármely vakmerő és bűnös, életveszéllyel járó fenyegetődzé- seit be szokta váltani —, nem tehetvén másként, mivel mindenkitől távol voltam, aki támogatásával és tanácsával ■nekem segíthetett volna hiszen nem tájékoztathattam őket levél útján segély és tanács nélkül maradt helyzetemről, erőszakos visszatartásomról, megakadályozva ebben a nappali és éjjeli, valamint a belső és a külső strázsa. MII. október II., csütörtök Nem maradt tehát más számomra, minthogy a legszerencsétlenebb lépéssel: a részemre oly gyűlöletes Dőry Katalinnal kötött házassággal — mely tehát akaratomon kívül fog megtörténni —, magam ezen borzasztó zaklatástól, átkozódásokiól és fog- vatartásomtól megváltassam■ Eszerint engednem kellett a szigorú kényszerűségnek és nekem, ki inkább „automata (azaz gép), mint ember voltam már, emberi tettekre merőben képtelen, tehát teljességgel ellenszegülő és kényszeritett lélekkel a házasságkötés gyászszertartásához hozzá kellett járulnom. A leküzdhetetlen ellenszenvet és idegenkedést mindkét részről bőven igazolták az elkövetkezendő események is, minthogy akárcsak rövidebb időre, békésen és nyugodtan még csak közös asztallal sem élhettünk. Mivel pedig valóban a házassági kötelék érvényessége, s derűje a férfiú és a leányzó kölcsönös, csakugyan belső és szabad, s a házasság isteni és emberi inlétménye céljának megfelelő egyetértésből, mintegy szülőokból ered, úgy a természet örök jogánál, mind az egyházi törvénykönyv ... értelme és kétségtelen határozatai szerint. Ez az áldatlan házasság pedig nyilvánvalóan... az esetre alkalmazandó egyházi törvénykönyvi cikkelyek ellenére történt, s ekképpen már a szabad beleegyezés hiánya miatt is érvénytelen és semmis. Minthogy... a házassági szerződésnek önkéntesnek A Fötisztelendő Érseki Szentszékhez mindezek alapján alázatosan és fiúi bizalommal könyörgök. . eme házasságot már eleve sem-y misnek nyilvánítani és így megszüntetve, annak üdvéről kegyelmesen gondoskodni méltóztassék .. Sávoly fiskális agyafúrt érvei Buttier csavaros eszű prókátora tehát úgy állította ösz- sze keresetlevelét, majd pedig a per bizonyítóanyagát, hogy annak minden egyes mondata, a tanúk minden szava, ne csupán támogassa, de mintegy szuggerálja azokat a feltételeket, melyeket a szentszéki bíróság, az egyházi törvénykönyv és a sokszázados gyakorlat nyomán a házasság érvénytelenítéséhez megkíván. A pálos atyák híres vendégfogadója Körömben, ahonnan állítólag, az ott megszállott János grófot. Katinka grófkisasszony és anyja Girincsre csalogatta. és szabrd akaratból eredő- A házasságkötést végső so- nek kell Iccn-.e. ezért a más rón is elért erőszaknak „va- ■nódo'i. cl: r kkal, akár lóban súlyosnak, közeljekvőnr,‘ " "\VhZt~ell~ ««fc, kikerülhetelt&mek ét tetett nazassay ... tehát érvénytelen es szükségképpen klntve « fenyegető személy semmis,.. _______ Qt&uUttosságáí,, valószínűleg b e is következendőnek kell lennie.’ ’Ennek a hatására támadt azután „oly félelepi, — mint az egy ház jog is kimondja: —, mely bátor férfit is megrendít.” Az erőszak vizsgálata során megkívánják a szentszéki bírák e súlyos házassági bontóakadálytól, hogy az ne csak folytonos azaz egészen az esküvő lezajlásáig tartó, különleges és igazságtalan legyen, de minde- nekfelett egyenesen és közvetlenül a házasság kierőszakolására irányuljon! A Butüer—Sávoly -kettős azonban a grófra gyakorolt erőszak, s annak nyomán támadt félelem mellett, egész arzenálját agyalja ki azoknak az „érvek”-nek, sőt egyenesen vádaknak, melyeiknek bármelyike is súlyosan eshet latba majd a házasság érvénytelenné nyilvánítása során. 1. A házassági szerződés aláírására is csak ravasz fondorlattal és becstelen lelki ráhatással, erkölcstelen befolyásolással, rábeszélésekkel vették rá Dőryék a tapasztalatlan grófot. 2. A grófkisasszonynak később megösmert leányélete miatt pedig, egyenesen megundorodott tőle, és nem is óhajtott a férje lenni. Ezért tartotta távol magát hosszabb ideig tőle. Tehát nem is szerette a vőlegény menyasszonyát! 3. Az egyház szigorú előírásait felrúgva, nem hirdették ki a jegyeseket esketé- sük előtt háromszol', lakóhelyük templomában. 4. Az esketési szertartás gróf Eszterházy Károly egri püspök szigorú tilalma ellenére, s engedélye nélkül történt! 5. Az egyházi szertartáson csak egyetlenegy tanú volt jelen, az előírt kettő helyett. Az anyakönyvbe is csak hamisan, csalárd módon került a második név bejegyzésre. 6. -A házasság mjegkötéaéfee pedig csak erős fenyegetés. fegyveres terror, kegyetlen fogva tartás hatására volt kénytelen adni a fejét. Gróf páirdányi Buttier János válóban elégedett lehet Sávoly Sámuel uram munkájával, mely egyetlen kiskaput sem hagy —, legalábbis abban a hitben ringatják magukat —, melyen át Dőry Katalin asszony megugorhas- son a válást jelentő sarokba szorítás elől... A grófnő helyzete a per kezdetén, nem látszik túlzottan nehéznek és bonyolultnak, hiszen nem csupán tudja, hogy férje alaptalan, valótlan dolgokat állít, de az esküvőjüket megelőző levelezés is a birtokában van. No meg férje egyik ügyvédje jelentette ki néhány évvel ezelőtt egyik perükben: — „Valóban... nem lehet a házasság érvényességét kétségbe vonni!” De nem is vonta azt az élteit 29 esztendő alatti tengernyi házassági pereskedés során sehol és egyetlen ügyvédje sem kétségbe —, pedig bízvást megtehette voV- na... De mit is írt Buttier esküvője utáni napokban nővérének, Juliannának, Laczko- vies Györgynémek? „Kedves Nénikémd Hozzád való szeretetem késztet engem arra, hogy tudósítsalak házasságlépésemnek megtételérül, melyet is az folyó holnapnak 20-ik napján tettem, Gróf Dőry Katalinnal, aki is magát barátságodba ajánlja..,” Akinek a neve olyan eszeveszett kényszer hatására kerül csak be a házasultak anyaikönyvének lapjára, az nem szokott mézeshetei első napjaiban ilyen levelet írni a legközelebbi hozzátartozójának, vérbeli nővérének... (SolgftatjtskJ
