Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
Ä halhatatlan légiós Magyar film | Sok a® Ittas, és a jft^ositráay nélküli tei«461 Az akció pontosan • háromkor kezdődött... 1 A téma bűvöletéről, annak Jogosságáról nincs okunk kételkedni. Rejtő Jenő élete a maga tragikumával és felfokozott tempójával valóban külön téma, idegenlégión innen és túl, a hazai könyvkiadás akkori állapotát és a kegyetlen véget is beleértve. Rejtő légiós kalandjai önálló témaként filmen is bármikor megvalósíthatók, hiszen a kikötői romantika, vagy a láthatatlan légió és az eredeti- péhovardi- ádák, kellő filmképzelet és káprázat árán, - komoly anyagi eszközökkel remeklésekké is sikeredhetnek. De ez, így, nem! Somló Tamás azt a lélektani helyzetet keresi ki, amikor a munkaszolgálatos író nyomorúságos háborús ván- szorgása közben, távol a hazát jelentő Budapesttől, idegen földön, testi és lelki megcsapattatásait nehezen viselve, képzelődik, és azzal tartja magában és másokban is a reményt, hogy vizionál: megírt hőseit látja, amint mennek, igyekeznek kegyetlen céljaik felé. Ez az elképzelés azonban itt, a futó képekben nem adja ki azt a világot, amit Somló Tamás megeleveníteni igyekezett. Képei szuggesztíven és pontosan azt vetítik a néző szeme elé, amit ő elgondolt, mégsem érezzük azt az igazi drámai hatást, amely a végén a megtisztító katarzis friss érzésével bocsát el. A néző, alá korábban a póhovairdiádák olvasója és élvezője volt, a nevetésre emlékszik vissza, a mondatok pörgésére és azokra a fordulatokra, amelyeket sokan mai napig szóról szóra tartanak nyilván emlékezetükben. A film ilyennek is indul. A kocsmai verekedés közben sok ismert alak tűnik fel Rejtő regényeiből, aztán a képek túlsúlya átvált a kettősségre: hol a munka&zol- gálatos Rejtőt látjuk háborús környezetében, hol a regénybeli hősök jelennek meg. De ezek a váltások mindent összefüggéstelenné és való- •színűtlenné tesznek. A Nagy Bivaly, Sir Yolland, Podvi- nec marsall, Fülig Jimmy és a többiek csak olyan szakaszokon és olyan rövid ideig tűnnek elő a regény lapjai közül, hogy hatásuk meggyökerezés nélkül siklik ki a szemünk elől. A halálba menetelő Rejtő sorsa nem eléggé drámai ezen a filmen, kevés benne az olyan . csomópont, amely önálló filmmé alakíthatta volna .ezt az emberi és írói tragédiáit. A betűzdelt légiós passzusok pedig ruhák és díszletek tarka látványává hígulnak, a jó kezdet után. A tisztázatlan író-alkotói szándék alaposan bosszút áll, holott részleteiben *a film hiteles, nincs híján művészi érték A polgárháború éveinek története szinte kimeríthetetlen forrásúi szolgál a művészetek számára. Igaz, voltak éveli, amikor csakis a mindenen győzedelmeskedő abszolút hősök kapták főszerepet e kor ábrázolásaiban. Az utóbbi időben azonban évenként jelentkezik egy- egy alkotás, amely új oldaláról mutatja be a polgár- háború napjait. Ilyen Alek- szandr Mitta filmje, a Ragyogj, ragyogj, csillagom!, amely magát a művészetet és az ízlést állítja az alkotás középpontjába. A történet a polgárháború idején játszódik egy déloroszországi kis városkában, ahol még feldörögnek a fegyverek, ahol még tart a zűrzavar. A hatalom kérdése még nem dőlt el végérvényesen, hol a vörösök, hol a fehérek tartják megszállva a várost, de előfordul az is, hogy az anarchista zöldek kezébe kerül a hatalom. Ilyen körülmények között érkezik a kis városkába egy rozzant szekéren gördülő egyszemélyes színház, hogy mit'sem törődve a fegyverek dörgésével, a forradalmi művészet hirdetésével formálja az emberek ízlését. De hát szót kaphat-e a művészet, ha dörögnek a fegyverek? Nem bölcsebb-e félreállni, s valahol megbújva kivárni, míg elül a zűrzavar? A film ezekre a kérdésekre válaszol1, s meséből és költészetből font stílusával ad mindenkor igaz választ: a művészet nem öze Lajos alakítja Rejtőt. Alkatilag robusztusabb a kelleténél és neki, itt, ebben a filmben nem tudják maradéktalanul elhinni, hogy íázas látomásokban éli újra a regényben életre hívott hőseit. Kitűnő színészek játszanak közre és „(köztest, mint Bárdy György, Rajz János, Sándor György, Szabó Ottó, Juhász Jácint, Horváth Tivadar és Théry Árpád. Nagy kár, hogy a nagy téma megvalósulatlan maradt, éppen legjobb szándékaiban. várhat, mert a művészetekre szüksége van a forradalomnak, mindjárt, már születése pillanatában is. És természetesen a művészeteknek is létalapja a forradalom. A film hőse ezt a két gondolatot igyekszik összekapcsolni, természetesen a maga '•naiv módján. Alek- szandr Mitta hőse ugyanis mániákusan lelkes fiatalember,. mondhatnánk úgy is, egy megszállott, aki az új művészet követője. Még nem tudja pontosan mit akar — talán tudása, tehetsége sincs hozzá elegendő —, de megérzi, hogy a forradalom új művészetet' teremt és ezt a művészetet valamilyen formában ‘el kell juttatni a tömegekhez. Az operatőr — Jurfj Szokni —- hűen követte a rendezői elgondolást, s költőien szép képekkel és színekkel tolmácsolta ezt a különös történetet. A megszállott vándorszínészt Oleg Tabakov alakítja színesen, tehetségesen. Fel kéül jegyezni a kislányt alakító Jelene Prok- fova és a mozist játszó Jev- genyij Leonov nevét, mindketten nagyszerű alakítást nyújtottak. Rendkívül sikeres volt Latinovits Zoltán gs Dégi István szinkronprodukciója is. Megkappan igaz, stílusában pedig újszerű filmet láttunk. Olyan alkotást, amely megérdemli az értő közönség figyelmét. — Ebben az akcióban is, mint minden alkalommal, az a feladat, hogy szigorúan leellenőrizzük a járműveket és a járművezetőket. Intézkedni kell minden olyan esetben, amikor a közlekedő vét a KRESZ szabályai eV len. Külön felhívom, a figyelmüket a gyorshajtásra, az ittas vezetőkre, a szabálytalan előzésre, valamint az okmányok ellenőrzésére ... — fejezte be az eligazítást pénteken délután a megyei közlekedésrendészeti alosztály egyik tisztje. Az akció, amelyben a közlekedési és az önkéntes rendőrökön kívül részt vettek a VOLÁN 4. számú Vállalatának ellenőrei, valamint a karhatalmisták is, pontosan háromkor kezdődött.., O o 0 Egeresein - bányatelep. Lendül a körzeti megbízott piros tárcsája, s az MZ az út szélére húzódik. — Hát nem érdekes!? — jópofáskodlk a fiatal vezető. — Pont most felejtettem otthon a jogsimat is, meg a személyi igazolványomat is! Néhány gyors kérdés, s kiderül, hogy az ózdi Pataki József minden bizonnyal a járművezetői tanfolyam — mellé járhatott csak valamikor. Ezek után, az LP 18—05 rendszámú kölcsönkért motor utasainak legnagyobb meglepetésére, előkerül á szonda. Az ügyes kis szerkezet az első fújásra a szivárvány több színében is pompázik. S amikor a körzeti rendőr vérvételre „invitálja” a fiatalembert, erősen tiltakozik. mondván: rettentően irtózik a vértől! Azért mégis eljut az orvosi rendelőbe, ahol épp egy hasonló ügyben „járó” kollégával találkozik, csak őt Mó- nosbélnéi vették le a járműről az ellenőrök.^. .OOO Pétervására, benzinkút. A VOLÁN YD 47—29-es rendszámú kocsija éppen tankol, amikor mellégördül az ellenőrök kocsija. Előkerülnek az okmányok, szigorú ellenőrzés alá veszik a fuvarleveleket, a menetlevelet, hogy megállapítsák, rendben van-e minden? Ezekkel nem is volt baj, de a kocsival annál inkább. A gumik olyan kopottak, hogy lassan már életveszélyes lesz közlekedni velük. A vezetőt figyelmeztetik a sürgős cserére. OOO Mátraba’la. Egy kéttonnás teherautó vonszolja óriási terhét, legalább 3—3,5 tonna rönkfát. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat miskolci telepéhez tartozó FB 35—63- a$ rendszámú kocsi vezetője arra hivatkozik, hogy a rakodók hibája a szabálytalanul elrendezett rakomány. A kérdésre, hogy kik raikták fel, ez volt a válasz: — Két erdészeti munkás, meg — én... Aztán még az is kiderült, hogy a saját célra vásárolt 2 köbméter fa helyett jóval több van a kocsin, s hogy „véletlenül elfelejtette” felírni a menetlevélre a fuvart... Feljegyzik az esetet, s majd a vizsgálat kideríti, hogy kinek-kinek milyen szerepe volt ebben az ügyben. Egy biztos, néhányan nem feledik el ezt az estét! OOO Galyatető. Az ellenőrző járőr egyik tagja „megállj”-t köröz a lámpájával. A motoros lassít, félrehúzódik, majd hirtelen gázt ad és elhúz a nyílt úton, A rendőrök utána száguldanak, s még így is csak Mátraszentimrén érik utói a szökevényt, s kényszerítik a megállásra. A 17 éves K. L. gyöngyös- tarjáni kőműves mérgesen csapja le a fejéről, a bukósisakot és rámordul a rendőrre: — A fene egye meg, most fizettem ki kétezer forintot, s megint itt vannak! Az OH 51—54-es rendszámú sport MZ' fiatal tulajdonosáról perceken belül kiderül, hogy nincs jogosítványa, s az is, hogy nem sokkal ezelőtt fogyasztott el 2 körsó sört, „tupírozva” egy fél pálinkával. Hiába, a szerencse forgan- dó — most is vesztett, S úgy néz ki, jóval többet, mint a múltkor! A kocsi URH-rádiója állandóan közli az ellenőrök intézkedéseit. Az ittas vezetőkre vagyunk kíváncsiak. Sorban jelentik: alig pár perccel ezelőtt „bukott le” a verpeléti Hermann István és Kozma Béla. Macsinka Károly egerszóláti és Haj- csik Ferenc lőrinci lakos is ugyancsak a pohár fenekére nézett vezetés előtt. Katona Mihály feldebrői lakos pedig egyszerűen megtagadta a szondázást, azzal, hogy ő hetek óta nem ivott, s ne zaklassák ilyesmivel. A vérvétel eredmménye egészen másról tanúskodott! OOO Kai és Feldebrő között. Az YD 14—99-es Robux az út szélére áll. A vezetője, Ragó János izgatottan magyaráz, de hiába. A fekete fuvar bizonyítható, hiszen sem menetlevele, sem származási okmánya nincs a szállítmányról. A vascsövek nem jutnak el a tetthelyre, a feljelentés viszont napokon beiül a VOLÁN illetékeseinél lesz. Ez így jogos! OOO Késő éjszaka, mire véget ér az akció. Fekete napok ezek a szabálysértőknek. Igazán tanulhatnának már belőlük! Márkusz László Szilvás István nélkül. Farkas András Ragyogj, ragyogj, csillagom! Színes, szovjet film Sugár István: A titokzatos leánygyermek rejtélye 19. Dőry Katalin sehogy sem találja meg a helyét az életben. Sem Pesten, sem Budán, sem Egerben, sem Girincsen. Hol itt, hol ott szorítják sarokba a hitelezők falkái a nyomorult asszonyt, akinek a kezében az évi ötezer forint tartásdíj semmivé olvad. 1817-ben ismét a régi nótáját fújja: fogadja vissza a férje! No, nem szerelemből kívánja ő ezt, hanem, hogy az egyre hatalmasabb Butt- ler-vagyonból ő is közvetlen közelből kivehesse a maga méltó részét. Nem veszi észre szegény feje, hogy kettejük között levő híd már véges-régen. elhamvadt a vívódások, viták, pereskedések, a harag, a gyűlölet, az elhide- gülés tüzében. A békéltető akcióba még báró Fischer István egri érsek is belekapcsolódik, aki „különös beszéd” végett inOÜÜ 1871, október 10., vasárnap vitaija meg „egy kis barátságos ebédre” a grófot — eredménytelenül. Buttlerné így azután 1818- ban ismét az egri érseki szentszéki bírósághoz fordul, hogy férjét kötelezze a házassági életközösség visszaállítására! Katinka sszony már mindenre képes lenne, csakhogy megszabaduljon emésztő anyagi gondjaitól! Az egri egyházi bíróság főtisztelendő ülnökei is lehetetlenül állnak Buttlerék immáron negyedik házassági perében. Megfeneklett szekerüket senki, még .ők sem tudják kizökkenteni a 24 esztendős kátyúból. A per pedig kiváló alkalom a két félnek, hogy kölcsönösen egymást vádolja a családi békesség felborulta miatt. Röpke, pár pillanatra lapozzunk bele az idevágó iratrengetegbe ... Bpttler így ír ügyvédjének: „Mivel a Gróf nem nem hogy olyanokat tett volna irántam, amelyek arra bírná- ; nak, hogy véle összveegyez- ' zek, sőt inkább különválasztásunktól fogva szüntelen olyanokat tett irántam, melyek még inkább örökre elidegenítettek tőle, s azon okokhoz, melyeknél fogva külön választattunk és amelyek máig is megvannak, mindenféle kigondolt módokon való nyughatatlanításai által többé véle, lélekvesze- delem nélkül, együtt nem élhetek ...” Dőry Katalin pedig így önti ki a szívét Mocsáry kamarásnak, aki jóindulattal megkísérli a közvetítést a házasfelek között: „Az én legnagyobb bűnöm abban áll, hogy felesége ixigyok, és hogy nyakáról le nem rázhat. Semmi más reális okokat elé nem vehet, nem is fog elé állani, csakhogy nem szen- szenvedhet. Minden módok és színék alatt, megvetését és hozzám viselt gyúlöltségét megmutatta...” De bezzeg, a gróf sem marad adós a replikával: „Azt kívánnya, hogy én az ö tékozlásának nem csak főjövedelmét, hanem még vagyonomat is feláldozzam!” A per tetőfokán, mikor szinte forr az egész ügy, Buttler János ’ új botránnyal kívánja* tovább rombolni felesége hitelét és asszonyi becsületét. Az egri káptalan hiteles helyén tiltakozást jelent be, mivel ő már 1795 óta ágytól és asztaltól külön váltón él hitvesétől, az mégis egy „bizonytalan származású és nevű lánynak, valamennyi tartózkodási helyén, mint saját leányának viseli gondját, s azt mágnások módjára, mint grófnőt öltözteti, látja el és neveli... akit, mint sajátját szokása bemutatni és bejelenteni... A gróf ezen „jogait, becsületét és nevét sértő” eljárás i ellen élénken protestál éskü- lönváltan élő feleségét e visszaéléstől eltiltani kéri. A szentszék! bíróság színe előtt Dőry Katalin prókátora mereven elutasítja a leány törvénytelen voltára utaló burkolt házasságtörés vádját. De nem nevezi meg, hogy valójában ki és mi is ez a bizonyos rejtélyes leányzó? S erre bizonyára alapos oka is van! Pedig a sok ügyvédi köntörfalazás helyett, milyen egyszerű is lenne úgy visz- szaöerni Buttler támadását, hogy nevén nevezi a kislányt ... Valószínűleg emlékszik még a kedves Olvasó, hogy már felmerült egy alkalommal János gróf részéről a vád, hogy feleségének „törvénytelen ágyból született gyermeke” vagyon, akit akkor Szvrmay Józseftől származónak állított... Hogy válójában ki is ez a leány, a különös házassági história egyik örök és megfej thetetlesmek maradó rejtélye. Egy azonban határozottan bizonyos, —- s minden hiaonnyal itt van a rejtély kulcsa —, néhány esztem- tő múltán, ez a Buttlerné környezetében élő leány, már nagyszelessényi Kádas Erzsébet néven szerepel, s mint ilyent korán elhunyt nővére gyermekének mondja... De vajon egy karácsonymezei földbirtokos miért nevelteti élete egész tartama alatt gyermekét, egy súlyos anyagi gondokkal küszködő, kü- lönváitan élő asszonnyal? ... Valószínűleg látszik, hogy egy titkos szerelme gyümölcse szerepel unokahúga nevén... Buttler ki is jelenti a bírák színe előtt: „Készebb vagyok inkább meghalni, sem mint hogy a grófnőt visszafogadjam!” így hát az újabb ítélet fenntartia a házasnár ágytól Cseh István kassai püspök, akiknek az elnöksége alatt működő egyházi bíróság 1831-ben jóváhagyta Buttlerék különélését» és asztaltól való különélését Sőt ■— a gróf legteljesebb örömére —, csupán háromezer forintban szabja mega grófnő tartásdíját. Dőry Katalin alapjában elvesztett perét az esztergomi prímási bíróság előtti fellebbezéssel kívánja egyenesbe hozni, ami — meglepő fordulattal —sikerül is neki. A hercegprímás elnöklete alatt hozott ítélet megváltoztatja az egriek első fokú döntését! Alapvetően elmarasztalja Buttlert, kimondván, hogy az asszony férje hibájából volt kénytelen a házastársi otthont elhagyni, s a grófnőnek, rangjához méltóbb, ötezer forintos tartásdíjat szab ki. Most viszont János gróf akarja visszaadni feleségének a kölcsönt. Ö fellebbez. Méghozzá a római apostoli szentszékhez! Mielőtt azonban a töméntelen irat tovább vándorolna, kerék egyesz- tendős egyezkedésre, alkudozásra hagynak időt Buttle- ráknak. De a gróf egyre csak lejjebb akarja srófolni a fizetendő summát, hitvese viszont egyre kevesli azt, sőt ismét felveti hajlandóságát a házasélet felújítására! Katalin azonban javaslatát hallatlanul ostoba ,diplomáciai tálalásban produkálja, mert amikor javasolja férjének, hogy fogadja vissza, ugyanakkor azt vágja a fejéhez, hogy egy közelben lakó református hölggyel folytat parázna viszonyt... A gróf válasza elképzelhető, Rómában a kassai püspököt' jelölik ki a per felülvizsgálatára. A kassai szentszék végül is 1821 őszén továbbra is kénytelen jóváhagyni Buttlerék különélését! Ezzel azonban alapjában semmi a világon nem oldódott meg, sőt csak tovább mélyült a lassacskán velejéig elkeseredett két ember közötti áthidalhatatlan hasadék. így érlelődik azután meg Buttler- ben a gondolat, hogy az eddigieket toronymagasságban felülmúló perben próbálja szétrobbantani, áldatlan házasságuknak a törvények értelmében sziklaszilárdan ösz- szekovácsolt bilincseit...
