Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

Most kell megalapoxnun k ax ősxiek jövő évi termését rr irons'rf/vnt ^cs megyében megkezdték az ízletes jonatánalma U jUilUÍU.il szedését. Az Izsáki Állami Gazdaság 325 kh terü­letű jonatánkertiében holdanként átlag 100 mázsát takarítanak be. (MTI foto — Kozák Albert felv. — KS) a kiemelt beruházások szerelési munkáiért A rádióból és a sajtóból értesültünk arról, hogy ez év nyarán mind országosan, mind megyei szinten kalá­szos gabonából rekordter­mést takarítottak be a ter­melőüzemek. Ez az egész társadalom nagy örömére szolgált és növelte a mező- gazdasági dolgozók megbe­csülését. Tavasszal borúlá­tóbban ítéltük meg a termés helyzetét. A június 7-én megrendezett országos ter­mésbecslési értekezleten a megyék és trösztök képvise­lői — az alacsony tőszám­ra hivatkozva — a várható termést csak közepesnek, illetve gyenge közepesnek ítélték meg. A pontos méré­sek ugyanakkor kimutatták, hogy az átlagosnál jobb ter­mésre számíthatunk, a vég­leges becslés pedig már re­kordtermést jelzett. Felvetődik a kérdés, hogy milyen tényezők eredmé­nyezték a kimagaslóan nagy gabonaterméseket. Ebben mindenekelőtt szerepet ját­szik a nagyüzemi gazdálko­dás elvitathatatlan fölénye, valamint a mezőgazdasági dolgozók szorgalma és szak­értelme. Ide kell még so­rolnunk a műtrágyahaszná­lat fokozatos növekedését. Egy katasztrális hold őszi búzavetés alá (reprezenta­tív felmérés alapján) a gaz­daságok országosan 400 ki­logramm körüli műtrágya- mennyiséget használtak fel. Ez a mutató a mi megyénk­ben közel 30 százalékkal ki­sebb. Meg kell említenünk, hogy a gabonákra az ez évi idő­járás sem mondható kedve­zőtlennek, bár a vegetációs idő alatt lehullott csapadék- mennyiség kevesebb volt mint a sokévi átlag. A vi­rágzás utáni alacsony hő­mérséklet ugyanakkor ked­vezően hatott a termés ki­alakulására. Több évi vizs­gálati eredmény igazolja azt, hogy — a kivételesen szélsőséges évektől eltekint­AHOGY szokás mondani: éppen a tizenkettedik órában vagyunk. Október közepén az érvényes rendeletek szerint is kezdődik a fűtési idény. Gyöngyös odáig fejlődött az utóbbi években, hogy már több száz családnak nem egyedileg kell gondoskodnia a téli tüzelőről. Ez nagyon kényelmes dolog. De olykor sok kényelmetlenséggel is együtt jár, ahogy az elmúlt évben is panasz panaszt ért a központi fűtés hiányosságai miatt. Ezek az okok késztették bennünket arra, hogy a leg­illetékesebbtől, az Ingatlan- kezelő Vállalattól kérjünk tájékoztatást: mire számít­hatnak az idén az érintett családok. Marosán Lajos, a vállalat igazgatója és Kalácsi István műszaki vezető egy­behangzóan úgy nyilatko­zott: rajtuk semmi sem mú­lik. F elkészültek lelkiisme­retesen azokon a területeken, amik a vállalathoz tartoznak. Sőt: október 6-tól már meleg lakás várja a hazatérő csa- ládtagolcat, mivel az időjárás hidegre fordult az utóbbi na­pokban. Mindez részleteiben is: a Lenin úti tizennégy lakásnál semmi gond nincs. Még egy tartalék kazánnal is rendel­keznek egy esetleges üzem­zavar áthidalására. A Bugát Pál téri három épület közel negyven lakása is meleget kap. Tartalék tüzelőanyag is van itt, éppen három hónap­ra elegendő mennyiségben. Régi gond: hetenként csak két alkalommal tudnak négy- négy órás időtartamra, bizto­sítani meleg vizet. Hogy me­leg víz állandóan legyen «zekben az épületekben, an­nak nincsenek meg a műsza- Ü teltételéi. Ez az ingatlan­ve — a mi klímánk alatt a hőmérséklet nagyobb szere­pet játszik a gabonák ter­mésének kialakításában, mint a csapadék. A júniusi átlagos hőmérséklet sokévi átlagában a mi körzetünk­ben 19,6 C°, mely ebben az / évben 18,1 C° volt. Ez volt tehát az az időjárási ténye­ző, amely kedvezően hatott a kalászos gabonák termésé­nek a kialakulására. Ugyan­akkor ismételten hangsú­lyoznunk kell az emberi be­avatkozás fontosságát, hi­szen 1962-ben is hasonló idő volt, mégis lényegesen kisebb termést takarítottunk be. A terméskomponenseket elemezve azt kell megállapí­tanunk, hogy ez évben a gabonák az egy kalászban lévő nagy szemterméssel hozták a kiemelkedő ered­ményt. (Pontos méréseink mutatják, hogy a Bezosztá- ja 1-es őszi búza egy kalá­szában átlagosan 1,1 gramm szemtermés van több év át­lagában. Ez évek között in­gadozik és a múlt évben ez csak 0,9 gramm volt, ugyanakkor ebben az évben megközelítette az 1,4 gram­mot. Ezt a nagyobb szem­szám és a nagyobb ezerszem- súly eredményezte együtte­sen). Megyénk búza-átlagtermé­se évek óta számottevően el­maradt az országos átlagtól. Ezt a tényt jól szemlélteti az, ha Heves megye kataszt­rális holdanként! átlagter­mését százalékban fejezzük ki az országos átlaghoz vi­szonyítva. Az 1961—65 évek átlagában 93 százalék, 1966— 70 évek átlagában 87 száza­lék 1971 évben 83 százalék volt a megyei átlag. Ezek az arányok azt mu­tatják, hogy megyén belül behozni valónk van és az ország más körzeteihez ha­sonlóan további tartaléko­kat tárhatunk még fel. Azt a kedvezőtlen jelensé­get azonban szóvá kell ten­kezelő megállapítása. Hozzá­tették még: amikor a közel­múltban felújították a köz­ponti fűtés rendszerét ezek­ben a lakásokban, akkor kel­lett volna az állandó meleg­víz ellátás lehetőségeit meg­teremteni. A déli városrész 8/A lakó­tömbjében 378 lakás, egy is­kola, az orvosi rendelő és a szolgáltató ház .központi fű­tése most már egyéves vita tárgya. Bár az idén január­ban felvett hiánypótlási jegy­zőkönyvben szereplő 152 té­tel még mindig rendezésre vár, az ingatlankezelő itt is megkezdte most a fűtést er­kölcsi kényszerből: ezt a ki­fejezést használta Marosán Lajos.' A kibírhatatlan zör­géssel működő házi hőköz­pontok továbbra is tépik a lakók idegeit, a kondenzvíz visszavezetése még nem tö­kéletes, a csatornák állapota is rossz és sorolni lehetne a hibákat: maradt minden a régiben, úgy, ahogy 1970. ka­rácsonyán humánus meggon­dolásokból üzemibe állíttatta a központi fűtés még hiányos rendszerét az ingatlankezelő. Kissé furcsa helyzet ez. Ala­kok erről mit sem tudnak, ők csak az üzemeltető és fenntartó vállalatot marasz­talják el a számukra is ért­hetetlen fogyatékosságok mi­att. A LEGÚJABB lakótelepen a Mérges utcában még nyi­tott kérdések sora vár a vá­laszra. Bonyolítja itt a dol­gokat az is hogy a távfűtés műszaki részének fővállalko­zója a Láng Gépgyár. A He­ves megyei Építőipari Válla­lat a rá vonatkozó területen az év végéig rendelkezik rész­határidővel. Eszerint a már átadott épületek és a még ebben az évben átadásra ke­nünk, hogy több termelőszö­vetkezet — takarékosságra hivatkozva — visszamondja a megrendelt műtrágyát, il­letve eleve csökkentett mű­trágya mennyiség talajbajut- tatását tervezte. Félreérthe­tetlenül alá kell húznunk, hogy jó táplálóanyagellátás nélkül nagy termésre a jö­vőben sem számíthatunk Ezért minél nagyobb műtrá­gyaadagokkal alapozzuk meg jövő évi búzatermésünket. Tartamkísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy katasztrális holdanként 5—6 mázsa ve- gyesműtrágya-adagig annál gazdaságosabb a búza ter­mesztése. minél jobban el­látjuk a növényt tápláló­anyaggal. Lehetőleg az ösz- szes nitrogén műtrágyát is, de egy részét okvetlen még ősszel jutassuk ki, hogy a növény már az elkerülhetet­len koratavaszi felfagyások idején megfelelő táplálékhoz jusson. A fejtrágyázás csak bizonyos idő múlva jut le a gyökérhez és egyes években olyan tavaszi időjárás is elő­fordul, hogy a kiszórt mű­trágya csak kis részben hasz­nosul. Természetesen az egyéb agrotechnikai ténye­zők (jó vetőmag, megfelelő csiraszám, a szükséges veté­si mélység stb.) biztosítása is szükséges a nagy termés eléréséhez. A mezőgazdaság dolgozói­nak szakmai ítélete és ter­melő munkája már most alapvetően meghatározza az őszi kalászos gabonák jövő évi terméseredményét. Ezért megfelelő igényességgel és szervezettséggel kell ezt a munkát végeznünk. Ez min­den bizonnyal nem is marad el és a jelenlegihez vosaonyít- va közelebb kerül megyénk átlagtermése az országos színvonalhoz. Dr. Szálai György a kompom mező­gazdasági kutató­intézet igazgatója rülő épületek központi fűté­sének biztosításával nem ké­sett el. A kazánház, az olajtároló és az olajszivattyú ház mű­szaki átadásának megkezdé­sét október 8-ra tűzték ki. A szükséges előzetes próbaüze­melést 72 órán át már meg­tartották. Eszerint a fűtés le­hetséges. De az ingatlankeze­lő ismét egy sor hiányossá­got állapított meg. Vélemé­nyük szierint ezeket maximá­lisan két hét alatt ki lehetne javítani, ha az építők is tö­rekednének rá. Miután a má­sik lakótelep példája óvatos­ságra inti úgy döntött: csak akkor veszi át üzemeltetés­re a távfűtést, ha a hiba­jegyzékbe foglalt hiányossá­gokat teljesen megszüntetik. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat gyöngyösi főépítés-vezetőségének főnö­kétől, Ungvári Imrétől is kér­tünk választ a felmerült kér­désekre. Azt mondta, hogy a 8/A lakótömbben a házi hő- központok zajos működése, a kondenzvíz visszavezetésének ügye például: nem rájuk tar­tozik. Ok a tervek szerint vé­gezték el a munkájukat. A többire vonatkozóan: nem kaptak építési területet az ingatlankezelőtől, mert még a két régi kazán mindig aka­dályozza őket, ezért nem okolható a kivitelező elmara­dásért. A Mérges utcai lakótele­pen pedig a december 31-i részhatáridő szerint még nincsenek késve semmivel. Azon kívül, hogy a fővállal­kozó, a Láng Gépgyár, a He­vés megyei építőipariak a maguk feladatait elvégezték, tőlük a fűtés mehet. EDDIG az illetékesek vé­leménye. Úgy latszik, S fegt gwrasß” Bérpótlék pontos A kohó- és gépipari mi­niszter és a munkaügyi mi­niszter most megjelent agyút ­lat megmaradt. Ha valahol valami nem egészen úgy megy, ahogy kellene, akkor núndig kéznél van valami jó kifogás. A labdát tovább le­het pöccinteni. A legvégén, a beruházó, jelen esetben a vá­rosi tanács a bűnbak. Miért nem rendelte el; miért hagy­ta, hogy; miért nem intézke­dett, hogy...? Róka fogta csuka... Mind­ez a több száz családot nem vigasztalja, ök nem vitát akarnak, hanem jól fűtött lakást, és állandó meleg vi­zet. Ügy tűnik: a Beruházási Vállalatnak kellene követke­zetesebbnek és szigorúbbnak lennie. Elég csalt arra hivat­kozni, hogy a Gyöngyösi Vá­rosi Tanács V. B. egy jóval korábbi ülésén felelősséggel kinyilatkoztatták: a 8/A zör­gő házi hőközpontjait egy szelemes újítás segítségévéi rendbe teszik. Még idejé­ben! És lám, a szó elszáll...! A hőközpont zörgése maradt. Például. Nehezen érthető, hogy egy ilyen fontos kérdésben, mint amilyen több száz család la­kásának központi fűtése, mi­ért lehet beláthatatlan idő­kön keresztül fél-megoldá­sokkal megelégedni. Arra kellene gondolnia minden il­letékes szervnek, főként a beruházónak, hogy ez a kér­dés csak formálisan gazdasá­gi, pénzügyi jellegű. Miután több száz családot érint, az emberek ezreinek a közér­zetét befolyásolja a szó szo­ros értelmében. — főként po­litikai ügy ez. A HUZA-VONA, a tolo­gatás, az ebből kikövetkez­tethető lelkiismeretlenség: mindenkinek az értetlenségét váltja ki. SIvífim .?r| tes utasítása értelmében ezentúl a havi alapkereset 6 —8 százalékának megfelelő úgynevezett kiemelt szere­léshelyi pótlékot fizetnek a munkásoknak azokon a mun­kahelyeken, ahol a kiemelt beruházások technológiai sze­relési munkáit az előírt ha­táridőre elvégzik (ha ezeken a helyeken több műszakot, vagy folyamatos munkabe­osztást rendéinek el, úgy á több műszakban foglalkozta­tott munkások és alkalma­zottak úgynevezett műszak­pótlékot is kapnak, havi alapkeresetük, illetve alapbé­rük 5—10 százalékát.) A szerelővállalat a kiemelt beruházásokon az árbevétel 2,5 • százalékát használhatja fel az említett anyagi ösz­tönzésre, az ilymódon kifize­tett összeg azonban nem le­het nagyobb az érintett dol­gozó kiemelt beruházáson él­ért alapkeresetének 17 szá­zalékánál. Ha a kiemelt sze­reléshelyi pótlék és műszak- pótlék összege nem éri el a 17 százalékos maximumot, akkor a különbözetet cél­prémiumként felhasználhat­A Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új száma, Bertha Bulcsú nagy sikerű interjúsorozatában ezúttal Cseres Tibort mutat­ja be. Az interjúhoz társul Cseres Tibor Jelenségek c. érétkes szépprózai írása. A szépprózai rovatban emelett Kolozsvári Grandpi- erre Emil regényének újabb részletét és Mészöly Miklós Noteszének folytatását olvas­hatjuk. Ugyancsak az új számban kezdi meg a folyó­irat Bertha Bulcsú szépiro­dalmi szociográfiájának köz­lését, a Balatoh vidékéről. A versrovatban többek ko­cáit tiöaiáó, Ke­ják a kiemelt beruházások munkahelyein dolgozó mun­kások és közvetlen műszaki irányítóik ösztönzésére. Kiemelt szereléshelyi pót­lékot és. műszakpótlékot a ki­vitelezésre való felvonulás megkezdésétől a próbaüzem megkezdéséig kell fizetni. Ha a szerelővállalat a próba­üzemélésnél is közreműkö­dik, úgy a pótlekot a próba- üzemelés befejezéséig fizetik. Szavatossági munkáért, tehát a hibák utólagos kijavításá­ért pótlékot nem fizetnek (mindezzel arra ösztönzik a kiméit beruházásokon dolgo­zó szerelőket, hogy munká­jukat pontosan, határidőre, jó minőségben végezzék el.) A miniszteri utasítás azok­ra a munkahelyekre vonat­kozik, ahol 1971. július 1-én folyamatban levő, vagy az­óta megkezdett kiemelt beru­házáson dolgoznák. A pótlé­kok szempontjából az ipari nagyberuházások, továbbá a fejlesztési kölcsönnel megva­lósított ipari vállalati beru­házások számítanak leieméit beruházásoknak. (MTI) resztúry Dezső, Pál József, Takács Imre és Weöres Sán­dor jelentkezik új költemé­nyeivel. A tanulmányok közül fi­gyelmet érdemel Futaky Haj- na színházi vitája Czimer Jó­zsefnek a folyóiratban koráb­ban megjelent írásával, va­lamint Bükkösdi László jegy­zete Erdős János grafikáiról. A kritikai rovat vezető írása Fodor András új ver­seskötetét elemzi. Ms&sUGk 29n. osiuncr iá., ,mrn» Fűtés előtti forró napok Megismétlődik-e a visszatérő panass Gyöngyösön a központi fűtés miatt ? Megjelent a Jelenkor októberi száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom