Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

A szocialista gazdasági integráció útján Hatékonyabb formák AZ ŰJ KIFEJEZÉS — a «szocialista gazdasági integrá­ció — félreérthetetlenül jel­zi a KC^I-rrsz;'.gok együtt­működésének, aa cd-J’giektől eltérő, núíié/ségíieg más. ma­gasabb rcalwű íclöv.esi sza­kaszát. A/, új íejlódéjt sza- kesz jeliegtiiék rtv'gíeleioe» a kcíaim.. program íe'vázon- ja a i'fcHAÍiXxsaob sozos üvi- r.ivalóuat, «z együtt..»ujtoaes korszerűbo «lód,szeren, haté­konyabb formáit A KGST-országok feladat­tervébe első ízben iktatták be például az alapvető gaz­daságpolitikai kérdésekről folytatott kölcsönös konzul­tációkat. Az egyes országok gazdasági, szogiális, tudomá­nyos-műszaki politikájának azok az alapkérdései lesznek a kölcsönös eszmecserék té­mái, amelyek megoldása túl­nő az egyes tagállamok le­hetőségein, keretein. A tervkoordináció eddig is a KGST-országok együttmű­ködésének módszertárában szerepelt. Jellege, mélysége azonban megváltozik a jö­vőben. Az ötéves tervek ösz- szehangolása idáig jobbára a kétoldalú Ötesztendős kül­kereskedelmi megállapodá­sok előkészítését szolgálta. A komplex pogram előirányoz­za a legfontosabb népgazda­sági ágak és termékfajták hosszú távú (10—20 éves) ter­veinek összehangolását, Fej­lesztik az együttműködést, a tapasztalatcserét a prognózi­sok készítésében. Sőt, azt is elhatározták, hogy egyes ipar­ágakat és termékfajtákat — főként azokét, amelyek ki- fejlesztése a jövő közös fel­adata, mint például a szá­mítástechnika —, az érdekéit országok együttesen tervez­nek meg. Később — a ta­pasztalatoktól függően —, bővülhet az együttesein ter­vezett ágazatok és termék­fajták köre. A KOMPLEX PROGRAM az új fejlődési szakasznak megfelelően a KGST intéz­mény-rendszerének tovább­fejlesztésével is foglalkozik. Így mindenkelőtt lehetővé vált, hogy az egyes tagorszá­gok . intézményei, szervezetei, minisztériumai, iparágai, trösztjei, vállalatai közvetlen kapcsolatot létesítsenek egy­mással E kapcsolatok jelle­gét, mélységét, a közvetlen megállapodások tartalmának természetesen határt szabnak az egyes országok törvényei, jogszabályai, az egyes intéz­mények, szervezetek, válla­latok stb., adott hatásköre. A magasabb szintű együtt­működés: a közvetlen kap­csolatok építése, vagy példá­ul a több iparágak és termék együttes tervezése nem ölthe­ti a nemzetek felettiség jel­legét, nem sértheti a részt vevő országok önállóságát, a kormányok hatáskörét. Mindez nem zárja ki, hogy a ioiiőnbözó intézményeket, ''ezreket, vállalatokat svüksóf szerint olyan hatás­körrel ruházzák fel, amely az ésszerű egy ü amúi ex lést a , szerződé­ses kötél*7,' ti*.•V:ívt vállalását. Sőt a program államközi gazdaság’, illetve nemzetkö­zi gazdálkodó szervezetek létrehozásának feltételeit is taglalja. A tagországok egé­sze, 'vagy egy része létre­hozhat közös nemzetközi gazdálkodó együttműködése­ket, intézeteket, központokat, vegyes vállalatokat, kereske­delmi, vagy műszaki terve­zési-szerkesztési irodákat stb. Ezek a nemzetközi gaz­dálkodó szervezetek saját va­gyonnal, önelszámolással, pol­gári jogi felelősséggel rendel­kezhetnek. MIND a NEMZETI Vál­lalatok, mind a nemzetközi gazdálkodó szervezetek köz­vetlen kapcsolataikat, együtt-, működési megállapodásaikat, jogaikat, kötelezettségeiket szerződésekbe foglalják." A szerződéskötések pedig felté­telezik a KGST-tagállaimok általános jogi rendszerének továbbfejlesztését A többi között kidolgozzák azoknak a vitás kérdéseknek a megoldá­si módjait és rendjét ame­lyek a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése körül jelentkezhetnek. A komplex program tagiat- lása, ismertetése során ki­derült, hogy alapvetően nem az integráció végrehajtásá­nak konkrét határidős ten­nivalói dominálnak, hanem főként az előkészítést, a be­vezetést megalapozó munka- programmal van dolgunk. Mindez persze nem csökken­ti az új távlatokat jelző do­kumentum nemzetközi jelen­tőségét. A KGST tagállamai először vették számba és rögzítették együttesen az új szakasz, a magasabb szintű együttműködés hosszú távú és rendkívül összetett ten­nivalóit Néhány KGST-ország pél­dául már kétoldalúan meg­állapodott bizonyos termé­kek, főleg fogyasztási cik­kek kontingens nélküli ke­reskedelmében. Ennek jegyé­ben a külkereskedelmi egyezménytől, a mennyiségi és az érték-keretszámoktól függetlenül , különböző fo­gyasztási cikkeket szállítanak egymásnak — a kereslet-kí­nálat alapján. A termékek árát az érdekelt külkereske­delmi vállalat állapítja meg. A program előirányozza, hogy Országos tanácskozás az építésügyi tájékoztatás fejlesztéséről Sajtótájékoztató a szakmai programról A tudományos folyóiratok száma a századfordulón még csak 10 ezer volt a világon, de 1960-ra elérte a 100 ez­ret. A statisztikai elemzések pedig megállapították, hogy 15 évenként megkétszereződ­nek a különféle technikai és tudományos ismeretek. Ezért szinte új tudományágnak le­het tekinteni a szakmai tá­jékoztatást, az információk összegyűjtését, rendszerezé­sét, továbbítását. Ennek problémáiról rendezik meg október 11-én a III. országos építésügyi tájékoztatási érte­kezletet Budapesten, amint szombat délelőtti sajtótájé­koztatóján Kékesi Nándor, az Építésügyi Tájékoztatási Központ igazgatója elmon­dotta. A tudományos közlemé­nyek áttekintése már szinte lehetetlen; csupán a kémiai tudományok területén annyi az új eredmény, ismeret ke­rült közlésre, hogy ha vala- molyik kémikus 30 tdegen nyel cet b°szélne és heten­ként *9 "öltene a cikkek olva í or is csak 10 százai át ie'érhetné meg annak a sok új infor­mációnak, amely szakterü­letén napvilágot lát. Sok gya­korlással az olvasási sebessé­get meg lehet kétszerezni, de még ezzel együtt sem képes egyetlen szakember sem megbirkózni az új ismeretek­kel. A III. országos építés­ügyi tájékoztatási értekezle­ten hét hazai és külföldi szakember előadása és szá­mos felkért hozzászóló be­számolója alapján elsősorban azt vizsgálják, milyen újabb módszerekkel lehet hatéko­nyabbá tenni az építésügyi szakemberek szakmai tájé­koztatását. A hazai építésügyi tájé­koztatási szakemberek nem­zetközileg is jelentős tekin­télyt szereztek eddigi mun­kájukkal, így az országos tanácskozás iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Eddig 350 hazai és külföldi szak­ember jelezte, hogy részt vesz a találkozón. A tanács­kozáson felvetett kérdések megvitatása hozzájárult ah­hoz a munkához Is, amely­nek célja, hogy létrehozza a KGST -országok építésügyi tájékoztatásának adatbank­ját. (MTI) tanulmányozzák a kontingens nélküli sokoldalú árucserét, amelynek értékét neon feltét lenül szükséges kétoldalúan kiegyenlíteni. A sokoldalú elszámolások rendszerének bevezetése ez­úttal csakúgy, mint a kon- (tingentáit termékeknél" felté­telezi a kollektív valuta (transzferábilis rubel) tény­leges működését. Ez az egyik legbonyolultabb feladat, amellyel ugyancsak számol a komplex program. Ahhoz, hogy a rubel betölthesse egy­séges értékmérő szerepét a KGST-piacokon. meg kell hogy szűnjön például a tag­országok kétoldalú elszámo­lásainál jelenleg még tapasz­talható árszint-különbség. Egységes élvek alapján szük­séges rendezni továbbá a kol­lektív valuta árfolyamát (át­válthatóságát) a nemzeti pénzekhez és a nemzetközi valutákhoz (például a dollár­hoz) viszonyítva. BONYOLULT ÉS HOSZ- SZADALMAS folyamatról van tehát szó a valutáris és külkereskedelmi munkában egyaránt^ A komplex prog­ram lehetővé teszi, hogy bár­mely kérdésben — így a kol­lektív valuta megteremtésé­ben is —, csak azok az or­szágok állapodjanak - meg, amelyek érdekeltek benne. Vállalják a'vele járó kötele­zettségeket és képesek meg­teremteni a kötelezettségek teljesítését garantáló feltéte­leket is. Egy vagy néhány KGST-tagállam érdektelen­sége, távolmaradása nem le­het akadálya a megállapo­dásnak, az érdemi kezdemé­nyezésnek, a komplex prog­ramban szereplő különböző intézkedését végrehajtásá­nak. Azok az országok pe, dig, amelyek korábban — ilyen vagy amolyan okok mi­att —, nem kívántak részt venni a program egy-egy in­tézkedésében, később beje­lenthetik érdekeltségüket, részvéteid igényüket. Kovács József GoniMftk a Qualitál fölött Mikorra sikerül kikecmeregniük a kátyúból az apciaknak? Legutóbb már Damoklész kardját emlegették az apci- ak, amikor a pénzügyi hely­zetüket akarták jellemezni. Ki tudja, sorrendben hánya­dik tanácskozás, vizsgálat volt ez már az utóbbi néhány hó­napban? Bár az új igazgató, Veress István nagyon udva­riasan köszönte a jó tanácso­kat, mégis kénytelen volt egy félmondat erejéig megemlí­teni a sok-sok munkanapot, amit a különböző bizottsá­gok, küldöttek, szervezetek vettek el a Qualitál különböző rangú dolgozóitól. Kérdés: mit hasznosíthat a vállalat mindezekből? A népi ellenőrzési bizott­ság ' több hiányosságot tárt fel. Olyan drága eszközöket is beszereztek a gyárban, amiket nem is tudtak fel­használni. Százezrek úsztak így el. Amikor a népi ellen­őrök felvilágosítást kértek volna a létesítményiroda ve­zetőjétől, kissé furcsa választ kaptak. Az illető nem értrá. Megállapítottak több mint százezer forintos leltárhiányt Az összeg már az év végi leltárban, is szerepelt Még­sem kereste senki sem a hi­ány elkerülésének módját, sem azt, aki felelős volna ezért a hiányért A szakszervezetek megyei tanácsa közölte az apci bi­zottsággal, hogy elnöksége ki­helyezett ülést akar tartani a vállalatnál. Kéri, hogy a Qualitál szb-titkára, Nagy Gábor, számoljon be a moz­galmi munkáról. A Csepel Tröszt nemcsak nem lelkesedett a gondola­tért, hanem lépéseket tett. a tervezett elnökségi ülés ki­kerülésére. Miután nem si­került elérnie, hogy a me­gyei szaktanács elnöksége ne tűzze napirendjére az apci témát, a kapott meghívás el­lenére is távol maradt a ta­nácskozásról. Magatartása aligha magyarázható félre. ről a hatás- és jogkör ki­dolgozását. Megtörtént, hogy a terme­lési tanácskozást nem lehe­tett megtartani, mert nem mentek el a munkások a gyűlésre. Szigorították a nor­mákat, de erről a műhelybi­zottságok titkáraival előzőleg senki sem tanácskozott. Nem volt rá idő. Egyik intézkedési terv után született a másik. Sem a vég­rehajtására, sem az ellenőr­zésére nem jutott energia. Éppen kétezer olyan pont számolható össze, amiket meghatároztak, ' mint sürgős feladatot. Olyan nagy szám ez, ami önmagában is már komolytalan. Érvényes határozat szabja meg, hogy a pesti üzemnek mikorra kellene vidékre köl­töznie. Ehhez azonban na­gyon sok millióra volna szükség. A vállalatnak nincs rá pénze. A kiköltözést nem tudják végrehajtani. Akinek útjában van a pesti üzem, majd gondoskodik a költsé­gekről is. Azt mondják. Egyébként is, ez a kissé él-, maradott körülmények kö­zött működő részleg adja a nagyobb jövedelmet, mivel itt a szociális kiadások el­őny észőek. Furcsa ellentmon­dás: a vállalatnak fő érdeke, hogy a rossz körülmények között dolgozó részleg minél tovább fennmaradjon. Olyan nagy az adósságuk, hogy kimondani is sok. El sem tudják képzelni, mikorra lesznek képesek rendezni a tartozásukat. Hiszen a meg­rendelők is visszalépnek, nagy tétel áru hever a rak­tárban eladatlanul. Ki és mikor veszi meg? Nincs vállalati ügyrend, még nem kapták meg a kol­lektív szerződést a nyomdá­ból, hiányzik a hatás- és jogköröket tartalmazó, megál­lapodás. A tröszt szakszer­vezeti bizottsága három alka­lommal vette le a napirend­Megdöbbentő adat: hat­vanöt százalékos teljesítmé­nyért százöt százalékos mér­tékű bért fizettek. Szinte in­gyen adták a forintot. Állítólag a munkások ön­érzetét sértette a túlfizetés. De aztán belenyugodtak mégis. Valaki megkérdezte: hányán vitték vissza a pénz­tárba a meg nem érdemelt százasokat? Szinte nincs területe a gyá­ri tevékenységnek, ahol kü­lönböző mértékű hiányossá­got ne lehetne találni. Vi­szont a magyarázat is él­Másodperceken múlott négy ember élete Életmentő Emlékéremmel jutalmazta a kormány id. Papp József íeídebrői lakost Augusztus 9-én, a délutáni órákban történt. Id. Papp József, hazatér­ve Feldebrőre Komárom megyei munkahelyéről'. a ház körüli apróbb munkákat végezte, amikor észrevette, hogy a szomszédban, a Lu­kács utca 12. számú ház konyhájából füst tódul ki. Azonnal átrohant. Látta, hogy a helyiségben a pro­pán-bután gázpalack eldől­ve fekszik a földön, láng­nyelvek csapnak elő bejőle, s a tűz már átterjedt a kony­ha egyéb berendezéseire. A háziasszony, özv. Kiss Már­tonná fia próbálta a tüzet oltani, de közben megsérült. Id. Papp József pillanatokon belül biztonságba helyezte a sérült fiatalembert, majd az udvaron egy vasgereblyét fogott a kezébe, és azzal rángatta ki a már izzó, elde­formálódott gázpalackot a konyhából. — Nagy volt a hőség,'szin­te perzselt — emlékezett vissza a megyei tanácson a tiszteletére rendezett kis ün­nepségen. — Csak azt érez­tem, hogy félek... félele, hogy felrobban a palack. Képzeljék el, ha ez bent; a helyiségben történik, ahol, a lakásban még hárman vol­tak, Nagy nehezen sikerült kirángatni a palackot, el­zárni a szelepet... Mint a későbbi vizsgálat­ból kiderült, csupán másod-' perceken múlt; hogy bekö­vetkezzen a robbanás! Id. Papp József bátorságával négy ember életét, és több- százezer forintnyi x értéket mentett meg. A magyar forradalmi munkás—pafaszt kormány az Életmentő Emlékérem­mel tüntette ki, amelyet Fe­kete Győr Endre, a megyei tanács elnök« nyújtott át meleg szavakkal Az ünnep­ségen részt vett dr. Varga József, a megyei tanács el­nökhelyettese, dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb- titkára és Toronyai István, a BM Heves megyed Tűzren­dészet! Parancsnokságának »•»etóje * hangzik azonnal: új vállalat­ról van szó, aminek a szer­vezése még szinte be sem fejeződött. Innen származnak a bajnok! A volt igazgatót félig a be­tegsége, félig a' feltárt hiá­nyosságok miatt leváltották. Néhány vezető beosztásban levő személy fegyelmi bün­tetést kapott. Figyelmezte­tésben részesültek. Kérdés: az ilyen szigorú felelősségre vonás mennyire alkáímas ar­ra, hogy bárkit is az eddigi­nél több lelkiismeretességre serkentsen ? Persze, még egy kérdést lehetne megfogalmazni: nem csak alibinek tekintik mind­azok a hozott „büntetéseket”, akiknek a felelősségre vonás nemcsak joguk, hanem köte­lességük is? Nem lehet kellemes dolog Pestről irányítani égy ilyen vállalatot, mint amilyen az apci Qualitál. Sok kényel­metlenséget okoz a tröszti szerveknek a helyszíni ellen­őrzés ellátása, a leutazás, a sok-sok gonddal bajlódó vál­lalat összekuszált körülmé­nyei között az eligazodás és eligazítás. És egyáltalán! Mi­lyen helyet foglal el az apci vállalat a tröszt egészében? Még azt is sokan vitatják, hogy Apc ide tartozik-e a megyéhez, tehát a megyei szervek illetékesek-e a Qua­litál ügyes-bajos dolgaiba be­leszólni. Az SZMT elnökségi ülése is ilyen kérdést vetett fel. Ennek ellenére az elnök­ség lelkiismeretfurdalás nél­kül végezte ed megszabott munkáját Apcon. Jól tette! Sok mindent meg lehet magyarázni, de minden ma­gyarázatnál többet ér a sok apró cselekedet. Régi igaz­ság ez. Jó volna, ha az ap- ciak nemcsak az objektív okokat emlegetnék sorra- rendre, hanem egyszer nagy bátran kimondanák: Embe­rek, ebben bizony ludasak vagyunk. Aki pedig a fele­lősségnek a nagyobbik ré­szét kénytelen viselni, azt aszerint is kell elbírálni. A minden áron való megértés nem vezet jóra. Szembe kell nézni a Quali- tálnál a tényekkel minden szépítgetés nélkül. Ki kellene mondani, hogy a nagyon ne­héz állapotok előidézésében nemcsak a „fentiek” marasz­talhatok el, hanem a „len­tiek is jócskán. Százezreket beleélni soha fel nem hasz­nált eszközökbe — például —,'ez nem a mások bűne. El­folyni hagyni a béreket, else- kélyesíteni a demokratikus fórumokat, milliós értékeket termelni raktárra, százezres leltárhiányt elnézni és még egy sor más „hibát” — mesz- sze esnek ezek az objektív nehézségektől. Azokat a hibákat, amiket* trösztiek rovására lehet írni, külön kell választani a hely­beliek mulasztásaitól, illetve felelősségétől. És iyen módon kell hozzákezdeni a rendcsi­náláshoz. Nincs könnyű dolga az új igazgatónak. Saját szavai szerint: érzi, mennyire bi­zakodóak a munkások Ap­con. Ha ez így van, akkor erre a bizakodásra kell épí­tenie. Még akkor is, ha a gyorsabb előre haladás miatt esetenként néhány személy­nek nem is fog tetszeni a határozottsága. Nálunk azonban, csak azt lehet helyesnek elfogadni, ami a túlnyomó többségnek jó. Az alapkérdés: képesek lesznek-e az apciak végre teljes nyíltsággal szembe­nézni a való tényekkel? Segítséget ehhez elsősorban az öntödében kaphatnak a munkásoktól. Hallgassák meg őket G. Molnár Ferenc ziygzj&MAWsisti ijy. UH. október 10, vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom