Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
Szerda esti külpolitikai kommentárunk Ríixon moszkvai útfa „AZ ÉG FEKETÉLLIK az államférfiaktól” — írta a minap kommentárjában egy francia újságíró. Valóban, az utazás nemcsak turisztiki értelemben vált tömegmozgalommá, hanem politikai értelemben, vezető politikusok részéről is mind tömegesebb jelenséggé válik. Nixon moszkvai útjának bejelentése olyan időpontban hangzott el, amikor például a Szovjetunió három legmagasabb rangú vezetője a földkerekség legkülönbözőbb pontjaira tett utazás után, illetve előtt van. Érdemes emlékeztetni, hogy Richard Nixon a szovjet csúcsdiplomácia páratlan aktvitásának kellős közepén jelentette be moszkvai útját és ezzel mintegy kiegészítette, megkoronázta a szovjet vezetők rendkívül gazdag tárgyalási programját, amelynek legfrissebb eseménye egyébként Anvar Szadat egyiptomi elnök moszkvai látogatása volt. Ebből is, a szovjet külpolitika ismert alapelveiből is kitűnik, hogy szovjet oldalról aligha szorul különösebb irfagyarázatra az amerikai elnök utazása. Moszkvában mindig is vallották, hogy az atomháború alternatívája csak a lenini békés együttélés realizálása lehet és ennek egyik igen hasznos, eredményes eszköze a vezető államférfiak személyes eszmecseréje. MIÉRT DÖNTÖTT most Nixon a moszkvai utazás mellett? 1. A szovjet diplomácia szuper-aktivitása azzal a veszéllyel járt, hogy az amerikai külpolitika relatív vagy abszolút értelemben háttérbe szorul, elszigetelődik. 2. Hála a szovjet kezdeményezéseknek a világpolitika egyik legfontosabb színterén olyan új folyamatok kezdődtek, amelyek Washington közreműködése nélkül, sőt a Fehér Ház ellenére hatnak. Nixon számára elkerülhetetlen lépéskényszer volt, hogy valamilyen módon bekapcsolódjék ezekbe a folyamatokba. 3. A pekingi utazás bejelentése után óriási bel- és külpolitikai nyomós nehezedett az amerikai elnökre abban az irányban, hogy tegye világossá: nem a szovjet— kínai nézeteltérések cinikus kiaknázására utazik a kínai fővárosba. Mind az amerikai közvélemény és törvény- hozás, mind Washington szövetségeseinek sora jól tudja, hogy egy, a szovjet—amerikai kapcsolatok rováséra realizált kínai utazás többet ártana a világbékének is, Washingtonnak is, mint használna. 4. VÉGÜL, de távolról sem utolsósorban, az utazás lényeges tényezője a közelgő elnökválasztási kampány. Üjra bebizonyosodott, hogy ma már amerikai elnökjelölt nem számíthat belpolitikai sikerre, ha nem veszi figyelembe azt a mérhetetlen hatást, amit a Szovjetunió léte és tevékenysége a világpolitikában jelent. *VV^^AA^WVSAA/VAA^VVWWWW\/WWWWVVV\AAA/WSAA/VV'WW\AAAA/\A*' Péter János felszólalása az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) ban a nemzetközi viszonyoknak, a Kínai Népköz- társaságnak, és nem utolsósorban saját magiunknak. Örömmel állapítható meg, hogy itt a közgyűlésen növekszik azok száma, akik a Kínai Népköztársa.. '.g teljes jogának helyreáll '■"a mellett vannak az Egyesült Nemzetek működésében. Egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kínai Népköztársaság képviseletének a meghívása mellett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai delegáció nem lehet. Tajvannak és a kontinentális Kínának kell egymással rendeznie vitáit. Világos, hogy Tajvan is az egyetlen Kína elmélete alapján áll. A múlt évi, huszonötödik évfordulóit jelző jubileumi közgyűléshez a népek és kormányok nagy reményeket fűztek. Ügy volt, hogy államfők, kormányfők világméretű arányokban találkoznak itt a jubileum alkalmából. Ezt megakadályozta valamiféle hidegháborús fuvallat. Ez a mostani közgyűlés — ellentétben a múlt évi jubileumival — rendkívül jó légkörben indul. Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok kedvező változást tapasztaltunk a nemzetközi viszonyokban. A változások egyik okát már említettem azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajtaja nyílni készül a Kínai Népiköztársaság előtt. Ennél lényegíesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. A nemzetközi élet fő feladata minden demokratikus erő és minden emberséges ember számára a termonukleáris háború veAz 1971 évi IV. törvény A z ifjúságról szól az 1971. évi IV. törvény. A társadalom majdnem felét. alkotó ifjúság jogait és kötelességeit emeli törvényerőre. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1970. februári állásfoglalása alapján, másfél esztendei szerteágazó .munka után készült el, s a Magyar Népköztársaság legfőbb törvényhozó szerve, az országgyűlés egyhangúlag, nagy érőmmel szavazta meg. Megjelent a Magyar Közlönyben, a hivatalos lapban, s a kihirdetéssel már hatályba is lépett. Ilku Pál művelődésügyi miniszter előadói beszédében az országgyűlés előtt hangsúlyozta, hogy amit a törvény az ifjúság jogának ismer él, annak gyakorlásához biztosítja is a lehetőségeket. A törvény azt a mércét állítja a fiatalok elé, hogy múlják felül a mai idősebb nemzedékeket, a mai fiatolok szárnyalják túl apáik nemzedékét. Többet vár a mai ifjúságtól, mint ameny- nyit a törvényalkotók nemzedéke alkotott — pedig az forradalmi tetteket hajtott végre, alapvetően megváltoztatta hazánk társadalmi rendszerét. A fiatalságnak az immár több mint negyed- százados szocialista Magyar- ország vívmányai jelentik az indulási alapot. Tudásuk, általános és szakmai műveltségük szélesebb és korszerűbb, mint a három-négy-öt évtizeddel ezelőtti ifjúságé volt. Ennek a nagyobb tudásnak még nagyobb akaraterővel, állhatatossággal és felelősségérzettel kell párosulnia. így gondoskodhat fiatalság saját jövőjéről és egyben a szocialista Magyarország jövőjéről is. M ár a marxizmus klasszikusai hangsúlyozták, hogy egy társadalom fejlettségét nem lehet puszmi. október 14., csütörtök tán az elfogyasztott anyagi javaikkal mérni. A mi országunk teherbíró képessége, népgazdaságának mai lehetőségei is végesek. Adottságaink határai között azonban biztosítani kell a fiataloknak a lehetőséget ahhoz, hogy sokoldalúan fejlődjenek, kifejleszthessék képessegeiket, megismerjék és megszeressék az élet szépségeit, s megtalálják boldogulásukat. Ezért, minden állami szerv kötelességévé teszi a törvény, hogy ehhez biztosítsa a feltételeket. Szocialista társadalmunk ily módon új jellemvonással gazdagodott. A törvény megállapítja, hogy „a Magyar Népköztársaság társadalmi céljai megvalósításában bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra. különös gondot fordít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világnézetének állandó fejlesztésére, következetesen védelmezi érdekeit”. Az állam, amely kötelességének tartja az ifjúság jogainak biztosítását, elvárja az ifjúságtól, hogy ,.a magyar nép forradalmi hagyományainak méltó örököse, a szocialista társadalom felépítésének áldozatkész munkása, a szocializmus és a kommunizmus megvalósításának résztvevője legyen”. A törvény az egész társadalom kötelességévé teszii, hogy sokoldalú neveléssel, oktatással és képzéssel készítse fel az ifjúságot feladatai teljesítésére. Leszögezi, hogy a gyerekek felnevelése és a róluk történő gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. Az ifjúság nevelésének, oktatásának és képzésének alapvető intézménye az Iskola. Biztosítania kell a tanulók szocialista nevelését, valamint a társadalom fejlődésével összhangban az általános és szakmai m veltség elsajátításának feltételeit, a korszerű képzést. Külön paragrafus foglalkozik a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásával, kimondva, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a zavartalan tanulást akadályozó körülmények felszámolására. Felelőssé teszi a fiatalság szocialista neveléséért a munkahelyeket, a kulturális, egészségügyi és sportintézményeket, valamint a társadalmi és tömeg- szervezeteket is. Kiemelkedő szerepet, szá.n a fegyveres erőknek a fiatalok hazafias es internacionalista nevelésében, műveltségük elmélyi-’ lésében, politikai, erkölcsi és emberi formálásukban. A törvény 12. paragrafusa kimondja, hogy „az ifjúság szocialista emberré formálásában kiemelkedő jelentősége van a munkának”. Megszabja a munkahelyi vezetők kötelességeit, kimondja, hogy a dolgozó fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsülését a többi dolgozóval azonos módon kell biztosítani. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a törvényről szólva hangsúlyozta, hogy a tehetség és a képesség fogalmát szélesen, a szocialista társadalom alapelveinek megfelelően kell értelmezni. Megállapította, hogy a műszakitudományos forradalom fokozatos térhódításával egye nes arányban nő a művelt, nagy szakmai kultúrájú munkás értéke, társadalmi rangja. K törvény éppen azt a **■ célt szolgálja, hogy művelt, nagy szakmai és általános kultúrájú, dolgos felnőttek nevelődjenek a mai fiatal nemzedékből. A kormány az ifjúsági törvény nyel együtt kihirdetett határozatában máris intézkedett az 1971. évi IV. törvény vég rehajtásáról, megszabta az első feladatokat. Mert a törvény megvalósítása szívós, hosszú ideig folytatott munkát igényel. Az evész társadat >m közös erőfo-'zftéseiv válnak maid a törvény e’ vei egyre inkább gyakorlattá. Pintér István szélyének elhárítása. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a termonukleáris háború véletlen kitörésének kiküszöbölésére és a Moszkva —Washington között létesített közvetlen „forró drót” rendszerének tökéletesítésére a nemzetközi élet egyik legfontosabb jó híre. A nemzetközi viszonyok javításához tartozik a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló tárgyalások folytatása körültekintő, reális módon. Emellett a biológiai fegyverek megsemmisítésére irányuló egyezmény terve ma már itt van a közgyűlés előtt. Az emberiséget az új világháborútól és a termonukleáris háború veszélyétől csak az általános és teljes leszerelés fokozatos megközelítése mentheti meg. A most létrejött vagy tervezett rószletmegállapodások ezt a történelmi cat szolgálják. Senki nem tekint ezekre a célokra valamilyen naiv várakozással. Ebben az összefüggésben utalok a Szovjetunió javaslatára az öt nukleáris hatalom összejövetelével és a leszerelési világkon feresneiával kapcsolatban. Ezek a javaslatok önmagukban is segítenek napirenden tartani a fegyverkezési verseny megszüntetésének, az általános és teljes leszerelés megvalósításának gondolatát A szovjet—amerikai viszony javulása mellett az általános nemzetközi viszonyok kedvező változása kereteben az európai viszonyok új eseményei gyakoroltak lényeges hatást a nemzetközi légkörre és így a mostani közgyűlésre, is. Az európai viszonyok ilyen nagyarányú változásában lényeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlő- désének. Va/n keletnémet csoda is. Ez segítette elő a mostani nyugatnémet kormány minden korábbinál realisztikusabb politikáját. Ez vezetett el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság szerződéséhez, valamint a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodáshoz. A második világháború után az osztrák államszerződés óta ezek a szerződések a legfontosabb események Kelet és Nyugat között. Az európai biztonsági kon- ferencia előkészítésében szükséges újabb előrehaladáshoz azt tartják előfeltételnek, hogy előzetesen mind a három dokumentum ratifikálása, illetve hatályba lépése történjék meg. A magyar kormány többféle formában kifejtette — a Varsói Szerződés többi tagállamaival együtt —, hogy a nemzetközi életben nem helyes a lényegükben bármennyire egybetartozó kérdések egyikének a megoldását sem a másik megoldásának az előfeltételévé tenni. Péter János vitába száll azokkal, akik előfeltételeket szabnak a konferencia ösz- szehívásához. Mi, akik készen vagyunk akár már holnap összeülni a konferenciára, kénytelenek vagyunk ezt a politikai realitást elfogadni. Viszont azt kérjük, hogy a várakozási időt ne töltsük tétlenséggel. Vagyis: a többoldalú tárgyalások lehetőségének általános megnyílása előtt kezdjük el, illetve folytassuk kétoldalú tárgyalások keretében annak megvitatását, hogy milyen szervezésben képzeljük el a konferencia illetve a konferenciasorozat előkészítését, a napirendjét, és a megfogalmazandó dokumentumokat. Ide értve a konferencia vagy az európai biztonság állandó orgánumát is. Az európai biztonság ügye összefügg az egész világ békéjével. Éppen így a közgyűlés elé terjesztett szovjet j.. . aslatnak az általános békére és biztonságra vonatkozó eszméje összefügg az európai biztonsággal is. A magyar, delegáció kész együttműködni a javaslattal összefüggő nemzetközi munkák tervének kidolgozásában. Nemcsak olyan kérdésekben mutatkozik javulás, amelyekben gyakorlati előrehaladás tapasztalható, hanem olyanokban is, amelyekben a gyakorlati megoldás felé, vagy nagyon kevés, vagy egyáltalán semmilyen lépést nem tudtunk tenni. Ilyen kérdések: 1. A vietnami agresszió. A háború még mindig folyik. Időnként új lendületre kap, sőt, újabban a korábbinál szélesebb területre is kiterjed. A vietnami nép megbecsülése azonban, ideértve igazának elismerését, soha nem volt általánosabb. Amikor a vietnami háború eszkalációja nagy mértékben kibontakozott, itt az Egyesült Nemzetek közgyűlésén a Magyar Népköztársaság a legelsők sorában jelentette ki, hogy csak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen folyó bombázások megszüntetése nyithatja meg az utat a tárgyalási asztalhoz. Ez igazolódott. Most ugyanezzel a bizonyossággal mondjuk, hogy csak az összes dél-vietnami erők összefogásával létrehozható koalíciós kormány tudja a dél-vietnami, sőt, a laoszi és kambodzsai fegyveres harcokat is megszüntetni. Egyesekben talán voltak korábban olyan illúziók, hogy egyik vagy másik szocialista ország révén rá lehet venni a vietnami nép vezetőit, hogy függetlensége feláldozásával vagy legalábbis megcsorbításával folytassák tárgyalásaikat támadóikkal. Ez az illúzió általában csökkent. De most nem kizárt, hogy vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy efféle célt el lehet érni a Kínai Népköztársaság révén. Az ilyeneket csalódás éri. A Kínai Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai normalizálásának terve ellentétben áll a vietnami nép ellen folyó agresszió eltűrésével. A béke Délkelet-Ázsiában csak az ottani népek valódi képviselőivel folytatott közvetlen tárgyalások révén érhető el. 2. A koreai kérdés. Javulás itt is van. Olyanok, akik korábban. szerették ezt a kérdést hidegháborús célokra használni, ezen a közgyűlésen visszahúzódtak. A két Korea vöröskereszt szervezetei között folyó tárgyalások szintéin jelenítenek valami újat. Itt az ENSZ-ben az segítene, ha elmozdítanánk az ENSZ-zászlót a Parmindzson. ban folyó tárgyalások asztaláról, és, ha a Korea újraegyesítésére és rehabilitációjára alakult bizottság tagjai visszaadnák megbízatásukat. 3. A Közel-Kelet. A gyakorlati megoldás megközelítésének hiánya ellenére javulás itt is van. Az arab népek ügyének igazságát a világ népei ma jobban értik, mint 1907-ben. A Biztonsági Tanács 242. számú határozatának az érvényesítésében — figyelembe véve minden érdekelt eddig kifejtett véleményét — a következő képzelhető el: — Olyan átmeneti megoldást valósítani meg a Szu- ezi-csatorna megnyitása érdekében, amely magában foglalja Izrael készségének kifejezését arra, hogy csapatait az elfoglalt területekről kivonja. — Amint az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke javasolta, hogy a Szupzi-csator- na keleti oldalán átmenetien az izraeli megszállók helyett ENSZ- vagy más békefenntartó erők vegyék át az adminisztrációt, ugyanígy, — Minden más terület adminisztrálását ugyanilyen erők vegyék át az összes kérdések mcgt.'.rgyalásának befejezéséig. A nemzetközi viszonyok javulásának számos Jelét ta- közgyűlésen. Azt is tudjuk azon- bán, hogy számos politikai tényező törekszik a javulás folyamatának megállapítására és visszafordítására. Mivel azonban ennek a közgyűlésnek az általános vitája a jó reménység jegyében folyik most ezeknek a visszahúzó törekvéseknek a részletezésébe nem szeretnék belebocsátkozni. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a következő alapelvek vezérlik: 1. Amint az ország belső életében a nép alapvető javát kívánjuk szolgálni, úgy külpolitikáiban minél kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani a nép élete számára. 2. Mivel népünk és minden nép jövője alapvetően összefügg a termonukleáris háború elhárításának lehetőségével, ezért mi részt veszünk minden nagy nemzetközi együttműködésben, amely a termonukleáris háború veszélyének elhárítására Irányul. 3. A helyi konfliktusok is nagy háborúkhoz vezethetnek, ezért támogatunk minden lépést, amely az agresszió felszámolására irányul. 4. A Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek megfelelően a nagy nemzetközi együttműködésekért dolgozunk. Készek vagyunk részt venni minden tárgyalásban — így az európai biztonsági rendszer kidolgozásában —, amely feleslegessé teheti a katonai szövetségi rendszereket. Amíg azonban a NATO képviselői nem hajlandók erre, erősítjük védelmi katonai szervezetünket. A Kölcsönös Gazdaságii Segítség Tanácsa olyan intézmény, amely nem zárkózik el más országoktól. Mi az integráció mellett, de a diszkrimináció ellen vagyunk. 5. Szoros kaipcsalatókat keresünk a szocialista országokkal, ^mindenekelőtt a Szovjetunióval. Keressük ugyanakkor más országgal is kapcsolataink mélyítését. Szélesíteni akarjuk kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal és minden más szocialista országgal, ideértve Albániát is. 6. Nagy törekvésünk, hogy Ázsia, Afrika, Latin-Amerika országaival bővüljenek kapcsolataink. 7. A békés egymás mellett élés elvei alapján fokozzuk kapcsolatainkat a nyugat-európai és amerikai országokkal. Számos kérdést, amely a magyar—amerikai kapcsolatokat terhelte, sikerült rendezni az utóbbi időben. Ennek következtében kapcsolataink fejlődésében új lehetőségeket lehet feltárni. A két német állam viszonyának javulása új lehetőséget tár fel a magyar—nyugatnémet leap csőlátók előtt is. Befejezésül Péter János U Thant érdemelt méltatta. Rendkívül meleg és hálás szavakat szeretnék mondani főtitkárunkról, U Thant-ról. Most már tíz éve szolgál mint főtitkár. Kivétel nélkül mindenki tiszteli azt az önfeláldozó odaadást, amellyel az emberiség boldogabb jövője szolgálatára kívánja szentelni életét. Most sokféle okból — érthető módon —, vissza kíván vonulni. Az Égj v**ult Nemzetek Szervezetűnek jő* vője szempontjából — rész-J ben azért, hogy ne jusson a népszövetség sorsára —, az lenne célszerű, ha a tagálla- mok kérnék főtitkárunkat, U Thantot, hogy amíg viszonylagosan általános egyet'* értés nem alakul ki új főtitkár-jelölttel kapcsolatban* átmeneti időre, legalá óh egy-’ két évig folytassa m\ nkájátt Ezt kívánom az ' gyesiilt Nemzetek Szervese’ r sk saját jövője érdekében, és ezt kérem főtitkárunktól, U Thant- tói. _ ............
